Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-29 / 73. szám

lí»48. iaái'dw 2d, kedd NYÍRSÉGI magyar nép 3. *ida4 Osztályharcos dolgozó parasztok végzik munkájukat a nyírbátori népi bizottságban Nevetős, ragyogó tavaszi napos vasárnap délelőtt .kö­szöntött Nyírbátorra A főtér padjaiba komolyruhás asszo- *yök üldögélnek, az utaikon meg nyárikarkáha öltözött lá­nyokkal tréfálnak a legények. Fenn a községháza egyik szobájában azonban nagy munka folyik. A Népi Bizott­ság éppen a tavaszi vetéster­veket vizsgálja felül és árja alá, hogy holnaip a község mindien gazdájának kezében Jegyen, magindulhasson a ta­vaszi kenyércsata. Még égy kicsit lab'an botorkál a toll a papikon, hiszen kétkezi pa­rasztemberek mindnyájan a bizottság tagjai. Garaá István $00 öles szőlősgazda, Szilágyi Gyula 7 holdas főbíró a kuliák Matiso.ák utóda, ifjú B'jhari Albert, ifjú Nagy József, meg a többiek mindnyájan kis- és közép parasz,tok, kommunisták, beici-iüLetes népfrontbeliek — de nem az a fontos, hogy milyen szépen gütobölyödik az „a“, hanem az. hogy... de erről már Szilágyi Gyula beszél. B dolgozó parasztok érdekei szerint cselekszünk — mondja az öröké yídám ar- oú Szilágyi Gyula — úgy, ahogy Rákosi Mátyás jelöl te meg par asztp öli tikárakat Ke­ményen visszük az osztályliar- •ot. — Amikor megalakult a Függetlenségi Népfront itteni Népi Bizottsága, az első hé­ten az elmaradt dolgokat ren- dez'ük — szálai meg Garai István fe — felü] vizsgáltuk a hátralékos beszolgáltatásokat. Bizony kiderült, hogy sok ku- lák akart kibújni a kötelezett­ség alléi. — Mint Baracsi Pál — veti közbe az Eposz elnökei Nagy József, az ifjúság képviselője. Baracni Pál úgy akarta b?1- esapni a dolgozókat, hogy el­adta, mind az öt hízóját. Sza­botálta a beszolgáltatást Szlá- ma András is. Még most is futnak be favágási kérelmek a népi bizottsághoz, öt szál fát emegedélyeznek, miindien rászoruló parasztnak. — öt lazái fán keresztül is harcolunk a kuláikok ellen — mondja Szilágyi Gyula- A ku­tak csak nyerészkedésre sze­retne fát vágatni. Persze ezt nem 'engedjük meg. Hámori Pál engedélyünk nélkül1 kiir­totta fáit-, most a rendőrségen, várja méltó büntetését. — Annál inkább adtunk a szegénypanai-z, toknak —• így Bihari Albert'— Vadon Al­bertinek, özvegy Baracsi Győrgynének, akinek leégett a háza. Szabályoztuk a dohánytermesztést — folytatja Garai elvtárs. — Eddig a beváltilhi vatalokhoz küldték be minden további nélkül az engedélyeket, most a népi bizottságoknak kell előzőleg engedélyezni. Rögtön meg is vontuk a dohányter­mesztést egy sor kuLáktól: a Borsőa famíliától, Katona Sán­dortól, a V. Szabóéktói, Tóth Páltól, Hadházi Feremctől, Szálma Andrástól, Kovács Jánostól. — Az előírt étereteket na­gyon jól be tudják tölteni! a kis- és középparasztok is- — Nem szorulunk a kulákokra. így dolgozik a nyírbátori népi bizottság. Ahogy mun­kájukat tanulmányozza áz ember, mintha a Magyar Dol­gozók Pártja programnyilat­kozata kelne életre: „a nép egyre szélesebb rétegeit kell bevonni... az- önkormány­zó ti és gazdasági élet ellenőr zűrébe és irányításába...