Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-27 / 72. szám
nyírségi magyar ne? 4. oldal J népért dolgoztam, továbbra is azt teszem“ Kossuth díjjal tüntették ki Nemeskéri István érhút tanyai tanítót A Lolliikban izrtk a tűz, a érv, a földeken a termeszét el vív kemény csatákat a pauszt és ahol sötétség van, fák. yákat gyújtanak a világosság jajn'okai. Hősök születnek Ma íyarországon, új hősök, ami- yenek még soha nem vol’ak t;; mert nem lehettek: a mun- a hősei. Olyan hősük, akiket 3 nép jutalmaz, a nép szeret. 1946. észén ráz Is parauzt- .zekér lötyögött a sáros úton Ürliá tanya f-'ilé. A csupasz lkának törzsét f >k?etére áztatt? t szitáló, egyre csak hulló íSŐ. A kocsin négy. ember-ült éemeskóri István tanító, a fe- sége, egy kis'iaba és a lovat «ajtó parasztember. Vagyonú! »ti kevéslett az ülés alant, cső mvrolópapírba burkolt gye- ■ekholmik. A sörbe a'-édok tövén apr' íázecsikák tüneti ztek elő, egy- nának dil’ö faliakkal, síró'- 1 í vő szegénysegg “íj. 'Wr. i szaladt ii hír m háza- con: megtett a tanító. Az embfrek légyilnte'lek. — Úgyis megszökik nemso- ára.. As iskola Másnap elvezették a tauítőé- -at az „iskolába“. A kastélyt szánta annak a anya népe. — Csupasz falakból állt (z, ir- l-atlan hoidálytermekkel, üre-- vb lakra mákkal. A szél csak így l üvöitött keresztül. Neon skéri István fölszö- geze a falra azt a csomagolópapírt, amiben szegényes dolgaikat hazahozták, szünet ége- ett és rajzolni kezdte az első jelüket É-rháton. — .,a“, „B'‘ — sorra kerekedtek a „táblán“. A gyerekek mn,g nézték, bámul tálki Hat éves apróságok, 15 éves fiuk és leányok csodálkozva meredtek a cso- magol5papirra- Ilyieit ők- nem ianultak soha. Az embertlez is lejár beszélgetni Nemeské- ri elvtárs. A parasztok először özükén mérték a válaszokat, aztán néhány nap múl-- va megeredt a szó bennük és folyt mint a patak. A gyerekek, legények, lányok is odagy ültek a beszélgetőkhöz. — Tudtok szép nótákat? — kérdőimé NlemeskérLné, aztán énetoeünl kezdett. ,-Dózsa népe, jobbágy ?ar- ja. . . ■ l alld meg már az uj riadót“' — az asszony éne kelt a fiatalokkal, a tanító irp?g beszélt az „uj riadóról“, a demokráciáról a Pártról. Megszerette a tanya népe Nemeskériéket. Most már ők jártak fel az iskolába estenként. A tanító újságokból, könyvekből olvasod nekik. — Tudják, hogy kellene a szegénységen javítani? — mondta egy este a tanító. Meg kell tanulni okosan dolgozniElbámultak a szegényparaßztok. — Hiszen tudunk mi do'gozni — mondták és hiába mondott nagyi, gyönyörű dolgokat Nemeskéri elvtárs, nem hittek nrki. Amikor kitavassodott beállított Elek János és még nélhányan. Forgatták a sapkát a kezükben, topogtak nagy sizmá jukkák — Csak éppen.,,, no. , szóival /.éri: jöttünk, hogy 1000 ölet adunk a tanító elvtársnak is a földünkből. Nome kéri Is vannak el keléit fogadni, mjfirt a nép adta. De ő v'sszá is adta a népnek. Mégpedig úgy, hogy kísérleti mintagaadaságot létesített az 1000 öl szántón, műtrágyázott, szakszerűen művelt és közben magyarázott. Az emberek látták az eredményt és hinni kezdtek az újban. Tanulni akartak a parasztok is Nemeskor! Litván szemináriumokat tartó t, mezőgazda YL gi, szővetkezeti tanfolyamokat rendezett, Szabad Főid Téli Es éket, a felesége pedig házi ipari tanfolyamot indított az 'iszonyok számára. A legények iányok pedig Eposzt alakítottak, a gyiermokek ú török lettek, a fiatalok kultúrgándát -jzervezt k, az iskolásak ver- l senybtn tanultak. Nemeskéri István kitártott, a sötétség szökött meg Ériiá t- Umyáról. Az emberek megtanultak írni-olvasni, tanulni, Iá ni, okosan cselekedni, rend- behozták az ‘iskolát i)?. A párt felülvizsgáló bizottsága megdicsérte az- érháti szervez, tét. Minden 18 éven I fölüli, szegényparasz párttag ! és szemináriumot végzett. A nép nem feled Lesett meg Nemeskéri Istvánról d nép szeretedébe