Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-06 / 4. szám
1949. január 6, csütörtök nyírségi magyar nép 8. oldal Több, mint 40 százalékkal emelkedtek a gyáriparban a reálbérek Taggyűlés az /. kerületi pártszervezetben MEG JELENJ Lenin müveinek 22. kötele az első íervévben Sok szó esik mostanában az életszínvonal kérdéséről. Az életszínvonal alakulását — ha nem is teljes egészében — de jelentős mértékben mérhetjük a reálbérek alakulásával. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az első tervév folyamán kifizetett bérek ösz- szege és az átlagos órabér is gyors ütemben emelkedett. A magyar gyáripar 1948. júliusában 75 százalékkal több •Dbért fizetett ki, mint egy évvel ezelőtt. Az egy munkaórára eső átlagbér is 211 fillérről 324 fillérre emelkedett. A kifizetett bérek emelkedése azonban korántsem ad tiszta képet, ha nem állítjuk azt szembe az árak alakulásával is. A. dolgozók számára ugyanis nem a bérek névértéke a ilöntő, hanem a vásárlóereje. Ezért kell mindig a reálbéreiét alapul venni. Ha az 1946. augusztus elsejei állapotot 100 százalékA Magyar Dolgozók Párt- iának programnyilatkozatá- an a kultúrpolitikai célkitii- ések között szerepel a falu kulturális felemelkedésének legteremtése. A dolgozó pa- asztság is egyre jobban fel- smeiri kulturális előretörésnek szükségességét s minél lőbb pótolni akarja a múlt nak vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy 1947. augusztusáig közel 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az első terév végéig pedig több mint 53 százalékkal. Az első terévre eső emelkedés az előző évivel szemben 43.4 százalék. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban azt sem, hogy a felszabadulás óta a vállalatok nem vonhatnak le semmit a dolgozók béréiből, sőt, minden illetmény, adót, társadalmi biztosítási és egyéb szociális jellegű járulékokat ők fizetnek, de ezenkívül olyan juttatásokat is kapnak a dolgozók, amilyeneket a felszabadulás előtt nem kaptak. — Emelkedett a társadalombiztosítók juttatása iis. Az OTl-nál például az egy biztosítottra jutó átlagos juttatás az első tervévben 397 forintról' 823 forintra a MABI-nál 324 forintról 662 forintra az OTBA-nál 97 fo rintról 200 forintra emelkedett. Rakamazon és Érpatakon a Magyar Dolgozók Pártja népkönyvtárat juttatott a falu dolgozói számára, 1300 és 400 forint beruházással.' Ma délután 6 órakor taggyűlés dönt az I. kerületi pártszervezetben a 3. számú felül- vizsgálóbizo.tság határozatai, rád. A taggyűlés, előadóija Bartha Sándor elvtárs. A taggyűlés iránt .tekintettel a Politikai Bizottság határozatának óriási jelenet-égére, rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a kerület pártszervetek azon igyekeznek, hog I minél jobb és hasznosabb munkát végezzenek falujukban, mind szervezési, mind mozgalmi feladatoknál. — Az MNDSz-nek már 116 tagja van. Az as-zonytársak tevékeny részt vettek a szülői munkaközösség megalakításában s ezzel karöltve dolgoznak több akcióban. Különösen a karácsonyi ünnepély megrendezésénél mutatták meg dol- gozniakarásukat. A szülőkkel karöltve munkadélutánokat rendeztek, ahol játékokat készítettek az általános iskolák gyermekei számára. Hatvan, két darab játékot készítettek és majdnem hétszáz forintot gyűjtöttek öa-ze. Az újjászervezett Eposz és •a most megalakult Szit szervezet a legjobb együttműködéssel dolgoznak. A karácsonyi ünnepélyt is közösen rendez. té.k. A frissen megalakított Szit szervezet bekapcsolódottá most induló sportversenyekbe és az ideológiai oktatást is megindítják. Az Úttörő csapatnak is hatvanon felül van a taglétszáMoszkvában megjelent Lenin müveinek IV. kiadásában a 22. kötet. A mit az 1915. decemberétől 1916. júliusáig írt tanulmányokat foglalja egybe. így többek közt a nagy államférfinak „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ cimil klasszikus munkáját, az „Uj adatok a földművelés kapitatáisok „Jiitanulási“ versemé in, dí toltak. A napokban tartják Budapesten az élelmezési szakszervezetek egyesülési kongresz. szusát. A kongresszuson résztvevő vidékieknek a közlekedésügyi miniszter ötv.ein százalékos menetkedvezményt en. gedélyezett. A kedvezmény szerint: január hatodika 0 órájától kilencediké 12 érájáig Budapestre váltott teljei-áru menetjegy Ezelőtt két hónappal meg alig volt tagja a nyírbátori Úttörő csapatnak. A klerikális reakció és a kulákok rémhír- terjesztései következtében a félrevezetett szülők nem en. gedték gyermekeiket a csapatba belépni. Karácsonykor a kislétszámú csapat egy ünnepélyt rendezett, ahol a gyermekek elmondták a többi szülőknek is, hogy mát jelent útlista fejlődéstörvényeiről“, „A kapitalizmus és az Egyesült Államok földművelése“ cimii munkái. Lenin ebben a művében sorra kimutatja a kapitalista társadalom földműveléssel kapcsolatos marxistaellenes elméleteit. Egy másik cikk a bolsevistáknak es a proletariátusnak az 1914 1918. évi első imperialista világháborúval kapcsolatos feladatairól beszél. Megjelent a kötetben az a cikk is, amely a szociálsovinisztákat és az úgynevezett centristákat, a titkos szocálsovinisztákat leplezi le. A kötetben több Le- nin-mü ezúttal kerül elsőiz- ben a nyilvánosság elé. január kilencediké' 12 órájától tizennegyedike 24 órájáig díjmentes visszautazásra jogosít, ha el van látva a rendezőségnek ezalka lommal kiadott és a MÁV. szárazbélyegzőjével fe. lülbélyegzett igazolvánnyal. A kedvezményes utazással kapcsolatban a nyíregyházi menet jegyiroda nyújt bővebb felvilágosítást. töirőnek lenni és milyen célkitűzései vannak a szervezetnek. A dolgozók felismerték az Úttörő csapat jelentőségét és ennek eredményeképpen ma már Nyírbátorban 140 leány és. nyolcvan fiú tagja van a csapatnak. A napokban indították be a jótanulási versenyt is. Ugyanúgy Nyírbátor környékén is megszervezték az Úttörő csapatot. Tizenegy csoport alakult, mintegy 200 létszámmal. Saját földjének ura és gazdája Kultúrát a falunak Zeitének tagjai közt. Jól dolgoznak a mándoki tömegszervezetek A mándoki tömegszervezema. A kis kéknyakkendős pajFéláru utazás az élelmezési szakszervezetek egyesülési kongresszuséra 220 tagja van a nyírbátori Úttörő csapatnak önéiből eredő elmaradottsá- át .Ezt bizonyltja az, hogy íját maguk is nagyban hoz- ijárulnak a kulturházak fel- pitéséhez. Büdszentmihályon Szorgalmatos telepi lakosig 10 ezer, Újtikoson a közig dolgozói 56 ezer, Kenéz- n az ifjúság és a lakosság 1 ezer, Érpatakon az Eposz iuság 1000, Nagykállóban a Izség lakossága 9 ezer folttal járult hozzá a kultur- z felépítéséhez. Nyirbogáton a Magyar Dől zók Pártja 1500 forintot Itatott a kulturház ujra- itéséhez. — Halálozási hir. Incze Imán leánya Rózsika 15 3S korában hosszú szenve- 5 után elhunyt. Temetése már 6-án délután fél 3 óra- r lesz a Nyírfa tér 7. sz. ,tti gyászházból s az Északi tetőbe helyezzük örök nyu- omra. Irta : S z e r g e A harmincnégyéves uj élet- alatt csodálatos dolog történt: fokozatosan és észrevétlenül, megtanultunk ugyanúgy örülni annak, ha uj villamos robogott végig városunkon, vagy uj házat építettek Minszkben, uj bányát nyitottak meg a Don-medencében, mint ahogy azelőtt örültünk, ha egy uj bútordarab került lakásunkba. Mi valódi gazdái vagyunk hazánknak és annak is érezzük magunkat. Ez az érzés annyira a vérünkben van, hogy már senki észre sem veszi, és egész természetesnek találja ezt a nagyszerű változást. Harkovban láttam egyszer, amikor egy vasutas odament az épülőfélben lévő házhoz. A munkások deszkát hordtak. A vasutas rájuk nézett, aztán .odahívta az egyik ácsot: — Mondja, miért használnak kéthiivelyes deszkát az állványok összeállításához? — kérdezte. — Hiszen ilyen széles deszkákból nagyszerű padlót lehet csinálni és maguk igy rongálják. Nézze itt vannak ezek a keskeny görbe deszkák, az is jó erre. A vasutasnak, „semmi köze sem volt“ a ház építéséhez. Egyszerű járókelő volt. Rendkívül megörvendeztetett engem, hogy a munkások az idegen ember beavatkozását úgy fogadták, mint valamit, ami magától értetődik. Megmagyarázták, hogy a keskeny deszkákat ly Antonov > a kerítés készítésére tartogatják és hogy a > kéthüvelyes deszkákat nem vagdossák szét, j hanem egészben használják, sőt még szeget > sem vernek bele. ! Ősszel Harkovból Leningrádba utaztam. | Szomszédom egy szakálas ukrán paraszt volt. • Már az utazás első napján, az ablaknál ülve, ! ahogy végigtekintett a szemünk előtt elsza- ! ladó erdők, falvak és mezők felett, nyelvével ; csettintett, mintegy helyeselve a látottakat. Minden érdekelte az öreget. A tarlót vizsgálva megállapította, hogy géppel vagy kézzel kaszálták-e a rozsot. Sőt még azt is megtudta mondani, hogy hány nappal ezelőtt. Megkritizálta a rosszul keresztbe rakott kévéket és örült a kolhozgabona aranyos özön- lésének, melyet az állomásokon az elevátorokból a vagonokba ömlesztettek. És olyan nyiltszivűséggel és magávalragadóan fejezte ki efeletti örömét, hogy az én tekintetem is az ablakra szegődött, együtt örültem, vagy bosszankodtam utitársammal. A háromnapos ut alatt folyton úgy éreztem, hogy a szovjet föld gazdája utazik velem egy kupéban és áttekinthetetlen földjét szemléli. Gyönyörű napsugaras ősz volt. Vakitó fehér felhők úsztak el felettünk. Mi pedig utaztunk hatalmas nagy házunk mentén, amelynek neve: Haza! Az encsencsí gépállomás neveli a dolgozó parasztokat A mezőgazdasági munkálatok téli szünetelésével nem nézik tétlenül az idő múlását az encsenosi gépállomás dolgozói. Előadásokat rendeznek, melyekkel segítik dolgozói parasztságunkat szakmai műveltségük emelésében és az osztályharc folytatásában. — Nemcsak az állomási területén folynak ilyen nevelőírnunkák, hanem házi agitáció® munkát is folytatnak s így közvetlen kapcsolatokat teremtenek a falu dolgozóival, megismerik azok problémáit. Néhány héttel ezelőtt a szabad művelődési fe lügyelő, ség útján vetítőgépet kapott a gépállomás és így előadásait színesebbé és érdekei-ebbé tudja tenni. Az első alkalommal a szovjet mézcigazdaság- ről tartottak vetítettképes előadást s ezt a dolgozó parasztok nagyi lelkesedéssel nézték éc hallgatták.