“ A Függetlenségi Népfront, a Ma­gyar Dolgozók Pártja iírányií- tásával gondoskodik arról, hogy a dolgozó nép sajátmaga intézz«' ügyeit Disznó a csutkában, dohány'a galambdúcban Zsau'kon sem különbek a kulákok, ihint másutt. Épp úgy váltják engedély nélkül a fát és disznót és éppen úgy szeretnek kibújni a beszolgái- tatási kötelezettség alól Fó- csik Károly 'például, akinek egyik „melLékfoglali-:0".isei‘‘ a kizsákmányoláson kívül a de- .mokráciagyiíázás és szövet­kezet elleni uszítás, két darab két mázsán folia sertést vá­gott le. Az egyiket bejelen­tette ugyan de a másikat -­mint ö maga mondotta — . el felejtette“ bejelenteni. Sz. Pécsik Bartním viszont három sertést vágott, Ö is r c-sak egyet jelentett be, két- l tőt pedig elrejtett a csutka c közé. A ’7úri feketén értéke- r sitette, A n;U 1- tartott házkn r tatás sóián a cs ítkáhól ele- s kerültek a senésmüradványot • a galambdúcból pedig 8 kiló 1 dohány. Mindkét kólák ellen szig. - , ru eljárást indítottak. j. Az egész járás ünnepelt a nyirmihálydi falunapon átadták a rádiói Cs. Nagy Sándornak Hatalmas felvonulással kez­dődött vasárnap délután a nyirmihálydi járási falunjap. A községek dolgozói ezres tömegekben vonultak M, /jíbliákbaíl, zásílókkal, dübö­rögtek a gépállomások trak­torai, zugptt az éljen, ami­kor az első traktor megje­lent traktoros lánnyal a ve­zetőülésében, a nyiradonyiak remek lovasbandériummal jöttek el, a nyirmihálydi MNDSz asszonyai gyerme­keikkel karjukon tüntették a béke megvédése mellett s a gyalogosokat négyesfogatok, ikrösfogatok, szekerek, ke­rékpárok százai követték. A Magyar Dolgozók Párt­jai részéről megjelent Somo­gyi Miklós országgyűlési kép­viselő, Lajtai • Endre elvtárs, P.&licz Mihály elvtárs alispán, Tálas Mihál yné a főispán képviseletében Veres Lajos eivtálrs, a nyíregyházi tör­vényszék elnöke, Kolozsvári Grandpierre Emil, a rádió iPü­,sorigazgatója, Komoly Péter a falu-rádió igazgatója, Zom- fbori [Mihály vasesztergályos, az Orion-gyár képviselője. Színes müsorszámok köze­pette, — amelyben a közsé­gek kulturgárdái ,népi tánc- csoportjai, énekkarai szere­peltek — adtai ált Zombori elvtárs n rádiót a díjnyertes Gs. Nagy Sándor dolgozó par ra.sz.tnak. Cs. Nagy Sándor a rádiót a. Défosznak ajánlotta fel. Nem egy munkás készitette ezt nem egy dolgozó paraszt­nak, hanem sok munkás ké­szíti minden dolgozó paraszt- számára — mondottá Cs. Nagy Sándor — szolgálja ez a rádió a falu minden dolgo­zó parasztjának fejlődését. A lelkes ünnepié? este folytatódott, amikor a nyír­egyházi közigazgatási alkal­mazottak szakszervezete mu­tatta be Moliére „Fösvény“ cimü színmüvét. ÁZ ElMUNKASOK A „jóindulatú“ burzsoák és kapitalisták óva intik az em beriséget a szocializmustól, a „korlátlan lehetőségeket megadó“ kapitalista rend meg­döntésétől, mondva azt, hogy a szocializmus eltiporja az gyónt, elfojtja az egyéni kez­deményezést. ,,A burzsoázia farkesóvá'ló szolgái és kittu- tottjai a szocializmust úgy áb­rázolják, mint valami egyol­dalú, egyhangú, szürke ál­lami kaszárnyát“ — mondta Lenin elvtárs. Elfelejtik ezek az urak, hogy a kapitalizmus miár régen túl van azon