fogadta ó- megjutalmazta. Megkapta a ív oauTi-díjat— Sztálintól, Lenintől, a Párttól, d munkásosztálytól Maka.renkótól tanultam meg a harcot és a munkát — mondja Nemeskéri elvtárs — büsz- e vagyok a ki tüntetésiemre, büszke vagyok arra, hogy a inmkásosiztiály a lázas ópí ée közben sem feledkezett meg azokról, akik vele együtt építenek. • " — Mit akar csinálni ezek- után elv társ? —- Visszamegyek a tanyára Vagy egy új tanyára. Ahol szükség van rám. Azaz bog- ránk — igazítja ki szavait és nagy, meleg ezeretettel ránéz feleségére. S. I. Felajánlások a Szabad Néo otthonára Najgjy mértékben bontako- kozik ki vármegyénkben a Szukád Nép új otthonának felépítésére indított mozgalom. A gyűjtés összege országosan már messze túlhaladta a kétmillió forintot, az építő brigádok versenyben dolgoznak a házon és idejére el is fog készülni, mert a magyar dolgozók így akarják. A szabolcsi járások, községek és üzemi pártszervezetek egymással versenyezve küldik felajánlásaikait a Szabad Nép házára. A nyíregyház: pósta MDP dolgozói — akik a város legkisebb létszámú pártszervezetét alkotják — már 208 forint értékű bélyeget vásároltak és a felajánlásokat három hónapon keresztül folytatják. A nyírbátori Bénii munkásai 1000, a dohánygyári munkások 1135 a honvédség 800, a tanítok pedig 100 forimjtot adtak ösz- sze a Szabad Nép otthonára. Izgatás miatt letartóztatták Vásáriéit horthysta őrnagy-bérlőjét őrizeltbe vette az államvédelmi hatóság Nagy Dániel horthysta őrnagyot, aki nyírcsászáriban többek jelenlétében a demokrácia é- a sző vetkozet ellen izgatott. A nyomozás sefán kiderült, hogy Nagynak nem ez az első szembehelyezkedése népi demokráciánkkal. Állandó és tervszerű rémhirierejsztés- sel igyekezett népi demokráciánkat kedvezőtlen színben feltüntetni a szegényparasztság előtt. Az őszi mezőgazdasági munkálatok szabotálásával is igyekezett' nemzetgazdaságunk erejét gyengíteni. Az ősz folyamán a közismerten jobboldali beállítottságú őrnagyot a törvényszék 2 hét fogházra és 200 forint pénzbüntetésre Ítélte, mert szabotálta a mezőgazdasági munka végrehajtását. Nagy az utóbbi években a Vásáry- család földbirtokának bérlője volt. Az államvédelmi hatóság őrizetbe vette a volt horthysta katonatisztet és kihallgatása után átadta a népügyészségnek. ' 26 hektoliter tejjel tartoznak Nyíregyháza nagygazdái a közellátásnak Amíg a dolgozó parasztok minden területen igyekeznek eleget tenni beszolgál tatási kötelezettségüknek, a nagy- gazdák a termények után most a tejbcBzolgáltatásí szabotálják. A városi közellátási hirata’ 29 olyan magygazdát jelentett fel, akik több mint 100 liter tej beszolgáltatását mulasztották eh Varrnak köztük kétszáz, li eren felüliek is. Faragó Antal (Magyar bokor) 265, Kósa Mihály (Róka bokor) pedig 207 liter tejjel tartozik. A 29 nagyga/ida összes tartozása megközelíti a 2600 litert. Valamennyien uzisorabírőság elé kerülnek és példás büntetésben részesülnek. 1949- március 27, vasárnap ft Nem tűrik cs dolgozó parasztok a kislakok lazítását Encsencs községben, ameddig tehették, szabotálták a kulákok a zsír beszolgáltatást és az őszi munkák végzését. Amikor ez ai kísérletük meghiúsult, a dolgozó parasztik szövetkezete ellen lazítottak, Rinyu Gyula és Márkus Sándor. A község dolgozói azonban nem tűrték, hogy a kulákok lazítsanak a szövetkezetük, a. tavaszi mezőgazda- sági munkáé és a termelési ver seny ellen: leleplezték a károkozókat, mert világosan látják, hogy a kulákok mindenben ellenségük. Rinyu Gyulát és Márkus Sándort ők adták át a rendőrségnek. E. Foki na. dolgozik E. Fokina egy Tula városka- be! i vasutas leánya- Tulában öltötte el gyermekkorát, ott végezte el a tízéves iskolát. — Faniöcii biztatták a továbbta- íulásra, mert látták tehetségét, szorgalmát, tudásszomjál ■'ok ma Moszkvában be .s iratkozott a textiifőisifcolára. ~r Tex iigóp-konstruktór aivarí lenni. A szovjet liatalomban meg is volt a lehetJ. eg arra. hogy az egyszeiü vasúti munkás leánya mérnök legyem A főiskolát fcl is végezte skere- jem. Mikor un. gkezdn-tte a gyakorta.i munkát, azt kérte felettesedtől: küldjék Arjol vá rosába, ahol a német-fasisztát megszállás alatt oly sokat szenvedett és aüol tanúja volt annak a vandal pusztítás'- nak, mellyel a németek aszég várost feldúltál:. 