Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-15 / 38. szám
nyírségi magyar nép 1Ö49. február 15, k«d<l 8. oldnd. Bonderes szarvasmarhát tenyésztenek Szabolcsban Mint már megírtuk, a föld- mivelésügyi minisztérium mes terséges lómegtermékenyitő állomást állít fel Nyíregyházán. Ugyanakkor szó baker ült •gy ugyancsak februárban létesítendő mesterséges szarvas- marha megtermékenyítő állomás is. Úgy értesültünk, hogy az állomás felállítása még vitás. Szóbakeríilt Debrecen is és Nyíregyháza is. Ha Debrecenben állitják fel, akkor autóval szállítják a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges anyagot. Úgy gondoljuk, Nyíregyháza, mint Debrecen és Felső- ítzabolcs között központi fekvésű hely alkalmasabb lenne •rre a célra, különösen ha figyelembe vészük azt, hogy a Szarvasmarha megtermékenyítő állomás Felsőszabolos bronzderes szarvasmarhate- uyésztésének kifejlesztését szolgálná. Nagy előkészítő munkák a Sóstón Befejezték a szálló újjáépítését Már többizben foglalkozott lapunk a Sóstó kérdésével, amely eddig a nyíregyházi dolgozók legkedveltebb üdülőhelye volt. Pártunk várospolitikai bizottságának javaslatára olyanméretü ujjáépitő és korszerűsítő munkát végeznek el még a tavasz befejezte előtt fürdőhelyünkön, hogy nemcsak Nyíregyházának, de az egész országnak értékes gyógy fürdője lesz. A szálló újjáépítése, helyreállítása már befejeződött. A melegebb napok beálltával elvégzik rajta az utolsó simításokat is. A Svájci-lakot is rendbehozzák, korszerűsítik a strandfürdőt, kiszélesítik a villany világítást, újra parkosítják a fürdőhelyet. Megérdemli ez a gyógyít óhatásu és messze vidéken elismert gyógyfürdő azt a többszázezerforintos beruházást, amit a város fordít rá, mert így nemcsak a nyíregyházi, de az ország valamennyi városa dolgozójának közkincsévé válik. Engedély nélkül vágott le két sertést — letartóztatták A hatóságok többizben figyelmeztették azokat, akik sortéit hizlalnak, hogy ne feledkezzenek meg zsírbeszolgál- tatási kötelezettségükről, mert a nem önellátó dolgozók zsír- ellátását nehezítik meg, ha nem adják be a kellő zsír- mennyiséget. Bár tudott dolog, hogy súlyosan megbüntetik azokat, akik vétenek ez ellen a rendelkezés ellen, mégis akadnak olyanok, akik nem adják be a kiírt zsírmennyiséget, rőt, hogy a hatóságok tudomást se szerezzenek a sertés- vágásról,egysízterűen nem kór- •nek engedélyt. Sípos Károly székelyi lakos két sejtést vágott lo engedély nélkül. Sípos Károlyt őrizetbe vették és átkísérték a nyíregyházi államügyészségre. Sára Pálék megtartják szavukat Átadták a jutalmakat a villanytelep legjobb dolgozóinak Most is ugyanúgy sistereg a gőz a víztoronyból a nyíregyházi villanytelepen, mint régen, a felszabadulás előtt. A karcsú kémény felett most is ugyanúgy nevelő kék az ég nyáron, őszszel, télen ugyanúgy rátelepszik a köd és a fehér hú. De. benn a lendülő kerekek, szaladó szíjak között és a csavarokat szorító emberek között megváltozott valami. — Dolgozunk — mondták régen éö megrándították a vál- lukat, mint aki szabadulni akar a rossztól. — Dolgozunk — mondják most is, de ebben a szóban az újat teremtő ember önérzete cseng. Ez az a változás. A munka nem súlyos teher, hanem dicsőséges szép dolog, ami az embereket büszkévé teszi. Büszkévé és hősökké. „Akiket a dolgozók milliói a tisztelet glótr iájával öveznek-“ —• így magyarázta ezt Sztálin el vtárs1 a világ dolgozóinak. A dolgozók tisztelete Eleven példája ennek az a nap, amikor a nyíregyházi rillanytelep legjobb munkásait a dolgozók állama megjutalmazza. Egymásután lépnek a feldíszített emelvényre idősebb * Séra Pál, az élmunkás, Csáki János, Pivarnyiik András, Kovács László, Tóth János és Szabó Sándor. Mindnyájan munkások, olaj- foltos kék ruhában, szürke szerelőzubbonyban. Annak az osztálynak a fiai, amelyik osztály hatalmon van, hogy minden dolgozó ügyét szollá! ja. Ahogy átveszik a dijakat, mindegyiken látszik ez a büszke osztályöiltudat, de lát szik az a komoly felelősség ami a hatalommal jár. Sóra Pálék felelőssége...-Ez a felelősség vezette Séra Pál kazánfűtőt akkor, amikor négy hónap alatt 1165 métermázsa szenet takarított meg és magával ragadta munkástársait isi a versenyben. Csáki Jánost is a nagyközösség érdeke vezette az 500- kilo wattos turbílgemerátor szerelésénél. Pivarnyik András- brigádjával a munkások hű szövetségesének, a dolgozó parasztoknak segített Pátroha és Demeeser villamosításánál. 122 és 130 százalékkal teljesítették: kötelességüket. Fagyos, hideg tél ereszkedett a földekre, de Kovács László és brigádja felelősségük tudatában végezték el határidőre Napkor és Báktálóránfibáza között a vezeték kiépítését. A 25 upíók Télül János és Szabó Sándor hálózati lakatosok egyszerű szerkezettel, formálóval súlyos forintokat takarítottak meg a dolgozók számára. Régen 1000 darab közvilágítási lámpakar , eüőáuítáfa 1900 forintba került, most az ő újításukkal 70 forint 86 fillérbe. Régen ezt 200 munkaóra alatt készítették el, most egy és fél nap alatt. — Mindezt azért fejhették, mert osztályuk minden dolgozóévá tette a gyárat és azért tették, mert érzik felelősségüket is. Felállott Séra Pál és szólt néhány szót, akadozva, hosz- szú beszédhez nem szokott rcunikásny leilv veh — ígérjük, hogy mindig a legjobban fogunk dolgozni. A munkásosztály mindig betartotta szavát és fiai is betartják ezután minden Ígéretüket. „ S. I. 1626 latssztrális beid területen 13 termelőszövetkezeti csoport dolgozik már Szabolcsban Rákosi Mátyás emlékezetes beszéde óta sorra alakultak vármegyénkben is a termelőszövetkezeti csoportok. A földbérlőszövetkezetek dolgozó parasztsága meggyőződött róla, hogy csak a szövetkezeti termelés biztosíthatja megélhetésüket és felemelkedésüket. Eddig 13 községben alakultak termelőszövetkezeti csoportok. Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszadob, Tiszapolgár, Sóstóhegy, Nyíregyháza, Ujfehértó, Oros-Birketanya, Nyírbogát, Nyírpilis, Nyiradony, Keme- cse, Kék községek alakítottak eddig termelőszövetkezeti cső portot, összesen 1026 katasztrális holdon, 204 taggal. — Jellemző a csoportok fejlettségére, hogy egy kivételével valamennyien a Hl. számú, azaz a legfejlettebb forma szerint gazdálkodnak. Egyedül a tiszadobi táblás termelőcsoport dolgozik az I. forma szerint. Nagyhalászban, Ujfehértón, Szentmargitán, Nyirgyulajban és Büdszent- mihálvon most folyik a dolgozó parasztok szövetkezeti csoportulása. Kór mm o són nbszoISdl... Holnap lesz egy hétnapja annak, hogy Rákosi elvtárs tollából cikik jelent meg a Szabad Nép hasábjain. Rákosi e] vtárs írása a népi demokrácia néhány problémájával foglalkozott. Sztálin elvtárs útmutatásai alapján ismertette a népi demokrácia államának j Hegét;, s megállapította, hogy „a népi demokrácia olyan állam, melynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményiéként és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad .a kapital izmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül.“ Megszoktuk, hogy ha Rákosi elvtárs nyilatkozik, a nyila tücoza t demokráciáink egyik központi kérdésévé lesz. így lett most is, Rákosi elvtárs cikke országszerte, megyei: Izerte átment a köztudat- ha, s a viták központi kérdése lett. TcCb is lett azonban ennél ez a megnyilatkozás. — Nemcsak vitatéma, egy, az elméleti kérdések közül, hanem anyagi valósággá is le.tt, mint marxista elmélet, azonnal vezérfonallá, életünk iránytűjóvá vált, hozzájárult az új munkásosztály tgm-á- nak kialakításához és így) közvetve hozzájárult a terme**- növekedéséhez Is. Anyagi valósággá lett ez az elvi cikk: ezt állapíthatjuk meg, • ha munkanapon az ebédszünetben bemegyünk akár a nyírbogdányi petró- leumgyár, akár a kisvárdai Vulkán vasöntöde, akár a nyírbátori Bóni gyár kapuján. A dolgozók, akik az ebédszünet perceiben a cikk elvi jelentőségét elemzik, ezen túl azt is' kutatják, keresik, milyen tanulságot kell levonnunk Rákosi Mátyás divtára nyilatkozatából, abból, hogy a népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, ifi» ha végighallgatjuk a beszél* getést, megállapíthatjuk, hogy a szabolcsi dolgozik zöme helyesen vonja le ennek a lénynek tanulságait: azt, hogy Magyarországon proletárdiktatúra van, — mint ahogy eddig is az volt a mi népi demokráciánk, — és ez nem azt jelenti, hogy nyakra főre parancsolgassunk, hanem azt, hogy gazdái lettünk, vagyunk ennek az országnak és a gazda felelősségével kell ellátnunk fcífeös dolgainkat És ott, a gyár udvarán, be ebédszünetben azt is megtudjuk. hogy ennek a kialakuló ú j tí pusú munkásosztálynak gyökeresen megváltozott « munkához valÓ’viszonya. — A munkaórái sem a rabrég órái már, mert ezekben a „szabad“ percekben is a munkáról, munkaveraenyről, brigádmo*- gal ómról és a szabatos normákról folyik a beszélgetés. Ezeken a kérdéseken keresztül töltik he dolgozótok a pi-oktáráik tatú ra egy funkcióját Dolgozunk és munkánk eredményeit védjük, védik a nép fiaiból lett rendőrök a belső, honvéde'ink a külső ellenség ellen. Fejlesztjük és védjük a dolgozó nép államai, amelyben a munkásosztály vezetésével az egész dolgozó nép, ipari munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek egymásnak és egymásért, a dolgozók szocialista hazájáért dolgoznak, élnek. Amikor az ebédszünet után újra elfoglalják munkahely ii- ket, a gyárudvaron nem — mint régen — robotoskéat mennek végig, hanem mint szabad dolgozók, akiknek a szocialista munka ügyükké lett, sí bent a teremben nem a gép rabszolgái már ők, hanem az ország gazdái V. M. Képes Géza Nyírbátorban lepi demokráciánk írtál, költői, művészei nem élnek e '1 efárkosonttoronyban, hanem közvetlenül ismerkednek a dolgozók problémáival, életével. Kölcsönösen segítik egymást: a költő és a nép, hogy a mű igaz legyem A tél folyamán a Szabad Föld Téli Esték keretében jönnek le a falvakba írótok és művé- fZCLink, bogy kapcsolataikat megerősítsék a dolgozókká']. Vasárnap délután Nyírbátorba látogatott el Képes Géza író és a megjelent nagyszámú hallgatóság, dolgozó parasztok előtt „Paraszt és munkás-egység a költészetbe«“ címmel tartott előadást. Hangsúlyozta Képes Géza, hogy míg a múltban a paraszttehet- eéget kíméletlenül elnyomták, ma már minden lehetőségük meg van arra, hogy az élmű - vésziek sorában foglaljanak helyet. Ezt a munkásosztály következetes harca a szocializmus megvalósításáért tette lehetővé. Az előadást megelőzően a honvédség és a dolgozók óvónőképzőjének kultúrgárdája mutatott be nívója mű sorszámokat. 11 és félmillió forint Szabolcs berobázásaloak idei szükséglete A vármegyei számvevőség a napokban állította össze a megvalósítandó! községi célok beruházási kimutatásait. A kimutatáeból kitűnik, hogy Szabolcs községeinek 1949. évi szükséglete 11.399.369 forint. E szükségletek fedezésére Énekkart alakit a nyírbátori szakmaközi bizottság A nyírbátori szakmaközi bizottság vege les énekkart szervez. Ebbe az énekkarba vonják beazöisszes szakszervezeti karokat és minden eddig működő községi dalkört. 10.218.280 forint szolgál, míg a hiányzó összeg a belügyminisztérium államsegélyével nyer majd fedezetet. Ez a nagyjöeszegü beruházás jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a 3 éves terv keretében egyre inkább megváltozzon a falu elmaradott arculata. Minden dolgozó parasztnak afOÉFOSz-ban a bolyé
