Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-24 / 94. szám

Május 18-án hirdetik ki * választási eredményeket ▼4. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM ARA 60 FILLER Három vármegye uttörő- kongresszusa Nyíregyházán VASÁRNAP 1949, ÁPRILIS 24 Uj világ épül Msáyarország nemzeti jövedelme IS&S-ban 4.7 milliard pengő volt, **i értékben 21.6 milliárd forint. A lakosság szükséglétéinél- kielé­gít é*ér© 16 milliárd forU.t jutóit, *»»ek az összegnek 20 százaléka asaoban a lakosság fél százaléka HÉteőlt oszlott meg. A többiek {Kidig? Egy gyári munkás átlagos Káresete évi 1000—1209 pengő Yoát, ha egész esztendőben dolgo. KTtt, ami ritkaságszámba ment. Még súlyosabb helyzetben volt a dolgozó parasztság, az ő vállaira még nagyobb kölöncként neheze­dett a nagybirtokosok, nagytőké­sig igája. Családostól együtt egy. *38' dolgozó parasztra már* c.;aV ívj 400 pengő jövede'em jutott. Ha ehhez még hozzávesszük, t*gy egyre gyakrabban perdültek sneg az árverési dobok a kisembe. Sík házatáján, hogy a dolgozók Äatszlnvonala 1928-tól egyre ro- Í*»osabban csökkent, előttünk áll az úri Magyarország képe. Á*é aa országé, ahol a bányák, gyárak a nagytőkések és iparmág. aisak kezében voltak, ahol 78 nagybirtokosnak több - földje volt, Mint másfélmillió szegényparaszt- tak együttvéve, ahol kisemberek *á*ezrei nyomorodtak el évről évre, ahol csendőrszuronyok és rs*dőrkardlapok, gumibotek jelen­tették az államot a dolgozók szi- ■íra, ahol sötétségben,, villany tjSkül, utaktól elzárva tartották -a falut, megvonták a dolgozóktól a Műveltséget, a kényelmet és a íaetevő falatot is. Tüdőbeteg, kő­it* kidőlt nemzedékek egész Mra nyomorgó milliók — ez a Kapitalizmus képe. Nincs messze Még — nem feiejtették el a ma­gyar dolgozók. Ezzel a rendszerrel számolunk Mi le lépésről lépésre azóta, hogy a Szovjet Hadsereg hősi katonái «kite megajándékoztak' bennünket szabadságunkkal. Ez a leszámoáás természetesen nem magától ment, «era simán, hanem harc, kemény, szívós harc árán. Alig osztottunk szét 3,285.000 hold földet 642000 -áalgozó paraszt között, máris Megindult a küzdelem a föld visz- szavétdéért. Csak a munkásosz­tálynak és pártjának, a Magyar Kommunista Pártnak erején mu­latt, hogy tervük kudarcot val- f«tt A Kisgazdapárt reakciós ^jabbszárnyának szétzúzása és a Tfagy Ferenc-i összeesküvés lelep lézése jelzik ennek a harcnak az ítját. A nagybankok államosítá­sár« csak éppen akkor kerülhetett sah, amikor megsemmisítettük a Bfeiffer-pártot. Az üzemek álla- MOsitása pedig csupán a jobbol- Ma.1i szociáldemokraták szétverése -áfás vált lehetségessé. Miért folytak ezek a harcok? Miért küzdött a dolgozó nép r Magyar kommunisták vezetéseve és mi eilen acsarkodtak az egyre i«káb% talajtveszt* ellenségei a aéjraek? A földreform volt az első. Á földreform amely szétrobbantotta Magyarország megmerevedett fél­feudális földbirtokviszonyait és a felemelkedés, az emberhez méltó élet útját nyitotta meg a dolgozó parasztság számára. A tervgazdálkodás bevezetése volt a második. Azért a három­éves tervért küzdöttünk mi, amely, nek során 7.5 milliárd forintot ru­háztunk be nemzetgazdaságunkba, amelynek során nem csupán hely­reállítottuk iparunkat, közlekedé­sünket, hanem számos új alko­tást is teremtettünk. Az ellen a hároméves terv ellen küzdöttek ők, amely csaknem 700 falunak ad villanyt, amely traktorokat hoz a falusi dolgozóknak, új korszerű gépeket a gyárak munkásainak, lakások tízezreit, iskolák, kórhá­zak, egészségházak ezreit az or­szág népének. Az ellen a három­éves terv ellen szegezték rombo­lásban, pusztításban edzett erői­ket, amely kultúrát ad a dolgo­zóknak, emeli életszínvonalukat, felemeli az országot. Ezeknek a hatalmas eredrné nyéknek az eléréséhez azonban önmagában nem lett volna ele geildő a terv. Az is kellett hozzá hogy az üzemek, a gyárak az ál­lam kezébe jussanak, az állam pe dig a munkásosztály vezette dol­gozóké legyen. Hogy munkások irányítsák a termelést, a szegény parasztok üljenek a vármegyehá zakban, a dolgozók vezessék az ország sorsát és gyermekeik ül­jenek az iskolák padjaiban. Ez kellett ahhoz, hogy országunk a nyomorból a jólétbe, az elnyoma­tásból a felemelkedéshez eljusson hogy a kapitalizmus rendszerébő1 kiszakadva, a szocializmus felé ha ladjon. És kellett hozzá, hogy ? jó útat megmutassa a Párt, : Magyar Dolgozók Pártja. Ezek tették lehetővé eredimé nyeinket. És eredményeink to vábbfejlesztésére kell nekünk a" ötéves terv. Az az ötéves terv amely csaknem J500 falut villamo. mosít amely a modern mezőgaz­daság minden tudományos vívmá nyát biztosítja a dolgozó paraszt Ság számára, amely 200.000 holdat mentesít az aszály rémétől, amelv a szocialista ipar korszerű mező- gazdasági gépeit állítja szembe az igauzsorával, amely új alapokra helyezi a város és a_ ^falu viszo nyát, amely ipart ad az ország eddig hátramaradott részeinek amely 2500 kilóméter bekötőutat épít, munkát ad 300.000 dolgozó­nak, amely megkétszerezi acélter melésünket, villamosenergia tér melésünket, gépgyártásunkat Hatvanötezer lakást, 2000 új tan termet, új, hatalmas ipartelepeket ad az országnak. Jólétet biztosít minden dolgozónak, tovább emeli életszínvonalunkat, 50 százalékkal a háborúelőtti fölé. Az ötéves terv végén: művelt, erős nép él majd szabad, független hazában! Rádlóanként Rákosi elvtárs beszédéről A Kossuth rádió vasárnap este a SS órai hírek után érdekes an kAtot közvetít, amelynek kereté. Ve* Horváth Márton, Bognár Jc zsíf Erdei Ferenc, Bal«* Istvár és Harrer Ferenc nyilatkoznak az elmúlt hét legkiemelkedőbb ese­ményéről, Rákosi Mátyás elvtárs angyalföldi beszédéről. i dolgozó parasztság a választáson mutassa meg, hogy érdemes volt népállamunk támogatására A Népfront elnöki tanácsának felhívása a DÉFOSz-hoz A Magyar Függetlenségi Nép­front elnöki tanácsa foglalkozott a válaaztásokkal kapcsolatos sür­gős tennivalókkal. Az elnöki ta­nács rámutat arra, hogy a Dé- foszra, mint a dolgozó parasztság egyetlen hatalmas tömegszervezeté­re igen nagy feladatok várnak a május 15-i választások előkészíté­sének munkájában. A dolgozó parasztságnak, amely a földreformtól kezdve a legtöbbet kapta eddig a magyar demokrá­ciától, a május 15-i népszavazáson kell ünnepélyesen bizonyságot tenni arról, hogy érdemes arra a sokoldalú támogatására, amelyben a munkásosztály segítségével nép- államunkban, a munkások, parasz­tok államában eddig részesült. Magyar dolgozó parasztok, me­zőgazdasági munkások! Mutassátok meg május 15-én, hogy méltók vagytok arra a bi­zalomra, amellyel a nemzet felé­tek tekint és a Défosz vezetésé­vel egy emberként adjátok szava­zatotokat a Magyar Függetlenségi Népfrontra, amelynek zászlója statt a munkásosztállyal szövet­ségben átalakítjuk népgazdságun­kat és olyan országot építünk ma­gunknak, amilyenre nem olyan ré­gen még álmainkban is alig mer­tünk gondolni. Défosz-tagok! Helyi vezetőségek! A ti feladatotok az, hogy kellő­képp megmagyarázzátok, hogy a Népfront Istájára szavaz mindenki, aki helyesli, hogy megdöntöttük a nagybirtokosok uralmát és ma a magyar föld azé, aki megműveli. Uj hidakat építettünk, értékálló, jó pénzt teremtettünk. Államosí­tottuk a parasztnyúzó nagybanko­kat. Az ipari munkásság hősies erőfeszítése gyümölcseként gép­állomásokat létesítettünk a mező- gazdaságban. Államunkat véglege­sen a munkások és parasztok ál­lamává alakítottuk át. Az urak országából Magyarország a dolgo­zó nép hazája lett. A Népfront zászlója alá kell áll­ni mindenkinek, aki akarja nép­gazdaságunk újjáalakítását, orszá­gunk soha nem látott felvirágozta­tását, az ötéves tervet. A Nép­frontra kell szavazni mindenkinek, aki békét akar, aki akarja, hogy a népek és a dolgozók nyugodtan építhessenek és- nyugodtan is él­vezhessék munkájuk gyümölcsét. Défosz-tagok és vezetőségek! Vessétek bele minden erőtöket a választási küzdelembe. Járjatok házról-házra tanyáról-tanyára, a* mulasszatok el egyetlen alkalmat sem, tudatosítsátok a még eléggé fel nem világosuk emberek előtt demokráciánk eddigi nagy ered­ményit, az ötéves terv célkitűzé­seit a magyar falu felemelésére. Nem utolsó sorban a Défosz jé munkáján múlik a Népfront vá­lasztási győzelme falun. Legyetek fáradhatatlanok. Szervezzétek mag jól a választási felvilágosíté munkát, hogy május 15-én a falu minden választópolgára, öreg és fiatal, férfi és asszony, leány és legény ünnepélyesen együtt vonul­jon az urnák elé. Ne legyen egyet­len választó polgár a faluban, aki távolmarad a szavazástól. Éljen a Magyar Függetlenségi Népfront! Előre a Népfronttal az ötéves tervért, a jólétért, a bé­kéért, a függetlenségért! Dobi István miniszterelnök, a Défosz elnöke, Dögéi Imre ügyv. elnök, Rácz Gyula főtitkár. A magyar kormány visszautasítja az UNO beavatkozását a magyar belügyekbe Rajit László külügyminisz­ter a magyar kormány nevé­ben a következő táviratot intézte Trygve Liehez, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkáréihoz. „A magyar külügyminisz­térium megkapta az Ön meg­hívását a Mindszenty-ügy megvitatására. Az UNOhoz 1949. április 4-én a Magyar Köztársaság kormánya nevé­ben intézett nyilatkozatom­ban kifejttettem, hogy a köz­társaság ellen irányuló bűn­cselekménnyel, hűtlenséggel és valutaüzérkedéssel1 vádolt Mindszenty pere magyar bel- ügy, amelyben a független magyar bíróság a Magyar Köztársaság törvényei alap­ján hozott Ítéletet és amely ennél fogva nem tartozik az UNO illetékessége alá. Fentidézeltt nyilatkozatom- ;bam már közöltem, hogy a Mindszenty elleni per és íté­let nemcsak hogy nem sérti óz alapvető emberi szabad­ságjogokat és a vallásszabad­ságot, hanem ellenkezőleg: a Mindszenty ifltal elkövetett bűncselekmények üldözését a békeszerződés a magyar kormány egyenes kötelessé­gévé! (feszi, ezéril az-UNO köz­Nankingból jelentik: A kí­nai néphadsereg behatolt Nankingba. A népi erők na­gyobb osztlatgai közvetlenül nyomon követik a visszavo­nuló Kuomintang csapatokat. Nanking és Sanghaj között a c.atonai összeköttetés meg­szűnt, mert a népi erők két ponton átvágják a vasútvo­nalat. Nankingban pénteken hiva­talosan közölték, hogy a né­pi erők Ti-Kangtól 220 kilo­méteres széles, szakaszon tör­nek előre és csak gyenge el­lenállásba ütköznek. Ti-Kang- bam három hadsereg tartja a népi haderők hídfőállásait, gyűlés különleges politikai bizottságának határozatát kormányom a magyar bel­ügyekbe való illetéktelen be­avatkozásnak tekinti ás a meghívást nem fogadja el“. amelyeket már 30 kilométer mélységre szélesítettek ki. Hivatalos Kuomintang-kö- rökből származó megállapitá* szerint a Ti-Kang környékén védekező Kuomintang-ezredek átpártoltak a népi haderők­höz. A néphadsereg egy másik egysége Kiang-Jin-nél szintén átkelt a Jangce folyón. Az itt állomásozó 21. Kuomin­tang hadsereg harc nélkül visszavonult. Hivatalos» Kuomintang köz­lés szerint su népi erők bevo­nultak Tai-Juanba, Sanszi tartomány fővárosába. A néphadsereg mostmár az Nankingban a néphadsereg A magyar munkásosztály megvédi eredményeit A szovjet szakszervezetek tize. dik kongresszusán pénteken este "felszólalt Apró Antal elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára. A magyar dolgozók — mondotta Apró Antal — sohasem felejtik el, hogy tíz- és tízezer szovjet katona ontotta vérét a mi szabadságun­kért, a mi függetlenségünkért is. A Szaktanács főtitkára ezután felvázolta azt a hatalmas fejlő, dést, amelyet Magyarország a Szovjetunió segítségével elért. — A magyar szervezett munkásság, az egész magyar munkásosztály minden erejével megvédi ezket az eredményeket. Éljen a szovjet és magyar dolgozók szoros barátsá­ga! Éljen a haladó emberiségnek, a dolgozók nemzetközi összefogásé nak élcsapata, a nagy Szovjet­unió és bölcs vezére. Sztálin — fejezte be beszédét Apró *nta! elvtirs egész Jangce alsó folyását uralja. Az északi partokon már csak néhány elszigetelt Kuomintang csapat tartja magát- Ezeknek felszámolása folyamait ban van. A Jance alsó részén lévő szigetek leg­nagyobb részét már szinté* megszállták * néphadsereg csapatai.

Next

/
Thumbnails
Contents