Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-24 / 46. szám

1. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1949. február. 24, «aätiNiäR A KULTÚRA FÉNYE RAGYOG NÉTOLA-TANYÁRA IS Átadták a vándorrádiót a tanya dolgozó paiasztjainak ülnek a pa­A népi demokráciánk erősö- J dése és szocializmus építése közben mindinkább eltűnnek a különbségek a falvak és a vá­rosok között, dolgozó paraszt­ságunk Is részesedhet a kultú­ra, tudomány minden vívmá­nyában, életük szebb lesz és ídámabb. Netm messze a Tiszától, Gamibrádi határában lapulnak keserves görcsös akácok tövé­ben Nétola-tanya apró házai. Messze egymástól, mintha va- aki házmagokat szórt volna ,< széllel szembe, s ahová azok rendszertelenül elsodród- ak, ott nőttek volna ki a nád etős házak a tiszahát fekete földjéből. Az egyik magas dombon a volt uratsiágnak Bodornak a kastélya emelkedik gőgöte büszkeséggel, úgy, ahogy a la­kóija is nézett a szegény1 pa­rasztokra. Az ő kastélya a dombon épült, dé a cselédek­nek neun engedte meg, hogy ott építkezzenek, lekergette őkt a völgybe, ahol tavasszal, össze! majd belefulladtak a eártengeébe. A kastély áim,vékában sö­tétség, sár, nyomorúság, sze­génység volt az úr. Es a tu­datlanság. Az úr meg a pap mindig azt mondta, hogy az szent és örök, hogy gazdagok és szegé- n vek vannak. Megyáltozlü a világ A felszabaduláskor egy mondat röppent fel az ország­ban s ott kavargóit még a messzi Nétola tanya felett is: . Azé a föld, aki megmunkál­ja “ Azok hirdették ezt, akikről a nétolaiak csak éppen ’xallot- ik valamit, a nagy gyárak, szemek kétkézi emberei, a »unk ások. A nétolai parasztok megér- ■ ftték a szavakat é? szétosztot­ták Bodor 1500 holdját. így kezdődött az az éjét amely most egyre feljebb és "etfedb ível. egyre több es '*bb örömöt, vidámságot hoz. A „Falu hangja' Az iskola szűk termében szoronganak a tanyák népei, •efiézcJ'izmás férfiak, asszo­nyok, apró gyermekek. Balog elvtáns, a szabadinű- velődés szabolcsi felügyelője megcsavarja a rádió gombját, núgni kezd a készülék, s olyan néma csend telepszik hirtelen az emberekre, hogy még a pi­Í ák sercegése is zörgésnek allik. — Halló itt a Kc'-suth rá- éió! A „Falu hangja'* követ- kszik... És az emberek hallgatják a „masinát“, amit csak hírből is­mertek eddig. Most ott áll ♦lőttük és beszél arról, ami •két érdekli. ...Hasznos és szükségei a eukorrépa szerződésre való termesztése... — mondja a rá dűld Kovács Péter r álból int. — Magam is ia)»asztaliam... Akik most tanainak írni Kántor Géza tanító nemo:ak délelőtt, meg délután, hanem este is tanít. Este azonban nem gyermekek dókban. Amikor az esthajnal csillag felül az égboltozatra, idős, öreg férfiak, asszonyok indul­nak az iskola felé, leülnek a padokba. A kezükben remeg­ve táncol a ceruza, de azért kikerekedik az „a“ mog a „b“. Papp János bácsi kimegy a táblához csikorog a kréta, hullik a fehér por. „— „Miénk a föld...*' — vilá­gítja meg a lámpa az fräst, Papp János bácsi mái1 Írat­ván éves, Erdei Józsefné, Kul­csár Sándonié is mind idős asszonyok, mégis messzi szom­szédos tanyákról is eljönnek, hogy tanulhassanak. — Régen az átkozott Bodo­rék nem engedtek bennünket tanulni. — Hogy meg ne tudjuk az igazságot — mondja Papp Já­nos — aztán előhúz a zsebé­ből egy Szabad Földet és be­tűzni kezdi: ...,,A szövetkezet a dolgozó parasztság felemelkedését szolgálja...“ S. I. A SZABAD FOLD a dolgozó parasztság lapja Vármegyénk dolgozó parasztsága saját lapjának te­kinti a Szabad Földet. Mindenütt, ahol már megalakult a Défosz helyi szervezete, a nyomában meginduló Szabad Föld agitációnak nagy sikere van. Parasztok, parasztasz- szonyok, fiatalok és öregek fizetnek elő a lapra, mert tud­ják és látják, hogy mindennapos életükhöz, munkájuk si­keréhez szervesen hozzátarto-ik a lap. Vármegyénkben Dögé. Tiszaiak, Búi. Ibrány, RakamaZ, Büdszentmihályp K'svárda azok a községek, amelyek különösképpen kitűn­tek a Szabad Föld előfizetésében. Kiterjesztenék a kedvezményes lucernamag-aimt Eddig csak Fejér, Bács-Bodrog, Békés. Somogy, Csanád, tijítt, iliiiAl i tini Ilii 1 A kbvárdai Vulkán vasön­tödében több újítással és ra- racionalizálással segítik elő a töíbtermelési. Saját szerszáan- műlhehÜkben állítják elő azo­kat a gépeket, amelyekkel gyorsabbá teszik a termelést. Eddig 15 formázógép volt a vasöntödében használaton kí­vül áltól alkatrészekből most ú jabb négy formázót állítottak össze. Kijavítják a régi gépe­ket is és így tel jesen kiküszö­bölik a kézzel való formázást. Beállították a maghomok- keverő gépet is, amely lehető­vé teszi, hogy egy óra alatt végezzék ej azt a munkát, amit eddig kézzel 8 óra alatt végeztek. Eddig kis léged yfből öntöt­ték a varrat, most nagyobb té­gelyeket állítottak be. — A nagy tégelyben a vas megpi­hen, nem szóródik szét és csökken a selejt. A gép alkal­mazásával már eddig iß 12 százalékról 8 és fél százalékra c-okként a se lejt. A nikkel erőben olyan akasz_ Uíhorgokat rendszeresítettek, amelyekkel az apró tárgyakat is tökáleesen meg tudják munkálni. A k'sebb tárgyak nikkelezésóvel jobban kihasz­nálják a gépet és 60 száza­lékkal emelik a termelést. A samottéiglák béleléséhez szilikolt használ a gyár. En­ni k az anyagnak a törése ed­dig kézi erővel történt. Egy régi gépet átszerelték és beál­lítottak és ez a gép harmincad részére csökkenti a rzilikol- törésse-l éltől Ctt műn kaidéit. Elkészült a rakamaz! Ho8Szn-liid Szigorúan megbüntetik a szennyesudvaru házak tulajdonosát Városunk régi kérdése a köztisztaság, amit rövidesen megold Várospolitikai Bizottságunk javaslatára a közigaz­gatás. Városi kezelésbe veszik a szemétfuvarozást és kö­telezővé teszik á szeméthordatást. Ezzel függ össze dr. Kardos Endre városi tisztiorvos felhívása is, aki nyomatékosan felhívja a háztulajdonosok •s házgóndnokok figyelmét az udvarok tisztántartására. Eddigi körútja során ugyanis azt tapasztalta, hogy a leg­több udvar elhanyagolt, szemetes, az árnyékszékek tis^tí- tatlanok. Városunk lakosságának a közérdeke megkívánja, hogy minden udvar rendben és tisztántartott legyen. Ezért a tisztiorvos nyolc napi haladékot adott az udvarok rend­behozására. A nyolc nap1 letelte után a szennyesen talált ud varok tulajdonosai ellen — a felhívás szerint — szigorú eljárást indítanak. A hat tokaji vasúti hid közül a hosszú hid harmadik­nak épült újjá. A teherpróbán, _. amelyet nagy tömeg nézett végig —- két zászlódiszbe öltöztetett mozdonyóriás gördült át a 195 méteres hidon. Az avatáson a hidmunkás -kat a rakamazi MDP szer­vezet titkára üdvözölte és hangsúlyozta, hogy a Párt sze­retettel figyeli a hídépítők nehéz munkáját. Nagy Sándor, az építők főbizalmija elmondta, hogy’ a tokaji hídépítés­nél 36 napos időmegtakarítást értek el. Ez az előny össze­függ a pesti hidműhelyek dolgozóinak teljesítményével, akik fáradságot nem kímélve, határidő előtt küldték le az alkatrészeket. Vasakarattal tanulnék a régi Magyarország mostoha gyermekei: az analfabéták A múlt rendszer uralkodó osztálya nemcsak gazdasági­lag fosztotta ki a dolgozó' né­pet, hanem isSellemi és kulim nil's vonalon is. Szabolcsme'- gye népének sorailbian igen sok írni-olvasni nem tudó em­berről találkoztunk. A demo­kratikus kormány komoly fel­adatul tűzte ki az analfabétiz­mus megszüntetését. Ország- sz'eirte folyik az írni-ojvai-tnü nem tudók tanítása. Este a mmnkábőíl hazatért emberek összegyűlnek, hogy ök is megtanulhassanak írni-olvas­ni. Deresndő fejjel ülnek a padokban, de arcuk felragyog, szemük felcsillan, amikor bi­zonytalanul írnak le egy-egy •betűt. Vatjakaratta! bámulnák. A betűk leírása után gyűlölet­tel gondolnak azokra, akik nem hagyták, hogy ők is ol­vasni tudó emberré legyenek. Az oktatás komoly munká­jából a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségének nyíregj'- házi szervezete is kiveszi ré­szét Február havi munkater- vének első pontja, a város­ban fmi-olvasni nem tudók ta­nításának megszervezése. Csöng rád, Hajdú, Szolnok., Pest, Szabolcs, Abauj, Borsod: és Heves megyék termelőszö­vetkezetei és dolgozó paraszt sága, valamint gazdálkodót kaptak takarmány termesztést célra kedvezményes áru lu­cernavetőmagot. Most a dol­gozó parasztság kivánságám az egész országra kiterjesz­tették ezt az akciót. A szövetkezeti termelő- csoportoknak legkésőbb már­cius 1-ig- kell vetőmagszük­ségletüket közvetlenül & Termén yforga Imi NV-n ál megrendeli. A dolgozó paraszt­ság március 20-ig, mindé» más gazda pediig április lig" v eheti igénybe a kedvez­ményt. Az utalványt, a ked­vezményes vetőmagra a« OSzH legközelebbi fiókinté­zete állítja ki és a helyi föld­művesszövetkezet az ilye* utalványok ellenében szolgál­tatja ki a vetőmagot. A dol­gozó parasztság ebben a. kedvezményben is részesül : átvételkor csak a vételár fe­lét kell készpénzben kifizetni, a vételár másik fele után- pedig kamatot fizet. A hitel­ben való kiszolgáltatásra fs Défosz illetőleg a népi szer­vek igazolásának felmutatása' után a hitelvéleményező bi­zottság tesz javaslatot. Min­den más gazdálkodó esak a teljes vételár lefizetése ellené­ben juthat kedvezményes ám vetőmaghoz. Az ólomzárolt lucernamag ára a gazd* zsákjába kimérve 7.20 forint kg-onként. A szabadforgalom ban az ár 2.10 forinttal ma­gasabb kg-onként. Aki a megjelölt határidőn belül ve­tőmagszükségletét nem jelen­ti be, kedvezményben nem részesülhet és csak szabad- forgalmi áron szerezheti be vetőmagszükségletét. Mali este 7 Hitt utas esi kiír a UP iltniiija a Hiú 4 alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents