Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-21 / 294. szám
I. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1948. deoember Stt, kedd i túli, üre Aü m íz oreiípi Apróaiftgvakra kötnek szerződést a dolgozó parasztok — Azért jöttünk ki maguk, hoz, hogy segítsünk Nyírtét dolgozó parasztjain — mondja Dohai elviár6, a Moszk kiküldötte. Petróleumlámpa hunyorog az asztalon, nagy hosszú árnyékok nőnek egész a gerendás mennyezetig. A kis szobában kucsmás parasztok ülőik a padokon és fegyelmeznek a szóra. — Szükséges, hogy csak olyan dolgokat termeljünk, amire tényleg szükségünk van. így a dolgozó parasztok is megtalálják a számításukat és az országnak is így a jó. Ezért kell a termelési szerződéseket kö'ni. Amit maguk lekötnek, azt biztosan el is tudják adni. Nem kell kiülni a piacra és literenként elvesztegetni például az aprétmagva- kat. Ha egyáltalán megveszi valaki. — Ismerjük már kérem — szól közbe egy idősebb bácsi. A homlokán ezer ránc gyúródik — régen Is voltak eíéle szerződések. — Cteak nem ilyenek ám. — Akkor magáncégek kötötték, aztán mikor kiadták a nemesi, tett magot, azt mondták: ez nemes mag, az ára harminc pengő, de amit ti beadtok az már csak húszat ér. És szép csendben beugratták a szegényparasztokat. Most Nemzeti Vállalat köti a szerződést és a magot nem pénzért, hanem kölcsön adja és ugyanannyit kell visszaszolgáltatni. Ezenkívül kapáíási kölcsönt is adunk — magyarázza tovább Váradi elvfársnő, a Nemzeti Vállalat kiküldötte. Mit is termelj Ónk Nyírtéten ? — Nekem van tavalyi magom — nyújtja a kezét valaki. — Azt bizony nem lehet elvetni, mert nem fajtiszta. Mi főleg külföldre szállítjuk az aprómagot. S ha egyszer rósz. szat adunk, többet nem vásárol tőlünk. — A kend feleségét is csak egyszer lehet becsapni a bolt- !>an — rezzent rá a szomszédja is. Aztán gondolkodni kezdenek, hogy mit is érdemes termelni Nyírtéten. • — Dinnye az jó lenne — veti fel az egyik. — Jó hát — hagyják rá a többiek. — Annak is a magjára van szükség? — Persze — feleli Dobál elvtárs — maguknak csak arra kell vigyázni, hogy a gyerek le ne nyelje a magot, a húsát azt eheti. — Aranyieső babot termelünk — harsogják most egyszerre. — Abból az idén 180 forint volt a nemesített mag. Miénk az ország — Látjátok emberek, most már miközülünk való emberek igazgatják a sorsunkat a föld- mívelésügyi minisztériumban is — mondja a pátrohai megbeszélésen L. Nagy Imre. — Dobi Ltván meg Csala István is kepések voltak. — Értjük, értjük — mondják a többiek — hiszen mutatja a szerződés is. — Mi teremne meg itt maguknál? — teszi fel a kérdést Dohai elvtárs. — Itt e, Pátrohán? Minden! — kiáltja B. Pete József. — Hát akkor mit akarnak termelni? — Ami az országnak, meg nekünk is jót, csakis azzal foglalkozunk — szólal meg hátul a dobogón egy fiatal legény. Aztán sorolják is, hogy mit gondolnának. Répamagot, kendert, dinnyét, borsót, ugorka- magot. — Egy ricsikai gazda az idén 800 négyszögöl uborkamagból két lovat vásárolt — veti közbe valaki. Az asszonyok is megszólalnak, nem akarnak kimaradni a dologból. — Mi virágmagra is szeretnénk leszerződni — mondják, aztán rögtön döntenek is a szagos bükköny mellett — Ha valaminek nem értik a módját, akkor majd Nyíregyházáról kijönnek a kertészeti középiskolások segíteni — mondja végül Dobai elvtárs. ■’ Kinn a villanyfénytől ragyogó utcákon pedig tovább beszélgetik a szerződést. Egyikük felmutat az égő körtére. — Na komám, nemcsak az utcánk, hanem végre a fejünk is megvilágosodott S. I. A várospolitikai bizottság élén a Magyar Dolgozók Pártjával mindent elkövet, hogy rendezze azokat a függőben lévő, de állandóan napirendre kerülő kérdéseket, amelyeknek megoldása halaszthatatlan. így a város köz világításának megjavítása mellett egy másik probléma a város vízellátása. Az elmúlt rendszer várospolitikája semmit sem törődött a dolgozók érdekeivel és ez az oka annak, hogy a városi kutak egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy vízszükségletünket kielégítsék. Állandóan fagyosak, nyáron kiszáradtak. Már régen ki kellett volna építeni városunk vízvezetéki hálózatát, ugyanis ezen a kérdésen csak az segít. Hiába furunk uj kutakat, hiába javíttatjuk ki a régi kutakat, vizünk akkor sincs, mert talajviszonyaAz egész dolgozó nép megelégelte már a esztergomi hazaáruló üzelmeit. Felháborodott hangú levelek, táviratok tízezrei árasztják el napról- napra kormányunkat amelyek ben a dolgozók, asszonyok, férfiak, ifjak, idősek, katolikusok, nem katolikusok, papok követelik Mindszenty és Bérház építését tervezik a Korona melletti leégett telekre A napokban értekezletre ültek össze Nyíregyházán a város képviselői és az építés- és közmunkaügyi minisztérium megbizoftai. Az értekezleten a nyíregyházi házhelyosztás végleges rendezéséről folyt megbeszélés. Ezek során parcellákat, mint házépítésre alkalmatlanokat mentesítettek, részben uj parcellákat állítottak be ezek pótlására, így a Debreceni ut mentén fekszik két telektömb, amelye 7.80 forint a marhahús ára A közellátási felügyelőség vizsgálatai során megállapította, hogy a nyíregyházi hentesek egyike-másika a hivatalosan megállapított árat túllépve egyes esőtekben 9, sőt 10 forintot kér a marhahús kilójáért. Ezt az ártullé- pést rendszerint azzal szokták indokolni, hogy csontnélkűTi húst adnak. A közellátási felügyelőség szakközegei felhívják a hentesek figyelmét, hogy a rendelet ilyet nem ismer. Nincs külön osontnélküli húsár és csontos húsár. A marhahús kilónkénti ára 7.80 és ezt túl lépni nem szabad. Ugyanakkor felhívják a vásárlóközönség figyelmét is, hogy különösen most, a karosán velőt ff tumultus idején fog előfordulni ártullépés, éppen ezért legyenek körültekintők és ne fizessék ki a marhahúsért, de más husért sem a hivatalo- losan megállapított árnál magasabb összeget. Az árdrágítók ellen szigora eljárást indít a gazdasági rendőrség. két nem tartanak alkalmasnak házhely céljára. A megbeszélések során felvetődött az a gondolat, hogy a házhelyhez nem jutottak elhelyezésére bérházat építenek a város központjában, igv például a Korona szálló melletti leéget telek helyére. A gondolatot nagy tetszéssel fogadták az építés és köz- munkaügyi minisztérium képviselői és kérték a várositól, állítsa össze a város belterületén beépítendő telkek pontos jegyzékét, hogy elkészíthessék az építési tervet. Értesüléseink szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Korona melletti telken hatalmas bérpalota építését kezdik meg. bandája felszámolását. Megrázó hangú levelet írta pócspetri katolikus egyház- község is. „Előttünk áll a június barma diki esemény, amely önök re megbélyegezte községünk lakosságát s most tiltakozunk az ellen a szószéki uszitás ellen, amely újabb gyilkosságokat idézhetne elő.“ „Mi nyugodtan, békében akarunk élni — írják a katolikus dolgozó parasztok — és dolgozni a közért, a nemzet jövője megteremtéséért.“' Mindszenty hercegprímás eltávol fását követelik a nyír- ibronyi katolikusok is. Egyházközségi közgyűlésen foglaltak állást, mert — mint írják — közvetlenül is tapasztalták „bújtogató és fasisztajel- legű hhazaárulő munkáját“. A református egyházközségek is egymásután küldik be határozataikat, melyekben elitélik a bíboros tevékenységeit hiszen vallásfeiekezeti különbség nélkül minden egyes dolgozó érdekére tör a háborúra uszítók vezetője. így a nyíribronyi, rétközbe- rencsi, szabol esbá kai, petne- házi, taktakenézi, csobaji református hívok juttat'ák el a klerikális reakció felszámolását követelő tiltakozásukat a kormánvzathoz. ink nem alkalmasak kutal létesítésére. A napokban értekezlet volt Budapesten az Országos Vízgazdálkodási Hivatalban. As értekezleten résztvettek a város képviselői is. Itt tárgyalták Nyíregyháza vízellátásának megoldási lehetőségeit. Az értekezleten már az uj ötéves terv vízgazdálkodási részét készítették elő. A város képviselői előterjesztették az általuk elkészített tervezetet. Eszerint Nyíregyházát a város által furott kótaji kutakból látnák ol vizzel. A csővezeték megépítése Kótajtól Nyíregyházáig mintegy 25 millió forintot venne igénybe és ugyancsak 25 millió forintba kerül a városi vizvezetéki hálózat kiépítése, valamint a vízlevezető csatornahálózat rendbehozása is. Az uj ötéves terv soráa tehát mintegy 50 millió forintos beruházást igényel városunk vízellátásának a megjavítása és csatornahálózatának a kiépítése. Kariesiiyi Oimpiitské Vasárnap délelő't 9 érakor bensőséges ünnepség kezdődött a kállósemjérii iskolában-' Az ünnepséget az iskola újjá- építő’je és jelenlegi gondnoka, a nyíregyházi élelmezési műn-* kás szakszervezet rendezte. A szakszervezetei Lukács János építő;ipari munkás, Paulovics Miíhályné olajgyári munkás, Kovács György sütőipari munkás, Jurenkó Gergely malomipari munkás és Bozsó László sütőipari munkás képviselték. A karácsonyi ünnepségen mintegy 100 gyermeket ajándékozott meg a szakszervezet karácsonyi csomagokkal, író- füzetekkel, szaloncukorral ée uzsonnával. * Ugyancsak vasárnap volt karácsonyi ünnepség a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének nyíregyházi székházában és a volt angol- kisasszonyok kereskedelmi iskolájában. A kér. alkalmazottak szakszervezetben mintegy 50* kereskedelmi alkalmazott gver meké't uzsormáz'atták meg és látta el őket értékes ajándékkal a szakszervezet. A kereskedelmi Iskolában a diákok az MNDSz asszonyainak setríbégével uvvancsak ötven gyermeket láttak vendégül és látlak el szereteto'Omaggal. tj{ A 'kereskedelmi alkalmazóiak és magánalkalmazottak szakszervezete 23-án látogatja meg Berkeszen az ősszel újjáépített iskoláját, hogy ott karácsonyi ünnepséget rendezzen. A két szakszervezet mintegy 1.500 forint értékben értéket? ruhaneműeket, játékot és cukorkát visz ki a falusi dolgozók gyermekeinek. Mezei vfldnyuM minden mennyiségben vesz PAPP DERES Nyíregyháza, Luther u. 6. 50 minit mii lein IMS) midii! imiiiI i Értekezleten tárgyalta az Orezégoa Virgaz- dalkodási Hivatal a város vízellátását „Nem Akarunk újabb Pícspetrit" A pőempetri katolikus hívek tiltakozása Mindszenty uszító politikája ellen 1949- GM «eb MttUái mmmmmmmmmmmmem lŐil snBaBBSsaBHBaBa megrendslbefö Dözsa nyoid^llatná!. Nyíregyháza, Vay Ádám utca 5. szám. — Teletonszám 233.
