Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

A belügyminiszter közleménye a választásokról

VI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM

ARA 60 FILLER

Gépállomást kap Kisvárda

SZERDA, 12*19. ÁPRILIS 20

As MDP első választási nagygyűlésén

eredményeinkről - az ötéves tervről - a békéről

beszólt Rákosi Mátyás elvtárs

Tegnap dtju.úu hal órakor tartotta a Magyar Dolgozók Pártja első választási nagygyűlését Angyalföldön, a Láng-gépgyár sporttelepén. A nagygyűlés szónoka Rákosi Má yás Uvíárs, Pártunk főtitkára volt, A nagygyűlésen megjelentek a többi közt Nagy Imre házelnök, Ra.jk László külügyminiszter, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Gerő Ernő pénzügyminiszter, Kádár Janót- belügyminiszter.

Megkérdezzük ;

Pártunk, a Magyar Doi^o- aök Pártja a, nagy, döntő kérdéseket végrehajtásuk előtt közvetlenül a dolgozó tömegek -»Iá tárja. Leihe tőséget akar *dni ezzel arra, hogy a mun- káenép nocsak idejekorán értesül.főn arról, amit az ország érdekében tenni ‘kívánunk, hanem módja legyen a feltett kérdéseket megtárgyalni, véleményét nyilvánítani és állást foglalni hozzá — kezdte nagy beszédét Rákosi Mátyás «Ívtárs.

— S mert most a magyar népi demokrácia újra nekigyűr kőzik, hogy olyan feladatokat -oldjon meg, amelyek megvalósításához minden dolgozó ösz- azefogott ereje szükséges, a választásokkal kapcsolatban a* *gész ország elé visszük őket. Most, amikor a magyar népi demokrácia az ötéves tervvel új nagy fába vágja a fe jszéjét, a választások előtt ismertetjük az eddig elért eredményeket, jövendő terveinket és a béke megóvására irányuló politikánkat, Uj választást javasolunk, — folytatta Rákosi Mátyás elvtárs, — hogy

megkérdezzük dolgozó népünket: helyesli-e azt az utat, amelyet Pártunk az utolsó két esztendőben mutatott, hozzájárul-e ahhoz az ötéves tervhez, amelyet népünk gazdasági és knl- turális felemelkedéséért kidolgoztunk és jóváhagyja-e azt a hékepolltikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívánunk.

Végül meg akarjuk kérdezni az országot arra vonatkozóan is, hogy rábízza-e a feladatok megvalósítását és a további kormányzást arra a Magyar Függetlenségi Frontra, amelyet Pártunk és az ipari munkásság vezetése alatt a dolgozó nép létrehozott,

Toyábfifeilesztfittük a demokrácia vívmányait

Ami a megtett utat, az eddigi eredményeket illeti, nem kételkedünk benne, hogy a választásokon a magyar dolgozó nép ezeket helyesli és jóváhagyja. Az elmúlt eszRies István igazságügyül in isz- tier, Vas Zoltán és Marosán György elvtársak, akik Rákosi Mátyás oldalán a díszeméi vényen foglaltak helyet.

Marosán György elvtárs megnyitó beszéde után a nag - gyűlésre Összejött angyalföldi dolgozók óriási tömege 1: írhatatlan lelkesedéssel, percekig tartó tapssal és „Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!“ ütemes kiáltásokkal üdvözölte a mikrofon elé lépő Rákosi Mátyást.

dolgozó népet

tömlőkben nemcsak megvéd- tíik városban és falun a demokrácia vívmányait, hanem tovább is fejlesztettük őket, 'Rákosi Mláityás elvtárs a továbbiakban ismertette azokat a gazdasági és politikai eredményeket, amelyeket az elmúlt négy esztendő során értünk el. Hazánk nem a kizsákmányoló tőkéseké többé, hanem a dolgozó népe. a murikülsoké, a parasztoké — állapította meg nagygyűlés résztvevőinek tomboló lelkesedése közepette.

fi munka becsület és

Megváltozott a munkásosztály viszonya a munkához. Egyre többen vannak, — mondta- Rákosi Mátyás elvtárs — azok, iakik más szemmel néznek a munkára, akiknek a szombatára kitágult és felismerték az összefüggést salát munkájuk és az egész nemzet építése között, akik megértették, hogy jobb munü tennivalók zöm

Amit eddig elértünk — íolytaltta Rákosi Mátyás elvtárs — ez csak a kezdet. Ami a tennivaló zöme, az csak most következik. Világért sem engedjünk annak a. hangulatnak amely meg akar pihenni a babérokon. Nekünk nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekintenünk oda, ahova az ötéves terv célkitűzései mutatnak.

Politikánk alapja a munkás-paraszt szövetség

__folytatta Rákosi Mátyás elvtárs. Amikor a dolgozó parasztság megvédésére a kulákok ellen egy sor rendszabályt foganatosítottunk, gyakran megtörtént, hogy szövetségesünket, a középparasztot is egy kalap alá fogták a kulákokkal ás a rendszabályokat olyan önkényesen hajtották végre, hogy a kulákok mellé állították a középparasztot is Mi élesen felléptünk az ilyen hibák ellen, amelyek csak deismertette, hogy a legmagasabb állami vezetésben milyen hatalmas arányszámban vannak a munkásosztály fiai. A Kossuth Akadémián nem a nagybirtokosok és nemesek fiai, hanem munkás és parasztfiuk tanulnak.

fl nők szerepe

A nők, akik. a kipi.aiizmus alatt kettős elnyomatás alatt éltek, szabaddá lettek a magyar népi demokráciában. Ismertette Rákosi Mátyás elvtárs, milyen mértékben vonjuk be őket a közigazgatás vezető pozícióiba. Elmondta egy traktorosieánnyal folytatott beszélgetését és hozzáfűzte Rákosi elvtárs: a nők imponálnak uj munkahelyükön és imponálni fognak az államtitkári és miniszteri állásokban is. Népi demokráciánk erejét mint meleget a hőmérőn, számszerűen le lehet mérni abból a szerepből, amelyet a nők viselnek államunk életében.

dicsőség ügyévé lelt

kajak a jobb jövendőt épiti. Az >a jelszó, hogy „Termelj többet, jobban élsz“ már uj, mélyebb értelmeit kapott. Ez a felismerés eredményezte, hogy a műnk a a régi robotból aj dicsőség és a becsület ügyévé vált. Ez a felismerés hozta létre az élmunkást, a munkásfeltalálót, a brigád- muuk'ást, u munkaversenyt.

i most következik

mokrác; ,nk egészséges fejlődését zavarják.

Rákosi Mátyás elvtárs a továbbiakban ismertette népi demokráciánk eddig elért külpolitikai sikereit.

Ahogy újjászületésünk kiindulópontja a szovjet nép győzelme volt a fasiszta barbárok felett, úgy fejlődésünk minden fokán íi Szovjetunió segítsége fette lehetővé, hogy a nehézségeken úrrá legyünk.

Összefoglalva:

Az elmúlt esztendők eredményeképpen államunk döntően a dolgozó nép államává fejlődött és országunkban a hatalmat ma már a dolgozó paraszt? ággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. Eddigi munkánk eredménye: a nyomor helyén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája. Ezért nézünk nyugodtan a

választások elé, mert biztosak vagyunk benne hogy eddig végzett munkánkat a dolgozó nép helyesli és jóváhagyja.

R dolgozó nép gigantikus terve

A három-eves terv befejezésével lezárult az újjáépítés- szakasza, országunk és népgazdaságunk újjáalakítására, gyors továbbfejlesztésére: le kell raknunk a szocializmus alapjait városban és falun egyaránt. Ennek a célkitűzésnek képezi következő szakát az előttünk álló hatalma? munka, az Ötéves terv.

Az ötéves terv célkitűzéseit ismertetve megállapította Rákosi Mátyás elvtárs: Meg akarjuk gyorsítani hazánk

Öt év elal

Ez a 80 százajékco uimuie-- emelkedés az utolsó békeév termelési színvonalának 280 százalékát jelenti és jelenti azt is, hogy

öt esztendő alatt annyival akarjuk növelni iparunkat, mint amennyit a második világháborút megelőző ötven esztendőben fejlődött.

Hazánk ennek a növekedésnek a következtében fejlett iparral

iparosítását, meg akarjuk szüntetni mezőgazdaságunk elmaradottságát és ezzel együtt fokozatosan le akarjuk építeni a város és a falu közötti különbségeit. A terv keretében ki akarjuk fejleszteni honvédségünket. Emelni akarjuk dolgozó népünk életszínvonalát és biztosítani akarjuk a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság további gyors kulturális felemelkedését.

Rákosi Mátyás elvtárs a továbbiakban nagy vonalakban vázolta az ötéves ten- nagyob' beruházásait megállapítva: a magyar ipar termelését öt esztendő alatt a bányászatta’ és kohászattal együtt 1054-ig-, az 1949-eshez képest 80 százalékkal akarjuk emelni.

i ötven év

rendelkező mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változik.

Nincs ipari termelésünknek egyetlen ága sem amelyet tér. vünk ne emelne és ne fej lesztene. öt -esztendő alatt 35 százalékkal kívánjuk emeln i az életszínvonalat. amely 1954-ben 50 százalékkal les?, nagyobb, mint az utolsó békeévben.

A dolgozó parasztság felemelkedését a szövetkezés

biztosítja

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde további sor-áu az ötéves terv mezőgazdaság' beruházásairól beszélt és magyarázatát adta annak, hogy a mezőgazdaságra jutó tekintélyes beruházási összegek ellenére miért marad le mezőgazdaságunk terméshozamának; emelkedése az ipari termelés növekedésével szemben. Az egyéni parasztgazdaságok lassú fejlődése azzal függ össze, hogy e gadaságok több, mint 80 százaléka tíz holdon aluli és egy- egy gazdaság gyakran öt-tíz, vagy ennél b nagyobbszámú parcellára van feldarabolva. Az ilyen birtokon rendkívü1 nehéz, gyakran lehetetlen modern mezőgazadsági gépeket ás termelési módokat alkalmazni. A szétszórt kisparaszti gazdaság meglassítja, hátráltatja teigész gazdasági életünk és népünk éle' színvonal árnak gyorsabb fejlődését.

Mi azt akarjuk, hogy műiden dolgozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelőeszközökkel, gépekkel, részesüljön mindabban, amit a városi kultúra nyújtani tud, legyen villanyvilágítása, vízvezetéke, álljon rendelkezésére kórház, orvos, szülőotthon mozi, sporttelep, legyen a ház,áhan rádió,

Üa, lánya előtt álljon nyitva az érvényesülés és előrejutás mindazon lehetősége, amit a város nyújt.

Szerintünk ezeket csak a szövetkezésen keresztül bírja a dobozó parasztság megszerezni és még nem hallottunk más jobb tervet, amely mindezt számukra biztosítani tudná, mert más terv nincs. Biztosak; .vagyunk benne, hogy a dolgozó parasztság előbb, vagy utóbb meg fog győződni erről és ennek a meggyőződésnek a hatása alatt önként magától rláí fog térni a társas, a közös gazdálkodásra. Mi segiteni fogunk abban, hogy meggyőződjön erről, de óvakodunk atltól hogy a dolgozó parasztságunkat unszolja k, vagy éppen rászorítsuk a szövetkezésre. Mi mindjén módot megadunk arra, hogy a parasztság maga közvetlen tapasztalat utján meggyőződhessen a szövetkezeti munkának az előnyeiről. Módot odúnk arra is, hogy kimenjen a Szovjetunióba' és ott nézz# meg a kollektív mezőgazdaságot, Épp a napokban kaptunk értesítést arról, hogy a Szovjetunió földművelésügyi (Folytatás a 2-ik oldalon)