Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-26 / 95. szám

1949. április 26, kedd NYÍRSÉGI magyar nép S. oldal. Minden dolgozó örömiinnepe lesz május 1. Már készülnek a falvak, üzemek, iskolák Zakatol a varrógép a be­váltó egyik raktárában, az ördögi gyorsasággal szarkáié íü alól pirosd'ehér-zöld zálszló kanyarog elő. — Jó, jó elvtárs, megnéz­heti a műhelyt, csak az tan egy szót sem elárulni. . . — figyelmeztet Bogár Jánosné, a serény varrógépes asszony. Hatalmas vászontábla tá­maszkodik, ,a. falnak. Úgy néz ki, mint egy színpadi díszlet, rajta a dohánybeváltó épü ... Ej, már elárultam ... — Azért mégis csak írhat rólunk -— gondolkodik Za­jához elvtárs egy kicsit és adja. meg a feloldozást. •— Hadd Ibudják meg, hogy mi­csoda örömünnepünk lesz a május 1-je és, hogy minden dolgozónk, ha nem is tud festeni vagy rajzolni, fúrni- faragni, itt vám minden sza­bad percében és ötletekkel segít.. — Azért Ls elárulhatja, mert úgyis van minden üzttomek valamije, amivel dicsekedhet, 3 éves terve, új ötéves terve... Ezt Orosz Miska mondja, az üzem „művésze“. Jókora pemzlít tart a kezében és Sztálint, Lenint, -Rákosit fes- "i... Bogár Jitnosné rákönyököl * gépre és mutatja a felira­tokat: ... „Ipari ország- leszünk“ ... „minden falunak villanya lesz . “ „új iskolákban, új értelmiség... “ — Én csak úgy szédülök bele, ahogy rágondolok, hogy milyen gjyorsiasággiail építjük a szocialista hazát, elvtárs. Még mi is megérjük... Fényes lesz május elsején Tiszajbezdéd a villanytelep munkásai ro­hammunkával építik fel a, ve­zetéket. Ezt jelképezik majd a fel­vonuláson. A munkások és dolgozó parasztok szövetségét. A munkások segítségét. Ilit is festékesdobozok, pa­pírok, vásznak között talál­juk az üzem „ügyességeit“: a fiatalabb Biaicsa Jóskát, Ferenci Jáínost, Tarcsa Bá­lintok A fal vakban így Tomyospálcán is a legé­nyek már néhány hete fénye­sebbre kefélik a lovak sző­rét. ők lesznek a Défosz-ban- dériumjai. Milyen más bandérium ez, mint régen volt, a felszaba­dulás előtt. Akkor kulákcse­Az egyik üzemi? Nagy, gömbölyű vasváz áll az udvaron, olyan, mint egy emeletes glóbus.- Annak is készül. Bevonják vászonnal, .azt befestik. ■ A forgó földgömböt autó szállítja majd, rajta' asszo­nyok lesznek, munkások, pa­rasztok, dolgozó nők, Háta­mé ték táncoltatták lovukat a főutcán, ha. püspök vagy gróf érkezett. Most pedig dolgozó parasz­tok fiai készülnek a munka nagy örömünnepére. Mert nagy örömünnep május elseje a dolgozó paraszt számára is. Hogy miért? Mert ® táncoló lovak előtt ott dübörögnek a felvonulás­ban a traktorok is, a gépek is, azok a vaeparipák, .amik örömet meg vildislmságoé hoz­tak ai fa.lu népének Meg -azért, mert gondolatban már ott látják az ötéves -terv új traktorait is..-. Tiszaeszláron azt mondják az emberek: — A járás legszebb ünne­pe nálunk lesz. ‘ii más is készül lók, öregek. A tribün előtt kinyílik egy ajtó Magyaror­szág területién, száz és száz fehér galamb repül ki belőle. Azt fogja hirdetni a, világ dolgozóinak, a magyar dol­gozóknak nemzeti ünnepén, jhogy mi békét alkarunk és azt megvédjük. . . Nem kell már Balázs Istváiménak sent éjjel-nappal dolgozni Gencsy birtokán J\yircgyházi agitátorok Balkánybnn Uj házsor a falu szélén: a balkányi ujgazdák otthonai. Ifi-ott még hiányzik a vako­lás, néhány befejezetlen épü­let is van, a házak többsé­gében 'azonban má’- jó ideje laknak. 12 népnevelő látogatja sorba a szegény parasztok há­zait, 9 nő és 3 férfi az ONCSA-telepről. Magas, napba mit ott arcú, kérgestenyerű férfi, Balázs István nyit. ajtót az egyik Nyíregyházi népnevelőnek, Teschmayer Gizellának. Egy- ízobás-konyhás uj házba ve­zeti be. Három gyermeke fá­sul az asztal körül, a 'másik kellő — a két legkisebb — valahol kinn játszik. Jól tanulnak a gyerekek — mondja elégedetten a gaz­da. Meg a kézimunkát is na­gyon szeretik. A legnugyobb- »ak (12 éves leány) ott van- *a.k a munkái az iskolai ki­állításon. Tovább akar ta­nulni az általános iskola el­végzése után. Majd meglát­juk mi lesz belőle. — Lehet is már tanulni — Iteszi hozzá a népuevelő. Ész kell hozzá és nem pénz. Nem úgy van már mint: a múltban, hogy a szegény paraszt-gyerek sokszor már a «ásodik, harmadik osztály­ból kimaradt, vagy még az első elemit sem járta ki, mert dolgoznia kellett már kicsi Hérától. Akkor csak Gencsy, a földbirtokos lehetett tiszte­letbeli vezérezredes, ■ meg a hozzá hasonlók, ma & Kos- «reth-Akadémián tanul innen Bdlkányból • is ,a Keletya fiú. ismerik, parasztember gyer­meke és tiszt lesz belőle. Mindenkiből az lehet, amire képes. Tanító, jegyző, trak- íorvezeltő, még főispán is. Van már ló is, meg sertés is Gencsy nevének hallatára elborul a homloka Balázs litvánnak is, meg a feleségé­nek is. Hiába idézik fel em­lékeiket a háború előtti idő­iből, semmi jó, semmi szép nem jut eszükbe. — Hej, hugocskám! Egész napokat dolgoztam én is, meg az asszony is Gencsy birtokain. Sokszor éjjel-nappal is arattunk, csépeltünk. Arról már vidáman beszél, hogy 1945 tavaszán a kom­munisták kik arózták az ő ré­szét is iá földbirtokból. — Yolt-e akkor jószága, Ba-Hízs bácsi? — Bizony nem volt, de most van ám! Nem is tehén­nel, hanem lóval szántok. Még sertésem is van. Vető­magisegélyt, meg szántási kölcsönt is 'kaptam, ha szük­ségem volt) rá. — Kitől kapta? — Hát az állomtól. — És az államot kik v*z«- tik? — A munkások, meg a par aszok. Ugy-e azok alkot­ják a Népfrontot? — Ezek is, de a Népfront­hoz tartozik mindenki, aki helyesli azt, hogy f elépi te tltúk az országot és az ötéves tervben ezen aa úton hala­dunk tovább, hogy ide Bal­kányba is egészségdiáziat csi­náljunk, meg napközi ottho­nokat, minden faluba villanyt vigyünk, meg gépeket, hogy műveltebb legyen a dolgozó (nép és könnyebb legyen a munkája. — Ezt -akarja a Népfront? — Ezt bizony. Ezért kell rászavazni mindenkinek, aki azt 'alkarja, hogy jobb legyen a isorsa, mint eddig és bé­kében takar élni. Mitőlnnk is függ, hogy béke legyen — A feliszabadulás előtt minduntalan behívták a fér­jemet — mondta az asszony. —- Magamnak kellett a gye­rekekre dolgozni. De vájjon megmarad-e a béke? — Nézze, Balázs néni — búcsúzik a népnevelő — mi azt akarjuk, hogy megmarad­jon. Az ötéves tervet csak igy tudjuk eredményesen végrehajtani. Mi tőlünk is függ, hogy béke legyen és ha mi erősek vagyunk és mindenki egyet akar, akkor ellenségeink is százszor meg­gondolják, hogy kezdjenek-e háborút. Ezért kell támogat­ni mindenkinek a Népfront békeprogramját. Megillék a vasutállemáseíi Molnár János záhonyi lakos a vasútállomáson összeszólal­kozott Husztics Gáborral. A azlóíváltásból verekedés lett, ami aztán gyilkossággal vég­ződött. Husztics Gábor a vere­kedés alkalmával elszenvedett sérüléseibe belehalt. A boltfost íelbonoolását el­rendelték, Molnár Jánost pes dig őrizetbe! vették. A Népfront zászlaja alatt A pénteki napon megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának választási bizottsága, A bizottság felhívta a Népfronthoz tartozó politikai pártok és szervezetek összes tag­jai, hogy teljes erejükkel vegyék ki részüket a választási küzdelem­ből, mozgósítsák összes erőiket, hogy dolgozó népünk a választá­son egy emberként sorakozzék fel a Függetlenségi Népfront zászlaja alá. Sorsdöntő, nagy feladatok el­végzésére nagy eszmék megvaló­sítására fogott össze minden hala­dó, alkotó, hazafias erő az ország­ban. A Magyar Függetlenségi Népfront, az egységes front és az egységlista jelzi ezt az összefo­gást. Dolgozó népünk birtokába vette hazáját, ötéves tervünk megvalósítására készül megvetni országunk tartós jólétének alap­jait. Minden alkotó erő egységes teremtő muukájával, békénk védel­mében, függetlenségünk, szabadsá­gunk megvédésével, megőrzésével, közös programmal,, Magyarország történelmének legnagyobb pro­gramjával készül olyan nagygyá, olyan virágzóvá, olyan szabaddá tenni országunkat, amilyennek Kossuth, Petőfi, Táncsics nemze­tünk legjobbjai álmodták. A megalakult választási bizott­ság arra hívta fel a Népfront erőit, hogy egész népünket sora­koztassák fel a Függetlenségi Nép­front zászlaja alá, De maradhat-e távol a nagyszerű összefogásból valaki is, aki szereti hazáját, aki valóban szívén hordja népe sor­sát, országa jövőjét? Nem, a Nép­front nélkül nincs fejlődés, jólét, béke. Hazánk felemelkedésének, békénk biztosításának záloga a Népfrontnak, népünk erejét és megbonthatatlan egységét hirdető döntő nagy választási győzelme. Este is nappali fény less a Sóstón •• a Munka Ünnepén Megírtuk, hogy a nyíregy­házi Sóstó gyógyfürdő újjá­építése befejezésit nyert, a gyógyfürdő az ország egyik legszebb üdülőjévé változott a hároméves terv folyamán. A parkban és a Svájci lak­ban az utolsó munkálatokat végzik. Mint értesültünk, terv be vették az üdülőhelyen egy kuglipállya, egy röplabdapá­lya és egy szabadban lévő kézilabdázó építését. A Mun­ka Ünnepére hatalmas fény­szórókat szerelnek a sóstói víztorony tetejére, amelyek a park útjain kigyulladó, vil­lanyfényekkel este is szint« nappali világosságot varár zsolnáik majd a Sóstó fölé. Rohammunkával épül a szálkái lőtér „Munkával harccal a biká­ért“ jelszóval vonultak ki Má­tészalka dolgozói a lőtér építé­sére. '30—40 ember dolgozik égy&znrre a jövendő lőtéren. A postások és vasutasok mint. egy 100-an vettek részt a ro­hammunkán és vidám nóta- siziőval dolgozva segítettek a lőtér elkészítésén. A szovjet kultúra fejlődésének uj eredményei * Irla Szeroely Kaltanov, a Szovjetunió felsöoktatásiigyi miniszlere A szovjet sajtó nyilvános­ságra hozta a Szovjetunió m j i iszstejrtan ácsának felügye­lete alatt működő Központi Statisztikai Hivatal közléseit, amelyek ékesszólóan beszél­nek nemcsak iá nemzetgazda­ság eredményeiről, hanem a szocialista kultúra fejlődésé­ről is. Az ötéves terv előirányzat­tá szerint az elemi iskolák és középiskolák számát 1950-re 193 ezerre, a tanu­lók számát 31.8 millióra kel­lett növelni. Az elemi- és középiskolák tanulóinak szá­ma 1948-ban több, mint két­millióval növekedett és már­is 31.8 milliót tesz ki. Az is­kolák .száma 200.000-re emel­kedett, igy az oktatás ötévi előirányzatát már . * a terv megvalósításának harmadik évében túlteljesít eltték. Ugyanez 'a kép a szovjet főiskolák fejlődésének terén is. A felsőfokú iskolákban a diákok száma 243 ezret tesz ki, tehát évente 2(1 százalék­kal többen járnak felsőfokú iskolákba, mint a háború előtt. Ezen kívül 270 ezer diá|k magánúton végzi a főis­kolákat. A szovjet iskolák­ban jelenleg több diák tanul, mint az ‘összes európai or­szágokban együttvéve. Erősödnek a főiskolák anyagi bázisai, újabb és jaibb tanulmányi intézmé­nyek létesülnek. A múlt év­ben 20 uj egyetemet és inlté- zetet állítottak fel, 44 meg­lévő főiskolán nyitottak meg uj fakultásokat. Az összes főiskolák száma 800, tehát kilencszer annyi, mint a cári Oroszországban. Az ország 227 városában. működnek ezek az iskolák, amíg >a for­radalom előttit! mindössze 16 városnak voltak főiskolái. Minden nemzetiségi köztár­saságnak. megvannak a mar ga. főiskolái. Tovább fejlődik az ország­ban lai középfokú 'szakokta­tás is. A tanulók száma a háború előtti létszámot 33 .százalékkal haladja, meg. A 3500 középfokú szakiskola jsziakeimbeir-kádereket készít elő iái nemzetgazdaság és kul­túra különböző ágai részére. Ez biztosiitja. a szovjet állam­ban .a népből iszálrmazó uj intelligencia felnevelését. A főiskolákról és techniku­mokról a háború után kike­rült különböző szakemberek­kel látták el ia Szovjetunió nemzetgazdaságát. Mint a Központi Statiszltikai Hivatal közléséből kitűnik, a nemzet­gazdaságban foglalkoztatott főiskolát és technikumot vég­zett szakemberek száma 1948-ban 55 százalékkal na­gyobb, mint a háború előtlti 1940-es évben. A szovjet kultúrái fejlődé­sének új eredményei amer lyek világosan megmutatkoz­nak a szovjet intelligencia kádereinek előkészítésében, a szocializmus országának egyik legnagyobb sikerei a háború «utáni években.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents