Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-13 / 10. szám

1949. január 13, csütörtök NYÍRSÉGI MAGYAR NÉ? 3. oldal Milyen eredményeket értek el eddig termelőszövetkezeteink ? A nyíregyházi dohánybevál­tó üzemek dolgozói nemrég üzemi értekezletet tartottak. —- Az üzemi értekezleten kilenc munkacsoport vezetője jelen­tette be csoportja brigádalakí­tási szándékát. A csoportveze tök ismertették vállalt kon­krét feladataikat, amiket kol­lektiven'hajlanak majd végre és mindannyian kifejtették: mi is ki akarjuk venni részünket a szocialista építés munkájá­ból. A kilenc brigád felada­tául tűzte ki, hogy a forgatás­nál a személyenkénti napi át­lagteljesítményt, a 256 kilét 280 killíra emeli, a fennálló "íz százalékos sejejtet három százalékra, majd egy száza­lékra csökkenti, a szállításra kerülő dohány bálázásánál pe­dig az ütvén helyett 60 bálát készítenek ej naponta. A mun­kafegyelem megszilárdítására p: d:g elhatározták, hogy a késéseket teljesen megszünte­tik. Brigádjaikkal az üzem élcsapata akarnak lenni. A T. 14. brigád Varéba Andrásnét, a D. 23. Racsko Mihálynét, a T- 5. Bige Ta­in ésnét, a T- 9- özv. Humieskó Ma délután frentgyfilés Kisvárdán Gyenge Károly elvtárs, Szlávit Miklós és Lukács András a gyűlés szónokai Vármegyénkben Kisvár­dán tartják meg az első frontgyülést, ma délután hat •rai kezdettel. A népgyülés szónokai Gyenge Károly elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottságának titkára, vármegyénk ország­gyűlési képviselője, a Füg­getlen Kisgazdapárt részéről Szlávik Miklós megyei titkár, a Nemzeti Parasztpárt részé­ről pedig Lukács András. A kisvárdai dolgozók nagy érdeklődéssel várják a ma délutáni nagy népgyülést. A „Vitézek és hősök“-et adták elő a nyírbátori SzlT-ifjamunkások Dicséretre méltó; törekvéssel kapcsolódott be a nyírbátori Bóni gyár Szit kulturgárdája a község kulturális életének kialakításába. A Magyar Dol­gozóik Pártjának üzemi párt- szervezete által rendezett mű- aoros előadás keretében Ger­gely Sándor, „Vitézek és -hő­sök“ című színművét adták elő a gyár if júmunkásai. Az elő­adásra nagy lelkesedéssel ké­szültek és a közönség előtt be­bizonyították azt, hogy ilyen komoly és nagy feladatot is jól meg tudnak oldani. A haladó szellemű darab az illegalitásban dolgozó kommu­nisták önfeláldozó haza. és nép-szieretetét mutatja be, akik kitartanak eszméjük mel­lett a legnehezebb megpró­báltatások közepette is. Bár élete forog kockán a halálra­ítélt Eszterág Pálnak, de a Pártot, az igaz ügyet nem árulja el. A félezerre menő nézőkö­zönség, üzemi munkások és a község dolgozói nagy tetszés­sel fogadták az előadást s ez iránymutatás kell, hogy legyen az ifjúmunkások további kul­turális munkájához. Újabb ha­ladószellemű előadások rende­zésével és bemutatásával to­vábbra is élénken részt kell venniük Nyírbátor kulturális életének irányításában. A Szít színjátszó csoport el­határozta, bogy a „Vitézek és hősök“-et a környék községei­ben, Nagykállóban, Baktahi- rántházán, Mátészalkán is elő­adják. á magánalkelmazottak szakszervezete a szakmai továbbképzésért A magánalkalmazott szak- szervezeti munka középpont­úban jelenleg a szakoktatás térdése áll. A magánalkal- nazottak szakszervezete pil­lanatnyilag tart uigyan szá­non egy-két munkanélküli isztviselőt, de ezek szakmai- 1 ag képzetlenek, csak kis yakorlattal rendelkeznek. — ró szakképzettségű tisztvise­lők terén hiány mutatkozik. Éppen ezért könyvelői és vors-, gépírói tanfolyamokat míitott a mlagánalkalmazot- jk szakszervezete. A köny- elői tanfolyamnak 34, a gép s gyorsíró tanfolyamnak edig 22 hallgatója van. A mfolyamok végzett hallga- n minősítést kapnak és ionnal kiközvetítik őket. A .ostani tanfolyamok elvég- lse után újabbak indulnak i nevelnek képzett tisztvf-. tőket a szocializmust építő munka feladatainak megol­dására. Szakszervezeti szemináriu­mokon jelenleg 78 magánal­kalmazott tanul. A kereske­delmi középiskolában Kéri Margit elvtársnő, a szakszer­vezet titkára tart hetenként szakszervezeti órákat az is­kola növendékeinek, akikből uj, haladó értelmiségünk legjava fog kikerülni. A szak szervezet szakmai tovább­képzésének munkájához tartó zott a nemrég megrendezett ötnapos iskola is, amelyen biztosítási üzletszerzők vet­tek részt. — A szakszerve­zetnek 600 kötetes könyvtára van, most ujabb műveket vá­sárolnak. A szakoktatás mellett jó kulturmunkát is visznek. — Kulturgárdájuk legjobbjai a Pálit, központi kit|turgárdá- jában is tevékeny munkát folytatnak. ! Jánosnét, a T. 4. Murár And­rásnét, a D. 22. özv. Sípos Já- nosnét, a T. 11. Petrikovics Pálnét, a T. 3. Spánc Imrénét, a T• 15- brigád pedig Fényes Miklósnét választotta brigád- vezetőnek. Az üzemi értekezleten elha­tározták, hogy ezentúl szakelő­adásokat tartanak majd az új, fiatal munkások képzésére, hogy azok is elsajátítsák a jobb munka tudományát. Több, mint 309 földműves termelőszövetkezet van jelen­leg hazánkban. Mintegy 99.000 holdon folyik már a föld kö­zös művelése, ami azt ( bizo­nyítja, hogy a magyar falu népe megindult a helyes irányban. Vannak szövetkeze­tek, amelyek két-három éve működnek és ha nem is teljesen mintaszerűek még el­ért eredményeik mutatják a szövetkezeti gazdálkodás fö­lényét. A sarkadi földművesszövet- kezei például 1947-ben holdan­ként 13.8 q búzát termeit, ugyanakkor a községi átlag egyéni termelésben 6 q. — 1947-ben holdanként átlag 143 mázsa cukorrépát termelt a szövetkezet, az egyéni ter­melők 60 mázsás átlagával szemben. Az 1948. esztendőben is ha­sonlók az eredmények. Bújá­ból holdanként átlag 4 mázsá­val termelt többet a szövetke­zet, mint a falu többi gazdája. Hasonló eredményeket ér­nek el a többi termelőszövet­kezetek is. Igazságosabb lett a fogyasztási javak elosztása A dolgozók életszínvonalá­nak alakulására a lakosság rendelkezésére álló fogyasz­tási javakból is lehet követ­keztetni. A nemzeti jövede­lem egy részét a közületek kiadásaira, fnemzetközi köte­lezettségeink teljesítésére, be­ruházásokra stb. fordítjuk, a fennmaradó rész szolgál a ami 1946-47-ben alig haladta meg a 13.5 milliúrdot. Ebből a közületek dologi kiadásaira 916 milliót, nemzetközi köte­lezettségeink teljesítésére 1.436 milliót, beruházásokra 540 milliót fordítottunk. Bel­földi fogyasztásra 10.689 millió maradt. Az első tervév hatalmas ,fW A 5ZAVQK MILLIÓ FORINTOT JtLENTENCK belföldi fogyasztásra. 1938- ban a közületi kiadások és a beruházások 2.800, illetve 1.205 milliót tettek ki, a 21.623 milliós nemzeti jövede­lemből, igy valamivel több, mint 16 milliárd jutott bel­földi fogyasztásra. A háborús pusztítások alaposan megté­pázták nemzeti jövedelmünket fellendülést hozott. Nemcsak az előző évi eredményeket szárnyaltuk túl, hanem az .előirányzatot is. A belföldi fogyasztásra az előirányzott 12.205 millió forint helyett 13.934 millió forint jutott. A közületi kiadásokat sikerült az előirányzottnál kevesebbre fogni. 