Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-18 / 14. szám

Rákosi Mátyás cikke népi diniKriciiDk néhány kérdéséről A vasárnapi Szabad Nép­jen Rákosi Mátyás rendkívüli jelentőségű, cikke jelent meg a lépi demokrácia néhány kér- léséröl. A cikk bevezetésében Ráko­si Mátyás kifejti, hogy a je- enlegi helyzet szükségessé teszi a *népi demokrácia né­hány alapvető kérdésének tisztázását. Dimitrov és Bierut kérdésben elhangzott meg­állapításainak ismertetése után a következőkben foglalja ösz- sze Rákosi Mátyás elvtárs a népi demokrácia meghatározá­sát. „A népi demokrácia olyan állam, melynek segítségével a Szovjetunió győzelmének ered menyeként és a Szovjetunióra támaszkodva, a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével Ital ad a kapit alizmusból a szo­cializmus felé. A népi demo­krácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, szovjet for­ma nélkül.“ Ezután a cikk a marxizmus klasszikussainak véleményét Ismerteti az államról és a diktatúráról. Végül Lenint idézi '• „A kapitalizmusnak kommunizmusba való átmene­te természetesen szintén a po­litikai formák hatalmas töme­gét és változatosságát kell, ’hogy nyújtsa, de a lényeg mindnyájukban elkerülhetetle­nül egy lesz: a p föle táriát us diktatúrája.“ Tehát a kapitalizmusból a •szocializmusba való átmenet zetet, amelynek kiszolgálói a földbirtokosok, tőkések, csend őr- és katonatisztek, magas államhivatalnokok, a német hadsereg kitakarodásával szintén elmenekültek az or­szágból. Az ittmaradt burzso­áziái számára pedig egyre ki­látástalanabb minden kísérlet a nép hatalmának megdönté­sére. így a' proletárdiktatúra Sztá­lin által meghatározott funk­cióit: megtörni a tőke hatalmá­nak visszaállítására irányuló kísérleteket, megszervezni az építőmunkát és felfegyverez- m a forradalmat az imperializ. mus elleni harcra, viszonylag békésen tudják a népi demo­kráciák végrehajtani. A magyar népi demokrácia a legfiatalabb a népi demokrá­ciák táborában, nálunk • csak két és félévi kemény munka után sikerült a dolgozók több. régét a Kom műn is‘a Párt mö­gé felsorakoztatni. A küzde­lem ma már a szocializmus, a * népi demokrácia javára álölt el. f Ez a kései fejlődés az oka annak, hogy a magyar kom. munisták nem vetették fel ed. dig a maga egészében népi de­mokráciánk jellegének, szere­pének és fejlődésének kérdé- j seit. Rákosi Mátyás végezetül | még eg.v szempontra hívja fel j a figyelmet. Bierut beszédé- ! lien hangsúlyozza, hogy a né- I pi demokrácia a nemzetközi vi. egyik formája lehet a szovjet forma, a másik a népi demo­krácia. Az oka, hogy a népi demokráciák a proletárdikta­túra szovjet formája nélkül építhetik a szocializmust az, hogy amig a Szovjetunió el- lenforradalmárjai és burzsoá­ziája a forradalom kitörésekor helyén maradt és mind belül­ről, mind kívülről elkeseredet­ten harcolt a rendszer ellen, addig a népi demokráciában a felszabadító szovjet hadse­reg zúzta szét az államgépe­szonylatban kialakult új erő­viszonyok kifejeződése. Ezek az erőviszonyok egyre inkább a szocializmus javára tolóidnak el és új erőforrásai a szocia­lista világot építő proletár nemzetköziségnek. A győze­lem megvalósítása a mi nem­zedékünk történelmi feladata. „Rajta leszünk, hogy ezt a feladatot a mi hazánkban, a magyar dolgozó nép üdvére és .felvirágoztatására sikerrel és becsülettel elvégezzük“ — fe­jezi he cikkét Rákosi Mátyás elvtárs. Megalakult a vas- és fémmunkás dolgozók szakszervezete A magyar vas- és fémmun­kások országos szabad szak. szervezetének nagy választmá­nya, a nagyüzemek ü. b. elnö­kei és a szakmai' szervező b:- zöttságok vasárnap értekezle­tet tartottak, amelyen megvi- taták az ipari szervezkedésre való áttérést, Mekis József főtitkár han­goztatta, hogy az ipari szer­vezkedésnek politikai jelentő, gégén túl a termelés növelése és a inunkaverssnvek megerő­södése szempontjából is igen nagy jelentei1 égé van. Ezután Apró Antal, a Szak­szervezeti Tanács főtitkára mondott rövid beszédet, majd a hozzászólások befejezése után a nagyválasztmány hoz­zájárult ahhoz, hogy a szak. szervezet eddigi nevét „Vas- és Fémipari Dolgozók Szak- szervezete“ névre változtassák meg. í Fokozódik a bomlási folyamat SCuominfiang-Kinában Megkezdték banking kiürítését A londoni rádió kínai tudó­sitója Csangkaisekék csapa­tainak döntő vereségéről szá­mol be. Tiencsin elestével a kiírni néphadsereg ereje Nan­king ellen összpontosul, ami annál is-könnyebb, mert a két város közötti területet a de­mokratikus csapatok tartják kezükben. Ugv látszik, Csang- kaisek is meg van győződve erről. A kiürítési munkálatok hétfőn hajnalban már meg is kezdődtek. Az AFP nankingi tudósítója szerint Mao-Ce-Tung január 14-i kiáltványa uj fordulatot adott a politikai helyzet ala­kulásának Kínában. Osang- kaisek és politikai munka­társai lázasan tanácskoznak, mialatt Nankingban borúlátás és zür-zavar uralkodik. A bé­kepropaganda tovább folyik ezalatt egész Koumintang Kí­nában. Nanking és Sanghaj városi tanácsa a lakosság kí­vánságát tolmácsolva újabb felhívást bocsátott ki a fegy­verszüneti tárgyalások megin­dítása érdekében. Sok egyete­mi tanár is csatlakozott a fel­híváshoz. A napilapok az utóbbi na­pok során soha nem látott hevességgel támadták a kor­mányzatot. Másrészt a tarto­mányi kormányok és az egyes tábornokok is szemmel látha­tólag igyekeznek elszakadni Nankingból jelentik, hogy a kormánycsapatok utolsó vé­delmi állása most már nem egészen 50 kilométerre van Nankingtól. Nanking kiüríté­se tovább folyik részben a központi kormánytól. így például a Középkinában állo­másozó Kuomintang erők fő­parancsnoka nem volt haj­landó Csangkaisek parancsá­ra erősítéseket küldeni Nan- kingba. Egy nankingi katolikus új­ság vasánapi számában szo­katlanul heves támadást inté­zett a nankingi kormányrend- szer ellen. A lap szerint a mostani rendszer vezetői fele­lősek mindazokért a bajokért, amelyek a kínai nép szenve­déseit okozzák Olyan szervezetet hoztunk létre, amelyben először egyesítik erőiket a dolgozó parasztok Megalakult a DEFOSz nyíregyházi szervezete és filmszínházakat, könyvtára­Lelkes hangulatban, a dol­gozó kis. és középparasztok, h földmunkások nagyszámú je­lenlétében alakult meg Nyír­egyházán is, mint az ország többi 50 nagyobb városában a Dolgozói Parasztok és Föld­munkások Országos Szövetsé­gének nyíregyházi szervezete. A Független Kisgazda Párt részéről Varga Gedeon, köz­ponti kiküldött visszapillan­tást vetett a parasztság évszá­zados küzdelmeire és méltatta a DÉFOSz megalakulásának nagy jelentőségét. Török Gábor, a Magyar Dolgozók Pártjának központi kiküldöttje emelkedett ezután szólásra. A hallgatóság általá­nos érdeklődése közben jelen, tette ki beiízéde bevezető ré­szében: I Olyan szervezetet hoztunk létre, amelyben először m a magyar történelem fo­lyamán egyesítik erői. két a dolgozó parasztok a maguk felemelkedése ér­dekében. Ebben a szervezetben egymás­ra talál pártállásra való te. I 1-, intet nélkül a falu dolgozó j népe. A DÉFOSz feadatait vázol­va ismertette azokat a célkitű­zéseket, amelyeket a népi de­mokrácia tűzött maga elé: Megszüntetni a falu elmara­dottságát, eltüntetni a kü­lönbséget város és falu között, villanyt, rádiót, kórházat, nap. közi otthonokat, színházakat kát a falu népének! Elavult mezőgazadsági módszerünket is meg kell változtatni és be­vinni a mezőgazdaságba a technika és tudomány eszkö­zeit. Fejlesztenünk kel] általá­nos falusi szövetkezeteinket és ebben a munkában ugyancsak tevékenyen és derekasan ki kell vennie részét a DÉFOSz nyíregyházi szervezetének. Közvetlen feladatokként eze­ket jelölte meg Török Gábor elvtárs: Biztosítani kelj a mezőgaz­daság érdekvélemét a falu kizsákmányolóival szem­ben. Biztosítani kell, hogy a terme- t léisi szerződések és a mezőgaz. | daságnak juttatott minden ál­lami segítség valóban a dolgo­zó parasztság érdekeit szol- '* gálja. Biztosítani kell, hogv 1 növénytermelés és. állatié, nyésztés fejlesztésének -mun­kájában, az építkezési segé­lyek juttatásánál (villamosítás, csatornázás, öntözéses gaz­dálkodás), nemesített vető­magvak osztásánál, traktorál. lomásoknái, a falusi közigaz­gatásban és az élet minden t, - rületén , — összhangban az egész ország egyetemes érde­keivel — valóban érvényesü1- hessen a dolgozó parasztság érdeke. Ott kell lennie a dolgozó parasztságnak a földmű­ves. és hitelszövetkezetek, termelő szövetkezetek ve­zető helyein. Főifeladatként jelölte meg Török Gálbor, hogy a DÉFOSe munkájába be kell vonni a földmunkások, kisbirtokosok, középparasztok minél hatal­masabb tömegeit. El kell határolni a dolgozó parasztságot, középpa­rasztságot a szabotáló, ki­zsákmányoló nagy-gazdák­ból, akik akadályozzák a mezőgazdaság fejlődését. Megállapította a továbbiak­ban az MDP központi kikül­dött szónoka, hogy a DÉFOSz a Nemzeti Függetlenségi Frontban a dolgozó paraszt­ság akaratának kifejezője lesz, a munkások és dolgoz«) parasztok szövetségén be. lül pedig a munkásosz­tály vezetésével fogja vég­rehajtani feladatait a falun. Végül belpolitikai kérdések, ről beszélt, majd befejezésüt hangoztatta, hogy a DBFOS« életrevalóságát az első erő­próba, a tavaszi szántás-vetési munkánk sikeres vezetésével, irányítái-ával és végrehajtásá­val fogja bebizonyítani. Polcz János a Nemzeti Pa­rasztpárt részéről méltatta a DEFOSz megalakulásának je­lentőségét, majd megválás«, tetták a szervezet nyíregyházi vezetőségét. A szervezet elnöke Gerliczkjr András, alelnöke Veczán Jó­zsef és Barna János, titkára Medve Pál lett. . -v ' * ' f 1 ' VI. évfolyam, 14. szám. 1949. január 18 Kedd. Ara 60 fillér Lapzártakor jelentik: J- vi JilUOJl, öíillgullUj IoöOUvB Kantonba. Csangkaisek kormá nva elsősorban az összes el­mozdítható állami javakat hor datta el a városból.

Next

/
Thumbnails
Contents