Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-13 / 37. szám

4. oldal, NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1941. itta* i#. Ta«wf. SZERETEM SZOVJET HAZÁMAT /RH: NY1K0LÁJ, TYIHONOV Nikoláj Szemjonovics Tyikonov Lenin-renddel kitünteteti hires szovjet költő és prózairó, a Szovjet Kultúra hónapja keretében érkezik Magyarországra. Lelkem és szivem egész erejevel szeretem szovjet hazá­mat, mert ez az én szülőföldem, amelyen megláttam a nap­világot és amelyen nevelkedtem: Szeretem azért, mert a legszebb országnak tartom a világon. Az a nagy boldogság jutott osztályrészül, hogy részt- vehettem azokban a hatalmas, világot építő munkában, amelyeket országunk népei a Nagy Októberi Forradalommal kezdtek meg- 1917. november 7-én. Azóta eltelt ez a feledhetetlen harminc esztendő. Ez alatt az idő alatt nyomtalanul eltűntek az elnyomott kis nepek, eltűnt a sötétség, a korbács és arany, az erőszak hatalma. Eltűnt a múlt minden sötét kisértete. Hogyne szeretné az ember azt az országot, amely mindig diadalmasan fejezte be a harcota nagyszáma ellenség ellen ? Az én hazám legyőzte a szabadsagszerető népek légioné- uetesebb ellenségét, az embergyülöió fasizmust, amelynek hatalmát az emberevő Hitler az egész világra ki akana terjeszteni. • Szeretem a szovjet hazámat azért, mert gondoskodik az emberről, munkájáról, felnevelkedéséről, leiki tökéletesedé­séről, gondoskodik, róla gyermekkorától kezdve késő vön- ségóig. Az én hazámban nem ismernek semmiféle korláto­zást sem az egyéniség szabad és sokoldalú kifejlődésével kapcsolatban, nem ismernek vallásos előítéleteket, a mun­kanélküliség szörnyűségeit, az egyik nép ráuszítását a má­sikra. Szeretem szovjet hazámat azért, mert olyan magasra tartja az uj szocialista társadalom kultúrájának szövetné- két, amire még nem volt példa az emberiség történetének tudományos, kulturális és irodalmi életében, az emberi munka minden megnyilvánulásában. Szeretem szovjet hazámat azért, mert annak vezető­emberei Lenin és Sztálin nagy kommunista pártjának tagjai fáradhatatlan és bámulatos lelkesedéssel maguk után ve­zetik szakadatlan győzelemre az emberek tömegeit, az or­szág kis és nagy népeit egyaránt. Szeretem szovjet hazámat azért, mert az embert olyan büszkévé, erőssé, szabaddá tette, amilyennek az embert az emberiség története még sohasem látta. Vig dalok jelentek meg-, ahol azelőtt csak a kilátástalan, életről busuló melódiák tudtak születni, megjelent a művészet ott, ahol az emberek azelőtt csak kezdetleges pásztordalokat ismertek. A tegnapi nomád kezdett bejutni a tudományos akadémia berkeibe, mint a vezetőhelyen álló tudomány tudósa, Szeretem szovjet hazámat azért, mert vidám egészséges embereket nevel, akik vidáman és optimisztikusan tekinte­nek a világba. Szeretem szovjet hazámat azért, mert a végtelen nagy család, a gigantikus szülői ház érését kelti a emberben s bárhová utazzon is, mindenütt otthon érzem magamat, min­denütt vannak barátaim, min­denütt látom földié ime t a nagy szovjethatalom embereit. És tudom, mint költő és íréi, hogy jobb értékelőket és jobb olvasókat nem találnék sehol az egész világon. Szere­tem szovjet hazámat hatalmas lehetőségeinkért, gyönyörű dalainkért, embereink külső és. belső szépségeiért, az em­beriség élcsapatáért, aa igaz­ság úttörőiért, akik megala­pozzák az általános emberi , békéhez vezető utat, a (boldog­sághoz, a felvirágzáshoz veze­tő utat. ÜJ Magyarország Pereg a dokumentfilm Horthy eladta az országot Hitler náci ügynökeinek, hogy a német imperializmus barbár hordái a magyar ugródeszkán neki­ronthassanak a Szovjetuniónak. Háború... A szovjet hősök fegyverei már Budapest utcáin ropognak .Győzött a szabadság az imperialista rablók ellen. Szabad a magyar nép... A Szovjetunió győzelmének eredmé­nyeként . .. Uj Magyarország építéséhez fogott a ma­gyar nép. Uj Budapest, uj városok, uj or­szág épül a szabad dolgozó nép munkája nyomán. Városokat látsz most, amik szeb­bek, mint valaha. Uj épületek nőttek a ro­mokon, uj gyárak épültek. A szabad nép gazdálkodott szabadságával, építette — önmagának — a maga országát. ... és a Szovjetunióra támaszkodva ... épít, alkot újat. Vasércet, gyapotot küld népi demokráciánk nagy barátja és táma­sza, elengedi a jóvátétel jelentős részét, hogy még jobban tudjunk gazdálkodni, még jobban tudjuk formálni jobb életünket. Textil lesz a gyapotból, uj gépek a vasérc­ből a magyar dolgozó parasztnak, nagyobb lesz a kenyér a dolgozóknak. ... a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével. . . munkálkodik azon, hogy jobb legyen az élet. Az előbb még láttad a hintón jönni a grófnét, a botos ispánt a csendőrökkel és a robotoló parasztot, láttad a nyomortanyán lakó, a társadalomból kivetett munkást. Most nézd: nem kivetett most a munkás. Osztálya, az uj társadalom leglialadottabb osztálya, vezetője, irányítója a jobb életért vívott harcnak. Hősöket nevel a munká­népi demokráciánkról ban a kohók, munkapadok mellett, a szö­vőgépeknél. Élmunkásokat, vállalatvezető­ket, vezérigazgatókat. És a múlt társada­lom számkivetettjei most jól viszik a sza­bad magyar nép ügyét. Földet adnak a dolgozó parasztnak, gépet, iskolát, kultú­rát. Segítenek egymáson, hiszen szövetsé­gesek a harcban, a munkában. A dolgozó nép a munkásosztály vezetésével . . . halad djtapitalixmusból a szocia­lizmus felé&. .. Nézd meg most ezt a szabad magyar né­pét. Ünnepel. Ünnepli szabadságát, amely­ért évszázadok óta harcolt. Szabadsággal köszöntik egymást, „Szabadság“ ez zeng az ajkakon, ez zug az uj városok, uj gyá­rak, a magyar rónák felett, az uj Magyar- ország felett, ahol megdőlt a kapitalizmus és a szabad magyar nép uj rendet, minden eddiginél jobb életet formál... A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, szovjet forma nélkül ezt látod a filmből, ami előtted pergett, amely megmutatta az uj Magyarországot, az uj szabad magyar népet. Bz a nép si­kerrel vivja harcát a tőkés kizsákmányolás a kizsákmányolok ellen, akik régi hatal­mukat sóvárogják vissza: ezek a dolgozók tervszerűen fejlesztik a gazdaságot, s a nép honvédéi védelmezik az épülő szocialista hazát a külső és belső ellenséggel szem­ben. Szép volt a film és a szépben ott volt az igazság. Az igazság, amiben élsz, az élet, amit te magad-is formálsz. P J. Részleteik Hszieh Ping-Ying: Lázadó lányok Elérkezett május hetediké, fe neonz-eti gyásznap volt a ülföldi hatalmak által ki- énysz-erített koncessziók enr íkére. Ezen a napon egész Inában zárva maradtak az kólák és hivatalok, hogy dndenki résztvehessen az nnepi felvonulásokon. Két appal előbb minket is felszó- tott a diákszövetség, hogy etedikén reggel nyolc óra- or ' valamennyien gyülekez­ünk a Közoktatási Társulat pülefces előtt A felszólítást ifüggesztették az iskola hir- etőtáblájára, de a mi igazga- íságunk nem rendelt el sziü- etet epre a napra. -Úgy volt, ogji rendes tanítás lesz. — Nálunk mért nincs isíko- ti szünet? — kérdeztem gyik barátnőmtől, mikor meg­állottám a tanítás kezdetét Űző csengetést. — Miféle iskolai szünet? — sodálkosaött a barátnőim. El ; felejtette, milyen nap van. — Hát n un tudod? Ma van „nemzeti megaláztatás na,p­í.“ — Nálunk ezeket az ünn-e- íket nem tartják meg. — Akkor mi nem is ve- dink részt a felvonuláson? — Persze hogy nem. — De miért, nem? Eg#' idősebb 4Sák meghal­lotta beszélgetésünket és köz­beszólt: — A felvonulás jelszava: „Le az idegen hatalmak befo­lyásával!'* Tudhatod, hogy ezt az iskolát egy idegen nagy­hatalom tartja fenn. Hogy kí­vánhatod, hogy az iskola saját fenntartója ellen tüntessen? — Szünetet követelünk a nemzeti megaláztatás napjá­nak emlékére! — kiáltott'fel valaki. — Igen! Menjünk mindnyá­jan! — ugrottam fel. —• Gjterünk! Mindnyájan megyünk! — kiáltották a töb­biek. Két barátnőmmel sorra fel­kerestük osztálytársainkat és így a, mi osztályunk volt az első, mely elhatározta, hogy ma nem vesz részt az érákon. Aztán az elemisták is követték példánkat. Mikor a főiskolá­sok látlak, hogy mi, gyerekek i lyen bátrak vagyunk, ők its csatlakoztak hozzánk. A főis­kola első, második és harma­dik osztálya kivonult a tanter­mekből, csak a negyedik osz­tály vett továbbra is részt az órákon. De ha a tanulást meg is ta­gadtuk, nem vehettünk részt a felvonuláson, sőt még az iskola épületét sem hagyhat­tuk eL Először arra gondoltunk, hogy szembeszállunk ezzel a tilalommal, de valamelyik idősebb diák figyelmeztetett: — Már azzal is mógezegtük a fegyelmi szabályzatokat, hogy nem veszünk részt az órákon. Ha tovább megyünk, egész biztos, hogy a vezető­ket kicsapják az iskolából. — Akkor itt az iskolában tartjuk meg az ünnepélyt — indítványoztam. A többség elfogadta a javaslatot. Mikor a városi menet do­bokkal és kürtökkel elvonult az iskola előtt, hangosan kiál­tozva, hogy „le az idegen hatalmak befolyásával!“ mi is megkezdtük az ünnepé­lyünket. Papírlapokra min­denféle jelszavakat irtunk, a lapokat botok hegyére tűz­tük, úgy vonultunk fel és le a lépcsőkön. Közben ugyan­olyan lelkesedéssel ordítoz­tunk. mint a tömeg az utcán: c. műveiből. — Le az idegen hatalmak befolyásával! — Szabadságot követelünk! — Mossuk le a nemzeti gyalázatot! A kiáltozást meghallotta az igazgatónő besúgója, Tang kisasszony is. Rögtön jelen­tette a „Sárgaszemünek“ (így neveztük az igazgatónőt) Az igazgatónő haragra gyűlt és tüstént intézkedett, hogy gyülekezőre csengessenek. -- Beszédet tartott és kijelen­tette, hogy az öszes bujtoga- tókat ki fogják csapni az is­kolából. — Csak nem ijedünk meg ettől? — mondtam Sichen- nek, aki nagyon jó barátnőm volt és egy osztállyal lejjebb járt mint én. — Ha ki akar csapni, csapjon ki. Csak nem fogunk az ő kedvéért meg­feledkezni a hazáról? —• Igazad van! Nem félünk semmitől! —Még az életemet is oda­adom a hazámért, ha kell — tettem hőzzá, A bűnösök olyan sokan voltak, hogy az igazgatónő nem merte valamennyit ki­csapni az iskolából. De eltö­kélte, hogy a főkolomposokat feltétlenül eltávolítja. Ez el­sősorban rám vonatkozott. Az igazgatéuő azt tanácsolta bátyámnak, hogy saját érde­kemben önkent vegyen ki aa iskolából. Osztályfőnöknőm, Wu kis­asszony tapintatosan közölte bátyámmal az igazgatónő megmásíthatatlan elhatáro­zását. 1 , . j j — A húga nagyon rosszul viseli magát — mondta. — Állandóan bajt okoz a* isko­lának. Most betelt a mérték, Fegyelmi szabályzataink sze­rint ki kellene csapni, de te­kintettel vagyunk önre. Ezen­kívül húga okos, eleven, ha­tározottan bájos kislány. — Nem akarjuk tönkretenni jö­vőjét azzal, hogy kicsapjuk. A leghelyesebb, ha önként távozik az iskolából. Bátyámat úgy élte a hír, mint derült égből a villám. Sorsom meg volt pecsételve. Szürkületkor búcsút mondtam a misszionárius iskolának. Ez volt az első áldozat, amit a hazáért koztffm* DIÁKTÜNTETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents