Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-08 / 56. szám

1949. március 8, .tedd NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP S. oldal. 1000 munkással 12 millió forintos munkát végez a nyíregyházi Magasépitőipari NV Vertikális üzem lett az épitőmunkások kis szövetkezetéből 1945N májúiéban néhány építőipari munkásból alakult a nyíregyházi Épitőmunkások '-Szövetkezeit«1. Súlyos gondok­kal küzdött eleinte a szövetke­zet. Kevés szerszámmal, ke­vés emberrel és még kevesebb munkaalkalommal indult az élet, míg végre megkapták az első komoly munkát: a le­romlóit olajütő üzennének új­jáépítését- Komoly, becsületes munkával álltak helyt: nem­csak anyagi érdekük volt ez, de a szövetkezeti gondolat te­kintélyének megnövekedését is jelentette. A közül etek felfi­gyeltek, hiszem a versenytár­gyalási ajánlatoknál is kitűnt, hogy szövetkezeti munkájuk­kal lényegesen csökkenteni tudják az építési költségeket és amellett mimőeégi munkát végeznek. 1947- éta Jeles László elv­társ vezeti a szövetkezetek — -Azóta megerősödtek anyagi­lag is, létszámuk is megnöve- fcedett, tekintélyt és megbe-' esülést szereztek a kisipari szövetik-eizés gon dolatának. 1949-ben 1000 munkás Fellendült az újjáépítés munkája, egyre tUbb munka­alkalom kínálkozott és termett a nyíregyházi építőipari dol­gozóknak. Javában folynak az OTl, a vármegyeháza és a vasgyári!teái 'bérházak építési munkálatai- Mindezt az azóta már nem Építőiparosok Szö- vetkeizEte, hanem a Magas­ai tőipari NV végzi. — Vertikális tizem lettünk — mondja kérdésünkre Je- iZenszM István 'elvtárs. Az pítfkön kívül ácsokat, aszta- osokait, lakatosokat, vízveze- '.k- és Villanyszerelőket, bá- ogosokat egyesít üzemünk, ehát minden iparágat, amit oglalkoztatni tudunk építke- éseknél. Több munkásnak tú­link kenyeret adni, ugyan- kkoa pedig jelentősen esők­en tjük az építési költségé- ét. 1949-tbQn 1000 munkás-al 5 milliói forintos értékű épít- ézégt bonyolítunk le. Építkezik az NV is Épít az NV, de ugyanakkor ntkezik is. Telephelyén kö­téseket, üzemépítéseket vé­rnek- Váradi elvtárs, a ‘rtikái'jis üzem bádosomühe- ének vezetője már készíti a dogosmunkákat, csatornákat OTI-hoz,* a vasgyárutoai rházakhoz. — Nagy probléma az egész 187’ében — mondja —■ a bá- gos szakmunkások hiánya, sémáink olyan iparok tanon- it fogja átképezni, amelyefc- n munkaerőifelesieig van. A lakatosműhelyben még m dolgoznak. Most rendel- : meg a gépeket, ízen-zá- ■kat, ott is rövidesen vídlám inka indul. ácsok már dolgoznak- — -tésihiizlaldákat építenek a miegye földművesszövetke- einek. — Régein vártuk, hogy ginduljon az üzem — mond- Kresztyankó András, az ő zliajú ácssegéd- — Állandó munkát biztosít számunkra a NV. j-—Nem kell már állás nél­kül, a munkaközvetítő eliőitt álldogálnunk — szól közbe Kolostyák elvtárs, miközben egy gerendát vés. Röppen a forgács, csattan a kalapács a vésőn.. Az asz alosműbelyben Varr cífein elvtárs a műhelyvezető. Az építőipari tudományos In­tézettől kapott. tervek alapján szab egy ablakot. Készülnek az előgyártó't építőelemeik a tavasszal meginduló' munkák­hoz. Ha a fagy megszűnik teljes lendülettel indul meg a munka a Magasépitőipari Nemzeti Vállalatnál. 1000 tett­rekesz munkás kezdi meg &í újjáépítő munkát, üzemek, La­kóházak építését- Nemo-eak Nyíregyházán, de Szabolcsiban is dolgoznak majd és ahol be­fejezik munkájukat, minde- iiünnen jói emlékkel távoznak: _ a szövetkezetből Nemzeti Válla ía'tá fejlődött .építőipari üzéjin munkája az, amely becsületére válik az építőknek... \ U| öntödét épít a kisvárdai Vulkán Pár nappal ezelőtt ült össze a Vulkán üzemi bizottsága, thogy elkészítsék a háromhló!- naposi munkatervüket. Sárosi elvíárs az üzem vállalatveze­tője közölte a közgyűlésiem, hogy az ipari tervezőintézet új öntöde építését határozta el a Vulkánba. Az öntöde építé­sére hatalmas összeg áll ren­delkezésükre. Az öntöde építésének az a célja, hogy a Szovjetunióból érkező vasércek eg vr ész ét fel­dolgozzák és mint kész | áirnt- szállít ák tovább. Nemr kell majd Diósgyőrbe szállítani így a szállítás is kevesebbe fog kerülni. Az építési munkákat már a na poklán meg is kezdik. Az öntődé építése Kievárda és környék e épí tőmunkásaip á 1 megszűnte. i a munkanélkíil 1- séget Megállapították as; üzeni vezetői, hogy az új öntöde 60 százalékkal fogja emelni az üzem beruházási termelését. Termelési versenyre hivla ki Szabolcs dolsozó parasztságét Búj község Vasárnap diáié lőtt termelési értekezlet volt Búj községiben, Szabolcs miihtaközségé'ben- A Magyar Dolgozók Pártja ré­széről Kovács Zoltánná elvtársnő, a Défosz megyei titkárság részéről Szlávik Miklós míg a Défosz orszá­MI Is csallakozlunk Ligetfalvi L-tvánné, nyírbá­tori dohánygyári munkás- írja: A mi üzemünk is csatlako-, zo't a Diósgyőr—Vasgyár fel­hívásához, má Is bekapcsoló- dunk a szocialis'a munkaveir- se-nybe. Kidolgoztuk vei&eny- t elvűinket, amelynek végre hajtásával 139-280 forint meg­takarítást érünk el a dolgo­zlak állama számára. A hatheti fermentálás ide­jét a dohányanyag tökéletes kimunkálása mellett 4 hétre csökkentjük. A jelenlegi tíz százalékos sel'ejtet 7 százalék­ra szállítjuk le. Egészlap bo­ríték helyett fél lapot .has?-• •nálunk a göngyölésnél. Há­rom hónap alatt 900 forint villanyáram-megtakarítást vál­lalunk. A szivar boríték mi­nőségét ebiben az évben 10 százalékkal javítjuk meg. És hogy mindezt megvalósíthas­suk, a fejlettebb szaktársak vállalják mumkáiíitársaiknak marxista-ílenini;ta szel 1 emben való továbbnevelését­5 órakor kezdődik a Nemzetközi Nőnap nagygyűlése Nyíregyházén Nagy lelkesedéssel készí­tették elő Nyíregyháza dol­gozó asszonyai a Nemzetközi Nőnap ünnepségeit. Zenés éb­resztővel járják be reggel a várost, majd 9 órai kezdettel ünnepélyes kereték között nyúlnak meg az új asszony- körök, egészségügyi-, varró-, analifabéta tanfolyamok. — Ugyancsak ebben az idő­pontban avatják fel a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö­vetsége nyíregyházi szerveze­tének Rendező Gárdáját is. A délelőtti órákban 500 gyer­meket uzsonnázhatnak meg még Nyíregyháza dolgozó asszonyai. A nőnapi nagygyűlés dél­ül án 5. órakor kezdődik az Iparosszékház nagytermében, .s ezen Sárii Rózsi MNDSz központi kiküldött tartja meg beszámolóját- és tűzi ki azo­kat a feladatokat, amelyeket Szabolcs dolgozó asszonyai­nak meg kell valósítaniuk. Ugyancsak a nagygyűlés vá­lasztja a M agyar Nők Demo­kratikus Szövetségének sza­bolcsi disztagjául Gyenge Ká­roly, Lajtai Endre, Pálfy Er­nő és Murczkö Károly elvtár­sakat. Gáváról írják: Miért nem lép nagyot a gávai pap? Farkas Imre gárni lelkész elhatározta, hogy az egyház javadalmi földjét kiadja kis- haszonbérletbe. Ő ugyan azt mondtat; hogy jószívűségből cselekszi ezt, azonban, amikor sor került a bérbeadásra, egészen más derült ki. Ugyanis kikötése ez volt: a földért 240 négyszögölenkén' 80 forintot kel fizetni, alapo­san letrágyázni. Ugyanakkor az egyház gondnokára, Pata­ki Imrére ráparancsolt, hogy a föld mérésekor „ne olyan nagy léptekkel mérjen, mint a multiban, hanem kicsikkel.“ Az indoklás az von: azért, hogy minél több embernek jusson föld. Nekünk gávai dolgozó pa­rasztoknak megvan a ma­gunk külön véleményünk a kis lépésekről és a nagy lé­pésekről, különösen akkor, amikor földről van szó. Az a gyanúnk, hogy Farkas Imre tiszteletes ur a 240 ölenként! 30 forintokra gondolt, amikor kicsiket lépteit a gondnokkal és nem arra, hogy minél több gávai dolgozó parasztnak jus­son föld. Ifj. Fehér Sándor. gos központja részéről Szabó Ferenc vettek részt az érte­kezleten és kmerte Pék a tava­szi vetéstervet. Szabói Ferenc központi ki­küldött nagy érdeklődéssel kísért előadásában hangoztat­ta a tavaszi vetésterv pontos elvégzésének fontosságát majd rátért az idei tavaszon megin­duló termelési versenyek is­mertetésére, amelyek minden eddfigá termelési versenynél jelentősebbek és nagyolbbará- nyúak- ; A Défosz helyi titkára ez­után Búj község dolgozóinak versenykihívását ismertette'. Öt pontba foglalt kihívással hívják versenyre Szabolcs va­lamennyi községét. A ver- eenypontok a következők: 1. Helyt" tatajműveléis, ialajeür készítés és a tavaszi iszántás- vetési 'érv határidő előtt való végrehajtása. 2. A munka •idejében való elvégzése, vala­mint termelési szerződések kötései. 3. Gépek és műtrágya használata. 4. Növényvédő sze­rek időben való használata és ugyancsak idejében végzett többszöri kapálás. Tenyészál­latok tartása. 5 A zsirospa- r asztok fokozott ellenőrzése, a munkások és dolgozó; pa­rasztok ■szövetségének elmé­it litere. A termelési értekezlet részt- v-v#f lelkes élj;uzéssel fogad­ok e! ' a versenykihívást. Az értekezletet nívós kultúrmű­sor követte. á közigazgatás dolgozói a Szabad Nép házáért A Magyar Dolgozók Párt­jának megyei bizottsága in­dította el Szabolcsban a gyüj test .a Szabad Nép új ottho­nának felépítésére és beren­dezésére. Amint értesültünk, Sza- bolcsmegye közigazgatási dől gőzéi csatlakoztak ;i gyűjtés­hez. Pálfy Ernő főispán és Palicz Mihály alispán 100— 100 forintjával, továbbá a dadai felső, dadai alsó és a nagykállói járás közié izga- tási vezetőinek felajánlásával a gyűjtés öa-zege jelenleg 535 forint. Közösen beszélik meg a nyírbátori gazdák a diilöíervek elkészítését Közeledik a tavaszi munkák megkezdésének ideje. Nyírbá- todhan rohamtempóban állít­ják létsze a község tervével összhangban álló dülőterve- ket A „diiiőhiztosok összehí v­ják egy-egy dűlő gazdáit, úgy beszélik meg együtt, ki mit és mennyit vessem tavasszal. — Minden . dolgozó parasztot megkérdeznek, hogy mit szán­dékszik vettan és aszerint állít­ják össze egy-egy gazda ter­vét. A dolgozó parasztok meg­elégedésére! jellemző, hogy a legtöbb helyen így beszélnek a terviekről: Úgy állították össze a község tervét, mintha csak tudták votaTa, hogy ebben az évben már ipari növénye­kéit é@ apnclmagvakat is aka­runk termelni. A dolgozó parasztok terv­szerű- munkájúkkal hozzájá­rulnak az egész mezőgazdasá­gi termeié®’ tervszerűsítésé- hez, Magyarország válságmen­tes gazdálkodásához. Sertést vugtak le engedély nélkül A mátészalkai rendőrség le tartóztatta Varga Zsigmond ottani fűszerfceneiskedőt, mert levágott két sertést anélkül, hogy a vágáshoz engedélyt kért volna, ezen felül nem tett eleget zsírbeszolgáltatási kö­telezettségén,elk sem- Katona László' kcosordi hen­tes ugyancsak a hatóságok megkerüléeével vágott le egy sertést és egy borjút. Mind a ketten uzsorabíróság elé kerülnek. Az uzsorabíróság hasonló ügyekben több súlyos ítéletet hozott /már. Fignár András kótaji hentest négyhlctnapi fogházra és súlyos pénzbünte­tésre ítélték fekete vágásért. Greksza József és Czesznák István nyíregyházi mészáro­sok egy marha levágását tit­kolták el a hatóságok előtt. Grekszát hatheti fogházra m 200 forint pénzbüntetésre, Czesznákot négyheti fogházra és 500 forint pénzbüntetésre ■ítélték. lemzetközi Nőnap: március 8. az Iparosszékházban. Felvonulás d. u. 4 Nagygyűlés d. u. 5

Next

/
Thumbnails
Contents