1.750 millió' helyett Meg akarta ölni szerelmét, mert az mással kötött eljegyzést Érdekes szerelmi bonyo­dalom aktái érkeztek meg a napokban az államügyészség­hez. Az ügy főszereplője Magyar Jolán Oros, nagyszál­lástanyai lakos kétheti esz­méletlenség-.' után most tért magához a nyíregyházi Er­zsébet kórházban és most hallgathatták csak ki a nyomozást végző detektívek. Magyar Jolánnak Vass József tanyabeli legény tette a szépet. A leány többször ki­adta az útját, mert nem tet­szett neki Vass. A fiú mégis eljött, még akkor is, amikor Kondor János már megkérte a leány kezét. Az eljegyzés estéjén Vass József megleste szerelmét. Amikor az kiment az udvarra fejbeverte és ismeretlen helyre szökött. Remény van rá, hogy a kétheti eszmélet­lenségből magához tért Ma- avar Jolán felépül. A tettest körözi a rendőrség. / csak 1655 rnibiót fordítottunk erre a célra. A nemzetközi kötelezettségek teljesítésében nagy könnyebbséget jelentett a Szovjetunió jóvátételi en­gedménye, ami által több mint 200 millió forintot fizettünk ki erre a célra: kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. A beruházások vonalán is túlteljesítettük az előirányza­tot, 1.796 millió forint helyett 1.987 millió forintot ruház­tunk be. A belföldi fogyasztásra ren­delkezésre álló javak értéke 85.5 százaléka az 1938 évi mennyiségnek, de több mint 30 százalékkal magasabb az előző évinél és közel 6 szá­zalékkal több, mint az elői­rányzat. Számításba kell ven­ni azt is, hogy ma sokkal igazságosabb a javak elosz­tása, mint a háború előtt. 1938-ban a lakosságnak 0.7 százaléka zsebelte be a nem­zeti jövedelemnek 20 száza­lékát. A felszabadulás után a földbirtokos réteg, az álla­mosítások után a gyárosok túlnyomó részének a kikap­csolásával megváltozott az elosztás. A kizsákmányoló ré­teg jóval kevesebbel kényte­len megelégedni, a dolgo­zóknak igy természetesen több jut. _ A javak igaz­ságosabb elosztása folytán vált tehát lehetségessé, hogy ugyanakkor, amikor a ren­delkezésre álló fogyasztási ja vak mennyisége még 13—14 százalékkal elmarad a hábo­rú előttivel, a dolgozók élet­színvonala elérhette sőt meg is haladhatta az. 1938-ast. Az olvasó írja: Sülért sötét 8 kisvárlaí állomás ? A kisvárdai állomásról a reggel háromnegyed hatkor induló vonattal a kisvárdai dolgozók tömege utazik a vá­rosba és. másutt fekvő munka helyére. A pályaudvar a téli napokban bizony vak sötét kora reggel. Az állomás veze. tősége nem gondoskodik erre az időre világításról, így a dolgozóik vaksötótben kényte­lenek a sínek közt és küszöbö­kön botorkálni. Ha aj reggel 3 órakor érkező gyors; utasai kedvéért ki tudják világítani az állomást, világítsák ki a munkába induló dolgozók ked­véért is. Az állomás fűtésével is baj van. Rosszak a kályhák, füs­tölnek, a várótermek tisztáta­lanok, szemetesek. Az utasok rendetlen és ráadásul hideg váróteremben kénytelenek ácsorogni. Kérjük az állomás vezető­ségét, orvosolja a kisvárdai dolgozók panaszát. Egy olvasó. Rádió készülékeit részletfizetésre, motoralkatrészek, kismotorláncok PALOTAI műszaki kereskedőnél Zrínyi Hona utca 8. ex. Mi is ki akarjuk venni részünket a szocialista épités munkájából! lene nsaMü alakült a HiMI iizili

Next

/
Thumbnails
Contents