Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-04 / 53. szám

vs . évfolyam, 53. azá» 1949. március 4. Péatik DEMECSER (MI) Nem műidig a más ka­in, űe néha a sajátján is tá­rni az émbíT. így vannak íz­lel a deine cseriek, meg a pát- chadak. Gúnyán jégnavitt« kei; az elmúlt esztendő ká- toszíája és így rá kellett jön­niük a saját kárukoil, hogy tóm mintáig van az úgy, aho­gyan a káposztások képzelik s még ritkákban úgy, aho- ■yan a kulákok mondják és zeretnék. Igaz ugyan, hogy *átrtfna már tavalyelőtt- hall­atott a szépszt-íra és jó szám­lál kötött kend eadeimel ősi aarződést ,azohnan egy nagy esze tavaly sem volt mentes .. káposztakraoh következmé- yeitől­Az ősszel és télen megim ült nagyszabású szerződéskö- ísek során Szabolcs dolgozz arasztsága, kis- és középpa- asztok tumtegesen jalentkeiz- !fc szerződéses termelésre. Iájöttek arra, hogy a tervsze ütlen gazdálkodás előbb- tcfbb zsákutcába juttatja őket, miit egyedül, a tervsze bű. azdá Ikodás-sal -és a i-zerződé- es termeléssel kerülhetnek !. Ha megnézzük az elmúlt v őszének eredményét és' 'fözehasonlítjuk az idei tavaszi ötösekkel, komoly fejlődés múi lehetünk. Az címűit őszi 000 katasztrális holddiai iemben 1949-ben -már eddig 1-000 katasztrális holdra kö­ptek termelési szerződést. — s —f egyáltalán nem megfe. 5 — a legjobb szerződő köz- igek sorában az első helye­in éppen Pátroha és Demi­se r községeik, a káposzta ál­latai állnak. Pátroha és D-emeoser tehát •nult. De tanult ebből a púj­ából az egész vármegye dol- )zó parasztsága és ma már t áll Szabolcs, hogy a ter­elés! szerződések kötéss te- in második helyen áll az or- ághan. Első helyen Szatmár egye dolgozó parasztsága 1, jeléül annak, hogy «Ibiben vármegyében is tisztáiban mniaik a falvak d-olgozői a tervszerű gazdálkodás jelen, tőségévé és előnyeivel. Komoly és figy-elemreméltö helyet foglal el a leszerződött területien az ipari növények területének nagysága; rostlen, rosfflcendier, napraforgó, cukor­répa, ricinus. Ipari te-rnwlé­sünk fejlesztését és ezzel együtt a dolgozó nép életszín- vonaleonielkcdését szolgálja a tervszerű gazdálkodásra áttérő Szabókra akkor, amikor sza­kít a régi belterjes, csak élés­kamrára termelő gazdálkodás­sal- Könnyebbé és zökkenő- mentesjsbbé válik nemzelg-oz- daságumk felemelése, mert a tervszerűién ,gazdálkodó mező- gazdasági termelés könnyeb­ben összeegyeztethető' a- már régebben tervszerűen ter­melő iparral. Ugyanakkor azonban’ saját boldogulásán, is döntően vál­toztat dolgozó pa razstságunk, amikor feltemerve: nemzetgaz­daságunk érdekeit, rátér a szerződéses termelésre és ez­zel bekapcsolódik a torvgaz- dálkodásba. Fokozott mérték­ben szűnik meg ezzel nálunk a válság lehetősége, -amely most van kibontakozóban Ameriká­ban és a Marshall-terv „áldá­sait“ élvező nyugateurópai or­szágokban- Míg aa amerikai, angol, francia paraszt -a fejét vakarja és átéli -a- nálunk is annyira emlékezetes és ka- taszfr1'Ifájig holet-tás világ gviötrelmeit, összeomlását, kol- dúsfbbtra jutását, addig a népi demokratikus Magyarország és vele Szabolcs, valamint Szatmár dolgozó parasztsága Martos értékesítési: lehetőséget tudhat mezőgazdasági térmel. vényei számára — éppen a szerződéses termelés révén. Demecser és Pátroha tanult, de tanult ebből az egész vár­megye dolgozó parasztsága te­jéi választottak, jó útra tér­tek: mint ahogy eddigi sem csa lődtak népi demokratikus ál­lamunk jő tan ácsaiban, most söot fognak csalódni. A szovjet árleszállítás komoly csapás a háborús «szitákra A szovjet sajtó továbbra is 97.ető helyen méltatja az ár- iökentő határozat jelentősé­rt és azt a hatalmas vissz- rngot, amelyet az intézkedés szovjet nép körében és kül- ddön egyaránt keltett. — A Szovjetunióban elreT]- ;!t árleszállítások — írja 'y csehszlovák lap — vilá- 3san alátámasztják a szovjet ormány békepolitikáját. A ovjet kormány 48 milliárd ibelt fordít az állami költ- gvetésből az árak csökken­tére, a dolgozók jólétének nelésére. A szovjet árleszál- ás súlyos csapást mért az északatlanti szövetség szer­vezőire. Az 'árcsökkentés hasonló visszhangot keltett a többi népi demókratiku államban. Az amerikai, angol és francia sajtó egyrésze és az imperia­lista. táborhoz tartozó más or­szágok lapjai ferde be állít ás- •ban közük a hirt, vagy telje­sen elhallgatják azt a tényt, hogy a Szovjetunióban kövgt- , kezetesen megvalósítják az árcsökkentés politikáját és szakadatlanul növekszik a dolgozók életszínvonala. Az igazságot azonban nem lehet elrejteni — írja a Pravda. A francia nép szembeszáll a háborús uszitókkal Páriss egyetért Thor es kijelentéseivel Párizs népe szerdán este Ira­tai más tljdnegekb-en gyülekezett Franciaország legnagyobb öe- fogadiéképeeségü népgyűlés: helyén- a Téli Sportpalotában. A népgyűlést Cachin Cilvtáns, a THumanité fcszer- ke.-ztoje nyitotta meg. Utána Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt főíátfcára mondott beszédet Duclos kiemelte, hogy a francia dolgozók sohasem fog­nak háborút viselni Lenin és Sztálin országa ellen. Tomboló lelkesedéi közepet­te lépett a szónoki emelvény­re Tíaorez elvtárs, a Párt fő­titkára. A ssoeiatlismus békét jelent Beszéde elején felolvasta is­mert nyilatkozata lényeges ré­szét, majd rámutatott arra, hogy a Szovjetunió következe, tesen a békéért harcol. — Az amerikai imperializmus, amely nek Queaille miniszterelnök Sd akarja szolgáltatni Francia- országot is, háborút készít éló'. Az Egyesült Államok miit cinizmussal veti fel a kérdést: válság vagy háború. A Szov­jetunió nem exportált tőkét és nem fél a válságtól. A (kapita­lizmus háborút- jelent, a szo­cializmus pedig békét. A továbbiakban Thor ez rendkívül életen támadta a Ouisuille-kormányt az United Press tudósítójának adott is­mert nyilatkozata miatt. — A háborús uszitóknak el­lenünk és a Szovjetunió ellen irányuló támadásai — folytat, t.a Thorez — egyetlen dolgot te karnak: a néptől való félel­met. Queuille amerikai meg­szállásért esedez, hogy ez megakadályozza — mint Queuille mondja — a szovjet hadsereget az Elbán történő átkelésiben- Na meg azért is — ezt azonban már nem mondja Queuille, hanem a Newyork Tiniéig keddi száma vallja bei, — hogy lehetővé tegye a fran­ci® kapitalistáknak népelnyo- mő és háborúra uszító* uralmá­nak fenntartását. Hűbéri állammá teszik mai vezetői Franciaországot kezük. Franciaország' valósá­gos hűbéri áliiam sorába süly­_yed­Egyre erősebbek a béke erői « Thorez ezu tán rendkívül hevesen támadta Ramadier tj m • — H hadügyminiszter nemzetelle­nes politikáját. A továbbiak­ban megállapította, hogy Ra­in ad Lor nyugati hadsereget akar idegen parancsnokság alatt, hogy a Szovjetunió- a szocializmus hazája éjién had­járatot tudjon viselni. A fran­cia nép azonban csak azt vála­szolhatja, hogy nem, nem és nem! A demokrácia és a béka hívei egyre erősödnek a vilá­gon- Ezek az erők a Szovjet­unióra és a népi demokrá­ciákra támaszkodnak. Millióét, százmilliós táboruk vas Kínában, Afrikában, esak úgy, mint Európában és Ame­rikában. Megnyerjük a béke csatáját jesitésében. Semmisem aka­dályozhatja meg a francia népet abban, hogy egységre lépjen és kiálljon a veszé­ly estetett béke érdekében. Valamennyien szembeszállunk a háborús uszitók üvöltő fal­ikújával. Harcolni fogunk é* megnyerjük a béke csajt ájá-J? a demokratikus francia köz­társaság és a szocializmus felé vezető úton — fejezte b* beszédét Thorez. A gyűlés végén tombol» lelkesedéssel egyhangúlag el­fogadták az alábbi határozati javaslatot: Politikánkban híven követ­jük a francia és a nemzetközi munkásmozgalom hagyomá­nyait. Ha a kormány üldözni merne bennünket, mert ti szovjetellenes háború ellen foglalunk állást, úgy ezzel bevalianá, hogy milyen bü- iényi készít elő. A kormány ezzel bebizonyítaná, hogy sza bad a Szovjetuniót és veze­tőit rágalmazni, tehát azokat, akik felé mindazok hálája irányul, akik még nem felej­tették el Sztálingrádot- Bár­hogy is álljanak a dolgok semmisem akadályozhat meg bennünket kötelességünk tel­Széles nemzeti összefogás a függetlenség visszaszerzéséért A Téli Sportpalotában ösz- szegyült párizsi férfiak és nők fenntartás nélkül és lel­kesedéssel egyetértenek Mau­rice Thoreznek mind a Kom­munista Párt-Központi Bízott sága előtt tett nagyjelentősé­gű kijelentéseivel, mind pedig a nemzetgyűlésen elmondott beszédével. Udvözlik Sztálin­nak és a Szovjetuniónak, a szocializmus, a demokrácia és a béke fellegvárának ismételt béke javaslatait. Megfogadják, hogy minden erejükkel a bé­ke híveinek mind szélesebb összefogásán munkálkodnak abból a célból, hogy visszahó­dítsák Franciaország nemzet! függetlenségét és meghiúsít­sák a háborús tábor bűnös terveit. Félmillió forintot fordifunk öntözési kísérletekre München idejében a reiafkció ügynökei, nyíltan hangozta t- ták: Inkább Hitlert választ juk, mint a népfrontot- Ma ugyan­ilyen nyíltan mondják: in­kább az amerikai milliárdoso­kat és a katonai rendőrséget akarják, mint a demokratikus egység kormányát Franciaor­szágban. A fontainebleau: idegen ve­zérkaron kívül vannak még területünkön 63 a francia unió területén amerikai katonai, légi éra tenger' ‘ámaszpontok. Az Idegen 'előzőn: A különböző formáikban, pénzügyi, gazda­sági, kulturális ' ás ideigentfor- gaimi formában máris jeleni Az öntözéses gazdálkodás különösen azoknak a terüle­teiknek hasznosítása szempont­jából előnyös, amelyek tala­juk összetétele folytán nem­zetgazdaságunk szempontjá­ból nem megfelelőek- El kell érnünk azt, hogy az öntözéses gazdálkodást nocsak konjunk­turális tevékenységnek, Ira­nern a tervgazdálkodás egészé­be beillő - termelési módszer­ként fogjuk fel. Meg kell te­hát állapítani az öntözés alap­elveit és a helyes öntözési mó­dokat. Az öntözési kísérletek meg­szervezésére a Gazdasági Fő­tanács ötszázezer ■ forintot? szavazott meg' és elrendelte, hogy hat öntözési telepet kell felállítani. Ezeken a 'telepeke'» a különböző talajoknak meg­felelő öntözési módszereket kísérletezik ki. A telepekem kísérleteket folytatnak st villa mos öntözés lahetőíégeinek- szempontjából is. ' „

Next

/
Thumbnails
Contents