Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép ÍW0. ÁPRILIS 34, VASARNAP Nekünk lett igazunk Nyolc hónap van még hátra szágépítő hároméves tervünk be- jezéséig. A tervet hét hónappal kitűzött idő előtt, két év és öt map alatt teljesítjük siker- 1, eredményesen. A terv diada- t hirdeti az országban minden. i újjáépült utak és vasutak, 'árak és lakóházak, ruhával és akimmel roskadásig telt kiraka- k, a dolgozók életszínvonala, ely meghaladta már az 1938-ast, ,,békebelit". Annakidején, mikor a magyar :mmunisták a nép elé terjesz- tték a tervüket, nagy vita in. ilt meg az országban, A dolgo- k széles tömegei egységesen lakoztak a MKP mögé — bízva tudva, hogy amit ez a Párt :lul tűz maga elé, azt megvaló- íja. Voltak azonban szépszám­ai, akik ellenségesen léptek fel tervvel szemben. A nép ellen- gei, a reakció ügynökei tudato- n akadályozták a nép felemelke- ísét. Akadtak jóhiszeműek is, dk nem bíztak benne, nem tud- k elképzelni, hogy ez a hatal- as terv valóság lesz. 1946 december 30-án jelentette ; a tervet Gerő Ernő elvtárs. őadásához ketten szóltak hozzá: Rácz Jenő akkori pér.zügymi- szter és Kemény György volt ínzügyi államtitkár. Lapozzunk ssza az újságokban: mint véle- edtek ők a tervről? ,,Azt hiszem, hogy a három­éves beruházási terv kereteit a Gerő miniszter úr javasla­tában foglaltakkal szemben szűkíteni kellene, ha a beru­házások mellett a tervezet­ben előirányzott, vagy akár csak szerényebb életszínvonal­javítást is meg akarnánk va­lósítani" — így vélekedett ,ácz pénzügyminiszter. Kemény iyörgy államtitkár így beszélt: ,Ami a beruházások mérté­két illeti... Nem dönthető itt el, hogy ily nagy ugrás valóban realizálható lesz-e ... bizonyos óvatossággal kell el­járni ...” Rácz pénzügyminiszter és Kö­tény — azóta külföldre szökött _ államtitkár tévedtek. A Pált jvaslatát végrehajtottuk. A nagy- rányú beruházások mellett emel- edett az életszínvonal is a terve- ett mértékben. Bizonyíthatja bár- nelyik munkás, vagy paraszt az írszágban. .•. De lapozzunk tovább az újsá­gokban. A Szabad Nép 1947 má- us 5-i számában olvashatjuk For­gács Ambrus, a Magyar Szállitmá- lyozók Országos Egyesületének ünöke beszédét: ,,Nem szabad az ördögöt a falra festeni, de a túlzott be ruházások következtében az infláció veszélye fenyeget... Jobb volna a beruházást, a 1948-ban a Szovjetúnió csendben negünnepelte a munkabiztonsági livatal felállításának 30 éves év- órdulóját. A hivatali alkalmazott­nak jogában áll a nap bárme- yik órájában betoppannia bárme- yik üzembe és azonnal intézked­ne, ha úgy látja, hogy a szüksé­ges biztonsági intézkedések nin­csenek meg. A Szovjetúnió ipari költségve­tésében minden évben külön té­tele van a munkavédelem fejlesz- iésének és ez az összeg évröl- évre növekszik és ebben az év­ben meghaladja az egymilliárd ru­belt. Ebben az összegben nem fog­laltatik az az összeg, amit újonnan létesített üzemek védelmi berende­zéseire fordítanak. A szempont tervkészítést a magángazda­ságnak átengedni. A terv ál­lami megvalósításához nincsen semmi bizalom." Bizonyára úgy gondolta Forgács úr, hogy a tőkéseknek nincsen semmi bizalmuk. A tőkések azt szerették volna, ha a magángaz­daság intézi a beruházásokat. Per­sze a tőkések zsebére... A Sza­bad Népnek ugyanebben a számá­ban olvashatjuk, milyen kijelenté­seket merészkedett tenni Szolnoki István volt államtitkár: .,A bankok államosítása meg­akadályozná a hároméves' terv sikerét.” Ezekben a napokban így írt a Magyar Nemzet: ,,Nagy Ferenc miniszterelnök a hároméves terv minél na­gyobb sikere érdekében szak­értőket hívott meg a Kisgaz­dapártba a TÉBE és a GyOSz vezetői sorából”. Nagy Ferencnek a" bankárok és gyárosok kellettek a hároméves terv minél nagyobb sikere érde­kében ... A Nagy Ferenceken kívül azon ban szép számmal akadtak még tudatos ellenségei a tervnek. Ol­vassuk csak, mit nyilatkozott Nyárády pénzügyminiszter úr, az azóta külföldre szökött pénzügyi ,,szakember" a Kis Újság 1948 má­jus 18-i számában: „... szükséges. .., Fogy a pénzintézeteink régi külföldi összeköttetéseiket az ország újjáépítésének szolgálatába ál­lítsák.” Nem ö volt az egyetlen, ki sze­rette volna függetlenségünket és szabadságunkat dollárra váltani. A ázabad Nép 1946 december 29-i száma közli dr. Knob Sándor, a birhedt emlékű GyOSz hajdani vezérigazgatójának véleményét. Ez volt a véleménye a vezérigaz­gató úrnak az életszínvonalemelés kérdéséről: ,,Én ennek a legfőbb kérdés­nek megítélésében nem va­gyok olyan optimista, mint a közlekedésügyi miniszter úr.” A külföldi kölcsönről pedig: „Nekem az a meggyőződésem és ebből hónapok óta nem csinálok titkot, hogy teljes talpraállításunk és végleges megerősödésünk csak ilyen vérátömlesztés útján válik lehetségessé”. Persze Knob úr már akkor is tudta, mit jelent az ő és hason­szőrűek számára áz ilyen ,,vérát­ömlesztés”, ugyanazt, amit Fran­ciaországnak, vagy Olaszország­nak jelentett a Marshall-terv dol­lárbilincse: éhséget a népnek, dol­lárt és nyereséget a Knob Sándo­roknak. Hiába volt azonban a reakció minden támadása a tervvel szem­ben, A kommunisták, mert fegy­mindenkor az, hogy a dolgozókat a lehető legjobb körülmények között állítsák munkába. A mun­kavédelemhez hozzátartozik, hogy a műhelyek elég világosak, tága­sak, tiszták és friss levegőjüek légynek, valamint az, Fogy min­den dolgozó részére meglegyen a iport és pihenés lehetősége. 15 év alatt cgyharmadára csök­kent az üzemi balesetek száma. Az üzemeket tágas parkok veszik körül, a Kaliber nevű szovjet mű­szaki gyárnak valóságos botani- Vuskertje van. A Szovjetúnió kü- ön kutatóállomásokat létesített, rmik csak a munka biztonságának fokozásával és higiéniával foglal­koznak. vérük az igazság oreje volt és mögöttük a dolgozók milliói áll­tak — diadalra vitték a tervet a munkásosztály és a nép élén. Ezért jelenthette ki büszkén Rákosi elvtárs 1949 március 17-én a Népfront kongresszusán mon­dott beszédében: ,,A hároméves tervet.... hét hónappal a kitűzött idő előtt, két év és öt hónap alatt be fogjuk fejezni. Az eredetileg hat és fél milliárd forintra tervezett tőkebefektetést jó- val túl fogjuk haladni.., Ezek a számok egyben megadják a feleletet azoknak, akik 1947- ben kételkedtek, vagy éppen gúnyolódtak és túlzottnak, sőt fantasztikusnak nevezték tervünket.” A dolgozók milliói soha olyan egységesen, soha oíyan bizalom­mal nem sorakoztak a Párt mögé mint ma. A tudatos ellenségekéi elsöpörte a népi demokrácia ereje, a kételkedők előtt ott a bizonyí­ték, amit a kommunisták tervez­nek és Ígérnek, azt valóra is váltják. Ezért üdvözli a magyar nép örömmel az ötéves tervet, ezért bízik annak megvalósításá­ban ezért tudja, hogy úgy ilesz, ahogy Rákosi elvtárs a Népfront- Kongresszuson mondotta: ,,A most kidolgozás alatt álló- ' ötéves tervünk hivatva van a dolgozó nép gazdasági szín­vonalát, kulturális és szociá­lis fejlődését olyan iramban fokozni, amelyre a múltban hiába keresünk példát". „Olvasók versenye“ — értékes jutalmakkal . A Doigozók Világlapja, a Szín ház és Mozi és a Fűrész „Olvasók versenye” címen április lo-től má­jus 15-ig igen érdekes elgondolása s nagyértékű nyeremények kisor­solásával egybekötött akciót ren­dez, hogy egyrészt az újszerű öt­letek egész sorával erősítse az ol­vasók táborához fűződő kapcso­latait, másrészt módot adjon bár­kinek arra, hogy egy ritka érde- kességű nyereménypályázatban résztveFessen, A vezető díjak kö­zött motorkerékpár, varrógép, zongora, ingyenes üdülés, világ­vevő rádió, svájci karóra stb., stb. jzerepel, s ezen felül további több­száz értékes jutalom kerül kisor­solásra (x) Pártkiadványok Megjelent a Magyar Népgazdaság ötéves terve tcimüj brosúra. T,alkalmazza Gerő Ernő elvtársnak az MDP Politikai Akadémiáján elmondott beszédét. Gerő Ernő elvtárs „Az ötéves tervvel a jómódú, erős, független, szo­cialista Magyarországért“ cimü előadása ugyancsak az Oktaltási Osztály kiadásában. Révai József „Mit értünk el négy év alatt“ Horváth Márton: „Népfronttal a békéért“ 'ci­mü beszédei is megjelentek. Mind a négy füzet 30 filléres áron kapható. „Népi demokráciánk eredmé nyei“ címmel jelent meg egy 40 oldalas füzeit' ia népnevelők számára. Az értékes adatokat tartalmazó brosúra 50 fillé­rért szerezhető be. A munka biztonságának fokozása a Szovjetunióban Galyatetőn, élmunkások között (kiküldött tudósítónk telefonriportja) Az ut meredeken ritt föl­delje. A motor egyenleltésen búgott. A kocsi hol lassabban, hol gyorsabban, de végig biz­tosan emelkedett. A vezető szakértelemmel, nyugodtan irányította & hatalmas alkot­mányt Egymásul tán. marad­tak öl mellettünk az állomá­sok. Mióta itt fenn vagyok, élve­zőm a friss Ihegyi levegőt, eszem ezt a kitűnő .kosztol és pihenek, szórakozom, sok­szor gondolok erre a képre. Filmen láttam é, Balogh Bndréné, a Ganz villamosságiból — ugyancsak élmunkás — bólint hozzá, Free kü Lajos, az ózdi gépla­katos és Németh Dániel, a do­rogi asztalos elgondolkoznak a hallottakon. Az öreg pécs- k-örnyéki bányász szavait ne­kik különösen. nem nehéz megérteni. Mögöttük a nehéz promisors, előttük a biztos jö­vő, most pedig jutalomként itt üdülnek, a.z egy kon henyélő Legfőbb ért — „Tegnap este a táncnál, mikor én a feketémet ittam, elnézegettc-m. a fiatalokat. Ne­kik már semmi rendkívüli nem leßz abban, hogy itt, az ország más, tán még ennél is -szebb üdülőhelyén tölthetik el szabadságidejüket és így! lesz az rendjén.“ — Ezt Németh Dániel, az asztalos fűzi hozzá és tőle —- pillanatnyi hallga- ás után — az élmunkásnő veszi át a szót: — „így van' és így kell jén­ai©. Emlékeztek? Hallgattuk a rádiónál. Gerő elvtárs mon­dotta: „A legfőbb érték az így voltunk -mi is. 1945-ben alulról és elölről kezdtünk mindenái. Az utunk meredux volt és nehéz, ide végig felfelé ívelt, mert a motornál ott ül­tek a kommunisták, az ország vezetői és kemény kézzel fog­ták a kormányt, irányították a munkát. Ezért juthattunk el mi is ide.“ — Ezeket mondja Papp József a Pécs melletti Vasas-bányatelep élmunkás- jolvónyeil kitüntetett vájárja, miközben nagyot harap az ebédről maradt csokoládés tortaszeletbe. t csak ilyeneket urak számára épített, gyönyö­rű galyatetői Üdülő Szállá halijában. — „Álom volt ess csak a nii számunkra, filmen láttam én csak ilyeneket — mondja inkább maga elé, mint válasz­képp az őcadi géplakatos. Síma gumipadló, fürdőszoba, fényes márványuszoda, héj, ha tud­ták volna az urak, hogy mi látjuk hasznát, bezzeg neon1 öltek volna bele annyi pénzt!’* ík ax ember ember“ — hát még a fiatalok, akiknek épül minden két ke-, aük nyomán.“ Papp József kijavítja, — nem mintha nem értene egyet vele: — Nemcsak a fiatalok­nak! Mi sem panaszkodha­tunk. — És mutatja kabátját, amelyről az első hét után, mi­kor három kilót hízott, leipat­togtak a gombok. Aztán int, hogy hallgassák, ahogy pat og -a kaucsuklabda, amint vidá­man veri két idős munkás, akik a martfűi Gikta-gyártóóil kerültek ide. Kommunisták mutatták a eélt Mert végre a galyatetői üdülőszálló, mint az ország többi üdülőhelye is, a dolgo­zóké lett. Ide is betört a sza­badság -friss levegője és itt is megváltozott a kép. Az elmúlt ősszel mintagazdák üdültek itt az ország minden részéből, majd bányászok jöttek, üzemi munkások, fiatalok, öregek vegyesein, ök nézték estén­ként a mozit és ők táncoltak, csak csendesebben, finomab­ban, mint azok, akik uraknak gondolták magukat. És ,ők vannak itt ma is. 35 élmun­kás, 2 Kossuth-díjas, 18 kiváló munkás, tízen, a bányászok, nyolcán a dohánygyáriak kö­zül, meg az OTI-betegek. Olyan a kosztjuk, amilyent a régi világban soha nem ellet­tek és olyan a szobájuk, ami­lyen nemsokára valamennyi dolgozó család otthona lesz. Valamennyien, akik itt- jár­tak és azok is, akik -majd ide kerülnek, tudják, mint Papp József, a vájár, hogy „mere­dek volt az út idáig és kom­munisták mutatták a célt‘‘. LITEREN KINT * 5.60 FOBS ALOMBA HO 2 2 A! szeszértékesítő n.V. KAPHATÓ MINDEN F Ü S 2 E ft- ÉS FE S T É K Ü Z LET 8 E N DENATURÁLT SZESZ KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSI CÉLOKRA

Next

/
Thumbnails
Contents