Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-13 / 37. szám
A magyar értelmiség tiltakozik a Magyarországgal szemben megindított rágalomhadfárat ellen Magyar válaszjegyzék a budapesti amerikai követséghez Aa Országos Értelmiségi Nemzeti Bizottság szombaton délután Budapesten ülést tartott, hogy tiltakozzék az imperialista országok sajtójában és rádiójában a Mind- szontjUperrei kapcsolatban Magyarországra szórt rágalmak ellen. Andics Erzsébet elvtársnő megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a wroclawi értelmiségi világkongresszus határozata értelmében létrejött Értelmiségi Nemzeti Bizottság megalakulása óta az imperialista és újfasiszta körök nemcsak hogy nem csökkentették támadásukat a dió niokrácia ("'s a haladás tényezői ellen, hanem a legteljesebb mértékben fokozták azt. Hangsúlyozta, hogy a törvény teljes súlyával és szigorával sújtson le a kémeikre, az üzérekre és hazaárulóikra. — Azért jöttünk üsse? — mondta And ion elv társnő —, hogy tiltakozásra szólítsuk fel az egész magyar demokratikus értelmiséget, sőt az egész világ haladó értelmiségét, mert az a rágalomhadjárat, 'washingtoni tudósítója jelenti, hogy Trygve Lie, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyilatkozatot tett, amely, ben elítélte az atlani szerződést. A nyilatkozat érthetően nagy zavart keltett washingtoni diplomáciai körökben. A lap kiemeli, hogy a nagy amerikai hírügynökségek aránylag kereket szentelnek Trygve Lie ki j leütésének. A L'Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja a következőket írja: Az atlanti egyezmény valódi jellegére élesen rávilágít Trygve Lienek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának kijelentése, amely az UNO alapokmányával ellenkezőnek bélyegezte meg az atlanti egyezményt és az elh- hez hasonló szerződéseket. A háborús uszításra a béke erőinek általános mozgósításiával kell felelni. A Daily Mail így ír: Az atlanti egyezményről folyó tárgyalások válságos szakaszba Indonézia kérdése súlyos belső válságot okozott a holland kormányban. A kormányt támogató katolikusok ós munkáspártiak ugyanis amely jelenleg hazánk ellen folyik, támadás az összes gza- budságszerető népek ellen. Andics Erzsébet nagy tapssal fogadott beszéde után Katona Jenő rámutatott arra, hogy a Mindszenty-ügy ürügyével folyta ttot rágaiomthad- járat valójában a béke és a demokrácia ellen folytatott rá- .ga’omhadjá'rat Szabó író hangsúlyozta, hogy a magyar írók és művészek visszautasítják a rágalmak és hazugságok özönét, mert az a szabadság, az igazság, az alkotó munka és a nép felemelkedése ellen irányul. Oürös Zoltán műegyetemi rektor után Tolnai Gábor miniszteri osztályfőnök emelfco d tt szólásra. Tolnai Gábor I határozati javaslatot terjesz- i tett elő, amely a töfbbi között j felhívja a világ értelmiségét, > hogy tiltakozzék a Magyarországgal szemben megindított 1949. február 10-én Szegeden töltött éjszaka után Kopcsak és Meryll alezredesek, az Amerikai Egyesült Államok budapesti katonai attaséjának beosztottjai a jugoszláv határ közelében az egyik dülőuton fényképfelvételeket készítettek. A két hsztnek nem volt engedélye a határsávban való közleke- kedésre és ezt a határőrség udvarias felkérésére nem is tudta megmutatni Ezzel az esettel kapcsolatban a budapesti követség tiltakozó jegyzékére a magyar külügyminisztérium a következő jegyzékben válaszolt: Kopcsak és'Meryll alezredesek február 9-én este érkeztek Szegedre. A Royal szállóban vettek ki lakást, majd az éjszakát két prostituált nő társaságában végigdorbézol- ták. Autójukkal másnap eltár voztak Szegedről és a ju, göíEláv határtól 10 méterre j az egyik dülőuton fényképez- ' tek. Minthogy határátlépő igazolvánnyal nem rendelkeztek és az igazolvány, amelyet Kopcsak felmutatott és amely szerint az országban szabadon közlekedhetik, 1947. december 31-én lejárt, a határőrség értesítette a szegedi Államvédelmi Hatóságot. — Amikor az autóval a szegedi Államvédemi Hatóság épülete elé érkeztek és a határvadász százados bement, Kopcsak az autót nagy sebességgel megindította és a város határában dulakodni kezdett a határvadász százados kísérőjével majd revolverét mellének szegezve arra kényszerítette, hogy az au tótból kiszálljon. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége — mondja a magyar jegyzék — jól tudja, hogy nem ez az első alkalom, hogy Kopcsak alezredes garázdálkodása diplomácia jegyzékvál- tás tárgyát képezd. Illetékes magyar hátságoknál ismételten felmerült az a gondolat, hogy- kérjék Kopcsak alezredes eltávolítását, de eddig elálltak ettől, azért, mert nála otrotmlbább módszerekkel dolgozó, elővigyázatlanabb és kevésbbé intelligens attasét nehezen tud az Egyesült Államok keljére küldeni. A folyó hó 10-i incidens azonfban olyan durva megsértése a diplomáciai előjogoknak, hogy fe! kell tenni a kérdést, összeegyeztethető-e a normális diplomáciai kapcsolatokkal olyan magatartás, amilyet Kopcsak alezredes tanúsít és nem volna-e ideje tiltakozó jegyzék helyett eltávolítani Kopása- kot, mielőtt a magyar ható é- gok ezt kérnék? — fecjeai be a magyar jegyzék. Szovjetunió és a népi demokráciák országai iránt baráti magatartást tanusitó polgárait Ezeket a megtorlásokat és letartóztatásokat senki sem minősítheti egyébnek, mint a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben irányuló ellenséges politikai megnyilvánulásnál:. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nem egyszerű gazdasági együttműködés céljából alakult, mint amilyen a Szovjetunió és Belgium, vagy Hollandia között kereskedelmi téren fennáll. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa azoknak az országok nak szélesebb gazdasági együttműködésére létesült, amelyek tisztességes és bará - ti politikát folytatnak eg\ mással. A szovjet kormány kívánatosnak tartja Jugoszlávia részvételét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Jugoszlávia részvétele azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a jugoszláv kormány felhagy a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben tanúsított ellenséges politikájával és visszatér a régi baráti politikához. A szovjet kormány nem kételkedik abban, hogy csak az ellenséges politika határozott felhagyása és a baráti politika visszaállítása felelhet meg a jugoszláv nép érdekének, gazdasági jólétének és a jugoszláv állam függetlenségének. i ágalomhad j árat éllen. Nagy zavart keltett Washingtoniul az Egyesült Nemzetek főtitkárának nyilatkozata az atlanti egyezmény ügyeken A Oomfoat című francia lap Kor mány válság Hollandiában crkézteik. Londonban aggodalmat lehet tapasizítalni a Washingtonban folyó döntőjellé- gű megbeszélések kimenteiét illetően. A norvég külügyminiszter washingtoni útja csak azt eredményezte, hogy az oslói kormány helyzete gén kényresé vált. A szélsőjobboldali Aurore szintén hibáztatja azt az amerikai tervet, amely Norvégiát minden áron bele akarja kény szerítend az atlanti szerződésbe. Az Izvesztija Írja: a szovjet kormány javasolta Norvégiának, hogy kössön megnemtámadási egyzményt a Szovjetunióval és ilyenmódon bizonyítsa be készségét a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére Ó3 annak a feszültségek enyhítésére ,amelyet az amerikai éjf angol uralkodó1 körök szándékosan igyekeznek előidézni a Szovjetunió és a Norvégia egymásközti viszonyában. élesen szembekerültek az indonéz kérdésben. A katolikusok tengerentúli miniszterét, Stassent pártja lemondásra szólította, fel. Szovjet-jugoszláv jsgyzákváltas a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ügyében A jugoszláv külügyminisztérium február 1-én átadta a jugoszláv kormány jegyzékét a belgrádi szovjet nagykövetnek azzal a gazdasági értekezlettel kapcsolatban, amelyet a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, Lengyelország Románia, és Csehszlovákia képviselői tartottak és ameA. szovjet válaszjegyzék A szovjet kormány áttanulmányozta a jugoszláv szövetségi népköztársaság kormányának február 1-én kelt jegyzékét. A jegyzék a jugoszláv kormány „meglepetését“ fejezi ki amiatt, mert Jugoszláviát nem hívták meg a moszkvai gazdasági értekezletre. A jegyzék egyben azt állítja, hogy Jugoszláviával szemben „megkülönböztetést“ alkalmaznak. A szovjet kormány a jugoszláv kormánynak ezt az állítását alaptalannak tartja, mert éppen a jugoszláv kormány tanúsít ellenséges magatartást a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben. Ez a tény eleve kizárta Jugoszlávia részvételét a moszkvai értekezleten. A jugoszláv kormány két feltétel mellett hajlandó a Kölcsönös Gazdasági Segítség 'Tanácsához csatlakozni: 1. A jugoszláv kormány kéri, hogy a Jugoszláviával kötött és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák országai részéről állítólag megszegett barátsági és kölesölyen megalakult az említett országok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A Szovjetunió jugoszláv ügyvivője február 11-én meglátogatta Kardel j jugoszláv külügyminisztert és átadta neki a szovjet kormánynak a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékét: nős segélynyújtási szerződések alkalmazását állítsák vissza. A jugoszláv kormánynak ez az állítása teljesen hamis és az a célja, hogy félrevezesse a jugoszláv népet. Valójában a jugoszláv kormány szegte meg ezeket a szerződéseket és kötelezettségeket és ellenségessé változtatta a Szovjetunió iránt tanúsított baráti politikáját. 2. A jugoszláv kormány kéri az állítólag Jugoszlávia ellen irányuló propaganda hadjárat megszüntetését. i Ez az állítás szintén hamis és ugyancsak a jugoszláv nép félrevezetésére irányul. A jugoszláv kormány tudja, hogy sem a Szovjetunió, sem a népi demokráciák kormányai nem űznek semmiféle kampányt Jugoszlávia ellen, hanem bírálják a jugoszláv kormánynak a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival szemben tanúsított ellenséges politikáját Nem titok, hogy a jugoszláv kormány megtorlást alkalmaz és letartóztatja a V*. öv to Ham» 37. 1949. február 13. ViSáíDlD 6 oldal.
