Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-26 / 21. szám
4. oldal. NYTRSEH MAGYAR NÉP 1949. január 28, szerda * Zenetanfolyamok kezdődnek az általános iskolákban A múltban a legkevesebbet törődtek azzal, bogy a nép legszélesebb tömegeivel megismertessék a zenekultúrát, amely a kultúra többi kincsei, vei együtt a kiváltságosak osztói) része volt. A magyar népi demokrácia megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát, az emberi kultúra minden kincsét hozzá- férhie'ővé teszi a legszélesebb dolgozó tömegek számára. Újabb lépés ezeknek a feladatoknak a megvalósítása terén azoknak a zenetanfolyamoknak a megindulása az általános iskolákban, amelyejc a mert épülő új zenekultúrával ismertetik meg majd a dolgozók gyermekeit, azokból mű- vésztartalékot nevelve a szocialista zenekultúra számára. A zenetanfolyamokat a pedagógusok szaksáé rveweténelf zenei munkacsoportja rendezi. A tervek szerint két csoportban indulnak a tanfolyamok. Az egyik zenei előképző, amelyen a gyermekek zenei játékokkal sajátítják rí a zene alapelemei*, a másik hangszeres oktatás. A havi tandíj mindösz- sze hat, illetve 15 forint. Az oktatást szaktanárok végzik. A hallgatók a lakhelyükhöz legközelebb eső általános iskolában vehetnek részt az órákon. Jelentkezni ugyancsak az iskolában, vág) Major Már-« tonne zenetanárnál, a munka- csoport vezetőjénél lelhet. (Betíh'ien-utca 22.. II. em.) Irodaimi-íst volt a Gyulatanyán amelyen dr. Merényi Oszkár előadással, Bary Zsolt költeményekkel, Áginé Bocskai Ibolya énekszámokkal, Marssó József hegedűművész he- gedüszámokkal szerepelt. KULTURHÁZAT ÉPÍT BEDŐBOKOR NÉPE. Egy éve fáradoznak azon a bedő- bokori újgazdák, hogy kultúr- házat építhessenek. Öntudatos, Bemutató mozi jó {filmekkel A sötét Nézőtéren orosz népdal forró ritmusú hangjai szállnak, a vásznon táncbemutató pereg. A néző \ talpa akaratlanul is ütemet ver a nézőtér cementpadlóján* az ő szeme is úgy csillog, mint az oké a fiatal kólhozmunká- soké ott a moszkvai állami operaház színpadán. Utolsó előadás. Jegykiadás már nincs. Szürtei László körzetvezető elvtárssal a nyír egyházi Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat legközelebbi filmjeiről és a filmkultúráról beszélgetünk. Az uj plakátok már kint vannak. Holnaptól a Farkasvér jön, Jack London nagy regényének filmváltozata. Egy hétig. Bemutató mozi lettünk*— FILM mit ti tittiiiiiiiitti mit hí Farkasvér Nagy sikerre tart számot ez a film, amelyet csütörtöktől vetít az Uránia Mafirt. Fehér Agyar, egy pompás farkaskutya a film főszereplője, szerepén keresztül az emberi magatartások tükröződnek. Fehér Agyar sipgte azt példázza: a kapitalizmus nemcsak az embereket, hanem az állatokat is lealacsonyítja,' az emberiesség az állatokat is megnemesiti. — Páratlanul érdekes a film elejétől végéig. A szovjet fényképezés mesterien adja vissza a vadon életét, meglepő realitással mutatja be a természet csodálatos világát. Innen kerül Fehér Agyar az emberek közé, ahol gazdája kutyaviadalok „hősévé“ ne véli éheztetéssel, veréssel, kínzással. Fehér Agyar vad, kegyetlen, embereket gyűlölő fenevaddá lesz, de megmentője szeretetével emberiességével találkozva ismét jószéndéku, békés állattá válik. — Néhol lírikusán kedves, bájosan elragadó, néhol kegyetlenül őszinte ,másutt maróan gú-# nyos a Jack London világhírű regénye nyomán készült szovjet film, amit élénk érdeklődéssel vár a város közönsége. jegyzi meg Szürtei elvtárs. Legtöbb filmünket ezentúl Budapesttel egyidőben játsz- szuk egy hétig. A Mese a tüzmadárról cimü szovjetfilm után .a Mágnás Miska jön, új magyar film. Utána itt mutatjuk be először az első magya rul beszélő, szinkronizált szovjet filmet, a Hősök hajóját. A filmmel dolgozók büszkesége lesz a Hősök hajója, hiszen magyar gyártmányú szinkronizálógéppel készítették el magyarul beszélő filmnek. A hatalmas összegbe kerülő gépet nem külföldről hozattuk, hanem magyar munkások készítették el! — Persze, nem a bemutató- mozin van a lényeg. Hanem*^ filmeken ,amiivet bemutatunk. Munkaversenyünk egyik jelentős pontja az, hogy haladó pzellemü filmek bemutatásával vegyük ki részünket az uj szocialista kultúra építéséből. Nekünk is nevelnünk kell Azokkal a filmekkel, amelyek velünk, a dolgozókkal, a mi problémáinkkal, munkánkkal, mindennapi életünkkel foglalkoznak és utat mutatnak nekünk. Aztán a mozgógépüzem dől gozóinak terveiről beszél. A feibruár ‘elejei mozisbálról, aminek bevételéből mozijukat szeretnék m#g szebbé tenni, versenyükről, napi munkájukról. Csengetnek. A piros szárnyas ajtókon jön a közönség, a legtöbben a kolhozmunkások dal és táncbemutatóját emlegetik. Ez a közönség i#e- litöt kapott az uj kultúrából... NÉMET ANDRÁS RÁJÖN AZ IGAZSÁGRA Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. Fehér hólepkék hulltak a felhőből, ráül-» tek a földekre, a fekete faágakra. Ugv látszott, mintha minden meghalt volna, pihenne nagy nyugalomban. Pedig a földeken a takaró alatt sarjadt a vetés, a fák gyökerei is markolták lenn a földet, életnedvek keringtek a törzsben, az ágakban. A ház is nyugodtnak látszott kividről, csak a befagyott ablakon keresztül szűrődött ki némely világosság. Pedig nem yolt csend, két ember harcolt egymással. Ültek az asztalnál, szemtől szembe. Kovács Balázs, a szövetkezeti ember és Németh András tizenöt holdas gazda. — Miért? Hát mért ne tartozna maga is közénk? — csodálkozott Kovács Balázs Németre — hiszen a maga tenyerét is éppúgy keményre gyúrta a kapanyél, mint a mienket . Német bólintott, de ez a bólintás hideg volt és ellenséges. — Hát akkor miért nem lép velünk szövetségre, miért nem társul a szövetkezetije ? Kurtán felelt az ember. — Nem. — Nagyon erősnek érzi magát Német ‘szomszéd. Pedig igy csak egy ember. Német András megránditotta a válát. — Vagyok olyan legény mintemaguk, felszántom egyedül is a földet. Hajnalban nekivetem az ekét, aztán hajrá. — Ostoba ember kend hallja — fakadt ki türelmetlenül Kovács Balázs. — Azzal dicsekszik, amibe már az apja és nagyapja háta is belegörnyedt. — Aztán mégiscsak nyugalmat parancsolt az preára. és közelhajolt a szembeülő emberhez. * — Értse meg, traktorok, gépek... — Lesz az nékem anélkül is! — vágott a szavába Németh hetykén — nem kell a maguk segítsége, találok magamhoz való szövetségest. — Kiváncsi volnék rá. Német felállt, ráejtette öklét az asztalra. — Az én dolgom — mondta fennen. Megbillentette a kalapját, éppen csak a szokás kedvéért és otthagyta Kovácsot. Kinn az utcán mordult egyet magában és nagyot köpött a hóra. — Már hogy én rászoruljak ezekre. Van nekem különb emberem — és megdörzsölte a tenyerét. Arra irányította lépteit, ahol Gáspár lakott szép kőházában. Sovány, szikár ember volt Gáspár, a kulák, ösztövér lábaival szakadatlanul járta a földeket és hajkurászta napszámosait. ...j.-V . I Alig ültek le azok nyáron az akácok alá, hogy megebédeljenek Gáspár hórihorgas alakja már fel is tűnt a dűlő porában. Gyalog járt, azt mondta, hogy ő nem ur, hanem paraszt. Ettől függetlenül ugyanúgy bánt munkásaival, mint régen a gróf. — Szóval hát kölcsön kellene? Fanyarul bólogatott a fejével Gáspár, ahogy Német gazdát hallgatta. — Ha segitene. Mert úgy gondoltam, hogy ezzel kipótolnám a megtakarított pénzecskémet és vennék egy traktort. — Trakort? — ámult el a kulák. — Valami használtat gondoltam. Aztán, lfa yiem kellene sürgősen megadni a pénzt, lassan fuvarozással összegyüjteném. — Értem. — morogta Gáspár — de mórt fordulsz éppen hozzám pénzért? — egyszerre siránkozásba csapott a hangja. Tönkretesznek az adóval, nincs egy fillérem se, mit akarsz tőlem? Nem tudok pénzt adni. Hiába beszélt Német, hajhatatlan maradt és csak nagy nyomorúságát panaszolta. Felállt és kifelé indult. Csikorogva fordult az ajtó, ahogy behúzta ipaga után. Már a kiskapun fordult ki, amikor Gáspár utána- ugrott. — Várjál hé! — mellélépett és ránézett — van még egy ajánlatom. Mohón fordult a kulák felé Német. — Na mondja. — Adjál el a földedből! Megveszem! Német először bambán és furcsán meredt az emberre, mint aki nem ért semmit, aztán forogni kezdet vele a világ, nekidőlt az oszlopnak. Hogy mondja? Eladni?! Elvenné a földemet?! — hirtelen felugrott és úgy bevágta a kaput, hogy csak úgy csörrcjit rajta a vasalás. Levette a kalapját az utcán és homlokát nekitartotta a szélnek. • — Pénzt nem adott kölcsön, • de a földemet megvette volna *— dünnyögte magában, aztán eszébe jutott hirtelen, amit Kovács Balázs mondott. „Hát mért ne tartozna maga is közénk? Hiszen a maga tenyerét is éppúgy keményre gyúrta a kapanyél, mint a mienket.“ A szövetkezet helyiségéből »világosság esett ki az utcára. Német András megállóit szemben vele és nekitámaszkodott a villanypóznának. Gondolkodott. Aztán felegyenesedett, megigazitbtta kalapját, átlépdelt a havas utón, lenyomta a szövetkezet szobájának kilincsét és belépett. tanulni szerető Lakossága van. Betíő-feiokornak és éppen eaért nem riad vissza *z áldozatoktól és fáradozástól sem, hogy megteremthesse kulíúrházát.. A napokban sikerült végre tető alá hozni tervüket. Megkezdték az építkezéseket, tegnap már 16 bedőbokori kocsi szállította a követ a kaltérkáe alapjaihoz. I j jj; • iyí- m -i*&\ fii NYÍRBÁTOR A TANYÁK KULTÚRÁJÁÉRT. — Lelkes kezdeményezés indult el Nyírbátorból. Az ottani kultúr ■söpörtök felajánlották előadi. aik jövedevmónék ötven százalékát a tanya világ kúl túréle- lének fellendítésére. /Jj? •' j m “ NÉPDALOKKAL ISMERŐIDNEK A MUNKÁSOK. Uj, népi kuitű -a van növt'ke. dobén »amely n dolgozók éh léből szabadon fakadó 'gészfié- ges kultúra. Bégen is besrél- fcek ilyenről, de az csúf, elro. nantizált meghamisítása volt annak a kincsnek, amit a nép alkotott. Kimeríthetetlen és felbe-csiül- betelten értéket képviselnek oéLdóui népdalaink. Érdekes és lelkes kezdeményeaéis indult meg a napokban a dohánybeváltói munkások két. deményezésére. Kéréssel fordultak a Szabadművelődési Felügyelőséghez, hogy wr tegye számukra lehetővé a nép- daltanulást. Kérésük teljesült s most népdalismertető tanfolyam indult meg üzemükben, Kutasi Klára vezetésével. KÖNYV. Talpalatnyi föld , Szabó Pál hatalmas r©- géuytrilógiájából, a Lakodalom, Keresztelő, Böleső-ből készült a Nyíregyházán Is nagy sikert aratott Talpalatnyi föld című új magyar film. A Talpalatnyi föld most könyvalakban jelent meg az Athenaeum éj kiadásában. Szabó Pál ezt a könyvet még akkor írta, amikor még kockázattal járt a nép igazsága mellett tollat fogni, Csodálatosan színes erőteljes nyelvével már korábban betört a magyar irodalomba, magával hozva a parasztság égető problémáit, életének gazdag és változatos s mindenek fölött mélyen eipberi vonásait. — De legkiválóbb íróink közé repény-trilógiájával emelkedett Góz Jóska története ma talán időszerűbb, mint valaha. Góz Jóska harca a szegények kizsákmányolól* val, eltipróival nem volt hiábavaló. Az ő kezéből kiütött zászlót visszük diadalra a nép demokráciájában. Góz Jóska győzőit, bilincselt szétzúztuk s ebben a szétzúzásban valóban része van magának az írónak {s és lenyű göző szépségű regény-trilógiájának. ^ j KULTURHIREK
