Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-31 / 75. szám

1 oídal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1949. március 31, csütörtök „Pókok a kulákok, melyek a háború tönkretette parasztok és éhező munkások vérén híz­tak kövérre- Piócák, melyek a dolgozók vérét szívták, annál jobban gazdagodva, minél job­ban éhezett a munkás a váro­sokban és a gyárakban. Vám­pírok, melyek kezükbe ragad­ják a földesúri földeket s új­ra meg újra igáivá görnyesztik a szegényjiaraisztokat.“ (Lenin.) Nyír-gyulai lábánál, a Mű­szálén hivalkodik özvegy Dúló' Lászlóné 70 holdas kulákasz- szony háza. Úgy emelkedik •tt a többi szegényparasztok és középpar.'Y-ztok lakásai kö­zött mintha rájuk akarna nő­ni, tiporni. Magas, oszlopos, tornáoos kőház, palalíeitőve!, tevéiy nagy ablakokkal­összehúzott apró1 szemeiveil gyanúsan szemlélhet minden jövevényt sajúrtisan vizsgálja az érkezőit mintha azt mustrál gatná: mennyi hasznot jelenít ez nekem.? Mert ilyen as­szony Dúló Lászlóné. Jól is­merik már Nyírgyulajon. Már akkor megismerkedtek vele, amikor az első világhá­ború után a gazdasági válság hulláma fojtogatta a falu sze­gény ét? kc'zépparaszta't — A dolgozóik élo'e nyomorúság, szegénység, bukás volt. Árzu­hanás... hanikkölcsön... bolet- ta... árverés... kivándorlás vagy nyomorgás. Bezzeg más­kém alakult a helyzet Du Ióné­nál, akinek már akkor is 30 holdja volt. Amint megnerdiilt a dob, megjelent Dúló LászjV né nagyliasú zsímsbankókka 1 és vásárolta a földeket. Papik György középparasztét, Dé­nes János szegényparasztét, Szoták Jánosét és még hosz- szan_lehelnie' sorolni azoknak a neveit, akik Du Ióné kanma: közé kerültek. Nőtt a földje, nőtt az étvágya a ézipolyozó, más vérét szívó DuTílnénak. Még gyermekeit lányait sem kímélte. Csak ak­kor engedte fér jhezmenn' őket, ha nála laknak és neki dolgoznak-, gyermek és vő is. Földet nem adott ki a kezéből hogy magához láncolja őket- Még rosszabb a helyzete cse­lédjének Apai Istvánnak. Vasárnap is dolgozik a cselédje Vasárnap délelőtt van, Apai Istvánt keresőnk. — Kinn dolgozik — morog­ja az asszony egykedvűen, — Mintha az olyan magától ért­hető, természetes 'dolog len­ne, hogy akkor amikor hat nap nehéz munkája után az embe­rek pihennek, akkor a caeiltéd kinn görnyed a földeken. Per­sze Dult'lmé számára az min­dig természetes volt, hogy ő pihent, más meg dolgozott é?i mégis az ő pénztárcája lett da­gadtabb és az ő föld je' na­gyobb. Bűzös istállóban kei|e't Apai Istvánnak aludni. Rog'-adozó ólban néhány desz­kából összetákolt „ágy“ vo t a Iakáca. —De adtam ám pokrócot — próbál kibújni a felelősség alól Dulóné, és rámutat egy agyonfoltozott, színehagyott íongydai-abra. — Meg itt me­leg is van az istállóiban. Szép szavakkal szeretné jó­nak feltüntetni magát, de hiá­ba a szép szó, a cselekedetek, a földharácsolás, a kapzsiság, az úmkerttelenség .beszél, for­málja Dulóné, a kulák arcula­tát. A Párt és a DéFOSz nun hagyta annyiban a dol­got. Bizottság szállott ki a ku- iáikozhoz, kötelezték rendes szoba (biztosítására, rendes fi­zetésre és a napi nyolc éra munkaidő betartására. Ez az első lépés, hogy 0z Apai Istvánokat az ástál lóból rendes szobákba költöztetjük, de ennél nem állunk meg. A szobák felé még mindig a ku­lák házának teteje borul, az Apai Istvánok még nem sza­bad) emlberek. De szabadok lesznek, mert a dolgozik, a munkásosztály úgy akarja. S. I A bőripar továbbra is az élest akar maradni A tervgazdálkodás beveze­tése óta jelentős eredményeket értünk el aj termelékenység emelkedése terén. A munka termelékenysége fokozásának elsősorban az egy évvel ez- íedőltt megindított munkaver­seny adott nagy lendületet. A Csepeliről kiindult verseny- gondoliat azóta százezreket lelkesítő mozgalommá vált. Az üzemi 'dolgozók százezre ’> javítanak régi módszereiken, alakítják át régi munkaeszkö­zeiket és szervezik meg ész­szerűbbem az egymáshoz kap­csolódó munkai olyamatokn t. Mindezek eredmémyeképen az egy munkaórára eső termlés értéke fokozatosam növekszik. A 3 éves terv keretébem eszközölt benüxázííiaok jelentős része is- a termelékenység nö­velését, a termelési költségek terme jód kő: .-éget a régi, el­aprózott termeléssel szemben jelentősem csökkenti s így közvetlen tényezőként hat i munka termelékenységének fokozására, Vég|ül, de nem utolsó sor­ban kell megemlítenünk, mennyire fontos a termelé­kenység emelése szempontjá­ból a. meglévő kapacitás he­lyes és észszerű kihasználása, A gépek elhelyezése, egyes inunk ámenetek idejének meg­rövidítése, a kéz alá adás, vagy iszálliitás kérdéseinek he­lyű megoldása lényegesen be­folyásolja az egy órára eső termelés alakulását. A bőripar terve egy év alatt 168 százalékos emelke­dést irányoz elő a termelé­kenység fokozásában. Az egy munkaórára első termelés érté­csökken.ését biztosítja. Kor­szerű gépi felszerelést bocsá­tottak a munkásság rendelke­zésére, világos, modern műhe­lyek épültek ,az összezsúfolt sötét egészségtelen munka­helyek helyére, ahol a jobb munkafeltételek biztosítása mellett az egy munkaórára eső termelés értéke magától értetődően növekedik. A termelékenység fokozása szempontjából jelentős lépést tettünk iái gyártási profilok ki- 'alakkásának megindításával az 5 hónapos terv során. Ezt a folyamatot még nem fejez­tük be, hanem ütemesen fo­kozzuk a folyó tervévben is. A gyártási profilok kialakítá­sával lehetőséget teremtünk a nagy sorozatokban való gyártás megindítására, ami a ke 1948-ban Ft. 5.38 volt, 1949-ben Ft 14.46-ra emelke­dett. Bőrgyárainknál s cipőgyá raínknál jelentős üzemössze­vonásokat hajtottunk végre, amire elsősorban az államosí­tások adtak lehetőséget. Eb­ben az iparban is a meglévő kapacitás észszerű kihasználá­sa és megfordítva, az eddig kihasználatlan kapacitások megszüntetése, a racionalizá- lók és újítók munkájának eredtnényeképen érhető el ez az igen jelentős emelkedés az egy munkaórára eső termelés értékében. Bőriparunk az első tervév­ben elért eredményével élen járt a. termelékenység terén. Ezt a helyet továbbra is meg akarja tartani. Dr. Veres Lajos elvtárs beszél a felszabadulási emlékünnepen Április 4-ón ünnepük meg a magyar dolgozók felszabadu­lásuk emlékét. Hálni telt szív­vel fordulnak á hatalmas Szovjetunió felé, a dicsősé­ges és győzedelmes Szovjet Hadsereg felé, amelynek katonái a magyar mun­kások, dolgozó parasztok, dolgozó, Imi adó értelmiségiek számára vérük hullásával sze­rezték meg a szabadságot, a szocializmus építésének lehe­tőségét. Április 4 is a. bizony­sága lesz annak, hogy a. ma­gyar dolgozók a. Szovjetunóra támaszkodva, a Függetlenségi Népfront, keretein belül, a muiikásoaztáiy és annak élcsa­pata a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével kemény harcosai a békének, a szabad­ságnak és a szocialista ópitő- Tnunkának. Nyíregyházán az ünnepségek délután öt órakor kezdődnek, amikor is a Füg­getlenségi Népfronttal Nyír­egyháza dolgozói megkoszo­rúzzák a Malinovsz'ki emlék­művet. Délután 6 órakor az Iparosszékház nagytermébe» műsoros ünnepség lesz, mely­nek előadója dr. Veres ILajo* elvtárs, a törvényszék el­nöke. * III. ELMÜNK ÁSOK AT AVAT az Építőipari Nemzeti Vállalat A nyíregyházi Építőipari Nemzeti Vállalat- i zom bátor, ■este határai kezde'tel ünne­pélyes keretek között két él- munását avatja fel. Az élmun- fcás fdvényt Gar.ai András és Jenei György elv'ár-aknak adják át e;. n az ünnepélyen Mindketten építőipari munká­sok, kiváló teljesítményükért és a szövetkezeti gondolat gya­korlati megvalósitásának mun­kájában végzett lelkes mun­kájukért kapták meg a Szak- saervezeti Tanács kitünteté­sét. Játék közben leforrázta magát két gyermek Súlycs bales: t érte a napok­ban Kígycsi Erzséb't négy­éves és Kígyós! Maria má fél­éves bíri gyermekeket. Amíg a gyermekeket egyedül hagy­ták, ők játszani kezdtek és megpróbáltak Leemelni a tűz­helyről ‘egy fórrá vízzel telt fazekat. Az edényt nem tudták levenni, -azonban fetdöntötíék és a forró vizet n agukra bo- rították. iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiMiiiiiiii Amikor hozzátartozóik ér- terültek a gyermekik 'balese­téről, azonnal a nyíregyházi kórházba szállitatták őket. A gyermekek — különösen ® nagyobbiik — súlyé? II és­III. fokú égési sebeket szen­vedtek. Kígyósi Erzsébet bele­id halt a sérülésekbe. A gondatlanság megállapí­tására megindult a nnomozás. HÍREK — ISMÉT CSÖKKENT az Egyesült Államok külkereske­delmi forgalma. Januárban 18 százalékkal esett vissza a forgalom. — A NYÍREGYHÁZI ta­nonciskola SzIT csoportja re pülőmodelező kört- szervezett. Az ifjúmunkások nagy lelke­sedéssel tanulják a repülés alapelemeit. — 1000 TRAKTORT kapori Keletnémetország a Szovjet­uniótól. Ezek a traktorok már résztvesznek a tavasz: mezőgazdasági munkában. — PETŐFI halhatatlan köl töményei rövidesen megjelen­nek grúz nyelven. — SZIVEKET, monogram­mokat nem szabad vésni Bu dapestem a parkok padjába A rendelet megszeigjői’t meg­büntetik. — 7700 HOLD szikes é- savanyu talajt javítanak meg ajz idén jMjagyairországon. A talajjavítás számos helyen már géppel történik. — AZ MDP nyíregyházi IV. kerületi szervezetének nő­tagjai csütörtökön a pártnál után beszélik .meg a vasárnap' nőnapon való részvételüket. — BOLGÁR ÉLMUNKA SOK jönnek Magyarországra ■a közeljövőben. Az élmunká jsók .üzemjf'inkben, gyáraink­ban szakmai továbbképzés­ben részesülnek majd. — HAT ÖNTÖZÉSI kísér­leti telepet állítanak, fel az. ország különböző részein,, bogy a kísérletek eredményei alapján építhessék fel az ön­tözőberendezéseket a terv kereté bőn. — NÖVES2TTÉSI kísérlet­tel foglalkoznak Angliában. William Clark 17 éves, 120 cm. magas liftboyt injekci­ókkal próbáljág megnyujtani. Az orvosok azt remélik, hogy féléven át hetenként fél cen­tit (összesen 13 centimétert) fog nőni. — KÉTEZERÉVES SÍR­KÖVEKRE bukkantak csa­tornaépítés közben az óbudai Szőlő-utcában. A rónaiad kori szarkofágokat az aquincumi múzeumion helyezik el. — INGYENES gyors- és gépiró tanfolyamot rendez a. nyíregyházi YAOSZ nőbizott­■4 liga munkások ;és dolgozó parasztok számára. Április- 1-ig lehet jelentkezni vár­megyeháza 37. számú szobá­jában. — TELEFONDRAMA. Da­vid Whittaker new-yoQ-kí gyárigazgató egy nap meg­ölte feleségéit, annak csábí­tóját és sajátmagát. A csalá­di drámát azonnal felfedez­ték, az,t ugyanis telefonon kihalligjatta Mrs. Whittaker édesanyja a kontinens ellen- téjt-ea részén, Kaliforniában. I munkásosztály harcos lapja, a Szabad Nép! Septs felépíteni új otthonát! Féli hunit, ist ilrtliil bálik tseljml Daló Lászlóné nyirgyalaji kulókasszony

Next

/
Thumbnails
Contents