Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-12 / 9. szám

4. oldal nyírségi magyar nép 1949. január 12, szerda I FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései A IV. számú felülvizsgáló ilzotiságok megtaríoiták első időközi értekezletüket Sza aolcs megye járási székhe* yein. Az értekezleten beszá­moltak az eddig végzett mun bájukról, néhány példával megvilágították, hogy hogyan készítették el javaslataik in­dokolását. A felülvizsgálok értékes tapasztalatokat sze­reztek; amint megvizsgálták külön-külön a bizottságok működését. * Néhány bizottságnál elő fordul, hogy a kizárási ja­vaslat indoklása nem világos. A kemecsei járásban például kizárásra javasoltak egy párttagot csupán azzal a megjegyzéssel, hogy osztály- idegen. A járási kiértékelés alkalmával kijavították az indoklást, konkrétan fogal­mazták meg a kizárás okát: elsikkasztotta a szövetkezet vagyonát és ebből kifolyóan bűnvádi eljárás is indult elle­ne. * A nyirbiogdányi járás egyik bizottsága közellátási tisztvi­selőt vizsgált felül. A tisztvi­selő mindenben megfelelt a párttagsággal járó követel­ményeknek és amikor a ku- lák kérdésről faggatták, he­vesen ki is fakadt a kulákok ellen. Kiderült azonban, hogy kifakadása korántsem volt őszinte, a legszorosabb kap­csolatot tartja fenn a község kulákjaival, sőt mint köz­ellátási tisztviselő arra is vállalkozott, hogy 40 mázsá­val csökkentse egyik nagy­gazda beszolgáltatási köte­lezettségét. Ezért egyébként is eljárás indult ellene. Jogo­san javasolták kizárásra. Apró Antal elvtárs rádiónyilatkozata a kollektiv szerződésről FILM iiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiinii Most folyik az új kollektív keretszerződés előkészítése és kidolgozása. Érthető tehát az az érdeklődés, amely az or­szág és így Nyíregyháza ipari munkássága körében tapasztal­ható. Üzemek, műhelyek dol­gozói értekezleteken, riopgyű. léseken tárgyalják az új nor­mákat és a kollektív keret- szerződés lényegét. Apró Antal elvtárs, a Szak- szervezeti Tanács főtitkára ma este fél 8 órai kezdettel rádió- előadást tart az új kollektív keretszerződésről. Az előadás során Aprtó: Antal elvtárs vilá­gos képet nyújt majd az üze­mek dolgozóinak az új kollek­tív szerződés szellemér ifi és lényegesebb pontjairól. Három ragyogó szovjetfil- t met mutatnak be csütörtöktő. • a nyíregyházi mozik. Az (jr- | ség a békén, a Fény hull az j útra és az Órosz kérdés per- S getés® kiemelkedő eseménye ! lesz a város kuliúréletének, Az Őrség a békén című filmet az Apolló mozi tűzte műsorára. Rendkívül ér­Jóvá hagyta Nyíregyháza 1949. A Magyar Dolgozók Pártja ' vezetésével a várospolitikai | bizottság és a város illetékes ügyosztályai kidolgozták Nyír­egyháza hároméves tervének utolsóévi tervét. A tervet fel­terjesztették jóváhagyás célja, bél, az Országos Tervhivatal­hoz, amely — mint most érte­sültünk — már vissza is küld­te a jóváhagyást. Városunk tervének utolsóévi beruházása már 900.000 forint, szemben az elmúlt esztendeit vei, amely mindössze 500.000 forintos volt az idei tervberu­házásokból — mint az a vá­rospolitikai bizottság most ké ) zülő első három havi munka­tér véből máris megállapítható — már komoly és kézzelfog­ható eredmények mutathatók majd fel. Az első háromhónapos mun. katervet egyébként — mint márt azt egyizben közöltük is — a napokban tárgyalja meg _ A Szovjet-Magyar Mű­velődési Társaság napokban megtartott kulturestje után kidolgozza a téli évad hónap­jainak kulturális tervét. Min­den hó első szombatján kul­túrestet fognak rendezni, amelyeket vetített- képes elő­adással kötnek egybe. a Tervhivatal évi tervberuházását a várospolitikai bizottság a város ügyosztályainak bevoná­sával. dekes é? nagyjelentőségű ez a film, amely a dokumentfilm izgalmas riportszerűségével és teljes történelmi hűséggel be­mutatja a nézőnek a béke ha­talmas őrét, a szovjet hadse­reget. Az őrség a békén meg­ismerteti a nézővel a szovjet hadsereg történetét, ezen ke­KÍNAI költők Ej nincsen idő most verset faragni, bámulni holdat bambuszok felett: Géppisztolyt fog s nem ecsetet Csuand fii, vörösök most a vándorfellegek. Az ut mentén a cseresznyevirágok elnyittak, lehullik szirmuk. Fehér a hegytető. A ferdeszemü lányok árkot ásnak a dombok tetején Télen és nyáron, ősszel és tavasszal az uj tájak hoznak sok uj csatát, már Mukdenben zeng erős, fiatal dal, megyünk síkságokon, hegyeken át. Vesszen csak álmában, aki magányos, tudjuk, hogy jó a bor és szép a tó, de nincs időnk csodálni most az álmos fenyveseket s hogy hull rájuk a hó. Megyünk, Óriássá dagadt folyóknak ereje visz, a lendület sodor. Szabadság, föld, az emberi jogoknak telje kell, mámoriicbb, mint a bor. A tetteink a történelmet írják, nem mossák te a hullámok. Ragyog. Klfeszitjük az ég szürke papírját és ráfestjük a vörös csillagot. KUCZKA PÉTER resztül1 a világtörténelem leg­fontosabb három évtizedének legdöntőbb eseményeit. Emel­lett harcra, éberségre és to­vábbi tanulásra nevel a film, amelynek meséje maga a való történelem, főszereplői pedig a szővjet nép és nagy vezérei: Lenin, Sztálin, Molotov és mind a többiek. A film néző: megértik majd, hogy a hábo­rús uszítok, az imperialisták új világégést előkészítő akna­munkáját csak úgy lehet meg­hiúsítani, ahogy azt a történe­lem során annyiszor megtette a szovjet nép. Úgy, hogy minden békeszerető dolgozó ott álljon éberen és harcra készen a béke vártáján, kala­páccsal »tollal is ha kell puská­val a kézben! — A Fény hull az útra cimü filmet az Uránia mozi játsza. A keleti mesék vilá­ga, a régi öt ' évszázad előtti ffürkménia csodálatos épít­ményei és gyönyörű tájai tá­rulnak a néző elé ebben « filmben. Aliser Navoiról, az üzbégek nagy költőjéről szól a szines keleti mese, amely mégsem mese, hanem igazi történelem, a valóság. Aliser Navoiról és az üzbég népről szól a fűm. Arról a népről, amelyben Aliser Navoi táp­lálta költészetével az erőt és öntudatot: az hatalommá nőtt századok múltán és elsöpörte mindörökre a zsarnokságot. Orosz kérdés a Hungária mozi műsora. A filiű témája nem ismeretlen a kulturaszerető közönség előtt. A budapesti és vidéki színpadon is nagy sikerrel játszották Szemjanov színda­rabját, amelyet most filmen fogunk viszontlátni. A film értékét jellemzi, hogy 1947 ben megkapta a Sztálin dijat, ez pedig a legnagyobb elis­merés, amelyet a Szovjet­unióban művészi alkotás el­érhet. AGNES SMEDLEV: XikíMúb tfmiyhájlxM Agnes *medley amerikai irónfi. Sokáig élt Kínában több könyve jelent nseg a kínai kérdésről Az alábbi részlet 1937-ben ' megjelent „A vérző Ki­na“ cimü könyvéből való. 1925. május 80-án a nemzet, közi negyed angol rendőrsé­ge nagy mészárlást vitt véghez a kínaiak között a Nanking. Itoadon. Azóta a kínai diákok és munkások minden évben hatalmas tüntetésekkel ülik meg ezt a napot. A nankingi kormány, az imperialista hatalmakkal egyetértésben meg szokta tilta ni az ezen a napon való gyüie- kezé&f, valamint a munka ce. szüntetését. A eangháji kínai csendőrparancsnok ennek megfelelő parancsokat kap és ugyanilyen rendeletek mennek a nemzetközi és koncessziós területek hatóságaihoz is. — Kínai és a külföldi közegek egyöntetű terv alapján igye­keznek meggátolni a tömegek demonstrációját. Mégis már egy jó héttel má­jus 30-a előtt, a gyárak, posta- hivatalok, egyetemek körül összejöveteleket és gyűléseket tartanak a munkások és a diá. kok. Ezeken a gyűléseken a következő követelések hangza­nak el: A területenkívüliség megszüntetése, a francia, és a nemzetközi negyedek kínai fennhatóság alá helyezése, az imperialista ellenőrzés felfüg­gesztése egész Kína területén, a nankingi kormány és a Kuo. mintang lemondása. A külföldi sajtó válasza ezekre a követelésekre: dühös tiltakozás. A sangháji rendőr­séget ős tengerészetet mozgój sítják. A külföldi negyedek és a kínai óváros között barri- kádokat emelnek, az utcáikon drótsövényeket vonnak. Május 30-a e ezóbanforgó évfordulójának reggelén egy kínai barátommal végigmen­tem a nemzetközi negyed kí­nai utcáján. A legnagyobb kí­nai napilap, a „Sun-Pao“ ab­lakai be voltak zúzva, ugyan­így millió szilánkra hullott a Kuomintang hivatalos lapja, a „Min-Kuo-Jik-Pas“ irodai és nyomdai berendezése. Vala­mennyi szedő sztrájkolt. Az egyik ablaküvegre, amely még megmaradt keretében, a követ­kező kínai nyelvű hirdetmény van kiragasztva: „Ezennel köz. hírré tesszük, hogy a Kuomin­tang által kiadott „Min-Kuo- Jik-Pas az imperialisták ezö- ve*ségese, az árulókkal paktál, hogy megzavarja a népet. Bű­nei számosak, hogy nem is le­het valamennyit felsorolni. Ez az újság elárulta a sajtó leg­elemibb kötelességeit. Intő például, figyelmeztetésül rom­boltuk ö-sze helyiségeit. Re­méljük, hogy testvéreink érte­nek ebből/' ...Az utca forrongott. Egy kéz tele marék röpcédulát szórt szét, majd újabb és újabb röpcédulák repültek, amelyekért megszámlálhatat­lan kar nyúlt fel. Felhangzott a jelszó: Éljen a sztrájk! Le az imperializmussal! Omnibusz tűnt fel. Kiáltá­sok hangzottak: Éljen a sztrájk! Egy sereg munkás és diák máris az omnibusznak tartott és csupasz kezükkel beverték ablakait. Majd váltó­kat nekifeszítették a gépko­csinak, megkísérelték felborí­tani. Kínai rendőr sietett elő és gumibotjával „dolgozni“ kez­dett a tüntetők hátán. A tün­tetők szét is szaladtak és az omnibusz szomorúan, bezúzva maradt ott. Messziről újabb kiáltozás hallatszott, a levegő ismét röpcédulák ezreitől örvénylett. Három diák rohant el mellet­tem ,fel-fel ugrottak a leve­gőbe és úgy ordították: Le az únperialista kutyákkal! Egy nyitott üzlethelyiségben az egyik munkás a pultra dob­bant, 'óriás, tenyeréből röpcé­dulákat szórt szét és éles han­gon kiáltotta: Sztrájk! Le az imperialistákkal! Aztán eltűnt a tömegben. Riksakuli nyar­galt el a közelemben, riksája, tele röpcédulákkal. Az embe­rek belemarkoltak a kocsiba és felröpítették a papírlapokat. Az egész úttest egyetlen röp- iratszőnyeg lett. A Fukien és a Hankau utca kereszteződéséhez értem. Va­lamennyi mellékutcából kí­naiak áradtak ki. A tér köze­pén üres hely volt, Ott egy fegyveres angol tiszt állt, hosszú gumibottal a kezében; szünet nélkül körbeszaladt, ar­cát a tömeg felé fordítva, sza- iadás közben félig mindig le­guggolva ,ugrásra készen, ön­kéntelenül is valamilyen állat­ra kellett gondolnom. A tiszt mint dühödt bika futott körbe, hogy a tüntetők közül valamelyiket elcsípje, de bárhová is pillantott, az er­kélyekre, vagy az üzlethelyi­ségekre: kínai arcok tengere nézett farkasszemet vele. Az egyik sikátorból óriási alak közeledett és fenyegetve ordította: Le az angol impe­rial^ fákkal! Le Csangkájsek- kel! A tiszt rá akart rohanni. A tömeg azonban védőleg az ordító ember elé állt, aki így egyszerre eltűnt a tiszt tekin­tete-elől. Ez dühös, ugatássze­rű hangokat hallatott, ám a kí­naiak kitartottak helyükön és mosolyogva figyelték ide-oda ugrálá át. A tiszt, cik-cakban száguldott, mint egy bika; gumibotjávai nagyot ütve arra, aki útjába esett, őrültként hajszolt példuál egy férfit vé­gig az egyik utcán, ám ennek is sikerült elmenekülnie. — A tiszt kielégíthetetlenül ismét a tér közepére vetette magát, hol tovább futott körbe. Ahogy jgy figyeltem, úgy tetszett, hogy ez nem csupán egy rendőrtisztviselő, aki a tüntetőket akarja szétker­getni, hanem maga a brutális megtestesült fajgyűlölet. Hi szén senki sem fenyegette, vagy ingerelte itt és mégis mint egy vadállat keringett körbe, szüntelen fütyülve fo­gai között tartott hosszú sipján. Válogatás nélkül súj­tott le a kínaiakra, lettek légyen azok fiatal fiuk, leá­nyok, férfiak, vagy asszo­nyok. A tömeg azonban mindannyiszor bástyaként vette körül" az áldozatot, magával vitte és gondos ke zek a háttérben biztos helyre is menekítették. Az örjöngő tiszt háborgó tengert akart megszelediteni gumibotjával...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents