Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-27 / 96. szám

1049. A|>riIÍB 27, ezerda NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal f?p*r#>n lenézettek, *»»#»«# egyenlők ® elnyomottak, f a béke építő harcosai az üzemek mnnkásnői is — Helyet a nőknek I Nagyestélyibe öltözött „hölgy“ rikácsolta ezeket a szavakat ezerkilencszázhar- mincegynéhányban „szent fellángolésban“1 mondjuk valamelyik gyáros felesége — a nyakában igazgyöngy­sor lógott, a csuklóján arany- karperecek csörögtek: A székeken hasonló „har­cos hölgyek,“ időközönként felemelték, szemükhöz a lor- gnont, aztán tapsoltak és felszólaltak (szintén gyárosok, bankárok és egyéb hason­szőrűek feleségei). — Úgy van, biztosítsunk a nők számára egyenjogú­ságot! — mondták és be­választották egyiküket, mond juk a Lóversenytippelők Egyletébe. És hősöknek érezték ma­gukat, harcoltak a nők „egyenjogúságáért “ Es közben ? Hagyjuk csak ott a díszes gyülekezetei és menjünk el máshová pél dáui a nyírbátori Bóniba Nem kell sokat kérdezős­ködnöd, csak éppen egy pillanatra benézni az üzem ablakain, láthatod, hogy nők és férfiak, robotoló asszo­nyok és munkások egyfor­mán izzadnak, verejtékeznek, egyformán cipekednek és ugyanazt a munkát végzik Aztán vedd elő a bérelszá- lást és olvasd : Férfiak órabére 48 60 fill. Nők órabére 10 - 12 fillér. Éljen a nők egyenjogú­sága ! — kiabálják a fényes szalonban az előkelő höl­gyek. Sokat hirdették a múltban a „lovagiasságot“ és a „férfi“ kész volt kard­dal is megverekedni a nőért Szép, nagyon szép, mon­dod és le nem lehet Írni csodálkozásodat, amikor vé­letlenül a nyírbátori Dohány­beváltó felé visz az utad. Munkásasszonyt látsz állani a kapunál féllábon. „Szégyenplatz“ — felelik a kérdésedre. — Miért? — »Lusta" volt. Maradj csak tovább itt az üzemben, ne siess tovább Nyisd fel a füstölő lakatra járó nehéz ajtaját- Benn viz borítja a téglapadlót és ha­lálosan meggyötört munkás­asszonyok támaszkodnak egymásnak. Kettő állapotos is közöttük. Sztrájkoltak mert gyermekük mindig éhesen maradt a heti 5 pengős bér mellett­Ma már mindezt nem láthatod az országban a dolgozó nép a gazda, közöttük a dolgozó asszonyok, nők is. Újra előveheted a nyirbá tori Bóni gyár bérelszámolá­sát. Most ezt olvashatod Férfiak és nők órabére egy­aránt 1.50—2-50 forint. A népi demokrácia a „lo vagiasságot“ is másképpen értelmezi. Kérdezd csak meg Ligetfalvinét, a dohánybe­váltó vállalatvezetőjét — 1937 ben a füstölőben láthat­tad ct is —. Ő nem .szól majd egy szót sem, hanem elvezet a nyírbátori szülőott­honba, ahol friss feh r ágyakban munkásasszonyok, dolgozó parasztasszonyok fe- küsznek­Vagy látogasd meg a nyír­egyházi dohánybeváltó nép közi otthonát. 50-60 egész­séges, pírosarcu gyermek ját­szik ott, tanul és étkezik. És ha mindezt megnézted, Szatmár-Bexeg vármegye mezőgazdasági igazgatósága mindent elkövet, hogy a le­gelőgazdálkodást korszerű­sítse. elősegítse a vármegye állattenyésztését. A három­éves terv keretében népi de­mokratikus államunk tekinté­lyes összleigű támogatást nyúj­tott ezen a téren is a várme­gye dolgozóinak. Egvlre másra létesítik a vármegyében a korszerű kutakat, italokat. Különösképpen a földműves- szö vetkezetek, mint a falu me­zőgazdasága korszerűsítésének egyik élharcosa, szorgalmaz­zák a. legelő-javításokat, artézi kutak, jói Hatók létesítését, öt szövetkezet, a párosaimat, fehérgyarmati, gergelyiiugor- nyai és tiszakerecsenyi f-öld­Vasárnap délelőtt rendezte első választási nagygyűlését a Népfront Balkányban. A ragyogó napfényes délelőt tön több mint ezer dolgozó gyűlt egybe a Szabadság-té­ren és hallgatta a központi kiküldött Váczi Kálmánná Ég) ízben már beszámoltunk a tyukodi EPOSz-ifjaknak ar­ról a1 lelkes munkájáról, amellyel!, a község sáros, néha járhatatlan járdáját közösségi munkával aszfaltozták. Most — mint értesültünk — a tyu­most vette birtokába hazáját a dolgozó nép, csak most nyílt meg (előtte a szabad jövő...“ Megjelent Népfronttal, boldog, erős. független Magyarországért! címmé*! Rákosi mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja angyalföldi nagygyűlésén 1949 április 19-én. A Függetlenségi Népfront minden hívének olvasnia keü'l ezt a füzeteit, ihogy megismerje enedménrylelinket és a követen» dő utat, mdliyet Rákosi Má­tyás, a Népfront elnöke mutat a dolgozó magyar népnek. 32 oldal, ára 30 fillér. Kapható: MDP pártszerve- zeltefcben, Szikra bizományo­soknál. Megrendelhető: Pro­pagandaanyag terjesztő, Bu­dapest, IV. Deák Ferenc-u. 15. akkor vedd elő a levelet, amit a nyírbátori dohánybe­váltó asszonyai Írtak a na­pokban és nem fogsz csodál­kozni, ha ezt mondják: „Öntudatos acélfalként ál­lunk a Népfront m gött, hű­séggel a Magyar Dolgozók Pártjához Rákosi elvtárshoz, hűséggel a békeszerető, dol­gos szovjet néphez. Mi bé­két akarunk, mert ez az or­szág a mienk, a gyermeke­inké.“ műveszövetkezet legelőin artézi kutakat fúrlak. Húsz község kapott állam­segély formájában Oceán-zu- hatagkutakat. Ezek teljesen zárt, egészségesvizű kutak, kanalasremdszerűek, amelyek szakadatlanul öntik a vizet, szükség esetén kétoldalira is az itatdkba. Ugyanakkor számos helyen beton- s vasitatókat ál:!ítotí|mk fel. A megyében összesen 150 folyóméter betonvál '(út és 160 folyóméter vasitatót helyeztek eil al legelőkön. Ezeket az ható­kat szintén a hároméves terv keretéiben, ellenszolgájítatás nélkül kapták a dolgoz)!k a fölldmíveiésügyi kormányzat­politikai beszámolóját. A nagygyűlés után a vendégek az általános iskola Jrajz és kézimunkakiáüitását nézték meg, majd este a nyíregyházi Kertészeti Középiskola kul- turgárdája rendezett műso­ros estet a kultúrteremben. Újabb 2.500 méteres szakaszon építettek aszfaltjárdát a tyukodlak ,,...a nvgteP fejlődés felér egy új honfoglalással. Csak kodi dolgozók újabb 2500 mé­teres járdaszakaszt aszfaltoz­tak üe önkéntes társadalmi munkával. Ugyanakkor az EPOSZ elhatározta, hogy a község sportpályáját bekeríti. Tanulmányi segélyt kaptak a szatmári általános iskolások Kétszáz szatmári általános iskola igazgatója gyűlt össze a napokban Mátészalkán, hogy megbeszéljék a peda­gógusok időszerű teendőit. Az értekezlet előadója dr. Sólyom Mihály kultuszmi­nisztériumi titkár volt, aki az előadása után 16 000 forin tot adott át az iskolaigazga­tóknak azzal, hogy osszák szét 166 jótanuló közt. Merényi Sándor, a peda­gógus szakszervezet máté­szalkai titkára mondott kö­szönetét a tanulmányi se­gélyért, amelyben a népi demokrácia részesíti a sze- génysorsu, jól tanuló diá­kokat A tanulmányi segélyt min­den iskolában ünnepélyes keretek közt osztották ki va­sárnap. Korszerű Mai, italokat kaplak a szatmármegyei szövetkezeti legelők tói. f Jólsikerült nagygyűlést rendesett a Népfront Balkányban Ki a tömegek közé! Nem egészen három hét múlva uj országgyűlést vá­laszt Magyarország népe. Az eddigi választásokhoz ké­pest jóval rövidebb idő áll rendelkezésünkre, hogy si­kerrel megvívjuk a válasz­tási küzdelmet. Rákosi Má­tyás elvtárs angyalföldi be­széde jelt adott az öntuda­tos dolgozók számára a vá­lasztási munka megkezdésé­re. Elsősorban népnevelőink számára jelent harci riadót Rákosi elvtárs beszéde, mert népnevelőink, falujáróink az®k, akiknek jó munkájától nagyban függ a Magyar Füg­getlenségi Népfront válasz­tási győzelme. Feladatuk és felelősségük tudatában álltak munkába Nyíregyházán és egész Sza- bolcsmegyében az MDP nép­nevelői, a meggyőzés kato­nái. Munkába álltak, hogy megismertessék minden vá­lasztó polgárral a magyar népi demokrácia hatalmas eredményeit, amelyekről tud­nak és csodálattal beszélnek a világon és azokat még el­lenségeink sem hallgathat­ják el. Nincs az a közság, amelynek lakói ne éreznék a hároméves terv jótékony hatását, mert ebben a terv­ben úgyszólván az ország minden lakosa érdekelt. Nép nevelőink munkája kiterjed ötéves nemzetgazdasági ter­vünk megismertetésére és a terv végrehajtásához szüksé­ges béke akaratának tuda tositására. Esti tanfolyamo­kon, iskolákon készültek ar ra, hgy megismerjék teendő­jüket. Szeretettel keresik fel a választókat, hogy minden­kivel megismertessék az an­gyalföldi beszédet, a Nép­front választási programját minden részletében. Valóságos versengés folyt pártunk tagjai közt a nép­nevelő tanfolyamokra való jelentkezésben mutatván azt, hogy a mi Pártunk tagjai elsők a megtisztelő és nagy feladatok vállalásában és odaadok, lelkesek azoknak végrehajtásában. Pártunk leg­jobbjai részt kérnek a nagy munkából; felkészülnek arra, hogy a magyar dolgozók győztes pártjának, az ország valamennyi demokratikus erejét tömörítő Népfront­nak politikáját képviseljék a tömegek előtt. És mivel ez a választási harc nemcsak pártunk küzdelme, mivel ez a választás egész népünk eddigi győzelmeinek ünnepi betetőzése lesz, népnevelő­ink akkor végeznek igazán jó munkát, ha együtt dol­goznak a Népfrontba tö­mörült többi demokratikus párt legjobbjaival, sőt a ve­lünk együttérző, a Népfront­ban küzdeni akaró párton- kivüliek legbecsületesebb ele­meivel. Vasárnap Délszabolcs köz­ségeiben: Nyirbélteken, Nyir- iugoson, Nyirgelsén, Bal­kányban, Bökönyben és Sza­kodban voltak a nyíregy­házi népnevelők és — amint megállapítható volt — jó munkát végeztek. A felvilá­gosításon kívül tanácsokat adtak a falvak dolgozóinak ügyes-bajos dolgaikban, se­gítették munkájukat. A jövőben fokoznunk kell ezt a munkát. >Ki a töme­gek közé !» Ez legyen most a jelszó, a városi népnevelők látogassanak el minden fa­luba, minden tanyára, min­den dolgozó házába Ujszent- margitától Zsurkig, Visstől Nyiracsádig, Tiszadadától Nagyvarsányig. Emeljék ma­gasra a felvilágosítás fák­lyáját, hirdessák igazunkat és uj célkitűzéseinket. Jó munkájuk eredménye nem marad el: A választás min­den igazi hazafi győzelme lesz. Munkás levelezőn k i rja: Á polgári dohánybe­váltóból: Munkánk közben sem feledkezünk meg a vi­lág és a világ dolgozóinak sorsáról. Behatóan olvassuk a Szabad Népet a Népsza­vát, a Nyírségi Magyar Né­pet és feszült figyelemmel kisérjük a külpolitikai ese­ményeket is. Felháborodot­tan vesszük tudomásul, hogy még vannak olyanok akik háborúra spekulálnak, hábo­rút akarnak. Persze ezek a gazemberek nem ismerik a háborút. Számukra a háború csak üz­let, vagyonuk szaporítására, tekéjük gyarapítására. Szivük nincs, az emberi méltóság fogalma, az emberi érzés megbecsülése ismeretlen, lel­ketlen emberkufárok. Közöm­bös számukra a millió öz­vegy és árva gyásza, a há­ború nyomorék áldozatainak sorsa. Érzéketlenül halad­nak el a halottak sirjai mel­let. De csalódnak az imperi­alista országok tőkés urai. A nép megelégelte a pusz­tításokat, a rombolást, leg jobb fiaink elvesztését, a sok­könnyet és gyászt. A dol­gozók szabadok akarnak lenni és békében alkotni, építeni, dolgozni. Ehhez a békemozgalomhoz csatlakoztunk mi is, a pol­gári dohánybeváltó üzem minden dolgozója, táviratban kértük a Szaktanácsot, hogy üzemünk nevében is emeljék fel tiltakozó szavukat a há­borús uszítok ellen küldöt­teink a párisi békekongresz- szuson és mondják a francia bányászoknak, munkásoknak, hogy mi is velük vagyunk. A polgári dohánybeváltó dolgozói nevében MÁRKUS RÓBERT ______ Befejezték a mérki kút fúrását Négy fúrott kútja volt ed­dig Mérk községnek. Ezek • kutak azonban nem voltak ■legendák a község vízellátá­sára, ezért a hároméves terv keretében újabb fúrottkút iljé- tesítóse vált szükségeseié. Az ötödik kút fúrását az elmúlt hetekben fejezték be. A 8000 forintos költséggel fúrottr új kutat már átadták a község lakosságának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents