Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-16 / 39. szám
Független ország vagyunk, nem türjük, hogy ügyeinkbe beavatkozzanak! Tiltakozó nagygyűlésen utasították vissza Budapest dolgozói az imperialista rágalmakat NagyBudapest dolgozóé hétfőn délután nagygyűlésen tiltakoztak az imperialista rágalmak ellen. A nagygyűlésen Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője mondott beszédet. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy- a Mindszonty- btinügy tárgyalása a perrendtartás szigorú szem előtt tartásával, teljes nyilvánoss;ig előtt folyt le és egyetlen szó sem hangzott el a vallás, és egyház ügyeiről. Ennek ellenére a külföldi imperialistáknak nem tetszik a mi eljárásunk. Révai József beszéde — Nos elvtár.saim — mondotta Révai elvtárs — nekünk sem tetszik az ő <1 járásuk és ma azért jöttünk össze, hogy megmondjuk nekik, mesz- szehallhatóan és mindenki számára. Nem tetszk a mi eljárásunk az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Truman úrnak, aki Washingtonban egy sajtófogadáson kijelentette, „ha a népnek szava volna, más kormányt választott volA magyar dolgozók Rajk László Nem tetszik a mi eljárásunk az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterén ek, Aoheson úrnak. Az Amerikai Egyesült Államok képviselő- háza elhatározta, hogy felkéri .az amerikai kormányt, vigye az''Egyesült Nemzetek elé a Mindszenty ügyet. Nos, Budapest dolgozói azonosítják magukat Rajk Lászlóval, aki tegnapelőtti nyilatkozatában "kijelentette, állunk elébe, majd elválik, ki lesz a vádló és ki lesz a vádlott. Az Egyesült Államok hivatalos emberem kivül megszóna ennek a kormánynak a helyébe.“ Truman elnök urat a legutóbbi amerikai elnökválasztáson békeprogrammal választották elnöknek. Ha van valaki, aki a saját Ígéreteit és programját cserbenhagyta akkor az ne kérje a mi népi kormányunktól számon — attól a kormánytól, amely szavát és ígéreteit mindig megtartotta — hogy nem a nép “bizalmából ül a helyén. azonosítják magukat nyilatkozatával lalnak Amerika csatlósai is. Bevinék azt követelték, hogy konnánymegiigyelőket engedjünk be a tárgyalásra. Az amerikai és angol külügyminisztérium megfeledkezett arról, hogy független ország független bíróságáról van szó. Ma bírósági tárgyalásra követelik angol kormánymegfi- gyelők beengedését, holnap — ha ajtót nyitnánk az ilyen követeléseknek — azt fogják követelni, hogy angol és amerikai kormányniegfigyelők vehessenek részt akár a magyar kormány tárgyalásain, is. Udvariasság — angol értelmezésben Az angol külügyminiszter úr kifogásolta azt is, hogy a válaszjegyzék, amely' erre a követelésükre- válaszolt, „nőm volt udvarias“. De vájjon az megfelelt-e a tánciskolái illemszabályoknak, hogy az angol külügyminiszter úr a per és az ítélet elhangzása előtt «ajtónyilatkozatokat adott a Mindszenty-ügyről a bizonyé $éfcok, a per tárgyalási anyagának ismerete nélkül? Ez udvariasság? Ott, ahol az amerikai és angol kormány csinál valamit, nem maradhat el a francia kormány sem. — Valamilyen francia kormány jegyzéket közzétett a francia sajtó, azt állítván, hogy ezt a tiltakozó jegyzéket eljuttatták a magyar kormánynak. Ugyanakkor mi semmiféle jegyzéket nem kaptunk. * Tiltakozott az olasz bábkormány, a belga kormány jobboldali szociáldemokrata miniszterelnöke. is. Tiltakozott az osztrák szociáldemokrata párt egyik korifeusa, Oscar Poliak és tiltakozott Man-challfcól űr, a nyugatra menekült magyar nyilas csirkefogó és velük együtt — hogy teljes 'egyen a zenekar — Fábián Hóin Z'iflé- fasiszta. Egyforma mértékkel mérünk Utóljára hagytam a Vatikán tiltakozását. Azt mondták a Vatikánban, hogy egy bíborainak polgári bíróság elé állítása ellentétben áll a kánon- joggal, az egyházi törvénytekJ kel. A mi népbíróságunk nem az egyházi, hanem a magyar köztársasági törvények alapján mondott ítéletet Mindszenty felett. Bevallom, nem mindennapi dolog egy bíborost polgári Mi-óság elé állítani. De vájjon mindennapi dologié, ha egy bíboros feke- tézik, árulja a ‘hazáját és kémkedik? A mi népi demokráciánk egyebek között abban is különbözik a régi világtófk hogy egyforma mértékkel mérünk, sőt súlyosabb mértékkel mérünk a nagyfoűnösök felé. A magyar demokrácia ezután is alkalmazni fogja azt az elvet, hogy bárki sérti meg a köztársaság törvényeit, legyen az napszámos, vagy ériek, egyformán fog lakolni! A magyar kormány a Mindszenty elleni eljárás előtt jóval, hivatalosan közölte a Vatikánnal a Mindszenty vádanyagot azért, hogy) intézkedjék és vigye el Mindezen tv t. Elengedtük volna M'nd-zentyt csak azért, hogy az egyház és az állam megbékélését előmozdítsuk. A Vatikán a mi közlésünkre nem mozgatta a füle botját sem. — És ekkor azt gondoltuk, ha a Vatikánnak nem kell Mindszenty, akkor bátran fellépher tüink az esztergomi érsek ellen. Nem akarunk ujjat húzni az Epvesüit Államokkal, de nem tűrjük, hogy; úgy próbáljon kezelni, mint valami gyarmatot. Mi tudjuk, amíg két ország között diplomáciai kapcsolat van — és nú akarjuk, hogy legyen — a követségre szükség van, de megmondjuk teljes őszinteséggel: nem kellenek ide olyan követek, akik összeszűrik a levet a történelem szemétdombjára került magyar grófokkal. Független ország vágyunk és nem tűrjük meg, hogy ügyeinkbe bei avatkozzanak. üzenjük az imperialistáknak: Rendületlenek vagyunk és maradunk! Innen hívjuk fel testvéreinket: az angol, francia, amerikai és olasz munkásokat és demokratákat: még keményebben, még határozottabban, mint eddig, álljanak mellénk, vegyék fel a harcot az imperialista uszítóknak ezrei a dühödt falkájával szemben — fejezte he beszédét viharos lelkesedés közepette Révai József, majd az összegyűlt hatalmas tömegek határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslat Az 1949. február 14-éu a Nemzeti Sportcsarnokban megtartott nagygyűlés az egész magyar néppel együtt mélységes felháborodással tiltakozik a nyugati imperialisták részéről a Mindszenty-ügy kapcsán indított és demokráciánkat gyalázó rágalomhadjárat ellen. Ennek a példátlan hazug rágalomhadjáratnak főoka Mindszenty leleplezett cinkostársainak afeletti dühe, hogy a magyar demokrácia ellen irányuló gyalázatos terveik legfőbb magyarországi képviselőit ártalmatlanná tettük. Az amerikai és angol imperialista kormányférfiak csak önmagukat leplezik le, amikor azt a Mindszenty Józsefet, aki köztársaságéi lenes összeesküvést szőtt, Habsburg királyt és amerikai megszállókat akart az ország nyakára, herceg Eszter házyk és báró UI1- mannok uralmát akarta visz- szaállítani. A nagygyűlés mély megvetéssel bélyegzi meg azt a kép- mutatást, hogy a szabadság nevében olyan imperialista kormányférfiak merészelnek tiltakozni Mindszenty elítélése ellen, akiknek országaiban divat a lincselés, akik lábbal tiporják a munkásság .jogait, és bíróság elé állítják legjobb harcosait, akik a gyarmati népek számillióit vadállali terrorral nyomják el, Franco és a görög monarchofasiszták hóhéruralmát támogatják és egy harmadik világháború előkészítésén fáradoznak. A magyar dolgozók azt üzenik ezeknek az uraknak: seperjenek csak a maguk portáján, van ott elég szemét. A nagygyűlés lelkesedéssel üdvözli a Magyar Köztársaság kormányát, hogy visszavert« az imperialista háborús uszítok beavatkozási kísérletét és érvényt szerzett a nép akar a itának. A rágialomhadjáratr* és beavatkozási kisérletr« azzal válaszolnak a magyar dolgozók, hogy még kérlelhe- tetlenebbül fognak fellépni az imperialisták cinkosaival szem ben, még keményebben sújtanak le népünk ellenségeire, még nagyobb lelkesedéssel építjük hazánkban a szocializmust. Március 10-én összeül a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Moszkvából jelentik: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elhatározta, hogy március 10-re összehív,ja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Legfelsőbb Tanácsának V. rendes ülését. Béketüntetések Lengyelországban és Németországban Lengyelország iparközpontjainak gyáraiban és ai nagyobb városok üzemeiben a dolgozók hatalmas béketüntetéseket rendeztek a nemzetközi proletáriátus békeharca mellet. A szónokok hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió köré tömörült békés és haladó erők hatalmasabbak, mint a háborús uszítok erői. Hétfőn nagyarányú béke tüntetés volt Berlin szovjet övezetében is.A béketüntetésj a nyugati övezet határán töbl ezer berlini lakos részvételé vei tartották meg. Alberti Norden ,a neves újságíró, fel hívta a berlinieket, hogy szál janíak szembe a háborús uszi tó imperialisták minden kisér letéve!. Válságba került az amerikai atomkutatás Súlyos válságba került az | titoktartás most már nemcsal amerikai atomkutatás és igy az atomenergia gazdasági hasznosítására irányuló törekvések is holtpontra jutottak — állapítja meg egy most nyilvánosságra került bizottsági jelentés. A itózottság tagjai az amerikai ipari érdekeltségek képviselői voltaic és a válság okát abban jelölték meg, hogy’ a nevetséggel határos, szigorú az. elméleti kutatásokat tett« lehetetlenné, hanem az atom energia békés hasznosításán; készülő ipart is elzárta a eredményektől. Ezzel az ame rikai ipar behozhatatlan hál ránybia került más országok kai szemben, ahol már előre haladtak az előkészületek a atomenergia ipari felhasznált Sára. 6 oldnL VI. évfolyam, 39. szám 1949. február 16. SZfifdfl
