Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-22 / 18. szám

1949, január 22, szombat nyírségi magyar nép 3. oldal. Szálasit segítette, Ottóval tárgyalt, Pfeiffernek agitált Mindszenty A Sárga Könyv újabb leleplezései A belügyminisztérium által nyilvánosságra bocsátott Sárga Könyv, amely a Mind­szenty bűnügy okmányainak egy részét tartalmazza, lelep­lezi a bíboros „ellenállási múltját“, A külföldi imperia­.EllenóllásI mull" lista sajtó és annak csahosa, a Vatikán, igyekszik ellenál­lási mártírnak feltüntetni az esztergomi hercegprímást és felháborodott hangon tiltako­zik a letartóztatás ellen. 99' Mindszenty saját vallomása és más iratok, levelek ránt­ják le a leplet a bíboros nyi­las cinkosságáról. „1944. október 21-i letar­tóztatásom — irja vallomá­sában Mindszenty — nem po­litikai okokból történt, ha­nem mert Schiberna Ferenc veszprémmegyei főispán püs­pöki palotámban 1800 pár inget és alsónadrágot, száz­ezer pengő értékű összevásá­rolt nj fehérneműt talált fel­halmozva, s mert vele lakás rekvirálás miatt összevesz­tem. Ezért internáltak.“ Négy beadvánnyal fordul aztán a nyilas kormányhoz Mindszenty és kéri a szaba- donbocsátását, bizonygatva hűségét az államfőhöz (Szá- lasihoz) és a nyilas kor mányhoz, hiszen, mint Vájná nyilas belügyminiszternek ir­ja „az apostoli szentszék el­sőként ismerte el a mai ren­det,“ Azt az óhaját fejezte • ki, hogy körutat tesz a nyu­gati falvakban és „hogy a híveket vigasztalja és kitar­tásra buzdítsa.“ Akit ük „megbízhatónak“ tartanak Mindszentynek ez a határ­talan lelkesedése a nyilasok iránt nem volt újkeletű a ter­ror napjaiban, már jóval előbb is rokonszenvezett ve­lük. 1938-ban Szálasi a bu­dapesti Jézustársasági Novi- eiátus és Manrézára járt lel­kigyakorlatra, Révay Tibor jezsuita atyához. Mindszenty állandó jellemzést kért Szá- lasiról. Révay megnyugtatta és többek között ezt irta áp rilis 16-án „katolikus szem­pontból őt megbízhatónak tartom“ Már akkor segítségére sie­tett a nyilasoknak Mindszenty Papi értekezletet hivott ösz- sze és memorandumban sze­gezték le: „Eszerint az érte­kezlet leszögezte magát a nemzeti szocialista irány kö­vetése mellett. Leszögeztük, hogy a zsidókérdés megoldá­sát a nyilasokhoz hasonlóan faji törvények alapján szük­ségesnek tartjuk.“ A' memo­randumot minden egyházköz­ségbe eljuttatták és mint a bíboros vallja: „a nyilasok térfoglalását segítettük elő.“ Óvás a köztársaság ellen — Schlachta-Súly ok A nyilasok támogatója a felszabadulás után azonnal megkezdte a szervezkedést a magyar köztársaság ellen. „A magyar prímások több, mint kilencszáz éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből fo­lyó lag" óvást emelt az ellen, hogy a nép vette kezébe a ha­talmat. Utána hozzálátott az illegális szervezkedéshez. A Kisgazdapárton keresztüli akart megbízható legitimista személyeket beépít en i, Schlachta Margitot, Kovács Ferencet. Különös előszeretettel visel­tetett Sulyok iránt, akinek is­merte királypárti • beállítottsá­gát. Ottó „dicsőséges királyfi­val“ szintén felvette a kapcso latokat. Tárgyalás a zárdában né mezőgazdaságát“ — ma­gyarul: országunk újra gyar­mattá süllyedt volna. „A külpolitikai kérdések kapcsán figyelembe ajánlotta az új budapesti USA követet, Shelden Chapint, akit ő szemé­lyesen ismert" — (hangzik Mindszenty vallomása. \Az ottawai Mária kongresz szus ürügye alatt Amerikába utazott és egy zárdában Chica­góban találkozott Ottóval. — Részletes utasításokat kért tőle és megtárgyalták a! király választás lehetőségeit. „Ausztria, mint ipari állam továbbifej k i-ztené iparát, Ma- tökéletesíte­t óz kodnak a választásokba va­ló beavatkozástól, de a plébá­nosokon keresztül utasította híveit, hogy elsősorban