az idő­szakon, amikor még fejlődést jelentett, ma már egyre gyor­sabban, egyre rohamosabban rothad, haldoklik, hanyatlik. Ma már egyetlen egy esti ka­dététől sem fakad áldás, ma már minden cselekedet? vért, nyomorúságot, munkanélkü li~ séget, éhséget, háborút izzad miagából. Á „nagyszerű egyé­ni kezdeményezéséől“ sápitoz- nak a burzsoák és talpnya- é!k? Talán arra a nemes cse­lekedetre gondolnak, amikor a kcíziútálatban és becstehmség- ien niegőszült Mr. Ágyúgyá­ros háborút rolbbant ki. hogy minél több Segyvert adhasson 1? Vagy talán arra, amikor a gyárak kapuit szélesre tár­ják, nem azért, hegy felvegye­nek munkásokat, hanem azért, hegy naponta ezreiket bocsás- sanak el? Igen, a kapitalisták azt is nagyi'zerű kezdem ánye- íésnek tartották, amikor Mooh és Sóéiba csenoirökkel lövetett a kenyeret és szabadságot kö- etelő munkásokra. Csak ilyen kezdeményezé­sekre gondolhat az, aki ma ál- szent módon siránkozik a ka- nitalinta egyéni kezdeményezés fejeit. Ma a kapitalizmus csak lyen egyéni kezdeményezése­ket szülhet. Valódi ,»egyéni“ kezdeményezést pedig c/ak a szocializmus, a szocializmus felé hajadC népi demokráciák teremthetnek- „Csak most vá- ik lehetőivé, hogy a vállalkozó zellern ,a verseny, a merész kezdeményezés, széle?, vajé­ban tömegméretekben nyilat­kozzék meg... Évszázadokon, á1 hegemnek végzett munka, ki­zsákmányoló javára folytatott raibmnnka után először nyűül lehetőség arra, hogy saját ma­gának dolgozzék és még hozzá úgy dolgozzék, hogy amellett a modern technika és kultúra minden vívmányára támasz- kodhalik'' — értékelte ki Le­nin elv társ a valóságot és foglalta tanításába.' Vagy talán az ,,egyéni“ kez- deményfzésnfik nem gyönyö­rű -példái, 0 ihrigádmozgalom, a munkaverseny, az élmunkás-- nwragalcan? A dolgozók széles tőim egei törnek előre merész kezdeményezésekkel, hogy emeljék a munka termelé­kenységét, mert tudják azt, hogy maguknak dolgoznak. A saját szűk érdekeért, tsaiát zsebéért „kezdeményező“ né­hány tőkés helyéibe, ezer és ■ezer olyan kezdeményező lé­pett, aki saját érdekén túl minden dolgozó társának, a közösségnek érdekeit tekinti. Hlyen merész kezdeményezők, a munka hősei, az élmuruká- sok. 10.000 élmunkása van né­pi demokráciánknak, a dicső­séges Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulóján több, mint 3 ezret tüntetett ki. Szabolcsba» szintén megnövekedett a mun­ka hőseinek száma, akiket a dolgozóik határtalan szeretet® és tisztelete' Övez. Újításaik­kal, élenjáró munkájukká* napról-napra emelik a munka termelékenységét, előre lendí­tik a szocialista építést Bon- dár Gábor Nyírbátorban újí­tásával naponta 1100 forintot takarít meg, Szedlák András 20 méter-mázsa maggal emelte napi teljesítményt, Hajdw Gyula, az Alkaloida kétszeres élmunkása súlyéi? ezreket ta­karított meg a dolgozóknak, a kisvárdai Vulkánban Timiké József 4 száza’ékról 1.6 szá­zalékra csökkentette a selejtet. Ujtípusú envbérek ezek ar élmunkások, a munka hősei, akik szóéra1 irta öntudattal épí- t kminden dolgozó számára a ?