Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-28 / 123. szám
1949 MÁJUS 28. SZOMBAT nyírségi magyar nép 8. offlaL Három brigád a, sóstói gyümölcstermelő szövetkezetben A szőlő már megkapta az első mélykapálást Olyan ,a szőlőjük, mintha kisepregették volna. Tiszta. A 11 holdas szőlő útjait mintha léniával húzták volna meg, ápolt, gondozott minden. Az utakat petúniasorok szegélyezik, látszik, hogy szereti, ápolja, lelkiismeretesen gondozza földjét a gyümölcstermelő tábláscsoport. —- 15 évig bérlőé volt ez a gyümölcsös, a 4 hold gyümölcs és 11 hold szőlő. A tulajdonos felé sem hederített, a bérlő meg nyúzta, ahogy tőle telt —- mondja a csoport egyik tagja beszélgetés közben. Ugyancsak volt mit csinálni, mire idáig jutottunk. Minden tőkén, minden fán, úgyszólván minden faágon rajba van a csoport tagjainak kezemunkája. A dolgozó nép nem uzsorása a földnek, hanem gazdája. Melyik az első? Három brigád dolgozik a közösen termelő szövetkezeti csoportban. Felosztják a munkát egymás közt. Egyik brigád a kapálást, másik a permetezést, harmadik a kötözést végzi. A második munkamenetnél helyet cserélnek. A kapások permeteznek, a permetezők kötöznek és a kötözők kapálnak. A jól megszervezett munka eredménye nem is marad el. A szőlő már megkapta az első mélykapálást, a kötözést pedig most végzik. Hol tartanak még ettől a. szomszédok? Más helyen általában június 10-ig végzik el az első mélykapálást. Hálás is a jó munkáért a szőlő, dúzzad az élettől, jó termést ígér. A három brigád versenyben áll egymással, de mindeddig még nem sikerült eldönteni, melyik a.z első. Egyik sem hagyja magát. Ha nagyon összeszámlálják a teljesítményeket, úgy talán Oszlánszky János brigádja bizonyul a legjobbnak, de az is csak 2— 3 százalékkal. Bő termést ígér (a gyümölcsös. A brigádok becsületes munkája és a jó időjárás régen látott termést fog hozni. A gyümölcsfák már most roskadoznak a teher alatt. Motoros permetező berreg a fák között, ködöt szitál a bambusz. — Egy n'ap alatt elvégezzük négy hold gyümölcsös permetezését ezzel a géppel — mondja Vígvári János, a csoport intézőbizottságának elnöke. A háti permetezővel kát és fél napig is elkínlódhatnánk ezen a darabon. Szeretettel ápolják és gondozzák a fáikat. Úgy gondozzák, mint édes gyermeküket. Jajj annak, aki egy szóval is becsmérelni meri őket, az úgy jár, mint a biztosítási Ügynök a múltkoriban. Az aígy járt, hogy kiment a csoporthoz jégkár elleni biztoisí- tást kötni. — Hált mennyire? — Fánként maximum 30 kiló — mondja az ügynök. — Mit, hogy maga a mi fánkat? Harminc kiló? Mondja van magának egy csepp sütnivalója is? Hiszen már most több van rajta, mint 50 kiló. — Ilyet nem csinálunk — zúgták a tagok. Megyünk a Défosz-hoz, azon keresztül majd biztosítunk. Igazuk is volt. Egyik másik fa 2—3 mázsa termést ígér. Ha pedig biztosítunk, akkor ezt a mennyiséget akarjuk biztosítani, nem pedig harminc kilót. Jorot ígér ez a tábláscsoport. Amikor tavaly megalakult, egységesen, egy akarattal tömörültek a tagok. És most örülnek A Magyar Munkásmozgalmi Intézet komoly munkát végez a magyar munkásosztály harcai történetének feldolgozásában. A múlt század hetvenes éveitől kezdve a Tanácsköztársaság idején keresztül az ellenállási mozgalomig, sőt napjaink munkásmozgalmi eseményeit is részletesen feldolgozza. Az intézet munkatársai felkeresik a megyéket, városokat és iratTöbbízben megemlékeztünk már arról a lelkes munkáról, amellyel a nyírbátoriak kul- turházukat építik. Eddig több, mint 124.000 forintot f <r lí- tottak az átalakítási és építési munkálatokra. Ennek egy részét társadalmi úton, másik részét pedig államsegély útján teremtették elő. Az építés munkálatai már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy már csak a padlózás, a villanyszerelési munkálatok és a nagytakarítás van hátra- Minden remény megvan tehát arra, hogy Nyírbátor dolgozói röA Földművelésügyi miniszter országosan elrendelte a gyomok kötelező irtását. Ötéves tervünk sikeres végrehajtása érdekében ugyanis elengedhetetlenül szükséges a gyomnövények által okozott károk minél tökéletesebb kiküszös bölése. A gyomnövények ugyanis az 1947. gazdasági évben csupán a búza terméshozamának csökkentésével 288 millió forint kárt okoztak. A gyomirtás gyakorlati végrehajtása tehát nem halasztható. A művelés alatt nem álló területekről a vetésterületekre került gyommagvak 15—30 százalékos kárt okoztak a termelésben. Hogy milyen szapora például a disznóparaj, a növénykutatók megállapítása szerint egyetlen magja egy termés idő alatt 76.000 magot hoz. A miniszteri rendelet a következő területeken teszi kötelezővé a gyomok rendszeres irtását.: 1. Minden háztulajdonos, haszon élvező a ház körül, az udvaron, hozzátartozó kertekben, a kerítés tövén lévő gyomokat köteles fel- magzás előtt, kiirtani. igazán, amikor látják, hogy közösségi munkájuknak milyen szép eredménye van. Még Papp Györgyné is boldog, pedig neki is voltak aggályai. Sehogy sem tudta megérteni, hogy fognak megegyezni a termés elosztásán. Csak akkor nyugodott meg, amikor részletesen megmagyarázták a csoport működését. Vidám emberek dolgoznak a táblá'scsoportban. Látják jövőjüket, látják munkájuk eredményét, amely becsületes kizsákmányolásmentes, emberhez méltó életet biztosít számukra, (_r.—n.) tárakban, levéltárakban kutatnak történelmi okmányok után. Nyíregyházára tegnap reggel érkezett meg a Munkásmozgalmi Intézet kiküldöttje és munkáját azonnal meg is kezdte a városháza levéltárában. Remény van rá, hogy Szabolcsvármegye és Nyíregyháza munkásmozgalmi történetének értékes adataira fog bukkanni. videsen új, korszerű kuiíur- házban vehetnek részt az előadásokon. Otthont építenek a tiszalöki úttörők Tisz'alök lelkes úttörői élénk mozgalmi életet élnek. Legutóbb hozzáfogtak, hogy a községháziamelletti épületet rohammunkával otthonukká alakítsák át. A munkát maguk a kis úttörők végzik. Az új székházban élénk kulturális és sportélet folyik majd. 2. Minden földtulajdonos földje szélével határos dűlő útról köteles kiirtani a gyomot tekintet nékíil arra, hogy a dülőút kinek a tulajdonában van. A dülőúton előforduló gyomnövényeket a kultúrnövények gyomnövényféléínek irtásával egyidőben kell irtani, de minden esetben a felmagzás előtt. 3. Közös legelőről a legelő tulajdonosa köteles a gyomot kiirtani, felmagzás előtt a virágos gyomokat pedig megfelelő időben és esz közzel kiirtani. 4. Az Államépítészeti Hivatal köteles az útak szélét, árkokat egész éven keresztül gyommentesen tartani. A Magyar Államvasutak összes tulajdonában lévő területekről, töltések oldalairól, anyagárkokból, rakodóterületekről köteles a gyomot rendszeresen felmagzás előtt kiirtani. Városok és községek, közterekről és egyéb gazdaságilag nem művelt közterületeikről kötelesek a gyomot kiirtani. Nyíregyháza, 1949. május 26. Kiss sk. polgármester Nyíregyházán dolgozik a Munkás- mozgalmi Intézet kiküldöttje Befejezéshez közeledik a bátort kultúrhás építése Országosan elrendelték a gyomok kőtelező irtását Éljen a Csehszlovák Kommunista Párt! Május 25-én, szerdán kezdődött még Prágában a Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresz- szusa. Ez a párt is, mint bármelyik testvérpártja, harcban született és kemény harcok közben edződött acélkeménnyé. Ezelőtt huszonötesztendővel alakult meg, amikor a szociáldemokraták árulása történelmi szükségszerűséggé tette egy forradalmi munkáspárt megalakulását. A Párt belépett a Kommunista Internacionáléba s kezdettől fogva megalkuvás nélkül küzdött a munkásosztály érdekeiért, a csehszlovák dolgozó nép felszabadításáért a marxizmus leninizmus szellemében. 1928-ban, a Pártba befurakodott opportunista, elemek megkísérelték a Párt sorainak megbontását, azonban Clement Gottwald elvtárs leleplezte őket s a Párt tagjainak nagy többsége Gottwald és az uj vezetőség mellett sorakozott fel. A megszállás nehéz éveiben a csehszlovák kommunisták élére álltak a felszabadító küzdelemnek, megszervezték a nép fegyveres ellenállását, a partizánmozgalmat, rámutattak arra, hogy Csehszlovákia csak a Szovjetunióra támaszkodva szerezheti vissza szabadságát, nemzeti önállóságát. Gott- wald elvtársék politikai irányvo- na győzedelmeskedett, a dicsőséges Szovjet Hadsereg kiűzte Csehszlovákia területéről a fasiszta megszállókat s ezzel megteremtette a nép szabad életének lehetőségeit. Újabb harcba indultak ekkor a csehszlovák kommunisták: megteremteni és megszilárdítani az országban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. Küzdelmeik megkoronázása volt az 1948 februárjában bekövetkezett politikai fordulat. A csehszlovák dolgozó nép a Kommunista Párt vezetésével szétfoszlatta a reakció minden reménységét, hogy valaha is visszaszerezheti elvesztett hatalmát. A Pártot azonban sikerei nem tették önelégültté. Tudják azt, hogy még kemény küzdelmek előtt állanak, tudják azt, hogy a szocialista hazát csak a tőkésosztály maradványaival folytatott kérlelhetetlen harccal l&het felépíteni és tudják azt is, hogy mindezeket a harcokat csak akkor tudják eredményesen megvívni, ha hűséggel állanak a felszabadító hatalmas Szovjetunió mellett. A csehszlovák nép forró szeretettet és hálával gondol Sztálin elvtársra, a Szovjet Hadseregre, a Bolsevik Pártra. Ezt a hálát és szeletet fejezte ki Nősek elvtárs is, a kongresszus megnyitásán, amikor ezeket mondotta: „Az ő munkájuk és küzdelmük lehetővé tette, hogy a csehszlovák köztársaság a dolggzó nép országa legyen és elindulhasson a szocializmus felé vezető úton.” A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa a jövő küzdelmeit és feladatait jelöli meg. Ezt tette szerdai beszámolójában Clement Goitwald elvtárs is, a Párt elnöke: „Erősíteni kell a nemzetgazdaság szocialista szektorait és fokról-fokra ki kell küszöbölni a gazdasági életből a tőkés elemeket... Célunk: a szocialista Csehszlovákia megteremtése. Nagy cél ez, amit nem könnyű elérni. De meggyőződésünk, hogy minden nehézséget leküzdünk és elérjük a nagy célt.” Valóban, a csehszlovák dolgozó nép eléri célját a komunisták vezetésével. Eléri elsősorban azért, mert mellettük áll a népek szabadságának és békéjének legfőbb őre: a Szovjetunió. Eléri azért, mert mellettük állanak a többi népi demokráciák dolgozói is támogatásukkal, köztük a magyar dolgozók is. Farkas Mihály elvtárs ezeket mondotta a kongresszuson: „ Ma a cseh, a szlovák és a magyar dolgozó nem ellensége többé egymásnak, hanem szövetségese s barátja. Népeinket örök barátság fűzi egymáshoz. Felszámoltuk a nacionalizmust és ma együtthala- dunk a legyőzhetetlenül hatalmas békeiarcvonalban, amelynek vezére szeretett elvtársunk, Sztálin.” Szeretettel fordulnak a magyar dolgozók ezen a napon a testvéri csehszlovák dolgozó nép és győzelmeik szervezője a Csehszlovák Kommunista Párt felé. Csehszlovákia, ugyanúgy mint Magyarország nem rés, hanem erős bástya a szabadság és békeszerető népek frontján és a két nép szoros barátságban támogatva egymást halad a szocialista hazát építő úton. Népnevelők újabb javaslatai a perifériák lakói érdekében Anépnevelőink munkájával foglalkozva nem egy Ízben irtunk már arról, hogy a kommunista népnevelők a perifériákon járva megbeszélik az ott lakó dolgozókkal problémáikat és javaslataikat továbbítva további intézkedéseket kérnek az illetékesektől a perifériák lakói érdekében. Legutóbb a Himesben és az Ószőlőben járó népnevelők tolmácsolták az illetékeseknek a villany problémáját. A két városrészben ugyanis azt panaszolták, hogy az utcai világítás délután 4 órakor — fényes nappal Idgyulad és este 10 órakor, amikor szükség lenne a világításra eloltják. A kérdésben intézkedés történt. A villanyt ezentúl csak este 8 órakor gyújtják fel és éjfélig tart’ az utcai világítás. Muzsikával jönnek a dada! alsi járás legényei sorozásra A napokban kezdődött meg a dadai alsójárás fiataljainak sorozása Tiszalökön. Már régen készültek erre a járás legényei, hallották, hogy a vármegye többi járásaiban mindenütt vidám nótaszóval, zenekarral vonultak vidáman a sorozásra és elhatározták, hogy ők sem maradnak le a többiektől. Most a sorozás napjaiban egész nap szol a muzsika, nótaszóval jönnek a községek, falvak, tanyák fiataljai, hogy a néphadsereg katonái lehessenek, a sorozás után pedig a tiszalöki úttörő pajtások mutatnak be népi táncokat, népdalokat. ______ Hirdetmény Felhívom mindazokat, akik a Károlyi-téri Kioszk pavilion helyiségét bérbevenni óhajtják, ajánlataikat, illetve kérelmüket folyó hó 31 napjáig írásban hivatalomhoz adiák be. Nyíregyház, 1949. máj. 23. Kiss Zoltán sk. polgármester
