Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-27 / 22. szám

Ára 60 (illír KISVÁRDA UTÁN (MI) Rácz Gryula elvtárs, a DéFOSz országos főtitkára mondott komoly, * a d.olgoz-6 parasztság, a falu, mezőgaz­daságunk jövő felé fejlődésé­nek minden problémájára ki­terjedő beszédet Kisvárdán, a DéFOSz iheiyi szervezetének a akuló közgyűlésén. Utat mu­tatott a kiiivárdai járás föld­munkásainak, dolgozó kisbirto­kosainak és középparasztjai, nak, rávilágított azokra a ten­nivalókra, amelyeket* a Dolgo­zó Parasztok és Földmunká­sok Országos Szövetségébe tömörült falusi dogoz ólénak végre kell hajtaniuk, ha ered. ménjéé munkát végző munká­iéi akarnak lenni a falu jövő­jének és szilárd szövetségesei a szocializmus építését vezető forradalmi munkásosztálynak.- A kisvárdai alakuló1 köz­gyűlésen megnyilvánult lel­kes hangulat f élreér th e t e t' e n ü 1 kifejezésre juttatta azt, hogy a becsületes, dolgozó közép­parasztság őszinte híve és akarója is a nincstelen föld­munkásakkal és a régi és ú j kisbirtokosokkal való szoros együttműködésnek és szövet­ségnek. Világosan felismer* e azt az éles határvonalat, amely a középparasztság és a kizsák. nányoló', mással dolgoztató ssírosparaszíok közt húzódik. A munkásosztály vezette dol­gozó nép feltartóztathatatlanul építi falun is, városon is a szocializmust, ami annyit je- ent, hogy fokozatosan meg- ■ zíínik embernek ember által raló kizsákmányolása. A-dói. gőzé kisparasztságot és fö.d- nunkásokat már nem zsákmá- lyoühatja ki a falusi burzsoá­zia. Ha tehát a középparaszt­ság a kulákokkal való szolida­ritást- vállalja, ez egyértelmű izza., hogy igába hajtja nya- cát, mert hiszen az eddig, ki­zsákmányoltak helyett az n dzsákmányolásukra kerít sort i féktelenül mohó kupecpa. •asztság. Ez pedig a lassú, de siztos einyomorodás, nincste- enné válás felé vezet. Nem ■rdeke ez a becsületes, dolgo­sé középparasztságnak. Nem a rupecparasztokkal, hanem a lolgozó régi és új kisbirtoko­sokkal, földmunkásokkal egv középparaszteág érdeke : uegteremten* a szocialista fa. ut, amely véglegesen meo- zünteti a falusi kizsákmányo- ók parasztnyúzó tevékenyéé-, fét. Csak. és csak a i-zoc:alista nlu képes megteremteni a izsákmányolá* megszüntetésé '?] a falu dolgozóinak jólétét, lem petróleum 1 ámpá«, nvakig -• áros és elmaradott falvakra an szükségünk, hanem fel- za'badult. villanyfényes; ma­is kultúrájú szocialista fal­akra. Villanyt, színházat, könyv, tárat, jó utakai, kutat, egész­ségházat, iskolát, napköziott­hont, rádiót, egészséges ' la­kást a falunak: ez a mi célunk, ezt akarjuk mi megvalósítani. De ehhez a törekvésünkhöz a dolgozó parasztság minél szé­lesebb tömegeinek munkája is szükséges. A DéFOSz, amely a történelem során első ízben, egységes, hatalmas táborba tömöríti a falu dolgozóit, har­cos irányítója és vezetője^lesz a falu dolgozóinak a munkás- osztály oldalán a jobb életért, a szövetkezetek kiépítéséért és megszilárdításáért, röviden: a s zociali zmus m egvalóe ításáér t folytatott harcban és munká­ban. Ma már nem kétséges a falu egyetlen dolgozója előtt sem, hogy jövőjének biztosí­tását csak egyetlen úton érheti el, ez pedig a szövetkezés útja. Nincs máit út és kiút sincs, ha nem az egye len járható utat, a szövetkezetei választja, mert minden más gazdálkodás for­ma a biztos tönkremenés, az elnyomorodás felé vezet. Ezért fori- ma — mint ahogy Rákosi Mátyás elvláp- mondta — a szövetkezet kérdése a fa.un. A nép ellenségei jól tudják, mit j lent a szövetkezeti gazdálko­dás, rzírt igyekeznek minden lehető eszközzel akadályt és nehézséget gördíteni a szövet­kezés útjába. Falusi terme ő- szövetk r zete i n k megteremtése harc kérdése. Ebben a harc­ban a munkásosztály tevéke­nyen támogatja a dolgozó pa. rasztságot, de ez a támogatás csak úgy hozhat gvors sikert, ha maya a DéFOSz-ba tömö­rült dolgoz'* parasztság is el­szántan és kér le Ihletettem!: harcol a szövetkezesek eilen, ségei ellen. A DéFOSz első komoly erő­próbája a tavaszi szántási és vetési munkák- sikeres és tervszerinti irányítása lesz. A DéFOSz-ba tömörült dolgozó parasztságnak kell majd jő példával e.őljárnia a terme­lésben, a tervszerű gazdálko­dás véghezvitelében, az ütem­tervek maradéktalan végre- hajtásában. Rá ez Gyula el vtárs kisvár­dai beszéde után mcst már ’ még világosabban és még ha- ározottab'ban látják a járás falusi dolgozói az élőtök álló utat és feladatokat. Harcos ás megtántoríthatá lan építői le­nek a szocialista falu a'arjai lerakásának, a -szövetkezetek építésének, a tervszerű gaz­dálkodásnak. Uj erővel, friss lendülettel és a munkásosz­tállyá. való még szorosabb szövetségiben, foly'atják tovább járásukban a szocializmus megteremtését. ElőKészDlctbcn az uj büntetőtörvény Az igazságügyi tárca kéltség vetése a Ház előtt Az országgyűkí- ülé­sén az igazságügyi tárca költ­ségvetését vitatták meg. Az ülést Nagy Imre elvtárs elnök nyitotta meg, majd* Szil-mai István elvtárs előadó emelke­.Az igazságügyi tárca költ- --•égvetésohiez a Magyar Dol­gozóit Pártja nevében Orbán László e-lvtárs, a Kisgazda­párt nevében Lupkovics György, a Nemzeti Paraszt. part részéről pedig Nagy István szólalt fel. dett szólásra. Rámutatott arra, hogy népi demokráciánk fej­lődőiét híven bizonyítja az a körülmény, hogy evőkként a köztörvényi és gazdasági bűn- csele'.cmönvek száma. A szo­ciális helyzet javulása, az élet­színvonal emelkedése, a mun- kaa.kalrpak a legjobb ellen, szerei a bűncselekményeknek. A munkái bírót-ágok működé­sét is csökkente ték. Heten- kent már csak kétszer tár. gyalnak. — A népi demokrácia új erkölcsi felfogást alakított ki — mondta Szirmai elvtárs. — Ez a morál magasabb: endii, mint a korábbi, bizonyítja ezt a bűncselekmények csökkené- i5e. A felizabadu.ás után há­rom évvel már közkegyelmet adhattunk. Az országban ural. kodé rend arra is módot nyújt, hogy a s atáriális bíró­ság ítéleteit felülvizsgálja az igazságügyi kormányzat. El­lenségeink kétségbevonják a bíróságaink törvényes formáit és a védelem lehetőségét. Ez. zel szemben a valóság az, bog}1 Kínai baloldali politikusok Nankingból jelentik! A Kuomintang-lkormány ejhatá. rozta, hogy Kantonba teszi át székhelyét. Ugyanakkor egy kínai hírügynökség közli 55 baloldali vezető politikus ki­áltványát -a kínai néphez. A kiáltvány emlékeztei ar­ra, hogy már a múlt év máju­sa végén a Kínai Kommunista Párt javaslatot tett • egy de­mokratikus összetételű tanács, adótestület felállítására. — A Kuomintang reakciós politiku­sai akkor meg tudták hiúsí­tani ennek a javaslatnak az ■elfogadását. Ez a javaslat meghozta volna a várva-várt békét. Most a Kuomintang- rtndszer csúfosan megbukott kiáltványa. A baloldali politikusok eljöt­tek a népi haderő főhadiszál. lására, hogy a Kommunista Párt vezetése alatt résztve- gyenek az ország teljés újjá­építésében. Megemlékezik a kiáltvány a felszabadító néphadsereg há­romhónapos diadalmenetéről, és megállapítja, hogy G-ang. Kai-Sek reakciós blokkja és a vele szövetkezett amerikai im perfalisták végképp elvesztet­ték a talajt lábuk aló]. A bal­oldali politikusok teljes bizal­mukat fejezik ki Mao-Ce- Tung iránt, aki megszabadítja a kínai népet évszázados rab­szolgaságából. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának világvisszhangja a felszabadulás után az elköve. lett bűncselekmények megtör, lására 24 népbíróság és nép- ügyészség működött. 1948 ele. jétől kezdve pedig már csak Inat népbíróság és ügyészség működik. Akik azt kiáltják felénk, hogy üldözzük az egy. házakat, vegyék tudomásül, hogy minden fogházban bizto­sító* tűk a foglyok hitéletének ápolását és ezt. külön fizetett lelkész végzi. Szinuai elvtárs a követke. zőkben rámutatott arra, hogy előkészüiletben van az új bün­tetőtörvénykön) v, az új per- rfpidtaríán, amely bevezeti a laikus bíráskodást fölső fokon is. Uj feladatok várnak az igazságügyre, hogy az a nép szolgálatában és a szocializ. mus szellemében működjék. Szükség van népi demokrá­ciánk új alkotmányának ki­dolgozására is. Eljött az ideje annak is, hogy megkezdjük egy parlamenti összeférhetet­lenségi törvény kidolgozása, rak munkálatait, mert a mos­tani összeférhetetlenségi tör­vény teljesen elavult és hasz­nálhatatlanná vált. A mostani összeférhetetlen- •/ gi törvény értelmében* a legétrékesebb elemeket kellene kizárnunk a parlamentből. Végezetül kijelentette Szir­mai elvtárs, ne lehessen kép­viselő az, aki tevékenységével méltatlanná válik a nép bi­zalmára. Moszkvából jelentik: Jer- masov, a moszkvai rádió hír­magyarázója foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség tanácsa megalakulásával. A hírmagyarázó megállapítja, a tanács feldata, hogy a résztvevő országok gazdasági kapcsolatait kicseréljék, mű­szaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segitség egy­mást nyersanyaggal, élelmi­szerrel. felszereléssel, stb. Fontos ténye a Tanács megalakításának az, hogy nyílt szervezet, amelybe be­léphetnek Európa más orszá­gai is. amelyek elfogadják a Tanács alapelveit, Egy másik fontos portija a határozatnak — mondja a hírmagyarázó —. hogy a Tanács csak az érde­kelt országok beleegyezésé­vel fogad el határozatokat. A Tanácsnak nagy a gyakorlati jelentősége is. A határozat irányelvei megmutatják a Szovjetunió és a népi demokráciák közti gazdasági kapcsolatok jelle­gét. ami a kölcsönös egyen­lőségen alapszik. Nem kétsé­ges — fejezi be a hírmagya­rázó, — hogy ez az uj gazda­ságpolitika a Kölcsönös Gaz­dasági Segitség Tanácsának megalakulása nagy visszhan­got vált ki az egész világon. A Tanács megalakulása a haladó demokratikus erők tá­borának hatalmas megerősíté­sét jelenti. VI. évfolyam, 22 széni. 1949. január 27 GsDílirtK Valamennyi angol lap | Párisi jelentés beszámol ’ arról, hogy a Cft Soir IdemeP: • a Marshall-terwel szemben, amely a nyugati országokat kiszolgáltatja az Egyesült Államoknak,- a kölcsönös gazdasági támogatásra ala­kult tanács olyan gazdasági együttműködés tervét nyújtja amely tökéletes szabadságot biztosit a benne résztvevő államoknak. lovább tart a hideg M-érsék.elt szél, -kevés felhő, száraz idő. Sokfelé kőd. A hi. d-eg tovább tart. ismerteti a Kölcsönös Gaz Ja- j sági Segítség Tanácsának megalakulásáról szóló közle-1 ményt. A Times a nyilatkozat részletes ismertetésé után rá- | mutat arra, hogy már eddig is egyre szorosabbá vált a gaz­dasági kapocs a keleteurópai országok között. Ennek bizo­ny it ék a a többi között a len­gyel-csehszlovák közös beru­házási program, továbbá a népi demokráciák és ;i Szov­jetunió kereskedelmi forgal­mának állandó növekedése.

Next

/
Thumbnails
Contents