Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

ß J miségi ki Magyar Nép Bővítik a nyírbátori Bónit Hatalmas pünkösdi dalos- ünnepély Nyíregyházán VL ÉVFOLYAM, 121. SZÁM. ARA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1949. MJUS 26. A * *• " JÖVŐ fundamentuma (MI) Két ember beszélt vasárnap a nyíregyházi Kertészeti Középiskola építésének ünnepélyes megkezdése­kor. A jövőről és a múltról. Hosszú évek fejlődését, eredményeit, válto­zásait megfigyelheti az ember, de amikor a két végletet egymás mellé állítják, megdöbben annak a mély szakadéknak a láttán, amely a sötét múltat a boldog jelentől és a virág­zó jövőtől elválasztja. „Ma már más ifjúsággal állna’ szembe, 'mint ez előtt egy e/7^ vagy két évvel. Ma már vidám, mo­solygó az ifjúság, amely előre látja a felemelkedés útját, amely előtt hatalmas perspektívák nyílnak“ — mondta Gyenge Károly elvtárs. Más ifjúságunk van ma már, ez kétségtelen. Ifjaink jövőt, lehetősé­geket látnak maguk előtt és efe meglátszik életkedvükön, meglátszik azon a tettvágyon, tanulási kedven, amely jellemzi őket. Nem hanyatló, nem kedvetlen, jövőtől félő, ínség- munkától rettegő ifjúság ez a mi ifjúságunk, hanem az életkedv, ti jövő ifjúsága. A Párt, a munka, a jö vöt építés, a derűs, boldog élet pártja, az ifjúság pártja tette valóban if- jakká dolgozó népünk gyermekeit, a Magyar Dolgozók Pártja, a kom­munisták marxista-leninista pártja. Ifjúságunk új munkakedve, élet. öröme meglátszott a választási műn- kában, meglátszott a ballagó diákok mozgalmi dalain, amikor féltették azt a pártot, amely az ifjúság párt­ja, amely az ifjúság jövőjének alapja. „Most fényes lehetőségek állnak az ifjúság előtt — mondta Gyenge Károly elvtárs — és ez a tudat az, amely az ifjúságot a Párt mögé sorakoztatja. Ez a tudat az amely ifjúságunkat lelkes, dinami kus ifjúsággá tette“. „Kettős feladatot oldunk meg. amikor lerakjuk az új iskola alap­kövét. Az egyik feladat az, amit mint főfeladatot jelöl meg az öt­éves terv: a kultúra emelése. A má­sik főfeladat, amit megjelölt ötéves tervünk — amire a Kertészeti Kö­zépiskola is hivatott — bevinni me­zőgazdaságunkba a korszerűséget. Az itt tanuló ifjúságnak az lesz ?. feladata, hogy megszerettesse a fal­vak dolgozóival a felemelkedés út ját, a szocialista útat. Az lesz a fel adata, hogy megismertesse dolgozc parasztságunkat a nagyüzemi terme­lés módszereivel, hogy megmutass? a dolgozó parasztságnak a kapita­lista út és a szocialista út különb­ségét“. öntudatos parasztfiúk hallgatták a beszédei és fogadták meg maguk, ban, hogy végrehajtják Lenin elv­társ pártjának, a kommunisták pártjának parancsát. Ott állt köz­tük az iskola három éltauulója: Ványi László, Dombóvári János. Demeter Miklós és Szolnok megyej főispánjára, Kulcsár Jenőre, vala­mint a Gyümölcstermesztési Nem­zeti Vállalat vezérigazgatójára, Gombos Istvánra gondoltak, akik ebből az iskolából, a Kertészeti Kö­zépiskolából indultak útra, hogy vezetői, segítői, irányítói legyenek a dolgozó magyar népnek. Welich Sándor, a tiszántúli mező­gazdasági szakoktatás főigazgatója az iskola múltjáról beszélt az új is­kola fundamentumának lerakásakor Szomorú időkről beszélt, 1939-ről, amikor reménytelenül, kedvetlenül indultak útnak az iskola növendé-1 SANGHAI FELSZABADULT! A milliós városban teljesen helyreállt a rend Sanghajból jelentik: A nagy nemzetközi hírszol­gálati irodák egybehangzó jelentései szerint a kínai nép­hadsereg egységei szerdára virradó éjjel, helyi időszámí­tás szerint éjfél tájban meg­kezdték a benyomulást San­dáiba. A csapatok nyugat felől,' a francia engedménye^ terület közelében kezdték meg benyomiiMiSukat Kína legnagyobb kereskedelmi köz­pontjába. Mind a Reuter-irodä, mind az Associated Press megálla­pítja, hogy a néphadsereg ka­tonái fegyelmezetten, a legna­gyobb rendben vonultak be a városba. A Kuomintang-veze- tők! azj éjszaka folyamán repü­lőgéppel ’ elmenekültek a vá­rosból. A víárosban helyreállt a rend. Sanghai felszabadult és fel­szabadulása jeleníti a demo kratikus Kína- egyik legragyo­góbb győzelmét, a korrupt, reakciós Kína végső bukásá­nak biztos jeleit és jelenti az angol^amerikai imperializmus vereségsorozatának újabb állomását. Sanghai elfog­lalása is alátámasztja a Szovjetunió békepolitikájának helyességét, amely azt mond­ja, bogy a néptömegek ellen irányuló politika végső fokon a fennálló rendszer bukását okozza. Példa erre Kuomin­tang Kína sorsa. Jó lesz a nyugati hatalmak külügyminisztereinek Parisban ezzel számolni. A Szovjetunió a Ruhr-vidék négyhatalmi ellenőrzését és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyreállítását javasolja Yisinszkij hatalmas beszéde a külügyminiszteri tanács ülésén Párisi telefonjelentés: A külügy­miniszterek tanácsának keddi érte­kezletén Yisinszkij szovjet külügy­miniszter nagy beszédben körvona­lazta a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben. Beszéde ^égen konkrét javaslatokat terjesztett a tanács elé. Acheson, Schnman és Bevitt azonnal válaszolt Vi inszkij beszédére. Az érdemi vita azonban csak tegnap délután kezdődött meg. Visinszkij nagyfontosságú beszédét a TASS Iroda jelentése alapján a. alábbiakban adjuk: Visinszkij bevezetőjében emlékez, tette a tanácsot, hogy a négy ltata lom képviselői nem elsőízben állnak szemben Németország gazdasági és politikai egységének problémájával A potsdami értekezlet a négy nagy­hatalom Németországgal kapcsolatos politikája fő céljául Németország de- mokratikus és békés alapon történő újjáépítését tűzte ki. Ilyen módon a győztes hatalmak már a potsdami értekezleten is elismerték, hogy Né­metországot oszthatatlan gazdasági és politikai egységként kezelik. Ez teljesen helyes is volt. Ennek a po­litikának biztosítania kellett volna a német militarizmus és fasizmus felszámolását, biztosítania kellett volna a német békeipar és mezőgaz. daság, az egész német közigazgatás fejlesztését, biztosítania kellett vol­na Németország belkereskedelmé­nek, illetőleg más államokkal foly­tatott kereskedelmének fejlesztését. A fentebb említett, Németország, gal kapcsolatos politikai elveinek fejlődése kifejezésre jutott a kül­ügyminiszterek tanácsának 1947-ben a Szovjetúnióban tartott negyedik ülésszakán, amikor Franciaország, Nagybritannia, az USA és a Szov- jetúnió külügyminisztere arra a végső következtetésre jutott, hogy feltétlenül elő kell készíteni az ideiglenes egységes német kormány megteremtésére irányuló intézkedé. seket. Visinszkij emlékeztetett arra, hogy a külügyminiszterek tanácsának moszkvai ülésszaka részletesen meg­határozta a leendő központi német kormány jogkörét. Visinszkij emlékeztetett a német­országi ellenőrző gépezetre vonat­kozó egyezményre is, amelyet még az európai tanácsadó bizottság ké. szített elő. E megegyezésnek megfe­lelően Németországban legfelsőbb ellenőrző szervet létesítettek ellen őrző tanács elnevezéssel. Az ellenőrző tanács feladatai vol­tak 1. A főparancsnokok saját öveze­tükben tett intézkedéseinek megfe­lelő egybehangolása. 2. Tervek kidolgozása és meg­egyezés létrehozása az egész Német­országot érintő főbb katonai, poli­tikai és egyéb kérdésekre vonatko­zóan. 3. A német központi közigazgatás ellenőrzése. 4. Nagyberlin vezetése a megfe­lelő közigazgatási szerveken keresz­tül. A szovjet kormány az ellenőrző tanács működésének egész ideje alatt állandóan ezeknek a feladatok­nak a megoldására törekedett. He­lyes módon úgy vélte, hogy az em­lített feladatoknak megfelelő ellen­őrző tanács felépítése a legjobb elő­feltétele a német támadó szellem újjászületése megakadályozásának, Németország demokratizálása végre, hajtásának és a német támadást szenvedett szövetséges államok jo­gos követelései teljesítésének. Visinszkij megjegyezte, hogy az USA, Nagybritannia és. Franciaor­szág kormánya a háromoldalú döntések és intézkedések útjára lépett, ami nyilvánvalóan ellentét­ben áll a négy nagyhatalom Né­metországra vonatkozó korábban hozott döntésével. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a Nyu­gatnémet kormány megalakításá­nak terve, amely Németország szétszakításának megvalósítását szolgálja. Ami a Rubrt illeti — mondta Visinszkij, — a. szovjet kormány hlár a potzdamT értekezleten ja­vasolta, hogy a Ruhr-vidéket is­merjék el: Németország elszakít­hatatlan részének, amelyet a négy nagyhatalom .együttes ellenőrzése alatt kell tartani. A Szovjetunió akkoriban javasolta: teremtsenek a Ruhr-iparvidék számára megha­tározott időtartamra különleges szövetségi tanácsot, amely az em­lített hatalmak képviselőiből állt volna. Visinszkij hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít a Ruhr kérdésnek. A szovjet kormány helytelennek tartotta és tartja azt helyzetet, amelynek katonai és ipari tekin­tetnem különleges jelentősége van, kívül áll a négy nagyhatalom nem­zetközi ellenőrzésen. Helytelen az is, hogy a németországi ellenőrző tanácsot szintén íávoltartották a Ruhr-vidékkel kapcsolatos kérdé­sek elbírálásától. Ha az USA, Nagybritannia, Fran­ciaország és a Szovjetunió kép­viselőiből, valamint egyéb Németi országgal határos és a német kér­désben különösen érdekeit álla­mok, nevezetesén: Belgium, Hol­landia, Luxemburg, Dánia, Len­gyelország és Csehszlovákia, va­lamint a német gazdasági szervek képviselőiből a Ruhr vidéket el­lenőrző nemzetközi szervezetet állí­tanak fel, ez megbízható -eszköz lenne a Ruhr-vidék szükséges el­lenőrzésére. A szovjet kormány Németország gazdasági és politi­kai egysége megteremtéséért szál­lott és száll síkra. A szovjet kor­mány arra törekedett, hogy az eb lenőrző tanács tevékenysége min­den irányban fejlődjék. A meg­szállás ideje alatt ugyanis az el­lenőrző tanács hivatása az, hogy Németországban megvalósítsák Németország lefegyverzését és de­mokratizálását és biztosítsák egy­séges. békeszerető, demokratikus állammá vállását. Beszéde végén Visinszkij a szov­jet küldöttség nevében a követke­ző konkrét javaslatait terjesztette 3 külügyminiszterek tanácsa elé: 1. Németország gazdasági és politikai egysége biztosítása érde­kében: a németországi ellenőrző tanácsnak, mint a németországi legfőbb hatalmat gyakorló szerv­nek visszaállítása a korábbi ala­pon. A Ferlini szövetségesközi pa­rancsnokság visszaállítása az egész várost . érintő berlini közigazgatási intézkedések egybehangolásának és Berlin normális életének bizto­sítására. 2. Ugyanakkor figyelembevéve, hogy Németország gazdasági és politikai egységének megteremté­se lehetetlen olyan központi német szerv létesítése nélkül, amelynek jogköréhez tartoznak az egész Né­metországot érintő fontosságú gaz­dasági és államépítési problémák, szükségesnek kell lelismerni: a mostani keleti és nyugati öveze­tek német gazdasági szervei alap­ján. felépülő egységes államtanács megteremtését. Az egységes berli­ni városi tanács helyreállítását, az egységes berlini városi, tanács vá­lasztási időpontjának kérdését a berlini szövetséges parancsnokság megítélésére kell bízni. kei, mert nem láttak célt maguk előtt. Elmondta, hogy 1939-ben ho­gyan fagyott le a növendékek keze. lába az embertelen viszonyok kö­zött és elmondta aztj hogy az iskola elvégzése után milyen keserves csa­lódások érték a növendékeket, f’s jött 1945. Egyszerre megváltozott minden. 1939-ben az volt a cél, hogy olyan embereket neveljenek, akik vakon, feltétlenül teljesítik gaz. dáik parancsát. 1945-ben újtípusú emberek nevelése kezdődött. El­kezdték az iskola fejlesztését, dol­gozó parasztok gyermekeinek a to­borzását és a Párt, a magyar kom munisták pártja támogatta az is. kólát. Amikor az 1947-es építő munkáról beszélt, úgy hangzott, mintha hőskölteményt mondana. Az ifjúság lelkesen dolgozott, magának és a dolgozó parasztság fiainak épí­tette az iskolát. „Törtük a falat, igaz-e, Cseh Jenő? Padlóztunk, igaz-e, Gajdos Miklós?44 És amikor gépet kértek az akkor még össze­esküvők kezén lévő földművelésügyi minisztériumtól1, az nem adott. De valakik mégis adtak. A MÄVAG- gyár öntudatos ipari munkásai, ók komolyan vették a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, ők adtak traktort, ekét, kisgépeket. „Sikerült!44 — mondja büszkén Wlich Sándor — „mert mi az em­beri erő diadalát hirdettük, mert ml előre akartunk menni, mert mi egy percre nem csüggedtünk, bennünket a Párt vezetett és támogatott.4 „És most, ezen a helyen, ezen a ro:sz salátatáblán, amely a diákok kezc- nyomán vált termőfölddé, ezen meg. épül korszerű, pompásan felszerelt és berendezett iskolánk44. Igen. Múlt és jövő beszélt a fun­damentum építésének ünnepélyes megkezdésekor. Boldog ifjúság állt „ezen a rossz salátaföldön4, amely­ből boldog, gazdag, vidám, gondta­lan jövő virágzik ki Szabolcs, Szat- már és Bereg dolgozó parasztságá­nak. Itt fegyverezzük fel a tudás erejével és hatalmával dolgozo pa rasztságunk gyermekeit, fiait es leányait, hogy hirdessék a szocia­lista építés diadalmas jövőjét.

Next

/
Thumbnails
Contents