Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-01 / 277. szám
4 oldal nyírségi magyar nép 1948. december I, szerda „Egy üzem minden dolgozója egy szakszervezethez tartozzék** Készülődnek az ipari szervezkedésre a nyíregyházi nyomdászok A szakszervezetek emlékezetes XVII. kongresszusa elhatározta, hogy a dolgozok szétforgácsolt szakmai szervezkedésről áttérnek a szak- szervezetek az ipari szervezkedésre. Elsőízben a nyomdaipar dolgozói kezdik meg az ipari szervezkedést. December 4-én ülnek össze Budapesten kongresszusra az rszág nyomdaipari dolgozóinak küldöttei, amelyen kimondják a ny o md ás z o k szaks zer vezetőnek feloszlatását és a Grafikai Unióhoz való csatlakozást. A Grafikai Unió konfeAz Orvosok Szabad Szak- szervezete lehetővé tette orvosainak továbbképzését. — Egyelőre a kezdeti nehézségek következtében csak a hatósági orvosi kar tagjai vesznek részt ebben a továbbképzésben. A továbbképzést úgy oldotta meg a szakszervezet, hogy az orvosak évente egy hónapos kórházi kiképzésben részesülnek. Mindenki saját maga választhatja meg azt az renciáját ugyancsak Budapesten, december 5-én és 6* án tartják. Mint értesültünk a Grafikai Unió közel 16.000 tagot, fog számlálni. A nyíregyházi nyomdaipari dolgozók már megkezdték készülődésüket a- december 4, 5„ C-i kongresszusra. Küldöttválasztó közgyűlésükön Fazekas János elvtársat, a nyíregyházi szakcsoport propagandistáját jelölték a kongresszuson való részvételre, és a nyíregyháziak képviseletére. osztályt, amelyen tanulni akar. A beosztás két részletben történik, kót-két hetes időjtaiyalmakkal. A tovább-' képzés célja az, hogy az orvosi kar lépést tartson az orvostudomány fejlődésével, megismerkedjék a legújabb gyógyító eljárásokkal és kezelési módszerekkel. Másik feladata az, hogy a közösségi életmódnak megfelelő szellemet is megismerjék. Átköltözött az MDP nyíregyházi szervezete A Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi városi szervezete a Rákóczi utca 4. szám alatti helyiségéből átköltözött az 1. szám alatti Takarékpalota I. emelet 3. számú helyiségébe, a volt közellátási felügyelőség helyére. A pénztár és az 'l. kerületi szervezet továbbra is a régi helyén marad s ezenki- vüi a Rákóczi utca 4. szám alatt állítják fel az Oktatók Házát. Csak dolgozó parasztok igényelhetnek háziipari fonalat Az egyes í öldin í vessző vetkezet által összeírt igényléseket a helyi MNDSz csoport véleményezi ß a földművesszövetkezet juttatja el az Állam Háziipari r. l.-hoz. Fonalat csak azok igényelhetnek, akik családtagjaikkal maguk művelik földjüket, vagy túlnyomórészt mezőgazdasági bér- munkaválialásból élnek, tehát dolgozó parasztok. Közel 500 vogon j káposztát vásárol Szabolcsban a GF Megírtuk annakidején, hogy a Gr elhatározta: a dolgozo parasztság segítségére siet és a bőséges termés következtében eladatlan káposztafeies- légből nagyobb tételt vásárol. Különösen vármegyénket, Szabolcsét érinti a GF-nek ez az elhatározása. Szabolcsban, különösen Demecser és Pótlóba környékén vannak eladatlan káposztakészletek. Mint értesültünk a GF elhatározása alapján már meg is kezdték Szabolcsban a káposzta felvásárlását a dolgozó parasztságtól. Úgy tudjuk, hogy Gégény, Pátroha, Ke» mécsé, Nyirbogdány, Kék, Ujfehértó, Demecser dolgozó parasztságától vásárolnak káposztát. Szabolcsban mintegy 500 vagonnyit vásároltat fel a GF. A káposztáért kilogrammonként 8 filléres árat fizetnek. FILM iiiiiiimmuiiiiiiimimi Fény hull az útra Nagy sikerre számít Nyír. egyházán ez a film, amely Mihail Glinka, az orosz klasz- szikus zene megalapítójának életéről szól. Halálának 90.- ik évfordulóján készült az „Egy. élet muzsikája“ cimü nagy zenés film, amely „Fény hull az útra“ címmel fut a magyarországi mozikban és csütörtöktől majd a nyíregyházi Mafirt Urániában is. Mihail GUnka, Ti nagy orosz zeneszerző volt az, aki forradalmasította az orosz zenét, aki az irányított Íztelen és ostoba „cári zene“ helyiét a népi dallamokból alakította ki klaszikus műveinek zenei formáit. Látjuk a még gyermek G Unkát, amint egy paraszt- -ány énekét hallgatja. Sok év múlva bukkan fel ismét ugyané» a Glinka emlékezetébe mélyen bevésődött daliam amelyet ekkor már a zeneszerző alkotó szelleme Antonida áriájává formáit, „Ivan Szuszanyin“ cimü? operájában. A film közel négy évtizedes korszakot elevenít meg'. A néző előtt megjelenik a XIX. század eleji Oroszország, a földesurak élete birtokaikon, a jobbágyok hétköznapjai, Napoleon betörése és az 1812 es háború, a szentpétervári társaság, az irodalmi szalonok és egykorú színházak élete... Életrekel a mozivásznon Alexander Puskin, Vaszilij Zsukovszkij és az irodalmi és művészeti életnek még számos más nevezetes alakja. Glinka szerepében Borisz Csirkovval találkozunk ismét, akit a Makszim-filmekből már jól ismer a közönség. Az ifjú GHnkát Szasa Szoboljov zeneiskolai növendék alakítja kitünően. Dr. Veto La|o$ less: az evangélikus püspök Mint illetékes helyről értesültünk, a tiszai egyházkerület püspökválasztó közgyűlését megtartották. A nyíregyházi egyház, a délszabolcsi egyház és a többi helyeken megtartott közgyűlések egyhangú lelkesedéssel dr. A^ető Lajos diósgyőri esperesre adták szavazatukat. így dr. Vető Lajos püspökké való választása bizonyosnak mondható. Az orvosok továbbképzése Az általános iskolák IV. osztályosainak nagy sikere A nyíregyházi általános iskolák negyedik osztályai nagyszabású műsoros estet rendeztek vasárnap a IV. számú általános iskola dísztermében. A műsoros est, amelyet a negyedik osztályosok önkormányzata rendezett, hatalmas sikerrel zárult. Tizenöt műsorszám közül valamennyit hatalmas tapssal jutalmazta a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. A negyedik osztályosok önkormányzata tegnap tartott ülést Kövér Endre tanító vezetéséve, és elhatározták hogy a 400 forintnyi bevételt az iskolák szegénysorsu tanulói karácsonyi megsegítésre fordítják. Annyit ivott, hogy meghalt Garai János 67 éves lónyai lakost megfagyva holtan találták a község főutcáján. A rendőrorvos megállapította róla: olyan nagy mennyiségű szeszt fogyasztott, hogy nem tudott hazamenni, megfagyott az utcán. KOLI V SZERZI A FALUI irta: SOLTÉSZ ISTVÁN Sereegve pislákolt a bűzös olajmécees, néha fellobbant a láng, aztán ismét ráhajolt a któikuszdióhéjesészére. A guggoló benszülöttek hosszú, plafonig ágaskodó árnyéka ráborult a kunyhó falára. Kinn sűrű volt az éjszaka és sötét. Puhán, lastsan jött mint ahogy a tigris szokott, aztán egyszerre meglepte a kunyhókat, a copra-ül'tetvénvt és az erdőt. Az erdőből idehallatszoti, ahogy éledt a vadon, a gyerekek félve btújtak az asszonyokhoz. Benn Ko]i beszélt, az a férfi, akt valahonnan messziről jött ide az ültetvényre. Nem tudták honnan, nem ismerte senki. — Chak azt látták, hogy okosabb, mint ők, és mégis velük dolgozott. Először nem tetszett nektk az, hogy mihelyt szünetet kaptak a munkánál, a fréíi beszélni kezdet: n ‘kik. Jobb lett volna, lustán hever, ni egy banánfa a'ati, dbú jni a tűző nap elől. Az'án később megszerették. Egyszer azt mondta nek k: — Jobb ma egy kic5i: többet szenvedni, mi n örökké azt tenni, Leghűségesebb hallgatója egy lány volt, s amióta az idegen közéjük jött egészen megváltozott. Minden nap friss fűből fonta ramiját, a kötényét s lassan a többi bennszülött lányok is követték példáját. Ti — így hívták a lányt — minden alkalommal ott ült a férfi lábainál, csak azt nem mondta meg neki Kolí, hogy mi az a párt. — Miért jöttél hozzánk dolgozni, amikor te okosabb vagy mint mi? — kérdezték tőle az emberek. Koli olyankor kimutatót; a kunyhóiból ás arrafelé lendí- .ette karját ahol a fehér úr nungalowja ragyogott fényözön ben. — Azt akarom, hogy nektek is olyan fényes bungalóéi otok legyen, mint neki. Beszélt nekik a fehér ernbe'- rekről, akik korbáccsal a kezükben járnak az ültetvényen, amikor a bennszülöttek gyom. iáinak és mégis ők élnek jobban. Beszélt nekik arról, hogy ez a föld, az ültetvény, a dzsungel ,a folyók, az mind-mind a bennszülötteké, csak a fehér rablók elvették tőlük. Éts beszélt nekik arról, hogy hogyan lehet ismét az övék az ültetvény, a föld, a dzsungel, a folyó. A fehér urak nem vettek észre semmit, mert Koli jól dolgozott. Csak most tudták .meg, hogy mi van, amikor ma reggel a bennszülöttek nem mentek ki az ültetvényre dolgozni. A bennszülöttek mind ott vol ak a kunyhóiban, benn szó. rongtax, izzadt páraszag úszód a levegőben. Valaki utat töir magának az ajtó felől. —• Engedjetek Kolihoz — kiáltotta. Kakami volt, a fehér úr szolgája. Kényesekedett, nem járt a többiek közé. Nem .s szerették az emberek, a bennszülöttek. Morogva engedték előre. Kakami lihegve szaggatta a szavakat a szájából. — Koli, a fehér úr katonákén küldött, azt mondta fel- gj újtatja a falut. Zúgás tört ki az emberekből. A férfi felemelte a kezét és intett. — Ez igaz, Kakami? — An}iámra mondom. — Jól van Kakami, itt ma- cadhatszt. Hálásan, boldogan nézett fel rá a f.ü. — Nyugodjatok meg — szólott aztán az emberek fedé Koli — nem lesz semmi baj. Elmegyünk innen. . — Jajongani kezdtek a bennszülöttek. — Ne sírjatok — rivalt a férfi rájuk — örökké rabszol. gák akartok maraddni?! Elmegyünk oda, ahová a többiek íuindenfed'cl, be az őserdő mélyére, aztán visszajövünk együtt. Mindenki készüljön, de az úr semmit észre ne vegyen. Egyienként lopózzatok ki. A pa.aknái gyülekezünk. Az éj.szaka áthajolt a másik felére, amikor együtt volt a falu a pataknál. — Ne féljetek — súgta nekik Koli — most odamegyünk, ahonnan én jöttem közzétek. Azzal nekivágtak a vadonnak. Koli ment elől. Nyomában Ti lépkedett. Nem sokat haladhattak, amikor egyszerre vörös lett hátuk mölgött az ég. Sikoltva csapták szét a karjukat a nők s a férf ak ledobták csomagjukat. —- A falu. — A fehér ördögök. Koli kiniújtotta a kezét a lángoló kunyhók felé. — Jól nézzétek meg a tüzet. Aztán kiáltó't és befordultak az erdőbe. Több napot mentek, kiértek egy folyóhoz és mellette haladtak felfelé. Akkor már má. sokkal is találkoztak. — Van falu1 ok? — kérdezték egymástól. — Ninos, felgyújtották — felelte mindegyik. Volt olyan csoport, ahol csak férfiak voltak és. ftagyon kevés asszony. — Meggyilkolták őket. Negyednap éjszaka, amikor még sötét árnyék volt az erdő, v lágosodni, piroslani kezdett az ég. Koli megszólalt, — Odamegyünk. Fáradtan vonszolták már magukat az emberek, de a fény megerősítette őket. Aztán zeneszó, kiáltozás, ének erősödött. Mikor már minden rendben volt, Koli magához hívta Tit és. kiment vele a folyó partjára, ahol domb emelkedett. — Sokat kérdezted tőlem, hogy mi a Párt. Most megmondom, jó? Csillogó, magyranyilt szemekkel nézett, fel rá Ti. — Mond Koli. Koli arra nézett, ahol az erdő sűrűjéből egymásután tűnt elő a fáradf, sovány emberek csoportja. — Látod, ez a JPárt., Aztán a víz felé mutatott. — Messze lehetett látni, ahol kis patakok szaladtak be a folyóba és zúgva, dübörögve ömlött tovább. — Ez is a Párt — megfogta Ti állat Koli — most már tudod úgye, hogy mért van a Párt? — Tudom Koli, hogyi viszszamehessünk a faluba.
