Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-03 / 52. szám

agyfontossägu kizsktatási reformokat elentett be Ortotiy Gyula miniszter Páris, március 2. Pearson amerikai újságíró, az Internati­onal News Service munkatársa rádiósürgöny útján kérte Thorezt, a francia Kommunista Párt főtitkárát, hogy nyilatkozzék az ame­rikai népnek. Thorez válaszában ezeket mondotta: —- Az Atlanti Szövetség újabb és igen •veszélyes lépés azon az úton, amely könnyen a harmadik világháborúra vezethet. Ez a szövetség a Marshall-terv egyenes folyama­nya és kidomborítja a teremek gazdasági céloktól távolálló, pusztán katonai jellegét. A Marshall-terv a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen irányuló háborús terv. — Az Atlanti Szövetség nem helyi jelle­gű és ellentmondásban van az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvét­kei. Súlyosan megsérti a francia szovjet szövetségi szerződést, amelyhez Franciaor­szág népe hű akar maradni. — Biztos vagyok benne, hogy az ameri­kai nép sem akar háborút viselni azok eile« akik a pearl-barbouri és a sztálingrádi, a hitleri és a japáni támadások idején szövet­ségeseik voltak. Biztos vagyok benne, hogy a szabadság és béke híveinek az egész vi­lágon kifejtett közös erőfeszítései meghiúsít­ják az újabb háborús úszítók embertelen terveit ___ fejezte be nyilatkozatát Maurice­ITiorez. Az Atlanti Egyezmény nem szolgálja Franciaország biztonságát L M a gyar Nők Dem okra ti - Szövetsége és a Szülői ikaközösségek Országos pontja értekezletet tartott ■dán- Nagy Tárnáimé, az IDSz nevelési osztálya ve­déinek megnyitói szavai a Ortutay Gyula kultusz- tiszier mondott beszédet. *- Nekünk arra kell türe­lmink — mondta beszéde in többek közt Ortutay rai­der, — hogy iskoláink a ikás ág és a vele szlövetsé- dolgozó parasztság és ha­ji értelmiség gyermekeinek esértékű, jól képzést adja- : és számukra biztosítják a itö fölényt- Hangoztatta a üfcibialkban a minósizter, y már ebben az esztendő­i általános iskola VIT. s VIII. osztályában új zociáüs üszlöndíjrend- szert valósítanak meg. a célunk — mondta —, :y az új iskolaév kezdetén tegnap délelőtt sajtófoga- t rendeztek a Szovjet Kul- a Hónapja alkalmával Ma Írországon tartózkodó i-zov- vendégek tiszteletére. A adáson Sabanov miniszt r- yettes vezetésével itt tar­tódé küldöttségen kívül gjplentek a gruz állami oegj’üttes tagjai. Lcsonczi gi elvtárs, államtitkár üd­ülte a szovjet vendégüket, amint a sajtó képviselőit.- szovjet tudósok és művé- k Sabanov niiniszterhélet­vezetésével Magyarorszá­látogató csoportja — nóta — nagyon jó szolgá­it tett a magyar—szovjet jcsolatok ügyének. A grúz ©csoport érkezését meg- zte kiváló művésziek, írlók a tánccsoport vezetői és tag­tapasztalni fogják azt a *y várakozást, amellyel a gyár nép szereplésük elé int örömmel jelenthetem — mondta végül — hogy a ráló '-szovjet, sakkozók cro- ríja a mai nap folyamán gérkezett országunk terű­ére. Azután Szántó Riezső, a Ma­ar—Szovjet Művelődési rsaság főtitkára üdvözölte ia.jb.3i képviselőit, majd Sá­ri ov szovjet helyettes mi­ster szólalt fel­legalább 10.000 munkás és dolgozó paraszt-származású gyermeket tudjunk bevinni a középiskolába és kőzépszakok- tatási intézményekbe. Meg­változtatjuk és átalakítjuk a szakoktatásnak a gimnázium­hoz való viszonyát is- Ne le­gyen különbség a gimnáziu­mot végzettek és az ipari kö­zépiskolát végzettek között. A kollégiumi -rendszert is átszer­vezzük. Nem elegendő azon­ban, ha ezJkinek a céloknak a keresztülvitelére a kormány­zat bármilyen anyagi erőfe­szítélt tiis fceisz, ha o döntő munka mögé nem á'l oda te­vékenyen a dolgozók társadal­ma Teíhát magának a társa­dalomnak kell e küzdelem mögé állania. Végezetül kije­lentette a miniszter, tudatosí­tani kell a munkásosztályban, a dolgoz'; parasztságban, hogy saját politikai uralmát és jö­vendőjét sz'lárdítja meg, ha gyermekeit Lkoláz'atja. — Jártunk az üzemeikben, a falvakban, ellátogattunk az or zúg úgyszólván minden ré­szébe - mondta Sabanov. — Ä lind e n ek előtt hangsai] y o zni keli, hogy látogatásaink során igen mély benyomást keltett bennünk az a báíor optimiz­mus, amely a magyar nép minden rétegében megnyilvá­nul. Ezt az optimizmust ta­pasztaltuk mindenütt, ahol csak megfordultunk Mindez amik tanúi.kodik, hogy Ma­gyarországon igen mélyreható politikai és társadalmi átala­kulás ment végbe. Különösen kellemes volt számunkra, hogy a magjár nép milyen szeretet­te! viseltetett a szovjet nép kultúrája és tudománya iránt- Azt hifiizem, a szovjet- kultúra hónapja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a széles néptö­megeik még mélyebben átért­hessék a magyar és szovjet nép kölcsönös jóviszonyának jelentőségét. Erősödjék és viruljon a magyar és szovjet nép bar d- sága! Erősödjenek a kapcsola­tok Magyarország és a Szöv­őtűmé tudásai és művés ■ I kö­zött — fejezte be beszédét Sa­banov. Sabanov után a szovjet ven­dégek válaszoltak az uj-ágírók kérdéseire. A 1‘Humanité foglalkozik azzal a nagyjelentőségű cik­kel, amely a Le Monde keddi számában jelent meg Gilson- nak, az MRP egyik vezeitő- politikusának tollából. Amiért Amerika bennünket dollárral akar megfizetni, :— írja Gil­son, megint csak a mi vé­rünk hullása és Nyugat- európa újabb elözönlése lenne, méghozzá olyan elözönlése, amelyhez képest az előbbiek kellemes kirándulásnak tűn­hetnek fel. Franciaország tu­lajdonképpen nyugodtan meg­tagadhatná ezt az áldozatot, írja Gilson. Ezek szerint — állapítja meg ehhez a 1‘Humanité — a szélsőséges, kommunista elle­nes beálitottságáról ismert Oil son felismeri, hogy az At­lanti Egyezmény nem szol­gálja Franciaország bizton­ságát továbbá, hogy a Marshall terv pusztán a francia véráldozat megvásárlását célozza és hogy a francia katonák az újabb és minden eddiginél puszbitóbb háborúban az ame­rikai milliárdosok eszközei lennének. Vájjon miért nem következetesebb Gilson és miért nem képes belátni, hogy egyes franciák — töb­bek között saját pártjának tekintélyes vezetői, mint Schumann és Bidault — ép­pen e végzetes kaland felé igyekeznek sodorni a francia népet. Osztálygyülöletükben, e1 v akul t-ságukban amerik ai megszállást várnak és suba alatt eladják az or­szág ifjúságát, hogy amerikai ágyutöltelék váljék belőle. Ezek a nyomorultak vádol­nak bennüket azzal, hogy egy idegen hatalom ügynökei vagyunk, de a francia nép épp oly kevéssé csatlakozik Qoueuille és Blum miliciájá- hoz, mint ahogy annakidején sem csatlakozott Petain és Laval milíciájához. A TASS-iroda hivatalos cáfolata Moszkva: Tass: Az utóbbi időkben egy angol és egy török lapban közlemény .je­lent meg, amely szerint a A Telepress jelenti: A bel­ga fémipari vállalatok szövet­sége 10.000 munkást és tiszt­viselőt bocsátott el. A szövet­ség közleménye szerint a Marshall-tervben megszabott A pártépités fontos lánc- szeméről, * a kádermunkáról tartott előadást Szőnyi Tibor, az MDP Központi Vezetősé­gének tagja a Pártoktatók Házában. Rámutatott a veze­tő káderek fontosságával kapcsolatban aria, hogy a magyar kommunista mozga­lom vezetői már az illegális időkben rendszeresen foglal­koztak a káderkérdéssel. Az illegális idők káder- munkájban különösen kie­melkedik — mondotta Szőnyi Tibor — Rákosi Mátyás te­vékenysége. Rákosi Mátyás állandóan foglalkozott a ká­derek nevelésiével. A szegedi csillagbörtönben is tanította, nevelte az elvtársakat. A börtön, ahová nagy áldoza­tok árán csempészték be az elvtársak a könyveket, az ő irányítása alatt valóságos káderiskolává vált, ahonnan pártunk számos vezető párt­munkása került ki. De Ráko­si Mátyásnak nemcsak ez a tevékenysége jelentett pár­SzovjetuTiió dömpingáron pi­acra dobja arany tartalékait, hogy „tönkretegye Európa újjáépítését“. A Tass irodát felhatalmazták, hogy cáfolja meg ezeket az oktalan, a va­lóságnak egyáltalán nem meg­felelő állításokat. Ezek csak szerzőik korlátoltságát bí­zón yi/tják. korlátozások folyttán meg­szűnt a kiviteli lehetőség ée ezért kényszerült a szövet­ség arra, hogy tömegese» bocsásson el munkásokat é* tisztviselőket. tunk számára hatalmas ki- dernevelést. Hősies magatartása a,z osz- tálybiróság előtt és a hossz« börtönévek alatt számos ma­gyar kommunistára gyakorolt mély nevelő hatást és döntő módon hozzájárult pártunk legjobb kádereinek kiformá­lásához. — Neveljük pártmunkásaim kát, káidiereimket a proletár nemzetköziség szellemében és elsősorban soha meg nem in­gatható bűr-'égre és odaadásra a Szovjetunó'i, szeretetre é* tiszteletre Sztálin iránt — mondotta Szőnyi Tibor elv- társ. Neve 1 jük pártmunkásainkat az ellenség iránti keménység­re, arra, hogy bonyolult kér­dések megoldásánál legyenek megfontoltak, becsületesek ée őszinték'a párttal szemben é* szeressék népünket, ügyünket, a pártot úgy, mint Leni», Sztálin és Rákosi Mátyás­Szőnyi elvtárs a továbbiak­ban a PB határozatának vég­rehajtása utáni feladatokat ie* merti- tte. • i SABANOV: ély benyomást keltett bennünk t Optimismus, amely « magyar népben megnyilvánul jtófogadás a szovjet vendégek tiszteletére A Marshall-terv eredménye Belgiumban — tömeges munkáselbocsátás A pártépités feladatairól tartott előadást Szőnyi Tibor elvtárs VI. évfolyam, 52. szám 1949. március 3 Csütörtök Tt^orea^ üzeneíe az amerikai néphez

Next

/
Thumbnails
Contents