1948. februárjában kradie meg a munkát az arjolti textilgépgyár tervező irodájában. Azóta nagy tapasz talatra tét szert. Egy éve dolgozik az üzemben, ér máris jelentős szerepet vállait egy uj gép elkészítésében, melyet i lem gazdaságé abb feid':>!- gozására mos1 próbának ki az izemben. Képünkön barátnőjével és munkatársnőjével, VTxamder Roga osevszk á javai ■ fezül a politikai kör gyűlésre. A falu szocialista építése Romániában A „Tartós békkéért, népi demokráciáért“ legújabb száma közli G- Georgbiu Dej elv- táns, a Román Munkáspárt LŐtiúkárának a párt Központi Vezetősége ülésén elmondott beszámolóját a Román Munkáspárt föladatairól a falu szocialista átalakí ásáórt vívott aarcban. y I>ej elvtárs beszéde különö- jen érdekes számiunkra, hiezen nárcius 5-6n a Központi Ve- :etőség ülésén elmondott beszédében Rákosi eivtórs is középpontban álló feladatként lelölte meg számunkra falusi joli'tikánk új útjait. A ,.Tar :f|3 békéért, népi demokráciáéi“ segítségévei most mólunkban áll megismeimi a Román Munkáspárt falusi politi- cá;iának főbb célkitűzéseit, ehetőségünk nyílik tanulmá- íyozni azt a munkát, melyet amán elvtársaink folytatnak t falun a szocializmus felépí- éséért, a dolgozó parasztság elemeíégóért, a kulákság vlsz- zaszorításáért. Dej eivtárs ibeszódie mlnde- leioelőtt azt (bizonyítja: ered- uényesen küzdeni a dolgozók jobb életéért, a szocializmus megvalósításáért , csak a marxi-lenini elmélet sz'klaszi- lárd talaján állva lehet, mert ■ttől az elmélettől eltérni a íelyltelen, burzsoá-nacionalista útra térést jelentené, amint azt a jugoszláv párt útja bizonyítja. A Román Munkáspárt feladatául tűzi ki a dolgozó parasztság inegvódelmezését a kulákok kizsákmányolásától, és fokozatosan előkészíti a feltételeket a parasztság átmenetére a szocializmusba. Ezeket a célokat szolgálja: a zsíros parasztság visszaszorítása, a föld eladásának, vételének, bérbeadásának megtiltása, nehogy a szegény és középparaszt* elveszíthesse földjét. — Ezért száll síkra a Román Munkáspárt a mezőgazdaság, szövetkezetek fejlesztéséért, a mezőgazdaság gépesítéséért, a villamosításért. A feladatok, megvaíósüái-á- ra, a szocializmus felépítésére a falun világom irányelvek vezérlik a Romám Munkáspártot. Ez az irányelv a lenini tanítás, amint Dej elvtáré elmondotta: „A szegényparaszí Ságra támaszkodunk, megerősítjük szövetségünket a, középparasztsággal •>.. állandóan harcolunk a kuják ellen.'“ A falusi pártmunkáról beszélve, , Dej elytárs hangsúlyozta, hogy „a pártszervezet helyisen felépített munkája a iker záloga a szegény és kö- zéipparaszti millióknak a szocializmusért a munkásosztály vezetésével folyó küzdelembe örténő bevonása ügyében.“ Mint a fentiekből láthat juk, a román dogozó nép problémái hasonlólak a mi legfontosabb feladatainkhoz. Mindkét nép a szocializmus megvalósításáért küzd, hasonló feladatok állnak mind a két ország dolgozói előtt a falusi osztályharc, a szocializmus megvalósítása terén a falun. A magyar és a román nép h közös ügyért, a dolgozók felszabadításáért küzd. Ezt közös munkát segíti elő, építő, baráti kézfogásunkat, a prole tárintiemacionalizunist erősíti a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ a Tájékoztató Iroda lapja, amely többek között azt is megmutatja r-záinunkra: hogyan küzdenek <1 mieinkhez hasonló feladatok megvalósításáért a szomszédos baráti népi demokratikus államok.
