Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-29 / 98. szám
1949. április 29, péntek NYÍRSÉGI magyar nép *A o l H- ** l Asszonyok beszélgetnek asszonyokkal Népnevelőink munkája a Way Ádám- és a Boeskai-uteában — Rövid szünetet tartunk elvtársnők. . . Az egyhetes népnevelőtan- lolyidm hallgatói csendesen elbeszélgetnek az 5—-10 perces szünetben. Elmandják egymásnak a nyíregyházi asszonyok és lányok, hogy hol jártaik, mit' csináltak, mit tapasztaltak ia tegnapi >agitá- ción. Egy heti elmélyedést jelent1 a tanulni valókban a népnevelő tanfolyam, az élettől azonban nem szakadnak el. Rászántak egy délutánt, hogy a gyakorlatban is megmutassák, (hogyan kell a népnevelőnek munkál'át végezni. — Elégedett vagyok a tegnap munkával — mondja Barciné, az iskola vezetője. — De fog ez még jobban is menmi — vág közbe egy leány —. Eddig is sokat tanultunk, de ha majd bevégezzük a tanfolyamot. Akkor kell m égné zni nőt tudunk. Tovább tanulhat a kislány Egyelőre azonban még itt vannak és a tegapi agitáció- ról beszélnek. A Vay Adám- utcán, meg a Bocskai-utoa végén jártak. — Olyan szívesen fogadott özv. Újvári Gézdtné — mondja Tálas Mihályné elvtársnő. — Akkor hozták egy szép kenyeret. — Ki gondolta volnál, hogy az idén már nem szállítják le a kenyérfejiadagot? mondja az laisszony. — Kapunk eleget és jót. És ha mégsem lenne elég, amit a jegyre adnak, ott a szabad kenyér! A kislány ai Szitdde jár. A gyűlésen hallotta, hogy nem- lokálra gyors- és gépiró tan- folyamot indítanak teljesen ingyen. pánt, Plalicz elvtársat, az alispánt, az államosított üzemek vezetőit. Nyugodtan nézünk a holnap elé Kiss Zoltánná elvtársnő Ben- oze Mihály cipész feleségével beszélget. Benczéné hathónapos gyermekét altatja. Csendesen beszél, nehogy zavarja a kicsit: — Nekik már jobb lesz az életük. Nem kell félni, hogy egyszer majd nem lesz mit enni. . . .-— Mi sem panaszkodhatunk — szól közbe a népnevelő. — Már mi is jobban élünk, össze se lehet hasonlítani'a három évvel) ezelőttivel. — Jaj, ne is emlegesse az okit az időket. 1946. tavaszán alig tudtunk valamit venni a piacon a pénzünkért. Igaz is, olvastam az ötéves tervről. Tudom, hogy megvalósul, ulgy, mint a hároméves. Nyugodt, boldog életet biztosit mindenkinek, nem úgy mint a nyugati országokban. Arról is olvastam, hogy ott állandóan romlik ,a dolgozók helyzete. — Úgy is van. Akiket Amerika illatszerrel, piperecikkekkel, fegyverrel „segít“, azok nem hozhatják rendbe gazdasági életüket. A mi ötéves tervünk a békés termelés terve. Mondják el mindenkinek ••• Én is tudom, hogy kinek köszönhetjük a hároméves és ötéves tervet, meg azt hogy mi már tanulhatunk — szólal meg egy kis úttörő, Benczéék tízéves Marikája. — Rákosi Mátyás szeret bennünket és nem akarja, hogy úgy nevelkedjünk, mint a múltban a gyermekek. Én is tovább fogok tanulni — mondja ellenkezést nem tűrő hangon és amikor figyelmeztetik, hogy ott jól kell ám tanulni, fo- gadkozik, hogy „nézzék majd meg az évvégi bizonyítványt“. Még az ablakból is a népnevelők után kiált: Tessenek mondani mindenkinek, örülök neki, hogy tanulhatok. Ennek semmi akadálya. A népnevelők elmondták. Az idén megkezdik a nyírbátori bölcsőde épitését Nyírbátor község a hároméves terv keretében létesítette „Centenátrium“ szülőotthonát, amely kitűnően szolgálja azóta a község, a járás, de még a szomszédos megyék dolgozó paraszit és munkás- asszonylainak szociális igényeit. Már ,a szülőotthon megépítésekor tervbe vették a szülőotthon melletti telken egy bölcsőde létesítését;. Mint értesültünk, u bölcsőde építkezési munkálatai még oi ny.áir folyamán megkezdődnek 207.000 forintos költséggé?. A község vezető- sé|g|ei már elkészítette és Budapestre küldite a létesítendő bölcsödé telkének helyszín- iá jaáti, amelynek talapján az építési Itervet készít majd el a munkálatok megkezdéséhez. Uj lakást kap a porcsalmai orvos Lám ,a népi demokrácia nemcsak a dolgozók kenyéréiül, ruhájáról gondoskodik, hanem arról is, hogy tanulhassanak, híai tehetségesek. Munkás- és parasztemberek ma a vezetők _ mondja a népnevelő és nagyhirtelen félééről egy pár szabolcsi példát: Pálfy elvtársat, ü főisPorcsahna községi jegyzője és orvosa eddig egy lakásban voltak kénytelenek meghúzódni, ami nagyban zavarta mindkettőjük munkáját. Most ü belügyminisztérium — értesülésünk szerint — 50.000 forintot utalt ki orvosi lakás vásárlásiálra. A község egyébként most bőviti ki kultúrtermét is, amelyet május 15-én adnak át rendeltetésének. A! vásártér körülkerítésére 5.000, mig a közutak rendbehozáisára 4.000 forintolt irányoztak elő. HIRDESSEN a Nyírségi Magyar Népben Éljen ötödik szabad májusunk! A világ minden részén, ahol munkások, dolgozók élnek, már eliőreveti, fényét, hatalmas méreteit 1949 május első napjának megünneplése. Nemcsak ott, ahol a dolgozók szabadon örülhetnek munkájuk eredményének, hanem oitt is, alhoíl rendőrök sorfala között kell megmutatni, hogy & dolgozók szabadságot akartak. Hiába mesterkednek Bevi- nék ,a londoni munkás így kiált: — Május elsején az utcán leszünk! Hiába fenyegeitődzik Moch, Scelba Francia- és Olaszországban, vagy a többi tőkés és imperialista talpnyaló, sem a francia, sem az olasz, sem más ország dolgozóit nem lehet abban, megakadályozni, hogy május elsején így kiáltsanak Sztálin szavával: „Általános munkakötélesség, általános szabadság, általános egyenlőség minden embernek!“ É3 keleten? „A nép szinte tenyerén vitte hadseregét Sanghaj kapujáig ... “ Nanking ... Sanghaj... Utána egész Kína számára szabadságot és békét hoz a diadalmas néphadsereg. A kínai nép ragyogó győzelmek sorozatával ünnepli május elsejét. Emlékezetes lesz ez a nap nemcsak a világ dolgozóinak számára, hanem az imperialisták számára is. Ország, világ megláthatja: a Szovjetunió, Sztálin vezette szabadság és béke tábora hatalmas, percről, percre növekvő és erősödő. A világ dolgozóinak ünnepe május elseje, de egyben nemzeti érdeke, hogy szabadságát és békéjét megtarthassa Ez pedig csak úgy lehetséges, ha részei vagyunk annak az eros és elszakíthatatlan láncnak, melyet a szabadságot és békét szerető és akaró dolgozók alkotnak szerite a világon. A hazaszeretet és proletámemzetköziség fogalma egy és elválaszthatatlan. 1848-ban, 1919-ben el szigeteiben küzdött a magyar nép szabadságáért, szabadság- harca elbukott, 1949-ben erős bástyái vagyunk a nemzetközi békefrontnak, „magasra, emeljük ai proletámemzetköziség zászlaját“, békénket é3 szabadságunkat megtartjuk. Mi örülni akarunk ötödik szabad májusunkon. Örülni annak, hogy szabadok vángyunk, ez az orszájg a mienk, a dolgozóké, munkásé, paraszté, dolgozó kisemberé, értelmiségé egyaránt. örülni .annak, hogy négy esztendő ülaitt, a diadalmas 3 éves terv nyomán ez az ország újjáépült, ebben az országban megerősödött a nép hatalma. Szép és vidám itt az élet. Szép azért, mert dolgozhatunk. „Hisz az élet nem akkor szép, ha már nincs mit retnd- betenni, hanem akkor igazán szép, .ha kezünk tele van munkával és azért öröm vesződni, mert a munka sikeres elvégzésének megvan minden feltétele.“ A mi kezünk tele van munkával, az ötéves terv segítségével szocialista hazánkat akarjuk felépíteni, ahol nincs szegénység, nincs munkanélküliség. örülünk annak, hogy ezt az alkotómunkát szoros ösz- szefogásban, a Magyar Dolgozók Pártja — magyar dolgozók kipróbált vezetőjével az élen — a Függetlenségi Népfront kereteiben végezhetjük. Örömünnepünk lesz a május elseje, mert alkothattunk, mert alkotni tudunk és harcos kiállásunk lesz május elseje, mert békét és szabadságot akarunk, mint a világ minden becsületes dolgozója. Éljen május 1, a munkásnemzetköziség ünnepe! Éljen a béke, a demokrácia, a szocializmus erős vám, a nagy Szovjetunió, a világ dolgozóinak nagy tanítómestere és vezére, Sztálin! Éljen népi demokráciánk kipróbált vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség építő és harci szövetsége! Rákosi Mátyással a Népfront győzelméért. Testvéri üdvözlet a baráti népi demokráciáknak( Éljen, a lengyel, román, csehszlovák, bolgár és albán népi demokrácia.! Testvéri üdvözlet a tőkés országokban a békéért és szabadságért harcoló dolgozóknak! ——■——mmmmmmy A PARANCSNOKI HÍDON A nehéz munkában elfáradt tu- ♦ajosok késő este vacsorára gyűltek egybe, tüzet raktak a parton s a tűz lángja a fekete víz tükrén remegni kezdett. Mária, apja térdére kapaszkodva rimánkodta: „Vigyél engem is magaddal a tutajra!” — Várj, ha megnősz, majd akkor meglátjuk! — szólt gyöngéden apja, — most még tanulnod kell... És Mária szorgalmasan tanult- Kitüntetéssel végezte el' iskoláját és elhatározta, olyan iskolába iratkozik, ahol a folyamhajózás kormányosait képezik ki. 1936-ban Popora Máriát felvették a hajóépftési szakiskolába. A folyamhajózási tanintézet a város egyik legszebb épületében volt. A világos és tágas tantermek, a gyönyörűen felszerelt szertárak, közös lakótérinek: Popováé és a többi diáké. Az államtól kaptak egyenruhát és ösztöndíjat. A tapasztalt előadók segítettek a diákoknak, hogy elsajátítsák ezt a nehéz szakmát. Az iskolaév végén Mária elment első vízi útjára, mint a „Dzsambul" nevű gőzös matróza. Hajnalhasadtával kelt, vizes háncs- seprűvel súrolta a fedélzetet, csillogásig fényesítette ki a lépcsők rézkorlátait. Egy év múlva, a következő tanulóúton már rábízták a gőzhajó kormánykerekét. A harmadik évfolyam elvégzése után a „Papányin sarkkutató” nevű vontatógőzösön a hajókapitány első helyettese lett. —- Tanulj és fgyelj ~— mondta neki az öreg volgahajós, Szamolov, a vontatógőzös kapitánya. — Tudom, nem lesz könnyű megtanulnod ezt a mesterséget. Betegsége ágyhoz szegezte egyszer az öreget. A „Papányin sarkkutató” parancsnoki hídjára Popova Mária került. Miután kigyógyult, a nyers Sza- imo.j|íov kapitány, sokáig ellenőrizte akadékoskodva a hajóelszámolásokat és az utinaplóba bevezetett megjegyzéseket. —Hát, eddig sejnmi hiba — mondta az öreg. Az ilyen megjegyzés után Mária arca fellángolt az örömtől. — Az öreg nagyon fukar, ritkán dicsért. Nem sokkal a háború előtt Popova Máriát meghívták a Gőzhajózási Igazgatósághoz. Izgatottan lépett a hivatalfőnök irodájába. — Hány éves? — kérdezte Po- povától. — Huszonhárom... — Felajánljuk önnek a kapitányi állást a „Vörös zászlós” nevű gőzösön — mondta a főnök. — Mária nem tudta eltitkolni izgalmát. Régi vágyálma teljesült. ...Folyt a sztálingrádi csata. A láthatáron távoli tűzvészek láng- nyelvei villogtak. Teljes elsötétítésben közeledett a gőzhajó a kikötőhöz. Riadót üvöltöttek a szirénák. Mária huszonnégy óra alatt egyszer sem hagyta el parancsnoki helyét, szeme vörös, orcái beesettek. De legalább nem volt egyetlen balesete, egyetlen egy meghiúsult feladata sem. A nagy vontatógőzös legénysége Popova Mária parancsnoksága alatt teljesítette kötelességét, A szovjet kormány Popova Máriát önfeláldozó munkájáért a „Tisztelet Érdemrendjével” tüntette ki. Barátai, barátnői, munkatársai, mind üdvözlő táviratokat küldtek neki. Az újságok is írtak róla. A háború befejezése után Popova Mária a „Marksziszt” nevű nagy volgahajón teljesített szolgálatot. mint kapitány. Ez a gőzös a Moszkva—Asztrachán útvonalat járta be. A nagy csatorna zsilipjein át, a Moszkvai tengeren, az Okán és a Volgán, ai építési állványokkal teli Sztálingrád mentén úszik a gőzös a Káspi tenger felé. A kényelmes kabinokban utazóközönség, a gőzös belsejében pedig értékes rakomány tonnái. ...Most jégpáncél fedi a Volgát. A gőzösök a téli kikötőkben húzódtak meg. Az egyikben a ., Marksziszt” horgonyoz. Popova Mária lakásának egyik ablakából fhljtszik a hajó karcsú teste és a kéményből könnyedén felszálló füst Popova Mária az ablakon nézi. Kedve kerekedett neki is, hogy odamenjen bajtársaihoz, de várni kell férjére, a kapitány helyettesére. Mária nem igen járhat mostanában oda, nemsokára anya lesz. Előtte fekszik egy rakás világoskék flanell — babakelengyét varr. Vendégségben van nála Karnaulova Sztalinszlava, a „Ra- discsev” nevű gőzös kormányosa. Az asszonyok a tavaszról beszélnek, a közeli hajózás: évadról, amikor majd ismét elindulnak a hajók első ttjukra.
