Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

1949 MÁJUS 29. VASÁRNAP. NYÍRSÉGI magyar nép 5. oldal. Fehérgyarmaton is szeretik a traktoristákat Uj parlament — a dolgozó nép parlamentje Tavaszi szél borzolja a ka­lászba szökkenő gabonát. A leszálló nap még egyszer ki­búvik a felhők mögül és rá­veti vörösfényü szemét a fe­hérgyarmati gépállomás trak­toraira, tárcsáira, vetőgépeire. A gépállomás előtt két te­herautóról követ raknak le, ez az utolsó fuvar ma. Utal építenek a község és a gépál­lomás között. idejében a tarlóhántást Még a választás előtt befe­jezték a tavaszi szántásokat, de már új szerződést kötnek a falvak dolgozóival. Egyre- miaísra jönnek >a szövetkezetek, termelőcsoportok, egyéni gaz­dálkodók, hogy a jó szántást végző traktorokat a tarlóhán- "táshoz is biztosítsák. — Nagyon megelégedtünk a tavaszi szántással — mond­ja Mórucz László, a gyarmati tábláscsoport egyik megbí­zottja. És mintha nyomatékot akarna adni szavának, nem­csak a .tarlóhántásra, de már az őszi szántásra is leköti a traktorokat. — Már több, mint 400 holdra kötöttünk őszi szán­tási szerződést — mondja Euch Gyula, a gépállomás helyettes vezetője. Javítják a gépeket Az irodától nem messze, egy régi téglaégető mellett állnak példás rendben a gé­pek. A műheT kben gépré­szeket javítanak oszolnak a traktorig tők. Biztosítják, hogy mire megkezdődik a cséplés és a tarlóhántások ideje, ak­korra teljesen készenlétben álljon minden gép. Árkosi Károly fiatal trak­torista keze alatt ég a műn- ka .Vidáman, derűs szívvel dolgozik. Beszélgetés közben derül ki nagy jókedve: — Engem >a repülősökhöz vettek fel elvtárs, de megál­lóm én ott is a helyemet. Traktorista vagyok. . . Nem dolgoztunk hiába Árkosi Károly beszédét el­nyomja a kovács műhely ka- lapácsütóseinek csengése, öreg Bírta István izzó vasat dön­get. Régi, 18-as kommunista. sokát tudna beszélni az ille­galitásban végzett munkáról. És amikor :*. 39-es időkről beszél, amikor három hónapra ítélték a „röpcsiért“, olyano­kat ver a szikrázó vasra, mintha a régi viliág urait pá- holná. — Nem dolgozunk hiába — mondja, miközben leereszti kalapácsát. Két fiammal dol­gozom itt, a harmadik ‘fciartjhó- napos műszaki iskolára megy Pestre. Uj feladatok felé Uj feladatok elvégzésére készül a gépállomás. Állandó­an nyitják, csukják az iroda ajtaját, jegvzik a tarlóhán­tást, a csépimt, sokan már az őszi szántást. Este hatkor vidám nótázás- sal, tréfákkal készülődnek a traktorosok. Hat óra után át­öltöznek, mennek a választás utáni első pártnapjukna, ahol megtudják azokat az új fel­adatokat, amelyeket a gépál­lomás dolgozóinak is el kell végezniük, hogy megszilárdít­suk a választási sikereket. Sz. B. Gyógyszerellátásunk nagy fejlődés előtt áll az ötéves tervben gyógyszerek alapanyagait is Német­„Az ötéves terv valóra váltja azl az elvet, hogy a nép állama számára a legfőbb érték: az ember“ Öt esz­tendő alatt egymilliárti forintot for­dítunk arra, bogy gyökeresen meg­javítsuk népünk egészségvédelmei és gondoskodjunk szociálpolitika; szükségleteinek kielégítéséről. Uj kórházakat építünk, az anya- ér csecsemővédő intézetek egész sorát létesítjük, új üzemi orvosi rende lök gondoskodnak majd az üzem dolgozók egészségének megóvásáról tovább fejlesztjük a jól bevált já rási egészségügyi intézményeket, hogy a vidék, a falu dolgozói ü hozzájuthassanak a szakorvosi ellá­táshoz, kórházi ágyaink számát 9Q00-el növeljük. Jelenleg 10.000 ló­lekre 2.4 szülészeti ágy esik, az Öt éves terv végére 3.8 ágy jut majd. Jelenleg 180 embierre jut egy kór. házi ágy, az ötéves terv végére min­den 150 emberre jut. Szociális gon­dozásunk ilyen nagymérvű fejlesz té&e parancsolólag írja elő gyógy­szeriparunk további fejlesztését is. Gyógyszerellátásunkat a háború előtt szinte kizárólag Németország végezte még, az itthon gyártott országból kellett behoznunk, Hor- thyék hazaáruló kereskedelempoliti­kája következtében. A felszabadulás után gyógyszeriparunk szépen fejlő­dött, egyre inkább rátérünk az alapanyagok hazai gyártására is. Az ötéves terv során az eddigi fejlő­dést hatványozott mértékben kell fokoznunk. Gyógyszertermelésünk értéke 1949-ben 226 millió forint. 1945-ben pedig már 400 millió fo­rint lesz. Ennek biztosítására az bt. éves terv folyamán meglévő gyógy­szergyáraink kapacitásának jobb ki­használásával, hol szükséges, új gyá­rak létesítésével tesz eleget gyógy szeriparunk a megnövekedett köve. telményeknek. De nemcsak a kapacitás növelésé­vel siet gyógyszeriparunk szociálpo­litikánk segítségére, hanem azzal is, hogy egész sor új gyógyszer gyártá­sát kezdi meg, amelyek közül a leg­ismertebbek a penicilin és a sztrep- tomycin. Olyan vála;sztás még nem volt sohasem Magyarországon, mint a Alii yen 1949. május 15- én és olyan parlamentje sem volt még sohasem Magyaror­szágnak, mint amilyen parla­ment rövidesen összeül. Egy­ségesen, diadalmasan szava­zott május 15-én a dolgozó inép a békére, a szocialista hazát építő ötéves tervre, egységesen mondta meg azt, hogy szereti és támogatja a dolgozó nép győzelmeit szer­vező magyar kommunistákat és határtalan forró szeretettel ragaszkodik a világ dolgozói­nak békéjét és szabadságát védelmező hatalmas Szovjet­unióhoz. S mindezeken felül szavazatukat adták Ä olyan emberekre, akik egytől egyig valamennyien becsületes dolgo zók, akik között nincsen se gróf, se banko-s, se kulák, sem népámító ügyvéd, senki olyan, aki régen azért lett képviselő, hogy a dolgozó nép verejté- kes filléreiből tétlenül lődö­röghessen ,a parlament piros szőnyegein és tetszeleghessen .,honatyái“ mivoltában. .,Urak országából a dolgozó nép ha­zája lett Magyarország“ — mondotta: Rákosi elvtárs s ezt a változást tükrözi most par­lamentünk összetétele is. Ha az országos arányokat nézzük: a képviselők 43 szá­zaléka munkás, 28 százaléka dolgozó paraszt, 23 százaléka értelmiségi, 6 százaléka kis­ember. De ugvyiígy megnéz­hetjük a Szabolcs-Szatmár-be- regi választókerület parla­menti képviselőit is. Huszon­egy képviselő közül kilenc a munkásosztályból került ki, nyolc a dolgozó parasztság­ból, négy az értelmiségből. Itt kell kihangsúlyozni a nők szerepét. A nők egyenjogúsá­gát nemcsak papíron hirdet­tük ki, hanem élő valóságban teremtjük meg. A számtalan női vállalatvezető, közigazga­tási vezető mellett ott látha­tunk az új parlamentben 70 dolgozó nőt is, a szabolcsiak között ötöt. A nyíregyházi törvényszéktől, P. 3427—1949. 3. sz. IDÉZŐ HIRDETMÉNY. A dolgozó nép legjobb fiait találhatjuk a parlamentben és közöttük elsősorban azokat, akik négy esztendő kemény küzdelmeiben mutatták meg azt hogy egyedül ők hivatot­tak a dolgozó nép vezetésére, irányítására, egyedül csak ők képesek következetesen, szi­lárdan harcolni a dolgozó nép felemelkedéséért. Ezek az em­berek a munkásosztály leg­jobb fiai, a kommunisták. Szabolcs^Saatmárb&n büszkén tekintenek a dolgozók Nagy ímre elvtársra, a földosztó miniszterre Gyenge Károly elvtársra, Darabos Iván elv­társra, .akik bebizonyították, hogy a kommunisták mindig ott Vannak az első sorban, Amikor a dolgozó nép érde­keiről van szó. Örömmel és határtalan bi zakodással nézi azt is a dol­gozó nép, hogy képviselőink lengnagyobb százaléka a munkásosztály fiaiból kerül ki, hiszen látta azt hogy aho­gyan a munkásosztály hatal­ma és befolyása erősödött, ugyanúgy lett egyje vidá­mabb és jobb az élet ebben az országban minden dolgozó számára. És csak a munkás­osztály hatalmának szilárdsá­ga. tette most azt lehetővé, hogy a parlamentben, a nép parlamentjében ott láthatjuk dolgozó parasztságunk, értel­miségünk igazi képviselőit is. Ezek az emberek mind egy­től egyig becsületes dolgozók, akik számára a képviselőség nem fényűzés, hanem többlet­munka .Mindnyájan dolgozók, akik vagy a politikai élet­ben végzik mindennapos mun­kájukat, vagy az. esztergapad­nál, vagy a szántóföldön, vagy az íróasztalnál és csak akkor hagyják ott munkáju­kat, ha valóban fontos tanács­kozni. Utána visszatérnek új­ra a szerszámhoz s folytatják tovább harcukat két kezükkel a szocialista hazáért, a többi dolgozókkal együtt. Ilyen képviselőkből álló parlamentje még sohasem volt Magyaror­szágnak. —• A MÉHÉSZEK szokásos havi összejövetelüket június 12-én dél­előtt 10 órakor tartják a Kertészeti Középiskola Pacsirta-utcai helyisé­gében. Hagy tömegek látogatják a moszkvai magyar kiállítást Nap, mint nap nagy tömegek látogatják Moszkvában a magyar kiállítást. Soha nem fogy el a tö­meg a bejárattal szemben lévő hatalmas képsorozat elől, amely a magyar nemzet történelmének utolsó száz esztendejét ábrázolja. Vasúti munkások Csoportja állja körül a nehézipari kiállítást, kol­hoz-parasztok szemlélik a traKtor- gyártást ábrázoló kimutatásokat, Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik nagy- lájdalmunkat enyhíteni igye­keztek forrón szeretett egyetlen gyermekünk halá­la alkalmával, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Fodor János és neje Kelemen Márta az öntözőmüvek rajzait és fényké­peit. A vendégköny előtt egymás ke. zéből veszik k: a tollat a látoga­tók. Rónai Sándor kereskedelem­ügyi miniszter, aki Moszkvában a kiállítást megnyitotta, hazaérke­zett Budapestre. — Megérkezése után Rónai miniszter a következő­ket mondta: __ A szovjet hatóságok már a kiállítás előkészítő munkáinál min­den segítséget megadtak nekünk és ennek igen nagy szerepe volt abban, hogy a kiállítás valóban jól sikerült. A szovjet gazdasági szakemberek közül azok, akik ré­gebben már jártak Magyarorszá­gon, megállapították: kiállításunk ipari fejlődésünknek olyan emel­kedését mutatja be, amiyenre nem is számítottak. Gyors i róvers eny Nyi regyhásán A kereskedelem és szövetkezet­ügyi miniszter úr által kinevezett versenybizottság megbízásából a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete nyíregyházi csoportja a Magyar Gyorsírók Országos Szö­vetségével karöltve Nyíregyházán' 1949 június 11-én, szombaton dél­után 3 órakor a Luther-utcai álta­lános (volt Apponyi Albert leány- polgári) iskolában gyorsíróversenyt rendez, melyen a szakszervezetek tagjai, a közép- és középfokú isko­lák növendékei, valamint egyéni versenyzők is résztvehetn-ek. Neve­zési határidő: 1949 június 3. Je­lentkezés a Szakszervezet helyiségé­ben (Vay Ádám-u. 5. I. cm). A nyíregyházi törvényszék köz­hírré teszi, hogy Molnár Jánosné szül. Rosenbaum Anna felperes­nek Molnár János alperes ellen házasság felbontása és jár. iránt indított perében az előzetes békél­tetésre és annak nem sikerülte esetében válás tárgyalására határ­napot tűzött ki és felhívta; a fe­leket, hogy 1949. évi június hó 23. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében Bocskai utca 2. sz. II. emelet 146. ajtó alatt} jelenje­nek meg, egyszersmind pedig Molnár János alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik ügygondnokul dr. Hubay Balázs ügyvédet (lakik Nyíregyházán) ne­vezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellen­kező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Nyíregyháza, 1949. április 30. Dr. Szilágyi Dezső tvszéki bíró. A XH. újjáépítési állami Sorsjáték húzása június 9-én. Még ma vegyen sorsjegyet! Egész sorsjegy ára 6 Ft. Fél sorsjegy ára 3 Ft Főn^eresiiénf 60.000. - Ft. Főbb nyeremények: 30.000 Ft, 10.000 Ft 5.000 Ft. stb. Kapható a Lottó NY-nál (V. Sz>aiay-u. 10—14) minden do­hányárujánál, osztálysorsjegy főárusítónál, valamint egyes pénzintézeteknél és postahiva­taloknál.

Next

/
Thumbnails
Contents