Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-16 / 39. szám
i. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép 1949. február 16, szerda [ol köd ereszkedik le, hol támad a Ladoga felöl. At 6, ordító, állhatatos szél, eíyet sisiho'l meg nem ta- ztalt. Ha ránézd a büför- eg két lépést se látni. A te teteje sincs vasból, en- 1 az ereszték. A bajtársa- is ki kell húzni az árokból, egyszer az ő kocsija zárja a mjenetoiszlopot, és ami a fontosabb, idejében ott kell ni a szállítmánynak... de ■uk csak, vájjon ■máljien ipotban van a tartály? oeljsakov megállította a sít, el őmászott a vezetőkéből és nehézkesen gázol- a hóban, a tartályhoz ment llépett ‘hátul a kocsira és a l nap sápadt fényénél észre- te, hogy a dérlepte vasfa- . vékony, szivárgó ér csőr- lezik. Végigfutott a hátán rideg. Á tartály folyik, ignyilt a tartály a hege sziléi'. A hegesztésnél en- iett, a benzin folyt. Dsak állt és nézte a vékony izinpatakot, amit nem tuirta: Nyikoiéj Tyihonov, Lenin-dijjal kitüntetett híres szovjet író és költő, aki a Szovjet Kultúra Hónapja alkalmával ellátogat Budapestre előtt semmivel megállítani. Azért kínlódott annyit az úton, hogy végül üres tartályt vigyen?! Végigbukdáoiolt a havon, visszament a fülkéhez. A politikai biztosi bundájának gallérját felgyűrve ült és fagyott orrát a szőrmével melengette. — Elvtárs, —■ szólt fel hozzá Beljsakov — valami baj van. — No, csak nem érkeztünk már meg? — kérdezte a bizalmi és egy pillanatra felriadt. — Hát majdnem — mondta Boljsakov. — Folyik a tartály. Most mit Chináljunk? A bizalmi előfcászálákiott a fülkéből. — Elmegyünk az első gép- kocsi'réezlegig, ott átöntjük a benzint és megvárjuk míg a tartályt kijavítják. Jő? — Hát nem igen — mondta Boljsakov. — Ha egyszer úgy szél a parancs, hogy a benzint azonnal a leningrádi frontra kell szállítani. Aztán, hogy öntjük át? Mibe? — Hát te mit mondasz? — kérdezte a bizalmi és nézte, hogy csordogál a benzin a hegesztés nyílásán. — Majd próbálok vele valamit. Majd öaszébbverem — felelte Boljsakov. Kinyitotta szerszámosládáját, de úgy tűnt, mintha kínzószerszámok volnának. — A fém mintha izzott volna. De ő bátran megragadta a harapófogót, kalapácsot, kapta a darab szappant — mint a kő, olyan volt — és felkapaszkowii miliői nMii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ni mii dott hátul a kocsira. A benzin ráfolyt a kezére s ez különös érzés volt. Égette, mint a jeges tűz. Boljsakov köpött és néma kétségbeeséssel össz- szébbverte a hegesztést, aztán betömte szappannal. A benzin nem folyt tovább. Sóhajtott és visszament a helyére. Mentek vagy tíz kilométert. Boljsakov megállította a kocsit és hátrament, hogy megnézze a tartályt. De a hegesztés újra csak szóiméit-. Kezdhette az egészet újból. Újra csattogott a kalapács, újra megégette a benzin a kezeit és az összevert hegesztésen újra végigkente vastagon a szappant A benzin nem fölélt, de az út végtelennek tűnt. Már nem számolta hányszor • fel hátul már nem érezte « ugrott ki, hányszor mászott benzin égetését, azt- hitte, minden álom: az alvó erdő, a vég. telén hé buckák és a kezén vé- gigcsorgó benzin. ... A parasztházban az orvos csodálkozva nézegette kezén a leégett bőrt, a sebes, élnyomorított kézfejét és hitetlenkedve kérdezte: — Hát ez meg mi? —- A heggesztést kalapáltam össze elvtársi — mondta és fájdalmasan össztuzorította fogait. — Hát nem lehetett volna megállni valahol útközben? — kérdezte a doktor. — Hiszen már nem gyerek, tudhatta volna, mégis leöntötte magát étiben a fagyban benzinnell... — Nem hihetett megállni — mondta. — Dellát mért nem? Olyan sietős volt? Hát hová vitte a benzint? — Leningrádba, a frontra. — Vagy úgy — mondotta — Leningrádba. Most már értem. JALINA ULANOVA Galina Ulanova az Orosz övetséges Köztársaság nem ti színművésznője, a Sztálin j kétszeres nyertese, a Szov- tunió Állami Akadémia agy Színházának balett ezótája Magyarországra érke- tt, hogy megismertesse a agyar dolgozókkal a szovjet ilettet. Ulanova hősnői egyszerűek i szerények, szinte túlontúl ;yszerüek. Saját belső órzé- dk világában élnek, azou- m gyengéd és mély átéléseién az egész dolgozó embeVídám műsoros farsangi es- t rendez vasárnap este hat rai kezdettel az Iparosszék- áz nagytermében a Magyar fők Demokratikus Szőve tsé- e a Magyar—Szovjet Műve- ídési Társasággal karöltve, zombaton, 19-én pedig a PeA Magyar—Szovjet Műveiő- ési Társaság nyírbogdátnyi soportja műsoros előadást ende zeit szombaton este. — izilasi Artur megnyitó szazaival vette kezdetét- a színes aűisorszámokkal tarkított érékes előadás, majd Kassai Mi tály, a nyírbogdányi petro- eumgyár vállalatvezetője meXkedett szidásra és hangsúlyozta a nagy Szovjetunió lövetkezetes és szilárd béke- volitikáját, amely a legutóbbi Jztaiin-nyiíatkozatban is rmg- rúilvánult. Az üzem munkásai ezr-kuián zovjet költők verseit szávaiak, Körtvélyes, Abrudán és ángyai eív társak zeneszámok- •:al szórakoztatták a közönsé- ?et. A ku! tárgárda színjátszó' valjo znyikor „Arany kezek'1 egyf elvon á csát adták elő. A közönség, a dolgozó passziók örömmel vették ezt az ■leadási, «melyen 1 ereszti) íó.pi*"' ri et f:k a S/.ovH vJ ói a k ne*, inak eerv i-GUt riséget átfogó sorsok és érzések drámai ereje tükröződik Ulanova művészetében minden ilyen egyszerű. Mintha közvetlenül önmagából fakadna. Az a nagy könnyedség azonban, amely ezt a nagy művésznőt ennyire jellemzi, nagy és lelkiismeretes munka és állandó kitartó gyakorlás eredménye. Az élet igazsága és a tökéletes táncművészet egysüléséből szü letik az a nemes szépség és báj, amely Ulanova harmonikus művészetében olyan elbűvölő. dagóguts Szakszervezet ugyancsak táncuuuílatságot rendez a PetrcezL leánygimnázium tornatermében!. Mindkettőt értékes szórakoztató műsor előzi meg, ahol a szervezetek kul- túrgárdái tesznek tanúságot felkészültségükről. gé-t, hogy minél több alkalommal rendezzék meg kuitúrelő- adásaikat. Uj filmeket kapott a Szabadművelődési Feíügye őség Mint értesültünk, a sza- bolcsvár megyei Szabadművelődési' Felügyejöoég új filmeket kapott, amelyeket rövidesen bemutat a szabolcsi falvak és tanyák népének. A filmek a szovjet ember életéről, a népi demokrácia sportjáról, a szovjet hadseregről szólnak. Tekintettel a szabolcsi falvak dolgozói körében megnyilvánuló nagy érdeklődésre, a Szabadművelődési Felügyelőség két újabb vetítőgépet szerzett be, hogy még több község és villannyal nem rendelkező tanya népének mutassa be a diapozitiveket. Ezzel is elősegítjük a falusi ■’öltözék kultúráiig felemelr, ,, FILM tiitmuiiiiiiiiiiiiiiiiiii'.i Mágnás Miska Urdun töktől kezdve pergeti az Uránia és az Apóim filmszínház az új magyar film- gyáriáis első operettjei, a mágnás Mistoát. Örömmel köszön tjük a filmet, mint első áttörést az új magyar operettfilm megteremtésére, amely mindenkép- pen haladást jelent, mindéin tu Oá ja elleniére. Komoly pró- bálkoaáiirtjak keál tekintenünk a filmet, igyekszik levetkőzni az émelyítő szentimentáliz- must és hazug romantikát, amelyeket- a régi zenés-táncos filmek kifejeztek. Igen fontos feladatunk most-, a művészet területén, hogy megteremtsük azt a vidám szórakoztató fitmszeileanet, amely a dolgozóik egészséges életörömét fejezi ki. Mágnás Misim körülbelül eleget tesz ennek a feiadat- nuK. Kedves, fordulatos, ízléses film. Latabár Kálmán és Latabár Árpád művész bohóckodása képviseli a humort, Sárdy János és Nenn t Marika a romantikát, Gobi Hilda kitűnő jellemfiguráját adja a kieptomániás öreg grófnőnek s ezeket egybevéve a rendezéssel őszinte sikert arat majd a közöné ég körében a Mágnás Miska. Reméljük a kezdeti sikereken felbuzdulva filmművészetünk továbbfejleszti az új kor új szeriemének megfelelő igaz operettfilmgyártást. Az Uránia filmszínházban díszelőadáísal kezdik a film pörgetését s ugyanakkor kezdik meg játszani az Apollóban is. Szükségessé vájt igya kezdési időpontok megváltoztatása a Mágnás Miska időtartamára. Az Uránia kezdésiéi tehát a következőképpen alakulnak: hétköznapokon 5—7—9. Szombaton és vasárnap 3—5—7—9 órakor. í 17-től kezdve az Uráina előjátszó fi hr színházzá lép élő, ami azt jelenti, hogy Budapesttel egyidősben mutatják be az új filmeket. Ennek megfelelően megváltoztak a helyárak is az Urániában. — Páholy 4. zsöllye 1— 5 sorig 3, : T 11 2 forint, támlád i A O'* ,i KOrii I i farsangi estet rendez az MNDSz és a Pedagógus Szakszervezet Az MSzlAT elöidása Nyiibogdanybao Szovjet festők alkotásai a Szovjet Hadseregről A Szovjet Kultúra Hónapja- ' ban megismerkednek dolgozóink a szovjet festőművészet alkotásaival és közöttük azokkal a történelmi életképekkel, amelyeket a dicsőséges Vörös Hadseregről készítettek. A szovjet művész a szovjet hadsereg ábrázolásánál elsősorban a vörös katona megszemélyesítője s ezért érthető és törvényszerű, hogy a szovjet művészt vonza a téma: a vörös katona visszatérése szülőföldjére, családjához, bekapcsolódása a békés építő munkába, mintha csak fel akarná hősei sorát kutatni, mintha meg akarná mutatni, hogy a szovjet szocialista társadalomban az ember előtt mindenütt megnyílik a tevékenység tág lehetősége, hogy a szovjetember sehol sem felesleges, mindenütt szívesen látott’ vendég. Ez a téma lehetővé teszi a művésznek, hogy azokat az uj viszonyokat, amelyek a szovjet társadalomban a közösség és az egyén között keletkeztek, az uj családi kapcsolatokat megmutassa. A nyíregyházi Úttörő Köztársaság ünnepe Vasárnap délután a nyíregyházi úttörő pajtások ünnepséget rendeztek. A Kossuth szobor lábánál hatalmas „Úttörő köztársasági Fal“ hirdette a mozgalom célkitűzéseit, majd délután Pálfy Ernő főispán elvtárs és Palicz Mihály alispán elvtárs jelenlétében megrendezték köztársaság^ ünnepélyüket. Az előadáson Rozsnyai ülés vasutas élmunkás beszélt a kis pajtásokhoz a munkáról, az élmunkásokról, a munka hőseiről. A szovjet művészszövetség moszkvai kiállításának csarnokában megnyílt a szénireKuMázat épít a sóstóhegy! földmiivesszövetkezet A sóstóhegyi földmiivesszövetkezet legutóbbi taggyűlésén a szövetkezet eddigi munkájáról számoltak be a vezetők és közölték az egy- begyült tagokkal jövőbeni terveiket. A borértékesitési nehézségekkel kapcsolatban maguk a tagok indítványozták, hogy a tagok a szövetkezet pincéjében helyezzék el boraikat, ott egalizálják és igy jóminőségii egységes borokat adjanak ki Sóstóról. Egy másik indítvány a kul- turház felállítása volt. A tagság úgy határozott, hogy » közeljövőben kulturházat létesít, amelybe könyvtárat is SuiycíSteL üii- is urálii éíés tosütilu dalmi állami könyvkiadó szerv harmadik kiállítása. A kiállítás keretében több mint négyszáz uj könyvet és több mint 500 grafikai munkát mutatnak be. Üvegszekrényekben és állványokban helyezték el az orosz irodalom klaszikusait és a szovjet irók legújabb művészi kivitelű kiadványait, a külföldi szláv irodalom termékeit, a nyugateurópai klasszikusok müveit és a tömeges kiadványokat. 1948-ban az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó 6 és félszer több könyvet adott ki, mint a háború előtti 19-10-es évben. A kiállítás látogatói különösen nagy érdeklődéssel nézegetik a legkiválóbb szovjet grafikusok munkáit, P. Bzokolov-Szkállj, V. Szorov, F. Fodorovszkij, I. Toidze remek illusztrációit A kiállítás közönsége nagy tetszéssel fogadta P. Iliin és A. Fnisztov ipífbkáH i*.
