Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-15 / 62. szám
VL évfolyam, 62 szán»' A 101. ÉVFOR z az ötödik március idu-l >;a, amelyet szabad hazában | ünnepel a dolgozó magyar nép, amel-jiet szabadon ünnepel Szabolcs dolgozó népe. Ebben az esztendőben nemzetünk tegßaeibb haladó hagyományait ünnepélye, a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulását is üdvlizlik a magyar dolgozóit. A Népfrontot, amely ma tartja alakuló ülését Budapesten és amely ma választja meg Országos Tanácsát. Ezen az ötödik szabad márciuson, visszatekintve* a demokrácia négy esztendejére, ha- tannai- eredményekre, s éles ti arcokra is tekintünk. Harcaink a múlttal voltak. Harcolnunk kellett a múlttal, mart amikor a Szovjetuniói dicsőséges Vörös Hadserege Szabolcsba is elhozta a felszabadulást, szabaddá lettünk, de sokakban még bemre élt a múlt, nrm minden hallott hát tudott azonnal felegyeneriedm, s a süvege'léshez szokott kezek sem mind tudtak felszabadultan „Szabadság“ köszöntésre emteilifcedni. így történt, hogy az 1045,0? első szabad márciuson a tavaszi napfényben ott feküdt még előtét foltként Baktalóránthá- zán, Tiszadobon, Vaján és sok más helyen a grófi kastélyok árnyéka. A kastélyok tövében a múlt huhogott. Sokan kérdezték még akkor: vaj jón nem jönnek-e* vissza? S a m°- gyie északi tája felé néztek, ftho*l a Tisza folyik. Mert a nyugatra szöklött földesurak lakájai ott éltek a nép között, riasztották a kisparasztokat. s mukkal együtt a múltat várták vissza. A falusi szegényparasztságnak azonban semmi oka néni volt arra, hogy visszavárja a múltat, amely számára a cselédsorsot jelentette. Nem a múlt, hanem a jövő perspekíi- vája bontakozott már ezen a szabad, első márciuson. — A földreform éve volt ez, amikor a parasztság évszázados álma vált valóra. Azok a célok va- isuóltak meg, amelyek Petőfi, Táncsics, Kossuth zászlaján lobogtak. S már akkor, 1 ütőben 1848-at ünnepelve, népünk saját szabadságát is ünnepelhette' 1945-ben, amikor a munkás- osztály fiai kimentek a falvakba és segítették dolgozó parasztságunkat a földreform megvalósításában, acélkemény- m*é kovácsol ódott az ipari munkások és dolgozó parasztok szővet&ége. És későbbi eredményeink a munkásosztálynak és élenjáró; pártjának, valamint a munkások és a dolgozó parasztok szövetségének köszönhetők. 1945. tavaszán a régi úri világ lakájai, mint árnylék settenkedtek, de 1945. derekán és 1940-ban itt voltak már az urak is- Azzal a szándékkal szivárogtak vissza, hogy halomra döntsék eredményeinket, eflgáncsolják felemelkedésünk ügyét, visszaszerezzék elvesztett régi hatalmukat, — A hatalom azonban ekkor már a népé volt. A nép a fa-iszta háton! tanulságain okulva tudta, rogy ezt a Illataimat óvni kell :z úri bitangoktól, meg kell art an i az urakkal szemben iarc árán is. Mert nem elég romokból új országot építeni, anem építő munkánk ered- nényeit harcban kell megvé- j jmezni a haladás ellenségei- , el szemben. 'Visszatekintve a demokrácia négy esztendejére •knondhatjuk: építő munkánkat jól végeztük, 6 a harcot a Nagy Ferenc, Sulyok, Pfeiffer ® Mindszenty-féle reakcióval zeniben jól, győzelmesén folytattuk. Gazdasági és poli- ikai téren megszilárdítottuk népi demokratikus' rendszerünket, országunkat újjáépí- ettük, életszínvonalunkat nem csak helyreállítottuk, de a -háború előttinél is maga* abbra mellük. A Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörülve 'iiegvalclsiítotfeuk a polgári demokratikus átalakulás feladatait:, s túlmenve ezeken a feladatokon a népi demokrácia ó: ján a .szódat izem építésének feladatait végezzük. ön tu da tos m r,gelégedPtt,seggel mérjük fel eredményeinket, amelyeke: ne-mo-ak mi ismerünk, hanem amelyeket az egész világ, még a világ ellenséges része is ismer és* kénytelen elismerni és amelyet magyar csodának nevez- A gyárak, a bányák, a köz’er kedés, a hatalom döntő pozíciói a népé lettek. S mégis, nem mondhatjuk, hogy már bevonhatjuk a vitorlákat, mert célt értünk. Ha ezt mondanánk, megállás lenne félúton. •3 a megállás vissza fejlődést jelent Nem állunk meg. Tisztám lát fűk az új feladatokat. Nem elég a szocializmust a városban építeni, ha ugyanakkor a falu a kapitalii-ta úton halad. Az elmúlt négy estzendő alatt súlyos csapásokat mértünk a kapitalizmusra a városon, de a falun nem tudtunk lépést tartani a fe jlődésnek ilyen arányúi ütemével. A falun élt, sőt sok tekintetben nőtt a kapitalizmuiv Élesed'ik falun az osztály- arc. A kulákság ott terpeszkedik a falvakban, mint a telhetetlen pók. Lesi, várja, hogy mikor haraphatna egy darabot a kisparasztság és a kOzápparasztsáig földjéből. Dühös, ellenséges érzülettel nézi a gépállomásokat, mert minden új traktorral csökken a ki- . -ákmányolás lehetősége. Dühösen, ellenséges érzülettel nézi, hogyan érik a szövetkezés gondolata a falun, mert tudja, hogy a technika és a szövetkezeti gazdálkodás gátat vet a kizsákmányoló kuláktevé- renységnek. A kóláknak mindennél előbbrevaló az ő Ziíro- •odása, engesztelhetetlen gyű- ölet él benne mindazzal szemben, ami a kié*- és középparasztságot saját lábára állítja, üggetleníti a kulákoktól. A kújákreakció és a fekete reakciói egy gyékénylen árulnak, amikor a szövetkezetek ellen lépnek fel. Hiá*ba a kulákreakció, hiába í fekete reakcióval szövetkezett kulákok minden fenekeiére, a fejlődést megállítani nem tudják. Elébe állnak botorul, de a fejlődés feltartóz- athatatlan ereje, mint pelyvát *! szél, söpri él őket. Ott forr ■i falun a szövetkezés kérdése, ís már most, a kezdet kezdetén látjuk, diadalmasan hódít a tervszerű gazdálkodás, a közös munka, a szövetkezés gom íolaía a falun. — Demecser, Nyíregyháza, Harangodtanya, Nyírbogát, Nyírpilis termelőszövetkezetei egy-egy viisszgyá- gás, Tisza lök, Tiszaeszlár, Kemecse diadal a kulákpropa- ganda felett; a falu szocialisi- ta fejlődésének diadála. R ákosi Mátyás, a magyar dolgozó nép bölcs vezére ismertette fejlődésünk hatalmas tervét, amely szocialista terv, az ország egész társadalmi szerkezetét megváltoztatja, olyiannyira, hogy t az ötéves terv megvalósítása után hazánk iparosodó mező- gazdasági országból, — ami most — fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország tesz. A szocializmus építésének terve a falu felemelkedésének perspektíváit mutatja meg. 1250 községben villanyfény gyűl majd és mintegy máeifélmiillió lakos számára világít a terv megvalósítáisa •■során. Az időjárás viszontagságaitól 200.000 katasztrális hold földet óvunk meg a szárazság; pusztításától ax öntözési terv végrehajtásával. Erdősítés, fásítás, talajjavítás, mind, mind dolgozó népünk életszínvonalát emelik. Uj me. zőgazadságÍ! termények termelésével tesszük jövedelmezőbbé a mezőgazadságot. Otthonokat teremtünk, egészséges, kényelmes lakást építünk a dolgozd parasztságnak: az ötéves terv során 200 új tanyaközpont épül. Elérjük az ötéves terv megvalósításával, hogy a falu élet- és kultúr- szinvonala erősen megközelíti a város élet- és kultxírszínvo- nalát. Hogy megteremthessük a haladás, a szocializmus új világát, egyesíteni kell erőinket, a haladó erőket nagy nemzeti programunk végrehajtására- A Magyar Függeflen- séig Népfront szervezetébe tömörülnek a haladó erők, hogy megvalósítsák ezt a programot, hogy felépítsék a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetlenségi Népfront vezetőereje' a magyar munkásosztály, a legkö- vetkezeteseíblb haladó osztály- A Magyar Függetlenségi Népfront vezető -pártja a Magyar Dolgozók Pártja, a munkásosztály élcsapata. — A Magyar Függetlenségi Népfront vezető egyénisége Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar haladás ügyének harcedzett fér- fia. A magyar kommunisták a nép érdekében végzett j< munkájukkal érdemelték ki í nép osztatlan becsülését, Rá. kosi elvtárs pedig a nép elnyomóival szemben viselt kér telhetetlen harcával, és a fel szabadulás után felemelkedő síink útját mutató bölcseségé vei vált a magyar haladé» ügyének jelképévé. Közös ügyünkért közit® erő vei dolgozni: ezzel a gondolat tál tömörülnek a Népfrontts mind az építő erők. Nem le hét jó demokrata, nem leihe* igaz hazafi az, aki ellensége sen, vagy akár közömbösen ál a Népfront gondolatával szóm ben- U j, Tool dog hazát építeu csak a Népfronton beiül lehel De a Népfronton bejül csal építeni lehet. Ezért a Nép frontban nem foglalhatna] helyet haladásellenes ©leírnék kizsákmányolok, reakciétsök. Magyar Nemzeti Függet lensági Frontnak, amel feladatát jeli végezte el, egyil gyengesége volt, hogy gyakran csatatérré vált. Harci te rep volt, amelyen belül Mi? döttek egymással a lialadá •erőd és a háladáeeílenes erők A Magyar Függetlenségi Nőt front nem harci terepnek épü Sorain belül nem a párt/vei songé?, hanem a közös épít' gondolata érvényesül. Mégis Népfront nemcsak építő szí vétség, Iranern harci szövetné is — harci szőve teég a bels ellenségek, a reakciósok oller harci szövetség nemzeti füg getíenségünk ellenségei, az in perialisták ellen. A Népfror programja igaz, nemzeti pr< gram, de a hazafiság, amely Népfront programjának sajá ja, nem az oknyomó ősz*ál sovinizmusa, hanem összhang ban van a haladó erők non zetközi összefogásának, a n- pék testvériségének gondolák val. A Népfront program] megvalósítja, folytatja min« azt, ami a magyar* történőién ben haladó volt, folytatja, t< vábbfejleszti Kossuth, Petői Táncsics eszméit, de ez a mo tani program győzedelme mert száz év után más a viláj amely körülvesz bennünke Akkor a reakció volt erölseb ma a Szovjetunió vezette b ketábor ereje, a *halad*í ügyié hatalm-asább a raeanze közi reakció, az imperialist^ erejénél. A Szovjetunió v zette béketábor sorailbian épí jük, védelmezzük a haladási, béke- ügyének reánk, magy rokra -eső posztját- Munkánkat új világot építünk, s lej jobb fiaink, a száz év előtti v rössdpkások utódai, a démokr tikus néphadsereg katon ‘építésünk eredményeit óvja A Magyar Függetlensé Népfront megalakulását ünn n-e-lve méltód ünnep-tejük má eins tizenötödikét, mert a N" front útja a magyar szabads got, nemzeti függdlenségü két, a haladást jeVnti, d*ad:- mas megvaléf-ttásá-t, továfoíbfff lesztését mindannak, ami te 'énelmünkhpn igazán nei zetit, haladót jelenteti és lent. Zelk Zolttín i MÁRCIUSRA Tanácskozónak a Karok s a Rendek, de szivükre a hir gyíkként oson: Petőfi, s véle válukon kaszával, negyvenezer paraszt áll Rákoson! „Negyvenezer! - súgják - csak szóra várnak, s már zudul is reánk, ontani ur-vért! A bakái szele ágaskodik útra: nosza, töröljük el arak, az úrbéri!“ A. vércseszámyu rémület lecsapva, a parasztnak kegyet hát így rabolt az úri lélek köves udvaráról — A negyvenezer? Csak legenda volt! Legenda csak, rémült urak rémálma — Hogy így volt-, Petőfi szava tanú: Ö jegyezte fel naplójába akkor, ö, az igaz, legigazabb szavú! És mégis úgy volt! És mégis ott álltak a költővel a negyvenezrek: amennyi verse, mind megannyi Rákos! Megannyi harcra zuduló sereg! Köréje gyűlt mind, akinek évszázak múltán is marta még torkát, szemét az égő, eleven bús szaga, füstje, Dózsa húsa! — ott állt vele a nép! És ott áll most is! Vele és mögötte ! Hogy valóra váltsa már a csodát: Felépítse végre — amit ő versben — téglából, vasból is, a nép honát! 1949. március 15. Kedd 6 oldal.
