Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-13 / 85. szám

1949. április 13, szerda NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 6. oldal. tepfilőterel kapnak a nyíregyházi Szabadságharcosok Bogyai «Ívtára, a Magyar Szabad ság'n arc os Szövetség Szabolcsra egyei titkára a na­pokban fenntjárt Budapestéin, hogy a Szövetség központjá­nál több döntő fontosságú me­gyei szabadságharca ügyet in'ézzen el. Az út eredmény­nyel járt, a nyíregyházi cso­port motoros szakosztálya egy DKW 125-ös motorkerékpárt kapott, a kerékpárosok kerék- párgumikat fe cipőket. Rövidesen teljes erővel kez­dődik »eg a repülőkiképzés is. Az elhanyagolt nyíregyhá­zi repülőteret a Szövetség rendb.hozza, központi repülő- kiképző iskola n ílik meg a városiban. Az arra rátermett, megfelelő ifjak vitorlázó és motoros kiképzést kapnak és itt készülnek fel néphadsereg­beli szolgálatokra. Az új egyenníhák is meg­érkeznek a május elsejei ün­nepségekre és a nyíregyház; szervezet egyenruhás 100-as csoporttal vonul fel a munka ünnepén. A szövetség tagja' maguk is rendelnek szabad­ságharcos ruhákat, 520 forint­ba kerül egy teljes rend gya­korló és kimenő ruha. Tanulni akar Szatmár dolgozó népe A gazdasági felemelkedés fokozatosan maga ut án vonja a kulturális felBnielkedést is. — Ennek ékes bizonyítóka az a hatalmas tanulási vágy, amely most- megnyilvánul Szatmár- Bereg dolgoz! népében, külö­nösen a vármegye dolgozó1 pa­rasztsága körében- Nyolcvan­egy analfabéta tanfolyamon 79ő férfi és 556 nő, összesen 1352 hallgató tanul még írni- o]vasúi. A Szabad Föld Téli Esték előadássorozata 136 helységben folyik és egy-egv alkalommal a 136 helyen 12 (ze-r 820 hallgató vesz részt az előadásokon, megismerkednek népi demokráciánk kérdései­vel, a mezőgazadság szakszerű fejlődésének problémáival, a dolgozó parasztság felemelke­désének lchetőségeüvel. A Ma­gyar Nők Demokratikus Szö- vtségének Asszonykörei, a pe­dagógusok világnézeti tanfo. htanra1, az Eposz előadásai és azoknak nagyszámú rész‘vevői bizonyítják a vármegye dolgo­zói tanulnivágyását és kultu­rális igényeit. A kultúrver- senyben úgy a csoportos, min' az egyéni versenyben a társa­dalmi szervezetek ás- tagjaik rohamosan emelkedő számmal kapcsolódnak be. A komoly munka mellett a színes műve­led és i alkalm ik sorozatát szer­vezték meg, a kultúr, és táncv csoportok egymásután tar'ják hangulat«?, nevelő értékkel bíró műsoros előadásaikat. — .Ezt a kultormunkát a szerve­zeteik az egyes községek cse­re előadásaival teszik változa­tossá. A csert (előadások meg­szervezés1? lehetővé teszi azt is, hogy a knlfcúrosoportok k:- cserélfék egymás tapasztalatai' is, közö-e-n megbeszéljék a hi­bákat, az eredményeket. Különösen jó és lendületes munkát végeznek a múltban annyira elhagyatott tanyák dolgozó parasztjai. 1 ? Betörés Királyleieken Büntetett előéletű betörőt 'art áztatott le a nyíregyházi rendőrség Zaj der János sze­mélyében. Zajder János a na­pokiban betört özv. Jávorszki Péterné királyié]ekszőlői lakes kamrájába és onnan ellopott egy zsák fehér! feztet. Zajder’ János a nyíregyházi törvényszék előtt felel tettéért. Siafeszervezeü aktíva- értekezlet az Iparosok Székházéban Nyíregyháza összes szak­szervezeti csoportjának ve-zeto- eégi tagjai, valamint az új üzemi 'bizottságok tagjai ma délután 5 'Órai kezdettel ak­ti va értek ezietot tartanak az Iparosok Szék-házában. A szakmaközi titkárság fel­szólította az aktíváért?,kéziéi résztvevőit a feltétlen és pon­tos megjelenésre, az értekez­leten ugyanis a szakszerveze­tek és üzenni bizottságok ú feladatait, valamint a legújabi- bel- és külpolitikai hely/- t ", ismertetik. Moliere Nyirlugoaon Az országú* kultúrverse- n.yek alkalmával a dolgozók megismerkedő k a szocialista neialiiita művészet kincs? ivei de megismerkedhetnek azok­kal a klasszikus értékekkel amelyek a haladást szolgálták, így ismerkedtek meg Mo- [iére-rel a nyírlugosi Eposz­fiatalok. „Fösvény“ című víg- játékát tanulták meg 6; a na­pokban mutatták be a kultúr- verseny-eik keretéiben a fali! dolgozóinak, nagy sikernél. — Ugyanakkor szerepelt a do] gozó parasztitok és lányok tánccsoportja is. Az előadáson megjelentek .a nyíradonyi gép­állomás dolgozói és megígér­ték ,hogy gépkocsival fogják faliuióWalura vinni legköze­lebb a kiváló [ugosi színjátszó és tánocsoporto“. Mindazon rokonoknak, hi­vat* ltárs a knak, jébarátek­nak, ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen drága fó férjem elhunyta atkáiméból részvé­tükkel fájdalmamat igyekez­tek enyhíteni ezúton mondok köszönetét. özv. Pogány Elemérné KÖNYV ÉLET ÉS TUDOMÁNY Megjelent a<\Magyar Termé­szettudományi Társulat heti­lapjának, az Élet és Tudo­mánynak április 17-i száma, gazdag, színes és értékes anyaggal. Az első cikke arra ad választ népszerű ismerte­tésben, hogy miért maradt el az idei hó: „Egy szabálytalan tél a napfolttevékenységek mérlegén“ címmel, majd a gyémánt- iparban való fel- használásáról beszél!. Ismerte­ti a nemsokára megépülő uj 'mozgólépcső szerkezetét, amely Budapesten a, várba vezitő sikló helyett épül. Ilyenmódon a. gyalogszerrel csak körülményesen megkö­zelíthető várbeli utcák újra gyors és kényelmes összeköt­tetést találnak az újjáépülő Lanciáddal. A mezőgazdasági szakrovaíiban a helyes műtrá­gyázásról ir az Fle-t. és ' tu­domány. Közli Gálnál ója kiváló szov­jet akadémikus életrajzát, akit. most helyeztek örök nyugalomra. G-.vmaleja a ma­terialista természettan tanait hirdette és egész sor nagy felfedezést tett az orvostudo­mány terén. Munkájában ez vezérelte: „Minden erőmet és tintásomat maradéktalanul szeretett hazámnak akarom szentelni, amely keményen és tántorithatalanul halad a kommunizmus felé vezető di­csőséges utón a nagy Sztálin vezetése alatt. A világhírű szovjet tudós ezzel a végrendelettel búcsú­zott társaitól: „Ápoljátok a népért és a, néppel való tudo­mányt!“ Maurice Cornforth: Tudomány az idealizmus ellen Szikra kiadás.) Mosit jelent meg a Szikra kiadásában Maurice Como* forth angol marxista filozó­fus könyve magyarul „Tudo­mány az idealizmus ellen“ címmel, aanely a tiszta empi­rizmus, a tapasztalaton ala­puló bölcseleti rendszer és modern logika bírálatát tar­talmazza. Mint Cornforth bevezetőjé­ben irjai, könyvének célja, hogy vizsgálat és bírálat tár­gyává tegye a modem filozó­fia gondolkodásnak azt az irányát, amely Bacon és kö­vetői, Hobbas és Locke ma­terializmusából ered, de a materializmustól a szubjektív idealizmus felé fordult; Ber­keley, Hume, Mach és az agnosztikusok számos szub- jektivista elméletét hozta lét­re és még ma is eleven s ugyanezekhez ai hagyomá­nyokhoz hü, uj filozófiai elmé­leteket hoz a világra. Könyvében rámutat ar­ra, hogy ezek az elméletek amelyek a jelen században a logikai elemzés é3 logi­kai pozitizmus néven ismert elméleikben folytatód­tak, hasztalan állítják ma­gukról, hogy ia tudományos felvilágosodásban övék az utolsó szó. Éppen ellenkezőleg sorompóként állnak a tudo­mányos gondolkodás útjába. Pozitív álláspontra támasz­kodó kritikájában kidomboro­dik az ellentétes nézetek hely­telensége és az, hogy az a fi- lizófki helyes, amely hozzáse­gíti az emberiséget a!z előtte álló gyakorlati problémák megértéséhez és megoldásá­hoz. Mert ez nemcsak a filozó­fia társadalmi hasznosságának de igaz voltának is próbakö­re. — A könyvet angolból Réz Ádám fordította. NÉGERNEK LENNI... Az alábbiakban közöl­jük hja Ehrenburg mű­vének egy részletét, melyben a faji gyűlölet­től fűtött Amerikában ólő négerek szörnyű helyzetét írja le. Valamennyi déli állam tör­vénykönyve leszögezi, hogy a különböző fajú polgáraik jogai nem egyformák- Ott tehát a faji üldözés nem egjiízerű szo­kás, hartem kodifikált jogsza­bály. A négereknek nem sza­bad megjelenniük a fehórbő- rüek gyűlésein, összejövete­lein, nem léphetnie k be a templomba, aliol fehérbőrűik ajtatoskodnak és terméezete>- sen nnm is álmodhatnak árié] hogy bejussanak a fehérek színházaiba vagy mozijaiba. Négy államot iártam te: Teuntessét, Al-abamát, Missis i pit, Luisianát. Sok szépet lát tarn: a Tleaiosse völgyéign épült városokat, New-Orieane édon varázsát, hatalmas he­gyeket, széles folyókat’és a mexikói öböl azúr egét. Azon­osan lépten-nyomon látnom kellett a legr ette n e te«: bb-et is, azt, hogy egyik ember meg­alázza a másikat. Délen épp úgy, mint Északon, mind né'lé yönyiöríí v^iútáliomások van­nak. Szívesen dicsérném az országot, amely ilyen sokat tett a fejlődésért, de mégsem dicsérhetem: a remek pálya­udvarok tőszxmiszódságában bűzös, piszka? kalibákat lát­tam s ajtajukon a táblát: ,.Szí­nesek számára.“ Egy gyapot- iilíet-vényes vendégül látott. Szép fehér asszonya volt. szép. fehér gyermeked voltak. Kö­rülöttük mindenütt verejtéke­ző négerek robotoltak. Az ül­tetvényes házában ott voltak Amerika összes csodái, a tar kendi, melbourm és an­dorrai adást tökéletes^« re­produkáló rádiókészüléktől a villamos ventillátorig. Szóba hoztam a négerek szenvedé­sét .Az ültetvény tulajdonéra mosolyogva felelt : Túlzás ezeket emberszámba venni-..“' íme, sem a rádió, a?m a ven­tillátor nem vitte előbbre ezt a rab zolgatartót. Elmenőben azt mondtam úti társaimnak ■ „Túlzás az ilyet emberszámba venni...“ A Missis'pi deltája tele van gya pOtii 1 te t v é nyekk el. A föld, persz« fehéreké, akik bérbe adják a feketéknek. A „bérlő“ a termés felét kö eles beszol­gáltatni a tulajdonosnak, a másik felét ugyancsak neki kell eladnia és pedig a fehér vevőtől meghatározott áron. Talán még csak annyit mon­dok el, hogy a néger a termé­sért kapott pénz' kizárólag abban ;lz üzletben költhet! el, amely ugyancsak a földbirto­kos tulajdona- — Lehetséges, hogy amerikai jogászok bérlet, nek fogják fe] az ilyesmit. Én rabszolgaságnak nevezem. Betértem egy kunyhóba, amelyben 23 ember lakik. A padlón i-J alig jut fekhely min­degyiknek. Ó milyen utól-érhe- tetlenül messzire van innen a dicsőséges amerikai technika, a nyáron hűtő t, télen fűtött kényelmes lakás. A higiénájá- r-a büszke Amerikában állati sorban sínylődnek emberek. Egy? néger asszony elbeszélte, hogy a nővére belehalt a sziü lésbe, mert a férj nem tudott orvost hívni. Ez a néger 180 dollárt- keres egy esztendőben és az orvosnak a szülés leve­zetéséért 60 dollárt kellett vol­na fizetnie- Megismerkedtem egy héttagú családdal, mely­nek évi összjövedelme nem ha­ladja meg a 300 dollárt. — A birtokos itt amolyan „apróültet vényies“. Elpanaszolta, hogy az ejmult évben silány volt a termés. Megkérdeztem tőle miennyit keresett, „összevissza 25.000 dől lárt, igen rossz esz­tendő volt..-“' Amikor a japánok megtá­madták az Egyesült Államo­kat, a fehérek úgy döntöttek, hogy a feketeség nem lehet akadálya a hadbavonulásnak. Egy milliónál több néger fo­gott fegyvert Amerika védel­mében. A feketék bátran har­coltak a fajelmélet német hí­vei ellen, de' a fajelmélet ame rikai híveinek ostobasága mégiis utolérte őket. Hallgas­sák meg a következő esetet: A frontról jövő vonaton né­met hadifoglyok és amerikai néger katonák utaztak. — Az egyik állomáson a németeket bevezették a vendéglőbe, a négereket pedig a konyhába utasították. A fekete katonák tiltakozfak- Egy néger képvi aelő szóvá tette az ügyet a parlamentben. Népgyűlések tárgyalták meg a méltatlansá­got. A fekete katonák itt-ott lánzongan-i kezdtek. Egy né­ger öngyilkos-ígot követ őt R a washingtoni Oapitol már­vány-lépcsőjén, hogy így tilta­kozzék a hallatlan sérelem el­len. A lapok hírt adtak az öngyilkosságról, amely azon­ban szintén nem tudta meg­bolygatni a rabszolgatartók lelki egyensúlyát.- Selyem marná mindenkié / Husvét másodnapján DéFOSz-toál a Bethlen-u. 24. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents