Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-23 / 45. szám

4. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP ■MMHáMMMBBMBai 1949. február 23, szerda fi ttnii iiais lala szocialista munka verseny re hívja a dolgozókat TALÁLKOZÁS LENINNEL ^Részlet Thnosenko marsall, a Szovjetunió hőse írásából Munkások, ©ívtársak, magyar dolgozóik I Az első országos munkavef- stiiy megindítása óla csak­nem egy esztendő telt el. iiz alatt népi demokráciánk újabb hatalmas eredményeiket éri el. A dolgozók államának kezére juiottak a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek. Allamosítoltuk az iskoláival, felszámoltuk a reakciós, f61- íösiszia pártokat. Ártalmat­lanná tettük a magyar reak- oify az imperialisták veszedel­mes ügynökiét, Mindszenty Jó­zsefet. Megteremtettük a munkásosztály egységét, a Magyar Dolgozóik Pártját. — Létrehoztuk az új Független­ségi Népfrontot. Mindez e.gy-«'gy győzelmes állomása a Magyar Kommu­nista Párt, majd a Magyar Dolgozóik Pártja állal vezetett demokratikus erők harcának. E győzelmek eredménye, hogy hazánkban a hatalom a magyar dolgozó népé, a ma­gyar munkásosztályé lett. Államosított üzemeinket munkásigazgatók vezetik. A politikai és gazdasági élet irányító helyeire mind na­gyobb számban kerülnek munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmisé­giek. Népi demokráciánk az első munka verseny megindulása óta jelentős eredményeiket ért eil a szocialista építő munká­ban. A hároméves terv első felének, valamint második öt hónapos tervszakaszának elő­irányzatait nemcsak teljesítet tűk, Kenem túlteljesítettük. A csepeli dolgozók kezde­ményezésére1 megindult orszá­gos niunkaversenymozgalom egyre jobban kiszélesedett. — Dolgozóink egyre jobban fel­ismerték a verseny igazi cél­ját. Ezt mutatta az élmulika­sok, újítók, észszerűsítők mozgalma és a brigádmozga­lom. Az első országos munkaver­seny meginduilása óta nagy változások történtek a dolgo­zóknak a munkához, a terme­léshez va]ó viszonyában. Él- munkásainkat, a termelésiben kiváló eredményt elért dolgo­zóinkat egész népünk tiszteli, megbeoiili. Hazánkban a munka a tőkéelek számára végzett robotból a becsület és dicsőség ügyévé lett, mert ma­gunknak dolgozunk. Tervgaz- dasiág-unk a szocialista építő munkában elért eredményeket munkásosztályunknak, dolgozó népünk áldozatkész munkájá­nak és nem utolsó sorban a m unkav e rse ny-mozgal om n ak köszönheti. A hároméves terv végrehaj­tását két év és öt hónap alatt a pécsi bányászok kezdemé­nyezték, de ez a cél rövid idő matt minden magyar üoigozu vuzLa céljává lőtt. E cet el­érésé neunteak dicső feladat, uanem munka, komoly kötele­ző nség is. Disogyőr dolgozóinak ver- senyíeúiivása a feladat meg- valósítását szolgálja, A Szak- szervezetek Országos Taná­csa örömmel és lelkesedéssel üdvözli a diósgyőri vasgyár dolgozóinak kezdeményezé­sét, ameiy elindította az uj szocialista munkaversenyt, A diósgyőri vasgyár dol­gozói versenyfelhívásukban kijelentik „felismertük a munkásosztály, megváltozott uj viszonyát az államhata­lomhoz, a termelőeszközök­höz, a munkához. Rákosi Má­tyás eivtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja, a magyar nép vezetője útmutatása nyomán megértettük, hogy népi de­mokráciánk a proletárdikta­túra funkcióit tölti be. Ezek közül a szocializmus építésé­ért folyó harcban legfonto­sabb a termelésnek és a munka termelékenységének állandó fokozása, a szocialis­ta munkaversenyek tovább­fejlesztésével. Az a tény, hogy a magyar munkásosz­tály szövetségben a dolgozó parasztsággal és a néphez hü értelmiséggel, a hatalom bir- tekosa és népi demokráciánk vezető osztálya, nemcsak elő­nyöket és megnövekedett jo­gokat, hanem fokozott fele­lősséget és kötelezettségeket is jelent.“ A diósgyőri vasgyár dolgo­zói helyesen látják a jelen helyzetet, a jövő feladatait. Kezdeményezésüket követen­dő példaként állítjuk orszá- . guruk valamennyi dolgozója elé. Felhívjuk a gyárak, üze­mek, irodák dolgozóit, a bi­zalmiak, la versenybizottsá­gok, üzemi bizottságok, az üzemek felelős vezetőit, a szakszervezetek összes szer­vezeteit, hogy kövessék a diósgyári vasgyár dolgozói­nak példáját és minden ere­jükkel biztosítsák az uj, szocialista, munkaverseny győ zelmét. Csak a munkaver­seny mozgalom továbbfejlesz- t tésével valősithajuk meg két év és öt hónap alatt a há­roméves tervet és gyorsíthat­juk meg hazánkban a szocia­lizmus építését. Előre, a mi dicsőséges pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a szocia­lista munkaverseny sikeréért, a hároméves terv győzelmes befejezéséért. Éljen a szocializmust építő magyar munkásosztály! VEGYÉL RÉSZT az Embersport-fogadáson TUTS gipszel vény sirat 3*30 FI. Akarsz minden faluba sportpályái? Akarod « magyar stadiont? Akarod a tömegsportot? A célok érdekében fogadj. NYERHETSZ! npszeivények kaphatók: trafikokban, osztálysorsjáték főárusítóknál, postahivataloknál és az IBTJSÉn&L Vladimir Iljics derék vörös- gíárdistáink felől érdeklődött. Elmondtam, hogy a katonák nem egyszer a legbonyolul­tabb hadászati kérdésekben a liegtaláióbb megoldást ajánl­ják. Vladimir Iijicsnek ez a mondat rendkívülien meg­telsz ott. Azt mondta: — Éppen erről van szó, a katonákra kell támaszkodni, ők mindig segíteni fognak. Fődolog, mindig a harcolók közt, a tömeg__ _______ közepében lenni Aztán kis szü­net után meg­kérdezte : — Volt olyan eset, hogy’; a vö­röskatonák meg tagadták az en­gedelmességet ? Mondjuk nem akartak táma­dásba menni ? Azt feleltem, ilyen esetet nem ismerek; Ha a parancsnok, mondtam, nem adna a kato­náknak paran­csot a táma­dásra, akkor ők maguktól rónán nálc meg az el­lenséget és aki parancsot adni elmulasztott, azt ott hagynak Nyilvánvalóan örült Le­ninnel folytatott beszélgeté­seinknek. Asztalbontásnál szólalt meg Sztálin elvtárs: — Vladimir Iljics, azt kér­dezze meg tőlük, mi lehetne a teljesítménye az első lovas- hadseregnek a háborúban, ha az ember Kíeíyesen vethetné be. Emlékezem, hogy Vorosilov, Frunzo, " Ordzsonikidze és Nyikoláj Tyihonov: A SZOVJET HADSEREG Védőszárny volt játékos gyermekeknek, árnyában város, susogó mezők, — Nincs hadsereg, amelyet így szeretnek, Kéke és Munka hős őrzői ok. Járj bárhol is, most és múlt századokban, Harcos tetteket fürkésszen szemed, — Nincs hadsereg, amely a néppel jobban összeforrt voina, mint ez a sereg. És forrt a harc dühöd ten, szenvedéllyel, még sohasem volt szörnyűbb, hevesebb, — Nincs hadsereg, amely ilyen vezérrel büszkélkedne, mint ez a sereg. Napjainknak marcangolt Európája, Közel jár már a Szabadság-hajó, — Nincs hadsereg, amelynek igazsága igazságodhoz hasonlítható. v1942) Pető Miklós fordítása. 1 kért bennünket, ne álljunk meg eredményeinknél, fokoz­zuk a katonai fegyelmet, ad­junk politikai kiképzést a ka­tonáknak és parancsnokaik­nak. Az ebédnek vége volt, Le­nin, Sztálin, Kajinyin, Ord- zsonilvidze és Frunze «ívtár­sak bajtársias, szíves búcsúval váltak ei tőlünk. U kan a szálló felé, azt kér­dezte, Vorosilov eivtárs: — No, Timo- senkó elv társ. mi a benyomá­sa a találkozás­ról? Azt mond­tam, elképesz­tett az egysze­rűség és szívé­lyesség, amely- lyel Lenin és Sztálin fogadott bennünket. Éjjel soká nem tudtam el­aludni. Újra tel idéztem ma­gamban egész beszélgetésünket Leninnel, moz­dulatait, arcjá­tékát, hangjai. Azóta sok év' telt el, de Vla­dimir iljics alak ja ma is eleve­nül és feledhe­tetlenül áll elüt tem. ivimueiiiu nevetett. — Jó, hogy ilyen katoná­ink vannak, akik maguktól is megrohanják az ellenséget. Ilyen tulajdonságokat nem találunk egyetlen imperialis­ta hadseregben sem. Mindenki nagyon keveset evett ezen az ebéden, inkább Csak beszélgettünk. J oszif Visaarinovics azonban alig szóit, dohányzott és hallgatta Lenin elvtársnak adott fele­leteinket. ^ Bugyonnij elvtársak sokra be­csülték a Denikin hadakat olyan eredményesen szétmor­zsoló első lovashadäer eget. — Biztosították Lenint, hogy ez a hackereg hatalmas erő, min­dig kész arra, hogy harcba induljon és az ellenségre meg­semmisítő csapást mérjen. Vladimir Iljics felállt, Sztá­lin elvtársihoz lépett és kemé­nyen megrázta a kezét. • — Köszönöm, hogy ilyen hadseregeit teremtett. Majd hozzánk szólt. Arra Találkozásom Iljics Lenin­nel es Jojzíí Viszarionovic. Sztálinnál úgy ét bennem örökre; mint valami hűség- eskü, amit a parinak és né­pemnek tettem. Ezek a nagy­szerű embereik acéloztak meg, •ezek ömöltek 'belém erőt és tL- i’c'ien hitet; hitet abban, hogy imádott hazánk minden eh tőségén diadalmaskodni log. És, még ma is, ha Sztal.n e, Ívtársat hallom, minden­ben. Vladimir Iljics Lenime emújékezteit. Sztálin. — napjaink Lenin je. A Szovjet Hadseieg — amelyet méltán neveznek a felszabadító hadseregnek — elkeseredett harcokban sza­badította fel Lengyelországot Romániát, Bulgáriát, Jugo­szláviát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Ausztriát és .az elemségnek saját főváro­sában adta meg a kegyelem­döfést, kitűzve a győzelem lobogóját Berlin felett. * A szovjet hajóhad a háború első 37 hónapjában 740 el­lenséges hadihtjót, 850 száll i- tóhajót és 1000-néi több .ki­sebb hajót sülyesztett el. A szovjet tengerészek harcol­tak a német fasiszták ellen a Fekete-, Balti és Barensi ten­geren, a Volgán, Dnyeperen, a Dunán és az Oderán. A Ml HADSEREGÜNK ...és a Szovjet" Hadsereg soraiban ismét a kommunis­ták mentek legelöl. Az ö péi- daadásuk, elszántságuk, hatá­rozott aktivitásuk, a ragyogó lélek, az izzó lelkesedés cso­dákat művelt. Súlyos hely­zetben, amikor a pokoi tűz szinte földbe nyomta a ro­hamra indulók sorait, abban a pillanatban, amikor a pa­rancsnokok harcképtelenné váltak, — felemelkedett az egyszerű kommunista és parancsoló kiáltása: „Előre Baj társak ! A Hazáért ! Sztálinért!“ — túl harsogta a csatazajt. A támadás foly­tatódott. Hazánk millió és miliői ilyen embert szült. Uj emberek ők, a szocialis­ta társadalom uj emberei. —0— A Szovjet hadsereg fenn- jállásának harmincegyéves évfordulóját ünnepli. Ez az ünnep a szónak legnemesebb érteimében a nép ünnepe. Ez a Vörös Gárdistáknak, az első csaták résztvevőinek az ünnepe; ünnepe az első ön­kénteseknek ,akiket Í918-ban Lenin és Sztálin áldott meg, és indított útnak ez, azok­nak az ünnepe, akik Szibé­riát, Tjávojkeleet megjárták, azoké, akik ott voltak Jusunyban és Gsongárban, akik a Volgán verekedtek, akik megvédték Petrogádot, és Leningrádot. Ez az ünnep azoké, akik dolgoztak had­seregünknek, .akik élelmet, fegyvert, lábbelit, ruházatú, orvosságot könyvet, papin adtak számára. Ez az összes dolgozók ün­nepe mert ők alkottak a hadsereget és ők dolgoztak neki. Ma Európában nem szól­nak a fegyverek. Mégis a Szovjet Hadsereg ünnepen megismételjük: éberek le-­szünk, szeretettel és gondos­kodással vesszük körül ami hadseregünket. És halljuk a katonák ke­mény szavát: „Készen ál­lunk!“ (Visnyovszkij.)

Next

/
Thumbnails
Contents