Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-21 / 91. szám

A* ország egyik irgmo- dfrnebls pályaudvara épül Nyíregyházán Uj iskolákat v pit ettek Szabolcsban MEGKÉRDEZZÜK DOLGOZÓ SÉFÜNKET Megnyílt a párizsi béke-világkongresszus lyesen tiltakozott a francia kor-isát tartotta távol a kongresrani' raány vízumkorlátOBÓ eljárása el- tói. Ezután került sor iE elnök *en, amely 10 ország 380 delegátu. | ség megválasztására. Lukács György elvtárs az elnökség sorában (MI) Rákosi Mátyás etatárs, Pár- Mi*k bölcs vezére, a dolgozó ma­gyar nép nagy tanítómestere An­gyalföld dolgozó népe előtt be- szá]t a Magyar Dolgozók Pártjá­nak első választási nagygyűlésén. „Megkérdezzük dolgozó népün­kéi — mondotta Rákosi elvtárs — fcelyesli-e azt a* utat, amelyet Pártunk az utolsó két esztendő­be* mutatott, hozzájárul-e ahhoz a& ötéves tervhez, amelyet né- pítek gazdasági és kulturális fel- emelkedéséért kidolgoztunk és jó­váhagyja-e azt a békepolitikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunk. A* eddig megtett út, amelyen Pártunk vezetésével haladt dol- soró népünk, mindenki előtt is­mert. A magyar kommunisták he­lyes irányba vezették az orszá­got és ezt a helyességet az elért •eredmények bizonyítják. A szá­mok önmaguk helyett beszélnek, a dolgozó, termelő gyárak, újjá­épített hidak, utak, vasutak, moz­donyok, a termékenyebbé tett föld bizonyít: jó és helyes politi­kát folytattak a kommunisták. „Bddigi munkánk eredménye: nyo­mor helyén virágzó élet...” Államunk a dolgozó nép állama leit. Munkások, dolgozó parasz­tok irányítják saját hazájuk sor­sát. A magyar kommunisták ve­zetésével győzött a dolgozó nén a fasizmus maradványai ellen folytatott harcban és a hatalmat visszavonhatatlanul birtokába vet­te, A Szovjetunó diadalmas Vö­rös Hadserege győzelmének ered­ményeképpen . . . ,,urak országá­ból dolgozók hazája” ... lett or­szágunk, mert a dolgozó magyar milliók Pártunk irányításával élni tudlak visszakapott szabadságuk­kal. mert nemcsak megvédtük, ha­nem tovább is fejlesztettük a de­mokrácia vívmányait. Megválto­zott a munkásosztály viszonya a munkához, újtfpusú parasztság és értelmiség van kialakulóban. Ál­lamapparátusunk élén dolgozók, munkások és parasztok, férfiak és nők állnak, a főiskolákon és a Kossuth Akadémián a dolgozók gyermekei tanulnak döntő több­ségben. Mindezeknek az eredményeknek láttán joggal állapította meg Rá­kosi Mátyás elvtárs keddi beszé­dében: „Ami a megtett utat, az ■elért eredményeket illeti, nem ké­telkedünk benne, hogy a válasz­tásokon a magyar dolgozó nép *zeket helyesli és jóváhagyja.” Igen. A kommunisták által mu­tatott út helyesnek bizonyult, az •eredmények láttán a dolgozó ma­gyar nép a választásokon helyeslő igennel fog szavazni. Azonban nem pihenhetünk meg habárainkon, eredményeink lát­tán nem tehetjük ölünkbe kezün­ket. A hároméves terv befejezé­sével lezárult az újjáépítés kor­szaka és most „a magyar népi demokrácia az ötéves tervvel új »agy fába vágja a fejszéjét’’. Népgazdaságunk gigantikus ter­vének, az ötéves tervnek a végre­hajtásához minden dolgozó össze­fogott ereje szükséges. Megkér­dezzük tehát a dolgozó magyar milliókat a választásokon: egyet­értenek-e ezzel a tervvel? Három­éves tervünk hatmilliárd forintos beruházási összegével szemben az ötéves terv során 35 milliárd fo­rintot fektetünk be. 1947. augusz­tus 1-én nagy feladatnak látszott — és később annak is bizonyult — a hároméves terv megvalósítása, dolgozó népünk mégis törhetetlen lendülettel fogott hozzá. A munka győzelemre vitte hároméves ter­vünket. Most, ötéves tervünk csaknem hatszorta nagyobb beru­házási tételeinek, hatalmas felada­tainak láttán azonban nyugodtan, szilárd biztonsággal gyűrkőzik a munkához dolgozó népünk, mert a hároméves terv megvalósítása után megbizonyosodott, hogy ha a kommunisták állnak a dol­gozók élén. akkor nincs leküzd­hetetlen akadály, nincs legyőzhe­tetlen nehézség. „Az ötéves terv” — mondta Rá­kosi Mátyás evtárs — ”a népi de­mokrácia útja a jómódú, erős, müveit, szocialista Magyarország­hoz. Ez a terv teszi lehetővé, hogy független hazában a magyar , nép müveit legyen, erős és sza­bad.” Dolgozó népünk ereje tuda­tában, az eddigi eredmények is­meretében Pártunk helyes politi­kájába vetett hitéről tesz bizony­ságot a választásokon és lelkese­déssel szavazza meg az ötéves tervet. Tervünk megvalósításának fon­tos előfeltétele a béke. Rékénk. népi demokráciánk vívmányá nak megvédésére erős honvédségre van szükségünk. „Azért van szük­ség honvédségre, mert égy védte­len ország valósággal csábítja az imperialista kalandorokat külön­böző beavatkozásokra és provo­kációkra.” „A mi elemünk a béke és nem kímélünk fáradságot, hogy ezt a békét sokat szenve­dett népünk számára biztosítsuk.” „Innen üzenhetjük a párizsi béke­világkongresszusnak, hogy a ma­gyar dolgozó népre bizton számít­hat” — mondta hatalmas beszé­dében Rákosi Mátyás elvtárs. — „Minden hazáját és a békét sze. rető magyar szeme előtt lebegjen ez, hogy a választás a leghatal­masabb demonstrációnk és kiállá­sunk a béke mellett és nem két. séges, hogy a szavazó magyar nép a békét választja.” Igen. A dolgozó magyar nép a béke mellett tesz majd hitet a választások során. Építő, dolgozó tagja vagyunk a nemzetközi béke­tábornak, amelynek élén a hatal­mas Szovjetunió áll. Békénket, amely elemünk, amely feltétlenül szükséges gigantikus népgazdasági tervünk végrehajtásához — ha kell — meg is védjük a nemzet­közi háborús kampány kalando­raival szemben. A választások alkalmával dol­gozó népünk mindhárom feltett kérdésre határozott igennel fog válaszolni. Helyeseljük azt az utat, amelyet Pártunk vezetésével megtettünk, hozzájárulunk az öt­éves tervhez, amely út a szo­cialista Magyarországhoz és jóvá­hagyjuk azt a békepolitikát, ame­lyet eddig folytatott népi demo­kráciánk. Párizs: A béke védelme minden nép kötelessége! Az egység a bé­ke védelmében a legszebb fel­adat! Ez a két felirat fogadja a belé­pőt a párizsi világkongresszus ter­mében. A falakat több színben öt nyelvű feliratok, szorosan egymás mellett felsorakozó zászlók díszí­tik. Bordó függöny előtt lépcsőze­tes emelvény, itt foglal helyet az elnökség. Ott van Joliot Curie, a világhírű atomtudós, Fagyejev, Aragon, Nenni. A francia kormány fél as igazságtól! 11 óra 51 perckor Joliot Curie a szónoki emelvényre lép és a hallgatóság nagy tapsa közepette jelenti ki, hogy a béke világkon­gresszust megnyitja. Beszédében először üdvözölte a delegátusokat, majd a következőket mondta: — A francia kormány sok kül­dött vízumkérvényét visszautasí­totta A francia kormány fél az igazságtól. De az igazság vízum nélkül utazik. A kongresszus nem­csak leleplezi majd a háborús uszítókat, hanem megjelöli a leg­jobb módszereket arra, hogyan kell harcolni ellenük. Nem azért vagyunk itt, hogy esedezzünk a békéért, hanem azért, hogy érvé­nyesítsük békeakaratunkat, hogy itt erélyesen érvényt szerezzünk békevágyunknak. Szükséges, hogy minden békés erőt segítsünk. Ez a kongresszus részben folytatása a wroclawi értelmiségi kongresszus­nak és a demokratikus nők buda­pesti világkongresszusának. A mi békevágyunk nem pacifizmus A továbbiakban Curie áttekin­tést adott a kongresszus előkészí­téséről. Kiemelte, hogy a kon. gresszussal kapcsolatban elhang­zott felhívások erős visszhangot keltettek egyházi körökben is. — Nagy taps fogadta azt a kijelen­tését, hogy a magyar delegációban egy református és egy evangélikus püspök foglal helyet. A kongresszust összehívó felhí­vásnak azért volt ilyen vissz­hangja, mert megfelelt a széles néptömeg'ek kívánságának, vágyá­nak. A továbbiakban kifejtette Curie, hogy az amerikai tőkések a válsá­got akarják elodázni, háborús ké­szülődéseikkel. Ezért akarnak erő­szakhoz fólyamodni, ezért akarják a haladást megállítani. A mi bé­kevágyunk nem pacifizmus Mi le­leplezzük a háborús uszítókat. — Megmutatjuk a legjobb eszközö­ket arra, hogyan harcoljunk elle­nük és azoknak, akik háborút akarnak, nyugodtan, de határozot­tan megmondjuk, számítaniuk kell ellenállásunkra. Biztosak vagyunk győzelmünkben — fejezte be be­szédét a hallgatók hatalmas lelke­sedébe közepette Curie. Ünnepélyes tiltakosés a vizumkorlátozás ellen Ezután a francia küldöttség ha­tározati javaslatát terjesztették elő. A határozati javaslat ünnepé­Az elnökség sorába többek közt beválasztották Fagyejevet, Picas- sot, Ziliacust. Nagy taps fogadta Lukács György megválasztását az elnökség tagjai közé. Ezzel a megnyitó ülés végétért. Nenni referátuma Délután ült össze ismét a kon. gresszus és ekkor már el is hang­zott az első referátum, amelyet Nenni, az olasz szocialista párt vezetője tartott. Ezt követően Ziliacus, az angol munkáspárt képviselője, majd Farge volt mi­niszter, a francia küldöttség veze­tője tartották meg beszámolójukat, Os'-esrn hét nagy beszámoló lesz Kedden nyílt meg Moszkvában a Kremlben a Szovjetunió Szak­szervereti Tanácsának XX. kon­gresszusa. Koznyecov a Szovjet Szakszervezeti Tanács elnöke mon­dott megnyitó beszédet. A küldöttek határtalan lelkese­dése közepette a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának Politikai Bizottságát Sztálinnal az élen választották a kongresszus diszelnökévé. Szűnni nem akaró taps követte azt a bejelentést, hogy a kongresszus egyhangúlag A csehszlovák kormányküldött­ség Prágába való visszaérkezése után Zapotocky csehszlovák mi­niszterelnök a következő táviratot küldte Dobi Istvánnak: „Fogadja szívélyes köszöneté-, met azért a fogadtatásért, amely­ben a csehszlovák kormánykül­döttségnek Budapesten tett látoga­tása alkalmával része volt. Az országaink közötti barátsági szer­ződés aláírásával ténylegesen is kifejezésre juttattuk országaink népeinek tartós barátságát, ame­lyek a népi demokrácia útján a szocializmus felé haladnak. Zapo­tocky.” • Lake Success, április 20. A kubai kiküldött hétfőn -hatá­rozati javaslatot terjesztett elő az UNO külön politikai bizottságá­ban. Azt javasolta, létesítsenek 15 tagból álló rendkívüli UNO-bizott- ságot. Ez a bizottság vizsgálja meg Magyarországon és Bulgáriá­ban, hogy a két ország a Mind- szenty-ügyben, illetve a bolgár lel­készek ügyében ,,megsértette-e az emberi jogokat”. A határozati ja­és ekörül indul majd meg a vita A referátumok közül kiemelke­dik a szovjet küldöttség vezető­jének, Fagyejevnek a beszámolója. * Mindazok, akiket a francia ha­tóságok önkénye kirekesztett a párizsi béke.világkongresszuío* való részvételről,, Prágába utaz. tak ,ahol csatlakoznak az ottani békekongresszushoz, amely ugyan­csak tegnap délelőtt nyilt meg. A párizsi béke-világkongresszus még tegnap Prágába küldte képvise­lőit, hogy a párizsi és prágai kongresszus között megteremtse aa összeköttetést. Sztálint választotta díszelnökéül Ezután került sor Koznyecovnak hatalmas beszámolójára a Szovjet Szakszervezetek munkájáról, A XX. szovjet szakszervezeti kongresszus nagy társadalmi és politikai jelentőségű esemény — írja vezércikkében a Pravda. —. A szakszervezetek a sztálini korszak új embereinek harci szervezetei, amelyek a kommunista társadalom építésének sokmilliós hadseregét egyesítik soraikba. dementis csehszlovák külügy­miniszter a következő táviratot intézte Rajk László külügyminisz­terhez: „A Magyarországon való tartóz­kodás alatt meggyőződtünk arról, hogy az általunk aláírt csehszlo­vák-magyar barátsági szerződés szilárd és biztos támaszra talált az ön népében. Hiszem hogy ez az őszinte együttműködés, amelyet szerződés alapján kifejtünk, javá­ra szolgál majd nemcsak orszá­gainknak, hanem mindazon álla­moknak, és nemzeteknek is, ame­lyek a -békéért és a szocializ­musért küzdenek, dementis-” vaslat felszólítja Magyarországot és Bulgáriát, hogy a javaslat el­fogadása esetén „működjék együtt a különleges bizottsággal, különös­képpen azzal, hogy tagjainak és kiküldöttjeinek belépést ad a bör­tönbe és hozzáférhetővé teszi szá­mukra a bíróság jegyzőkönyveit”. A küilön politikai bizottság a javaslat ügyében nem foglalt ál­lást. Megnyilt a szovjet szakszervezetek XX. kongresszusa Sztálin disselnök Lemondott az amerikai hadügyminiszter Royal amerikai hadügyminiszter — mint newyorki jtílentéseli közük — Truman elnöknek benyújtotta lemondását. Zapotocky és' Clementis távirata Dobi Istvánhoz és Rajk Lászlóhoz Kuba újabb felháborító javaslata az UNO előtt m. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSUTORTOK, 1949. ÁPRILIS 81.

Next

/
Thumbnails
Contents