Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-26 / 121. szám
1949. május hó 26. Csütörtök. NYÍRSÉGI magyar nép S. oldal. Történelmi cselekedet Irta: A. VISINSZKIJ Kisbíró clolbolásától hangos a mándokií utca. Ma délután többen hallgatják a hirdetmény, szövegét, mint általában, jó májusi zápor kergette haza már korán a mezőn dolgozódat. A hirdetmény szövege rövid és inkább u férfiakat érdekli:: Este nyolc . óraikor Défosz gyűlés. Egymáshoz tartozunk Gyorsan bekapják a vacsorát. Kivgl-kivel az asszonya is elmegy, ő gyorsan rendet csinál a konyhában. A kiskapukból itt is, ott is kif ordul egy ember,' s mire a Döf ősz helyisége közelébe érnek már csoportokba verődve mennek és beszélnek. Útközben kitérnek a hazafelé tartó csorda elől. — Sok a jószág, kevés a legelőnk — beszélgetik menetközben. — Nem baj, úgy jó, ha sok a jószág — mondja Sajtos Béni középiparaszt — legelőnk meg majd lesz, a mai esti gyűlés tárgysorozatának ez a második pontja. — Az lesz jó, iha elintézi a Défosz és nem tesz kivételt, mindnyájunknak lesz legelője. Nem tesz különbséget szegény paraszt és középparaszt között — bólint megelégedve Lázár István, a Défosz egyik választmányé tagja. • Hangjából megelégedés -csendül, amikor a középparasztok és kisbirtokosok egységéről 'beszél. — Egymáshoz tartozunk, bennünket is segít a demokrácia. Ki törődött velünk a múltban ? szélnek, arcuk olyan vidám, mintha máris benne laknának. Végei a nyomorúságos cseléd- lakások világának, — te nagy ég, ezt is megérhette végre a cselédember, hogy külön lakhat, külön házban. Mintha álmában mondaná egyikük, úgy emlegeti épülő házát: — Egészséges új lakás, egy család egy lakásban... világos, tágas ablakok. Még .ebben az évben megkezdik áz építkezéseket. Eper- jeske községben is ilyen házak épülnek és szerte az egész országban. — A Párt támogatásával ezt is a Défosz intézi Kállai elvtárs — mondja Sajtos András. Beszélgetés közben lassan megtelik a terem. Egyre1 hangosabbá válik a zsibongás, mindenki beszélget, sok meg- bszélnlivailóía van a dolgozó népnek. Amint megkezdődik a gyűlés, néma csendben figyelmez- nek... róluk van szó ...ők dön lenek. T. Bodor Margit. Lassan megtelik a iterem, elfoglalják a lócákat. Csendesen beszélgetnek, öngyújtó csattan, gyufa eieucen és a dohány felszálló! kék füstjében tovább folytatják a beszélgetést. A dülőszomszédok az el végzett munkát dicsérik, mások a falat díszítő képek fel iratait olvasgatják. ..Egységes, erős szervezetet.“ Az olvasó helyeslőiéin bólint, egyet ért a sorok betűivel. így igaz — gondolják — egységesek vagyunk a Défoszon belül nincs közöttünk kutak,' aki éket ver a kisbirtokos és a középparaszt közé. Az asztalnál Bojtos Endre középparaszt, Kertész József és Kállai István ujgaziák ; választások eredményéről be szélgetnek. — Más volt ez a választás emberek, mint 1947-ben. Em lékeznek mi? Bár akkor ií így megértettük volna egymást mint, most és nem mentünk volna külön-külön széj- jelhuzva mi dolgozók — mondja Sajtos, miközben hellyel ki nál egy' uj érkezőt— Az biztos — 'szól valaki az asztal végéről — hogy a Népfrontban olyan munkát végezhetünk majd, amilyet még nem látott ez a pupoehá- tú világ. — Ma. már más a helyzet, és ezt látja a munkásnép is. Ki törődött velünk a< múltban? A kutya sem. Ma egységesek vagyunk és egymással törő- dünik, munkás a paraszttal, meg megfordítva. A kislakásépitésnél is segit a DéFOSz A két ujgazda a kislakás- építésre tereli a szét. Már kezdenék w építkezést. Amiint új, egészséges lakásaikról beAz MDP javaslatára rendbehozták a mándohi csatornákat Az elmúlt napok bőséges csapadéka valósággal elárasztotta Mándokot. A csatornák eldugultak, az árkok megteltek vízzel. A Magyar Dolgozók Pártiának járási pártbi zottsága rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze és javasolta a csatornajavítási munkák haladéktalan megkezdését. A munkákat aznap meg is indították, leeresztették a felgyülemlett esővizet, kitisztították a csátorniákat, árkokat. A képviselőtestület rendkívüli ülésen javaslatot is terjesztett be az MDP: dolgozzanak ki tervet a víz levezetéséről', hogy a jövőben ne okozzon zavart egy-egy nagyobb esőzés. A képviselőtestület a javaslatot magáévá tette és mintegy 10.000 Fi-os költségvetéselőiráuyzahal tervbevette a csatornahálózat teljes rendbehozását. Nem félnek már a levéigyiijtéstől a nyíregyházi postások lomé tért kerékpározott az utcákon. Ha összeszámoljuk, megáHapíthatjiúK, hogy naponta 50 kilométert kerékpározott egy pósitás. Rendkívül fárasztó szolgálat volt, télen embertelenül nehéz. Nehéz és rossz időben felváltva-csinálták, de fáztak is tőle, ami nem csoda. Ma már másként van. Mindenkinek feltűnt már az a szürke kis autó, ami nap, minit nlap végigfutja az utcákat és meg-megáll a pósta- székrények előtt. Hároméves tervünk könnyebbé tette a nyíregyházi levélgyűjtő szolgálatot teljesítő postások; munkáját. Nem is fáznak már tőle, hiszen könnyebb, emberibb lett a munkáljak. meí Néhány héttel ezelőtt megfigyelhettük, hiszen sokszor futólépésben mentünk a levélszekrényig, amikor incg-< jelent a kerékpáros postás, a szekrény alá illesztette táskáját és begyűjtötte a szekrény tartalmait. Aki nem ismerte ezeknek a levélgyűjtőknek a munkáját, fel sem tudita mérni, micsoda embertelenül nehéz munkát végeznek. Naponta három kisgyűjtést és két naigygyűjtíésit végzett el a postás. Tehát háromszor a város belterületén kétszer pedig az egész város területén lévő postaládák. tartalmát gyűjtötte össze. A kigyűjtések során egy alkalommal 5.8 kilométert, míg a nagygyűjtéseknél egy-egy ízben iö kiSzínház Ida regénye (Két esztendeje törölték el Szovjetunióban a halálbüntetést.) 1947 május 26-án adta kt a Legfelsőbb Szovjet Elnök sége történelmi jelentőségű rendeletét a halálbüntetésnek békeidőre való eltörléséről, j rendeletét. A. Visinszkij „Pravda“ 1947 májúi 27 számában méltatta „Történél mi cselekedet“ című cikké ben, melyből az alábbiakban közlünk részleteket: — A Szovjetunió Legfelsőbb la nácsának Elnöksége által kiadott rendelet, amely eltörli a lialálbünte test, új fejezetet nyitott meg i szovjet állam történetében. Ez a: állam a munkásoknak és parasztos, uak nagyszámú ellenségeik ellen folytatott harcában nőtt fel, miután a munkások és parasztok három évtizeddel ezelőtt kezükbe ragadták az államhatalmat és felépítették hatalmas szocialista államot. A munkások, parasztok és értelmiségiek önfeláldozó munkájának és hősi erőfeszítéseinek eredménye, ként sikerült-ezt a feladatot teljesí teni. Lenin „és Sztálin pártjának ve zetésc alatt legyőzték a szocializmus ellenségeinek makacs ellenállását az országon belül és az ország határain túl. A Szovjetunióban a szocializmus építésének ügyével szemben kifej tett ellenállásában az ellenség sem mitől sem riadt vissza, felhasználta a harc minden eszközét, bármilyen förtelmesek és bűnösök, bármilyen kegyetlenek és véresek is voltak zok. A szovjet hatalmat és a szovjet rendszert fenyegető legsúlyosabb bűnök leküzdésére a Szovjetúniö Cs szövetségi köztársaságok bűnügyi törvényhozásának alaptételei a főbe- lövést állapították, meg Ezt a büntetést rendkívüli rendszabályként ve- zették be, a bűnügyi büntetések általános rendszerért kívül. Már ez a tény is azt bizonyítja, hogy egy olyan büntetőjogi büntetésnek az alkalmazását, mint amilyen a halál büntetés, a szovjet törvényhozás, eltérően a legtöbb ország, igy az Amerikai Egyesült Államok é: Nagybritannia törvényhozásától, sohasem úgy tekintette, mint a büntetőjogi rendszabályok általános rendszerének szokásos büntetésmódját, hanem mint rendkívüli jelenséget, melyet rendkívüli körülmények által teremtett szükség diktált. „A történelmi jelentőségű győzelem, amelyet a szovjet nép aratott az ellenség felett, -nemcsupán a szovjet állam megnövekedett hatalmát mutatta meg, hanem a Szovjetunió egész lakosságának teljes odaadását a szovjet haza és a szovjet kormány iránt.“ Ezekkel a szavakkal kezdődik az a rendelet, amely a Szovjetunióban békeidőre eltörli a halálbüntetést. A Nagy Honvédő Háború bebizonyította a szovjet hátország magasfokú szervezettségét és példátlan szilárdságát. Szétfoszlott a Szovjetunió ellenségeinek az a hazug legendája, amellyel saját országaik közvéleményét vezették félre, neve. zetesen, hogy ,,a soknemzetiségű szovjet állam mesterkélt és nem életképes kártyavár“. Sztálin 1946 február 9-én tartott választási beszédében a külföldi sajtónak ezekre a dajkameséire cé. l(»zva piondotta: „Most már megállapíthatjuk, bogy a háború halomra döntötte a külföldi sajtónak mindeme alaptalan állításait“ Sztálin ebben a beszédében hangsúlyozta, hogy „a szovjet társadalmi rend a társadalmi szervezet jobb formája, mint bármely más nem-szovjet társadalmi rend“. A halálbüntetésnek a Szovjetunió- ban történt eltörléséről kiadott május 26-iki rendelet új megnyilatkozása volt a szovjet társadalmi cs állami rend előnyeinek. Ezek a belpolitikai jellegű okok vezették a Szovjetúniót, amikor a halálbüntetés alkalmazását béke- időre eltörölte. A szovjet állam következtés harcot folytat a demokrácia ügyéért, az általános béke és a népek biztonsága megszilárdításáért. Ez a békepolitika támogatásra talál a széles néptömegeknél valamennyi or. szágban. A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége, amikor elhatározta a halálbüntetés eltörlését, számításba vette a nemzetközi helyzetet is. A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége számításba vette munkások és alkalmazottak szak- szervezeteinek, valamint a széles társadalmi körök véleményét kifejező egyéb tekintélyes szervezeteknek a kívánságát is A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége elismerte, hogy a halálbüntetés alkalmazását a békeviszonyok közt semmiféle szükségesség nem igazolja. A Szovjetúniö békeidőkre eltörölte a halálbüntetést. Azokra a bűncselekményekre, amelyekre az érvényben lévő törvények halálbüntetést állapítanak meg, most már,' békeidőben 25 évig terjedhető javító munkatáborba való zárást alkalmaznak. A szovjetemberek mélységes megelégedéssel fogadták a szocialista humanizmusnak ezt a nagy cselekedetét, amely újabb fényes bizonyítéka a szovjet rendszer hatalmának, az egész szovjet nép példátlan odaadó hűségének a haza és a szovfel kormány iránt. A szovjet nép nagy vezérének és tanitómesterének, Sztálinnak vezetésével rendületlenül halad előre, egyre újabb győzelmek felé. Gárdonyi Géza regényéből ké szült zenés vígjáték már messze a múlté. Hol vannak már azok az idők, amikor egy züllött, részeges spekuláns bornagykereskedő lehetett az úr és a falusi néptanítót mutatják be hülyének és groteszk figurának. Elismerjük a színház vezetőségének, hogy a „kasszasiker” szempontjából kénytelen még ilyen darabokat játszani, de jövőre már az államosított színházakban nem lesz szükségük ehez hasonló darabokra. Az előadásról és a színészekről csak jót írhatunk. Ida szerepében Oláh Klári dekorativ megjelenésével, őszinte beszédével és kedvességével kifogástalan alakítást nyújtott. Partneréről Pintér Nándorról hasonlóképpen csak jót írhatunk. Fölényes játékkészsége, színpadi biztonsága az együttes sikerét is előrevitte. Az erkölcstelen életet élő bornagykereskedőt Markovics Endre alakította. Markovics jó színész, mostani alakításában azonban bágyadt és színtelen volt. Kis szerepében is feltűnt és sikert aratott Fesztoráczy Kató. A humorról Kormos Ferenc gondoskodott. Jók voltak Jáky Elli, Ver. senyi Ida és Kőrössy Anci. Ki kell emelnünk az orvos' szerepében Papp István alakítását. Egy süket-néma szerepében Ujvárossy Kató tulrajzolta a figuráit. Oláh György jó volt. Mihályi Vilcsi és Pagonyi János is hozzájárultak a darab sikeréhez. A rendezés kifogástalan volt. F. PM, Ű S o Ti Csütörtökön délután 4 órakor: Hófehérke és a 7 törpe. Csütörtökön este 8 órakor: Végállomás kiszállni. Pénteken este 8 órakor Végállomás kiszállni. Szombaton este 8 órakor Vigöz- regy. IEgyre nő a termelés: Bővítik a nyírbátori Bánit A nyírbátori Bóni gyártelep, mióta a dolggzók tulajdona, egyre rohamosabban fejlődik. A- munka termelékenysége fokozódik, a dolgozók öntudatos munkával fejlesztik gyárukat-. Ma már addig jutattak a termelésben, hogy a gyártelep kibővítésére van szükség. így többek között az olaj- gvár gépeit javítják és bővítik, mivel a régi gépek már nem bírták teljesíteni a hozzájuk fűzött követelményeket. Augusztus elsejére tűzték ki a gépek átadását, de mint Gergely elvtárs mondja, az ÜB titkára, azon lesznek, hogy jóval augusztus 1. előtt átadják. 200 vagon napraforgó (tárolására alkalmas raktárakat is építenek. Ugyanakkor a Bániban is üzembehelyezik az extrahálót, aminek a jelentősége ugyancsak felbecsülhetetlen a gyár termelésében. A kenyérgyárat szintén kibővítették, több munkást foglalkoztatnak és így, lényegesen emelitek ennek az üzemrésznek is a termelését. A Bóni dolgozóinak öntu- diajtois munkája meghozza a gyümölcsét, fejlődik dolgozóinak életszínvonala is. Bár 47-ben is így megértettük volna egymást Földmunkások, kisbirtokosok, középparasztok egy DÉFOSz-gyülésen