Schlachta és Pfeiffer pártját támogassák. Sfthlachta Mar­gitnak a választási költségek­re még külön 20 ezer forintot is adott. A Sárga Könyv adatai elénk tárják a bíboros való -arcké. pét, de oz még nem meríti ki azt a hatalmas bűn La jstromot, amellyel a magyar dolgozókat akarta elárulni. yarország pedig A ,»kormányalakítás Hazaérkezve munkához Iá. tott a kardinális. „Hazaérkezé­sem után levelet írtam Chapin követnek, amelyben javasol­tam, hogy az Egyesült Álla. mok vásárolja meg az összes magyarországi szovjet követe­léseket és a vétel követelése legyen a szovjet cisapatoknak teljes kivonulása.“ Az elképzelésük egyszerű volt, csak ogy „kicsit“ naív. A szovjet csapatok kivonulása után bejönnek az angolok, ideiglenesen Mindszenty lesz az államfő, aztán Ottót meg­koronázzák. A kormányt is összeállítót, ták a legitimista vezetők, Ba­ranyai Jusztin, Schlachta Mar­és a többi cinkosok. Miniszterelnök: Baranyai Lipót, Rasi-lay Károly. — A többi -miniszterok arisztokra­ták, munkásárulók, bankárok, földbirtokosok. Nem „politizálunk“ Megbízható embereket ke. restek a minisztériumokban és az 1947-es választások előtt a püspöki konferencián kifej­tette. Mindszenty, hogy a klé­rusnak aktívan be kell avat. koznia. A közvélemény felé nyilat­kozatot tett közzé, hogy tar­Az olvasó írja : Sorompót az adonyi átjáróhoz Beépített területen van a nyiradonyi vasúti átjáró. A járművek vezetői örökös bi­zonytalanságban vannak, mert soha sem tudhatják, melyik pillanatban kapja de­rékon a járművüket a robogó vonat, ha véletlenül nem hall ják meg a nagy zajban, vagy esetleg erős szélfuvásban a közelgő vonat füttyét. Arra kérjük az illetékese­ket, hogy amennyiben nem ütközik különösebb akadály­ba, helyezzenek sorompót az adonyi átjáróhoz. Forgalmas útvonal ez, autóbuszközleke­dése is van. Az esetleges szerencsétlenség elkerülése céljából megérdemli a sorom­pót ez az átjáró. Gépjárművezető olvasó. Lajtai Endre elvtárs nyitja meg a Munkásmozgalmi Kiállítás Ma reggel 8 órakor nyíld meg a nyíregyházi vármegye házán a Magyar Munkásmoz galmi Intézet vándorkiáll tása. A vándorkiállítás néhány hét alatt az egész ország b koíságávat megismerteti i m agya r m unkásmozgalon múltját, a dicsőséges harco kát a kizi-ákmányolók ellen, t felszabadulásért folytatott küz. delmeket és vezetőink életét. A kiállítás iránt városszer­te nagy az érdeklődés. Nem­csak a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai akarnak megiiimerkedm. a munkásosz­tály harcaival, hanem a város lakos-ágának széles körei is. Erre alkalmuk is lesz, mert a kiállítás két napon kieresz­tő! — szombaton és vasárnap — reggel 9-től este 8 éráig lejsz nyitva. A mai ünnepélyes megnyi. tón megjelennek a demokrati­kus pártok, a tömegszerveze­tek, az üzemek, az intézmé­nyek a hivatalok és az. is­kolák kiküldöttei. Megnyitó beszédet Lajtai Endre elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi titkára mond. Meghívó A nyíregyházi PIKOSz Sza. hadszervezet 1949. I. 30-án d. e. 10 órai kezdettel tartja meg évi tisztújító közgyűlését az Abbázia-kávéház különter­mében, melyre T. kartácsain­kat meghívjuk. Határozatképtelenség ese­tén ugyanaznap délelőtt 11 órai kezdettel. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezetői beszámoló. 3. Pénztári jelentési 4. A felmentvény megadása. 5. Az ríj tisztikar megvá­lasztása. 6. A PIKOSz beolvadása a KISOSz-ba. Nyíregyháza, 1949. január hó 17-én. Szakács István elnök. A termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzata Lapunk tegnapi számában ismertettük a termelőszövet­kezeti csoportok működési sza­bályzatának általános vonat­kozású részleteit. ígéretünk, hoz híven mai számunkban az í. és II. számú termelőszövet­kezeti ooportok működési azabályzatának részletes is­mertetésére térünk ki. * Az első a legalacsonyabb fejlettségi fokon álló termelő- csoport, az úgynevezett „táb­lástermelő szövetkezeti cso­port“ működését szabályozza. Hogyan működik a táblás- lerm e lőszö vet kié ze ti csoport? A gazdasági év kezdete előtt- az intézőbizottság javaslatot telsz a vetésforgóra és a cso­port minden tagjával a föld­könyvbe bejegyzett földjére vetéstervet készíttet. Az egyéni vetésterveket összehan. gólja és beilleszti a vetésforgó ba. Az egyfaj'a növényt lehe­tőleg egy táblába kell vetni. A föld felszántása közösen — táblásán — történik. A szántáshoz a szövetkezet, gép­állomás és a tagok gépeit, fel­szerelését kell (használni. A tag tulajdonát képező felsze­relésért, vagy igaerőért is a szokásos bért kell kifizetni. A szántás köl'sége közijs, s a költségeket a tagok a vetés­tervben való részvételük ará­nyában fizetik. A trágyázás alá kerülő föld­terület nagyságát a vetésforgó figyelembevételével az intéző­bizottság állapítja meg. Az in­tézőbizottság a földklönyv alapján megállapítja, hogy az egyes tag mennyi istállótrá­gyával köteles a trágyázáshoz hozzájárulni. Ha a tag nem tud elegendő istállótrágyáí rendelkezésre bocsátani, úgy az intézőbizottság elrendelheti egyes növények -műtrágyázá­sát. A műtrágya beszerzése közösen történik. A kötelező műtrágyázáson felül az egyes tagok saját költségükön belá­tásuk szerint használha'nak műtrágyát. A vetés a kalászosoknál, ap. ró-mag vaknál, s mindazoknál a növényeknél, amelyeket gép­pel szoktak vetni, közösen tör­ténik. A vetéshez egységes, lehetőleg minőségi magot kell használni. Egyéb termények­nél a tag a részére kijelölt te­rületen a vetést- egyénileg végzi. A vetés után a földet a to­vábbi megművelés céljából meg kell osztani. Az egyes táblákon belül ki kell jelölni olyan nagyságú parcellákat, amilyenek az egyes tagokat a vetésterv szerint megilletnek. Az egyes tagokat megillető ve­tésterületet sorshúzás útján ■ kei! kiosztani. A tag a részére kimért te­rületen egyénileg végzi el, a szükséges további munkákat és a betakarítást is. A betaka­rított terménnyel -minden tag a legjobb belátása szerint ren­delkezik, de minden tagnak hozzá kell járulnia a közös ki­adásokhoz, valamint a tarta­lékalapok képzéséhez. A cső. port kétféle tartalékalapot lé­tesít. Az egyiket a következő év termelési községeinek fe­dezésére, a másikat új gaz­dasági gépek, felszerelések, jószágok beszerzésére. A második szabályzat -már a táblásnál magasabb fejlettsé­gű termelő-csoport az „átlagel­oszt á-ú termelőszövetkezeti csopor“’ működését szabályoz­za. A termelőszövetkezeti cso­portoknak ez a ‘ípusa abban különbözik az elsőtől, hogy nemcsak a szántás-vetés mun­káját végzik közösen, hanem a betakarítást is és különbség van a termés elosztásának mód jábian te. A géppel nem vethe­tő növények vetését a csoport, értekezlet alapján végezhetik közösen is. Úgyszintén a nö­vények ápolását és a föld egyéb művelését is. Az egyéni munka jő elvégzését az intéző- bizottság ellenőrzi. Az intéző- bizoít:ágnak a közös művelés érdekében kiadó't utasításait a tag köteles pontosan végre­hajtani. Az aratási munkákat gabonáinál, kapásoknál, az in­tézőbizottság szervezi. Az ara­tás történhet közösen is, egyé­nileg te. De a termést aratás után közös szérűre -kell horda­ni, ahol a cséplés közösen tör­ténik. Az intézőbizottság a termés, eredményből levonja az évköz­ben felmerült kiadásokat, va­lamint levonja a jövő évi ter­melési és tartalékolási köTsé- geket. A fennmaradói egész termést pedig a tagok között a vetésterület arányában fel­osztja olymódon, hogy minden tag az össztermésből átlag szerint részesedjék. ,

Next

/
Thumbnails
Contents