Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-15 / 62. szám

Iö49. március 15, kedd NYÍRSÉGI magyar nép 5. oldal. IPARI MUNKÁS A DOLGOZÓ PARASZTOKÉRT A felülvizsgálat óta a Sertésforgalmi NV-nél dolgozik Karasz Lajos elvtárs Az egyéként csande«? nyír­té tori állomáson nagy a forga­lom. A nyíregyházi személy- rónát már belelt. Az utasok egy része elindul a község felé, az átszállók a debreceni kifii motor indulását várják. — Egy ismerős arc tűnik fel a várakozik között- Karasz La­jos eívtáraé. — Nyírbogátra megélek, az ottani dolgozd parasztokhoz. Szépen működik 150 holdon a termelőszövetkezetük. — Most újabb eegiiség&t kapnak a dől goaók államától: .bekapcsolóid­nak a sertérihijzlalásá akcióiba. Iratokkal tömött aktatáská­jára mutat, úgy folytatja: — 200 sertés áiadát'ára uta­zom Nyírbogátra. Gyönyörű -»ertéstenyészetük I-rsz a bo- gáti-aknak! Ezzel is erőseb­bek lesznek! Mindezt olyan örömme-l mondja, ahogy csak egy ipari munkás örülhet, amikor látja, hogy osztályának harcostársa, a dolgozó parasztság megta­lálta a helyis utat és bcldo­Snrtés- és Zsiradékforgalmi Nemzeti Vállalat nyíregyházi szövetkezeti felelőse lett Rendet teremtünk az állattenyésztés terén Amíg a debreceni motorkocsi megfordul az állomás másik végén, a laktanya előtti hu­rokvágányon, munkájáról -be­szél Kárász elvtárs: Rendet teremtünk a kulá- kok és kupecek dzsungel ében. Az Állatértétoesítő Rt. idejé­ben a kulákok nevelték, hiz­lalták a sertést, a kupecek uralkodtak az áliatértékesítés felett. A kulákok val’íl-ággal ellopták a kiutalt takarmányt, ott csaltak, ahol csak tudtak. Nem is a sertlst, inkább ma­gukat hizlalták. — A mi vállalatunk csak szövetkezete­ket támogat, a dolgozó parasz- tok szövetkezetét A szövetke­zeteknél ma már nem törté­nik meg az, ami Ujfehértón Itt magánosoknak, ku Iák oknak akták ki tenyésztésre az álla­tokat. Jól rá is fizetett a szö­vetkezet, a hasznot a kulákok vágták a-ebre. Kótajlbian a de­mokratizáló közgyűlés előtt a legelhanyagoltabb volt a ser- téstenyészet. Meg kell nézni5 mos': amióta csak a dolgozó parasztoké a kétaji szövetke­zet, párját kell keresni az ot tani sertés tenyészetnek! Ma már nem a Mákoknak haj' tevznot az állattenyésztés hanem a szövetkező dolgozó P-arasztokank, elsősorban a tenmelö-zövetkezetiekniek, o’va- noknak, mint a nyírbogáti. amelynek 200 tenyészssrtést adott át Karasz elvtáre- (k-s) Soha nem tttotTméretekben bontakozik ki a mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár közönségsikere Síül­A felülvizsgálat óta Mert ipari munkás Karasz «Ívtárs, asztal oesegfki, néhány hónap ja még az üzemben dol­gozott. Helytállt a termelő munkában, és dolgozott a Pártért iis, a III. kerületnek ©gyik legjobb pártmunkása volt > decemberben vizsgálták fe­lül Kárász e'lvtársat és — mint annyi >vls pártmunkás­ban, egyszerű párttagban, benne is felfedezték az érté­kes embert. A kádereket clket megillető funkcióba helyezték, így került a felülvizsgálat után Karasz elvtárs Is arra a hely­re. amit. megérO^-It: a KÁLI SÓ rágya és Növényvédőszer ékesítő Nemzeti Vállalat apest V, Nádor-u. 21, Telefon: 129-560. A március 23-án Budapesten megnyíló Mezőgazadisági Ki­állítás és Tenyószállatvásár látogatottsága messze túlha- ladja a várakozásokat. A ha­zai szakembereken és érdeklő­dőkön kívül Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Lengyel- ország, Olaszország, Ausztria és még ©gy egész sor állam mezőgazdái jelentették be részvételüket a kiállításon. — Az érdeklődés teljesen indo­kolt: ez a kiállítás a magyar mezőgazdálkodás s a vele ösz- szefüggő ipar és kereskede­lem, valamint a tervszerű me­zőgazdálkodást, segítő 'hatósá­gok csodálatosan gazdag fel­vonulása lesz. A vásárigazol­vánnyal járó kedvezmények is igen jelentősek: féláru utazás Budapestre és vi‘si-za, 33 szá­zalékos engedmény a Buda­pestről vidék felé irányuló kirándulások alkalmából és ármérséklés a főváros élvo­nalbeli fürdőhelyein, szállo­dáiban, szórakozóhelyein és színházaiban. A nagyi érdeklő- dósra való tekintettel a kiállí­tás sajtószolgálata rádión kér resztül is sugározza a fonto­sabb tudiniivalió&at. (x) Eljárás indult 20 szatmári hűl tik ellen, mert engedély nélkül vágtak sertést A hatóságok számtalanszor felhívták, a figyelmet a városi dolgozók zsirellát-ásának ér­dekében történő zsirbeszolgál- tatásra, mégis akadnak még most is olyanok, akik a dol­gozókat megkárosítva enge­dély nélkül vágják 1© sertései­ket. Most legújabban 20 szat­mári gazda ellen indult bün­tető eljárás a nyíregyházi tör­vényszéken: Porkoláb István, Gacsályi Sándor, Gál József, Balogh Lajos, Pál Gerzson, Németh Gábor, Felleg Károly, Nagy Bálmtné, Nyilas And- rásné, Tóth Jánosné, Kónya Bálmtné, Pál Gusztávné, id. Váczi Gábor és Gál Zsigmond tiszabecsi, Angvalosi Gás- párné és Irinyi Elemérné bot- naládi, Fülep Ferenc, Bodor Gábor, Varga József, Rápcsu Györgv és ifj. Hajdú István kispaládi lakosok ellen. FEGYVERREJTEGETÉS Badari Ferencné mátészal­kai, Damjanich utca 54. szám alatti lakos a rendőrség védel mét kérte férje ellen. Azt állította, hogy Badari Ferenc meg akarja őt ölni. A Badari Ferenc lakásán tartott ház­kutatás 'alkalmával egy pisz­tolyt is talált a rendőrség, ezért Badarit letartóztatták. «£*,• Badari Ferenc elismerte, hogy rossz viszonyban van fe­leségével, de a fegyverrejtege- tést rokamai boszujának tulaj­donítja. Az ügy a törvény- széki tárgyaláson tisztázódik véglegesen. rües8en elő a Nyírségi Magyar Népn Szocialista munkaversenyben a szabolcsi és szatmári üzemek A diósgyőri vasasok felhí­vása nyomán Szabolcs és Szatmár dolgozói hatalmas lel­kesedéssel csatlakoztak a szo­cialista munkaversimjhez, s ma már nincsen üzem, ahol ne lenne új t?rv új feladatok, új célok megoldására. Mindez bi­zonyítja azt, hogy a szabolcsi és szatmári ipari dolgozókra is vonatkoznak Rákosi elvtárs szavai: a magyar munkásosz­tály ereiét, áldozatkészségét megni&vekedett öntudatát dom­bon: ja ki az a körülmény, hogy ez az elemi erejű moz­galom az új, szigorúbb nor­mák bevezetésével egyidejű­leg bontakozott ki, bizonyítva ezzel, hogy a magyar dolgo­zók zöme tudja, hogy miért harcol, kinek épít. Pár hete ovak a verseny felhívásnak, de az azóta bekövetkezett csün-é­ri vek világosan mutat ják, hog\ valóiban szocialista versenyről van szói Olyan versenyről, amely tartalmában, célkitűzé­seiben, módszereiben és. nem utolsó sorban méreteinél fog­va alapvetően különbözik a tőkéit országokban tapasztalha­tó termelés'? „versenytől“. „A szocialista verseny és a konkurrencia két különböző elvet képvisel — magyarázza Sztálin elvtárs — a konkur­rencia elvei vereség és halál az egyiknek, győzelem ét? uralkodás a másiknak. A <?zo- c:al:stít verseny elve: elvtársi segítség az elmaradottaknak az élenjárók részéről, hogy iÍrjén módon általános emelke­dést érjünk el.“ A diósgyőri vasasok felhí­vása ezt a szellemet, a szocia­lista verseny szellemét tükrö­zi vissza és ez a Szabolcs, Szatmár minden részéből ér­kező válaszok tartalma is. Az azokat megszövegező műhely, üzem értekezletek hangulata bizonyítja, hogy a szabolcsi és szatmári munkások tudatában vannak annak: mit jelent szo­cialista módon versenyezni. A tőkébek konkurenciája a termelésben a dolgozók mun­kaerejét végsőkig kisajtolia és ugyanakkor a tőkés termet<V természetéből eredően egyre nagyobb tömegek szorulnak ki a termelő munkáiból. Más képet mutat a szocialista ver­seny. A szocializmus „első íziben teremti meg annak leihe*’ tőségét, hogy a versengi, valóu ban széles, valóban tömegmé­retekben alkalmazzák-., ahol megnyilvánulhatnak azok a te­hetségek, amelyek a népben, a frissen buzgó forrásokban meg vannak, ...mert az évszázados másnak végzett munka utálj először nyílik lehetőség ama, hogy a munkás sajáímagának dolgozzék.“ Ennek a km ni tételnek min. (Kn egyes pontját eleven erő' vt’l bizonyítják azok az ese­mények, amelyek már most, a verseny kibontakozásánál is nap mint nap ezé,műnk előtt játszódnak le. Az üzemek dol­gozói hatalmas lendülettel te­szik meg felajánlásaikat. — A nyírbátori dobánybeváltő 139 ezer forintos, a naményá 200 ezer forintos megtakarí­tást, a Béni 10 százalékos ön-’ költségcsökkentést tűz ki célul és a töCbbi is mind-mind hozzá­járul a nagy* szocialista mun­kaversenyhez teljes erejével. Szabolcs és Szatmár dol­gozói a versenyt magukénak, saját ügyüknek tekintik, Á szocialista versenynek éppen ez a legdöntőbb sajátossága „hiszen csakis a milliós 'tömegek munkalendülete és munkalelkesedés© biztosíthat­ja a munka termelékenységé­nek ezt a folytonos növekedé­sét, amely nélkül a, szocializ­mus végleges győzelme a ka­pitalizmus felett elképzelhe­tetlen.“ Országunkban — ahol ural­mon a dolgozó parasztokkal szövetségben lévő munkásosz­tály van és a szocializmusért v ivott b.vrcott a Magyar Dol­gozók Pártja vezeti, mindé* lehetőség megvan arra, hogy az uj munkaversenv az eddi­gieket is felülmúló eredmé­nyeivel hatvánvozottan segít­se elő az új társadalmi rend felépítését és megszilárdítá­sát, Ebből a verenvből Sza­bolcs és Szatmár dolgozói is f] pyolzp Q^-n VlYrOQ'7lV ^^7,Íl}£itat.. FILM leiiiiiiimiiiiiiimiHiiiii Timur és bandája Kedves és értékes szovjet filmet perget a Hungária film szinház, a cime Timur és bandája, Á szovjet gyerme­kekről szól ez a film és tör­ténete a Nagy Honvédő Há­ború idején játszódik le, ami­kor a szovjet katonák hősie­sen harcoltak 'a szovjet nép és a világ dolgozóinak sza­badságáért a fasizmus ellen. A szovjet gyermekek is részt kérnek a harcból és a maguk módja szerint dolgoz­tak a szocialista haza védel­mében. tide, napfényes, nyaraló­helyen vagyunk, hatalmas gyermekcsapat érkezik a nyári szabadságra, A legöntu- datosabh közöttük. Timur, el­határozz^ hogy nem töltik tétlen henyélésben idejüket. Csapatot szervez és a „banda“ ■apró lánykái, a fiukkal együtt segítenek a harctéren küzd® vörös katonák családtagjai­nak. A munkát önzetlenül végzik, senki. sem tud TÓla. Színes, mosolygó film a „Timur és bandája“ tel# gyermekek kedvességével, életörömmel, de egyben szo­cialista értékével is nevel. Sertést vásároltak engedély nélkül A hatóságok rendeletéit ki­játszva engedély nélkül ser­tést vásároltak és adtak el Gál András és Bodor Sándor tiszalöki lakosok. A nyíregy­házi uzsorabiróság 4—4 hóna­pi fogházra és 1—1 évi poli­tikai jogvesztésre Ítélte őket. Ezenkívül Gál Andrásra 3000 Bodor Sándorra pedig 1000 forint pénzbüntetést szabtak ki. Éljen a Magyar Függetlenségi Népfront és vezére, Rákosi Mátyás I

Next

/
Thumbnails
Contents