>zocialis+a társa da’imát. Szá­muk rohamosan nő. példájuk magával ragadja dolgozó! tár­saikat, naprtll-napra erősebb és hatalmasabb l,csz a munká­sok, a dolgozó nép hatalma. Milyen csillagfürtöt szabad termelni Gyula-tanyán ? Kiss Zoltán elvtárs, a vá­ros polgármestere a minap rendeletét- bocsátott -közzé, amelyben csillag'fürt termesz­tés szempontjából zárt terü­letnek nyilvánítja a földmű­velésügyi minisztérium rende­leté talapján a gyulát,anyai gazdaság 19.332/1, 18.479/1, 18302 és 18292 számú parcel­láit. . Ezen a zárt területen a csillíagfürtfajták közül csak sárga-, fehér-, vagy kékvirágu csillagfürtöt' szabad termesz­teni. A területen fehér vagy kékvirágu csillagfürt termesz­tése esetén a sárgavirágu, csdllagfürt mellett elválasztó növényt kell alkalmazni és vetőmagot csak Nemzeti Vál* lalattól szabad beszerezni. Sárgarirágü caillagfürt ter­mesztése esetén a zárt terű-, letet övező 500 méteres kör­zeten belül fehér-, vagy kék­virágu csillagfürtön kívül egyéb csillagfürtöt nem sza­bad termeszteni. A zárt te­rületen, vagy az azt övező 500 m-es körzeten belül fehér, vagy kékvirágu csillag'fürt öt zöldtrágyázás céljára szabad termelni ,az ilyen csilliagfür- töt azonban virágzás élőt* alá kell szántani. A rendelkezés megszegőit — mint a hirdetmény mond­ja — szigorúan megbüntetik. — Eljegyzés. Mátis Olga áll. tanítónői és Majoros Ta­kács Ferenc középlsk- tanár egyesek. (Minden külön érter sítés helyett.) BOGDÁN ANNUS LEVELE... Miért vagyak szövetkezeti tag? A falu 1 zöveitkezeti mccgal-1 nünk, hogy terményünket nem mának megerősödését és dol­gozó parasztságunknak a szik ve'kezeti munkába vetett hitét és bizalmát tükrözi az a tevéi, amelyet Bogdán Anna, a nyárból Ük i földművesszövet­kezet tagja írt a napokban szr rfcesz' éh-égünkhöz. „Látom azt“. — írja Bogdán Annus — .■hogv az új vezetőség már raeim a kapitalista úton . vezeti a szövetkezetét, hanem a dol­gozó parasztság érdekében.'' A szövetkezeti dolgozók szerződéses termeléséről eze­ket írja: „Nem kell’-tettól fél­tudjuk eladni, egészséges, csi- rakéipes vetőmagot kapunk a földművesszövetkezettől. Meg­teremtjük a nagyüzemi ter­meiért, ami nemcsak minőségi, de mennyiségi termeilést is jelent A traktor is minket se­gít. Azelőtt bizony nagyou sok szegényemiber maradt le « tavaszi munkákkal, mert nem volt mivel és mitől szántai*. „Megtaláltam azt az utat‘‘ — írja bcfejezn-ül — „amely szO. veíkezetünkbín szebb élet fe­lé vezet bennünket." FeMiszitik ütemeiket a nyíregyházi munkások , az éj üzemi bizottságok választására talmas feladatok várnak az üzemi bizottságokra, és ezek­Ma választják a, nyíregy­házi üzemek az uj üzemi bi­zottságokat. Nagy esemény ez a gyári, vállalat dolgozók életében, hiszen a megválto­zott visz) iy knaK megf< !••' - en jól meg kell nézni azt, akit a dolgozók az uj vezető­ségbe választanak. .A szoci­álisba épitőmunkáfcan, a szo­cialista munka'/evservben ha­nek a nagy feladatoknak' megoldására kell kiválogatni megfelelő embereket. A nyír :egyházi és szabolcsi dolgo­zik nagy lelkesedéssel ké- ezülnek fel a választásokra, virágokkal és lelkesítő felira­tokkal dŰzhették fel üzemei­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents