Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-22 / 295. szám

I. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NEP 1948. december 22, ezcrda ft* indonéz nép ismét harcol függetlenségéért (ks) 1941-ben kezdődött meg az indonéz nép ellenállá­si mozgalma, hogy felszaba­dítsa az országot a betolako­dó japán fasiszták igája alól. A háború befejeztével azután angol segítséggel visszajöttek a holland gyarmatositók és az indonéz nép folytatta ellen­állását, s 1947. márciusában megegyezésre kényszeritette Hollandiát. Hollandia elismer­te az Indonéz Köztársaság­nak Jáva, Szumátra, és Man dura szigetekre az igé­nyét, négy hónap múlva azután felrúgták a hollandok a megegyezést és támadást intéztek a fiatal köztársaság ellen. Hihetetlen kegyetlen­séggel harcoltak a benszülöt- tek ellen a 300 millió dollá­ros amerikai kölcsönből. Hű kiszolgálókra találtak a holland gyarmatositók a Jáva szigeti munkásárulók­ban, a fegyveres terrorral hatalomra segített burzsoá- reformista Háttá kormányban és ettől kezdve az indonéziai szabadságharcosoknak már nemcsak az imperialista gyar­matositók, hanem azoknak belső szövetségesei ellen is fel kellett venniük a harcot. És felvették a küzdelmet, mert megsokszorozta erejüket a két munkáspárt egyesülése, az imperialisták nyílt be­avatkozásának láttán pedig egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Hollandia vasárnap ismét rátámadt az Indonéz Köztár- társaságra. Mégpedig kijátsz­va, börtönbe vetve hű kiszol­gálóit, a Háttá kormány tag­jait. Indonézia népét a hallan- dok gyarmati sorba akarják visszataszítani, mert imperia­lista érdekei feltétlenül meg­kívánják Délkeletázsia bizto­sítását. Ezért .szólnak ma az angol gépfegyverek az indo­néz szigeteken, ezért támad­nak amerikai bombázókkal és tankokkal a holland csapatok. Indonézia biztosítása vált egyszerre szükségessé az im­perializmus számára. Most már tudniillik ők is úgy lát­ják, hogy Kínából a néphad­sereg diadalmas előrenyomu­lása következtében egy-kettö- re kiszorulnak és ezzel alap­jaiban rendül meg az imperia­lizmus befolyása Ázsiára. Nemcsak az ázsiai népek, hanem a világ minden haladó népe felfigyelt az imperialis­ták újabb orvtámadására. — Felfigyeltek, mert látják, hogy az imperialisták hogyan veszélyeztetik saját anyagi Harmsdiií koofereiciíjultat tartották a szabolcsi egyéni tanulók Néhány hónappal ezelőtt rendezte meg a Magyar Dol­gozik Pártja első országos ok­tatási értekezletét. Ez a konfe­rencia elsőrendű feladatként jelölte meg a párttagság elme. leli (színvonalának emelését. A többi között ebből az anyag­ból tartót' ák meg vasárnap délelőtt harmadik konferen­ciájukat a szabolcsi egyéni ta­nulók. Az egyéni tanulók kon­ferenciáján -kidomborodott az elméleti színvonal emelésének jelentősége, az oktatás fon. tossága; az elvtársak komoly f ^készültségről tettek tanú­ságot. érdekeikért más népek füg­getlenségét, más népek béké­jét, A béke táborának ereje azonban napról napra nő — mint ahogy azt az indonéziai és kínai példákon is látjuk, egyre hatalmasabbá válik az j a tábor, amely a nagy Szov- I jetunió vezetésével követke­zetesen harcot folytat a bé­kéért. December 21-én, Sztálin elv* Az egyéni tanulók legkö­zelebbi konferenciájukat ja­nuár 16-án tartják meg. Tovább köthetők az A nemesített aprómag- terrneltető Nemzeti Vállalat . -kiküldötte vármegyeszerte minden községben felhívja a dolgozó parasztok figyelmét az aprómagtermesztés fontos­ságára. A gazdák tömegesen jelentkeznek és kötik a Nem­zeti Vállalattal a termelési szerződéseket. A jelentkezé­sek határideje december 21-e volt, azonban, hogy minden­társnak, a Szovjetunió bölcs vezérének születésnapján a felszabadított népek szeretete és hálája árad a Szovjetunió iránt, mert tudják ezek a népek, hogy kinek kösznhetik felszabadulásukat. A tőkés országok kizsákmányolt dol­gozói és az elnyomott gyar­mati népek olthatatlan re­ménykedéssel tekintenek a béketábor vezérére, mert ők is ebbe a táborba tartoznak, Megérkezett a 60. hadífogolyvenat Tegnap megérkezett a deb»; receni hadifogoly átvevő állo­másra az idei hatvanadik ha­difogoly szerelvény. A szerel­vénnyel 673 hadifogoly tért haza. aprnagszerzöisek kinek módjában legyen be­kapcsolódnia az aprómagter- melésbe, a helybeli-földmi vea szövetkezetek további jelent-- /ivezésekefü is elfogadnak. —- Ezeknél már nem biztosítot­tak a kívánt magféleségre való szerződéskötések, mert hiszen tervgazdaságunk célja, a szükséges mennyiség meg­termelése. ők is ugyanezért a célokért küzdenek. A béketábor pedig osztha­tatlan együttérzéssel figyeli az elnyomott népek szabadság harcát, az indonézekét is. akik egy akarattal, teljes ere­jükkel folytatják a küzdelmet a betolakodók ellen sajátma. guk felszabadításáért, e- ugyanakkor valamennyi nép szabadságáért. Milyenek legyenek és hogyan működjenek termelősxővetkeseteink ? A nagybérletek igénybevé­tele után országszerte igen nagy számban alakultak tér. melöszöveíkezeti csoportok. — Ezeket a szövetkezeteket a földmunkások és szegénypa­rasztok önként, a maguk ere­jéből és a maguk elgondolása szerint hozták létre. A terme­lőcsoportok önként kialakított szervezete, vezetése, termelő munkája minden kezdetleges­sége mllett Is megmutatta, mi­lyen irányban törekszik a fa­lusi termelés élcsapata: a ter- meh'TsZövetkezeíi parasztság a termelési mód fejlesztésére, hogyan kívánja megközelíteni lépésről-iépésre megvalósítani a nagyüzemi termelést a me­zőgazdaságban. Ehhez nyújt hatalmas segítséget az a rö­videsen megjelenő kormány- rendelet, amely megszabja a földműves, és földbérlőszövet. kezefek termelő csoportjainak működését Ki lehet tagja a termelőszövetkezeti csoportnak ? A rendelet szerint termelő­szövetkezeti csoport csak a íöldmívelésügyi miniszternek a MOSzK meghallgatása után adott engedélye alapján mű­ködhet. A csoportnak csak az lehet tagja, aki a korábban ki­adott rendeletek értelmé­ben a földművess'zővetke­zetnek tagja lehel. A termelőszövetkezeti tag azt a földingatlanát, amellyel a csoport munkájába részt kí­ván venni, csakis a csoport által folytatott termelés kere­tében a saját, vagy hozzá­tartozói munkaerejével művel­heti. Idegen munkaerőt csak betegség, vagy indokolt tartós távoliét és időhöz kötött sür­gető munka esetén lehet alkal­mazni. A csoportba való1 belépés ön­kéntes. A tér melöszöveíkezeti csoport szervei A termelőszövetkezeti cso­port szervei a csoportértekez­let és az intéző bizottság. Az intézőfeizctíságot elnök vezet?, aki egyben a cso­port elnöke is. A csoport legfőbb szerve a csoportéríekezlet, amelyen va­lamennyi tag részt vet-z és amelynek határozata minden tagra kötelező. Az intézőbi­zottság havonként legalább egyszer köteles összehívni a csoportértekezletet, amelynek hatáskörébe tartozik: az inté­zőbizottság tagjainak és . elnö­kének megválasztása és eiínoz. dítáea, az intézőbizottság szám­adásainak felülvizsgálata és jóváhagyása, valamint a tag­felvételről és kizárásról való döntés. Az intézőbizottság fel­adata javaslatot készíteni a közös géphasználatra, megal­kotni a gazdasági eirzközök felhasználásának, karbantartá­sának tervét, gondosan kezelni a csoport tulajdon^’ an lévő term ényeket, vetőmag vakat, jószágokat, gépeket. Az intézőbizottság elnöke a bizottság bevonásával irá­nyítja a csoport gazdálkodá­sát, képviseli a csoportot az anyaszövetkezet, a hatóság fe­lé, közli a tagokkal a vezető­szervek határozatait és intéz­kedik azok végrehajtása érde­kében. Kiadja az elvégzendő munkát, megszabja menetét és az intézőbizottsággal együtt ellenőrzi a tagok munkáját. Has^oxtbér és fö’djáredél« Az egyes tagokat t erhelő haszonbérek összegét a cso­port közös terhének tekintik, amelyet a tagok földjeik ará­nyában viselnek. Ahol a fe­lesleg felosztása a végzett munka arányában történik, ott a földtulajdonos tag vagy a megállapított kis. haszonhérí, vagy a feles­leg legfeljebb 25 száza­lékának földje alapján reá eső részét kapja. A csoport munkájának ered­ménye kizárólag a csoport ja­vára, a tiszta felesleg kizáró­lag a csoport céljaira fordít­ható. Táblás termelőszövet­kezeti csoport A rendelet háromféle ter­melőszövetkezeti csoportot különböztet meg. Az első, táblás termelőszövetkezeti csoport feladata: a táblás mű velősnek, közös szántásnak és közös gépi vetésnek megszer­vezése termelési szerződés kötése és általában a terv­szerű gazdálkodás előmozdí­tása. A szántás lehetőség sze­rint géppel (gépállomás) közösen történik, költ­ségét közösen viselik. Közösen végzik a gépi vetést, amelynek költségeit a vetés­tervben való részesedés ará­nyában osztják el. A szántás, illetőleg a vetés után ki kell jelölni a megfe­lelő területrészeket a táblá­kon belül, amelyeken azután a művelést, növényápolást a tagok a maguk és csa­ládtagjaik munkaerejével végzik. A betakarítást (aratás, csép lés) egyénileg végezhetik. A betakarított termény­nyel minden tag maga rendelkezik, ugyanakkor mindenkinek hozzá kell járulnia a csoport közös költségeihez és az intéző- bizottság által megálla­pított mértékben a tartalékalaphoz. A közös költségek, az üzem- gazdasági tartalék és a beru­házási tartalék levonása után megmaradt tiszta feles­leget arányosan felosztják. Átlagelosztásu termelő­szövetkezeti csoport A második, fejletteb forma neve: átlagelosztásu termelő­szövetkezeti csoport. Ez a forma annyiban fejlettebb az előzőnél, hogy itt a szántás és vetés mellett"— csekély kivé­teltől eltekintve — a műve­lést, az aratást, betakarítást is közösen végzik az intéző- bizottság vezetésével. A kö­zös munkából itt is a vetés­tervben való részesedése ará­nyában kell résztvenni. A termést a már ismert levonások (üzemgazda­sági tartalék, beruházás, sth.) után a vetésterület arányában osztják el oly módon, hogy minden tag az össztermésből átlag szerint részesedjék. A tiszta felesleg felosztását a csoportértekezlet dönti el az intézőbizottság javaslata alap ján. Közös termelőszövet­kezeti csoport A közös termelőszövetke­zeti csoport feladata: a cso­port művelése alá vont földe­ken közös szövetkezeti üzem­ben és társas munkaszerve­zettel megvalósítani a terv­szerű gazdálkodást. A cso­portértekezlet által elfogadott üzemterv alapján az intézőbizottság meg­szervezi az egyes mun­kák elvégzését s erre a tagokból munkacsapato­kat szervez. A csoport, illetőleg a ta­gok által végzet munkát mun kaegységben végzik. Külön­féle munkára megállapítják azt a munkamennyiséget,, amit egy tag egy átlagos munkanap alatt teljesít. Az intézőbizottság megállapitja hogy az átlagos munkanap alatt elvégzett különböző mi­nőségű és mennyiségű mun­káért hány munkaegységet kell a tag javára imi. Például: ha első széna­kaszálásnál egy átlagos munkanap alatt egy kát. hold kaszálható le, s en. t nek két munkaegység felel meg, akkor az a tag, aki egy nap alatt egy és negyed holdat kaszál le, az nem két, hanem kettő és fél munkaegysé­get szerez magának. Ily módon biztosítva varct. hogy a nagyobb teljesitménjr nagyobb dijazásban részesül. Az eredmény elszámolása itt úgy történik, hogy a már ismert levonásokon, valamint a termelési költségeken felül megmaradó tiszta felesleget a teljesített munkaegységek arányában szétosztják a ta­gok közöt. * A napokban megjeler rendelet fent ismerteteti részletei mutatják, milyen felbecsülhetetlen segítség a termelőszövetkezetek „alkotmánya“ azok meg szilárdulása, erősödése és felődése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents