Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-07 / 282. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. december 7, kedd MIKULÁSI GONDOLATOK AZ ÉLETSZÍNVONALRÓL Nézd a vásár nyüzsgését, a roskadásig telt pultokat az áruházban, a vásárlók töme­geit a konfekciósüzlettől egész a Zrínyi Ilona utcai cukorkás- boltig, amelyet szinte megko- pasztott 1948. Mikulása... — Nézd mindezeket, s aztán nézz magadra, öltözetedre, terített asztalodra, s aztán ha mind. ezeket megnézted, beszélj az életszínvonalról. Az életszínvonal... Amióta Rákod elv'árs elmondta az MDP legutóbbi központi ve- aetöségi ülésén hatalmas je­lentőségű beszédét, mindenütt nagyon sok szí ésk az élet­színvonal kérdéséről. Tényleg elértük, sőt túlhaladtuk volna az 19,88. évi színvonalat? — teszik fel sokan magukban — és sokan nemcsak magukban a kérdést. S azután összeha­sonlítanak. Vannak, akik nem szívesen lá'ják eredményein­ket, ezek így érvelnek: meny. nyibe kerül a zsír most és mennyibe került 1988-ban? — mintha az életszínvonal egye­dül zsírból tevődne össze. — Sokkal többen vannak, akik őrülnek munkánk eredmé­nyeinek, akik megnézik, ho­gyan éltem, mit kerestem, s abból m t vettem 1938-ban, s mennyit keresek és abból mit vehetek, hogyan élek most? — s megállapí'ják, jó munkát végeztünk. A számok beszélnek, s ha régi béreinket s az árakat egybevetjük a mostaniakkal, látjuk: a demokrácia javára JMllen a mérleg. Persze 1938. nem volt leány, álom. 1938-ban sem csokolá­dét uzsonnáztak a prolik a gyárban, s a vásárban a csiz­mákat sem dobál'ák a pa­rasztok után: az, hogvi elértük, sót jelentős mértékben túlha­ladtuk az 1938. évi életszín­vonalat, nem jelenti még azt, hogy megpihenhetünk, de azt sem, hogy meg akarunk pi­henni már babérainkon. Szó sincs ilyesmiről, í? mégis. Nyíregyházán jópáran vannak, akik Rákosi elvíárs beszédét úgy igyekeznek ki­forgatni valódi értelméből, mintha Rákosi elvtárs arról beszélt volna, hogy most már csökkenni fog az életszínvo­nal, mert túl nagyok az eddig elért eredmények. Ha a termelés eddigi emel­kedését összehasonlítjuk a bérek emelkedésével, valóban azt látjuk: a bérek emel­kedésével nem tarlóit lé­pést a termelés emelkedése. S ha ezt nyakló nélkül ígv folytatnánk tovább, akkor fel­élnénk jövőnket, — ezt ma- g Ma rázta Rákosi elvtáre. Mit jelent ez? A bérek ilymódon való emelése nem jelentene tényleges életszínvonalemel­kedést. Azt jelentené, hogy nem tudjuk végrehajtani a termelés; emeléséhez szüksé­ges beruházásokaah Márpedig termelésapparátusunk fej­lesztése nélkül nincs tartós életszínvonalemelés. A szocializmus építőiének nem az a célkitűzése, hogy a magyarországi 1938-as élet­színvonalat biztosítsa a dolgo­zók számára, hanem sokkal több ennél: a szocialzmus minden eddigi rendszernél különb, magasabb életszínvo­nalat jelent a dolgozóiknak. A' szocializmusban minden .a dolgozó néoé. Mi pedig a szo­cializmust építjük és ennek az építésnek az érdekében mond­ta Rákosi elvtárs: „Újra fel kell szítani a város és a falu dolgozóiban azt az önfeláldo­zó spártai szellemet, amely 1945. tavaszán az újjáépítés terén csodákat művelt.“ Nem csökkenni, hanem ez­után is emelkedni fog élet­színvonalunk: de ésszerűen fog emelkedni. Az a felada­tunk, hogv a reálbér emelke­dését idomítsuk a munka ter­mel ékenységén ak emelke d é - séhez. vagyis olvan mértékben emelőik az életszínvonalat, amilyen mértékben fokozn' tudjuk termelésünket a szük­séges beruházások mellett. Elvtárs, örülj, hogy ezen a mostani M'kuláson már cso­koládét is vihettél haza gyer­mekednek. örülj együtt gyer­mekeddel, hogy a karácso­nyod is szép lesz, s derűsen dolgozz tovább gyermeked s magad jövőjéért, a szocializ­musért. (VM Megalakult a nyomda- és papír­ipari dolgozók szakszervezete A szakmai szervezkedésről j az ipari szervezkedésre való áttérés során a nyomdászok, könyvkötők és grafikusok most közös szakszervezetbe tömörül* ek. A nyomda, és papíripari dolgozók ipari szak­szervezete, a Grafikai Unió vasárnap tartotta alakuló kongresszusát Budapesten az újvárosháza tanácstermében. * A kongresszuson részt vettek a szovjet, a román, olasz, cseh, bolgár és osztrák nyomdaipari j szakszervezetek küldöttségei. Az alakuló közgyűlésen meg­választottált az új szakszerve­zet vezetőségét, majd Piros László elvtárs, a Szaktanács főtitkárhelyettese átadta * nyomda- és papíripar legjobb dolgoztának az élmunkás ki­tüntetést. A nyíregyházi nyomdaipa­ri dolgozókat ifj. Fazekas Já­nos elvtárs, a Dáizsa-nyomda gépszedője képviselte. t—• A Luca-vásár mindig a leg­gyengébb Nyíregyházán. így tudja mindenki, így beszélik a tapasztalt vásári rókák. Áh, kevesen jönnek be erre a vásárra — mondogatják — örülnek a legtöbben, hogy nem kell kimozdulniok ott­honról. A vásár képei azonban mást mutat. Mintha nem is bontan­ná a fákat vastag zúzmara, mintha nem is takarná el a napot a vastag ólomszürke felhőréteg, mintha még min­dig iiyár volna, olyan forgal­mas, olyan mozgalmas a de­cemberi nyíregyházi vásár. A bazárotok nagy hangon kinálják áruikat, a c-ukorkás 80 fillérért adja az „egy fo­rintos“ cukorkákat, dupla adagot mér a törökmézes (persze dupla áron), itt az el­Egy néni szóvá is teszi: De kérem, én emerre akarok menni. És csak sodródik to­vább, amig az utcasarkon végül is megtudja változtatni útirányát. Gumicsizmái vásárolnak szakithatatlan cipőfűző, itt az eltörhetetlen fésű — hallja az ember jobbról is, balról is. Sodródik az ember a tö­megben, mert célszerű menés­ről nem igen lehet beszélni. A falu, a tanya népének bevásárló helye évtizedek óta az országos vásár. Pár éve még az ember nem igen látha­tott zsiroshőr csizmákon kí­vül más lábbelit a vásáron, hiszen a vásárlóközönség pénztárcájához mérték a fel­hozott árukat. Ma már a dol­gozó parasztok is meg tud­ják vásárolni a hócsizmát Is. Idősebb néni próbál éppen hóosizmát. Valamikor hócipő lehetett a lábbeli, amit lehúz a lábáról. Hamar megegyez­nek az árban és a néni le sem so és ran tire A munkásosztály Pártja, a m agyár munkásosz'ály, az egéi-z dolgozó magyar nép szeretető vette körül tegnap Szakasitis Árpád elvtársai', a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Köztársaság hatvan éves elnökét. Kőfaragótanonoból köztár. sasági elnök lett, a Magyar Köztársaság legmagasabb közjogi funkciójának birtoko­sa. Es az a szeretet és megbe­csülés, amely Szakasits elv- táreat köztársasági elnökké tette, nem csak általában a munkásosztálynak szólt, ha­nem annak a munkámsozgal­nli vezetőnek is, aki kora ifjú­ságától. kezdve résztyett a szakszervezeti és pártmozga- iomban és a harcok során éle­te szorosan összenőtt a ma­gyar munkásosz'ály küzdel­meivel. Szakasits Árpád elvtánrat ba vanadik születésnapján kö­szöntötte az egységes mun­káspárt: a Magyar Dolgozik Pártja, amelynek megteremté­sében is része van. Köszön­tötte az egész dolgozó ma­gyar nép: hogy munkáját még tovább folytassa a magyar nép javára. Szovjet, froseía is kínai asszonyok tartanak előadást az MNDSz szerdai nagygyűlésén Mint már többször ís meg­írtuk, holnap, szerdán dél­után 4 órai kezdettel nagy­gyűlést tart az MNDSz nyír­egyházi »szervezete az Iparo­sok Székiháza nagytermében. A nagygyűlésre a Demokratikus Nők Világszövetsége buda­pesti II. konferenciáján részt­vevő külföldi asszonyküldöt­tek közül hívtak meg előadó­kat. Értesüléseink szerint. a Szovjetunió, Kína ás Fran­ciaország asszon yd el egál usa érkezik meg a nyíregyházi asszonyok nagygyűlésére és tart beszámolót. A szovjet asszonydelegátus a szovjet ! szocialista Szovjetunió felsza­badító t népeinek asszonyai­ról, Kína küldöttje a szabad­ságért küzdő kínai nép asszo­nyairól, Franciaország delegá. tusa az imperializmus jár- szalagjára kényszerített Fran­ciaország dolgozóinak asz- szonvairóil fog előadást tar­tani. Az MNDSz holnapi nagy­gyűlése iránt városszerte óriási érdeklődés nyilvánít, meg. Ny ír eg) (háza asszonyai és leányai szeretettel várják a külföldi vendégeket, hogy meghal! gassák sikere iket, küzdelmeiket, megismerjék sorsukat. 5 nyíregyházi ifjú megy tanulmányúira a Szsvjelunióba Nagy jelentősége van an­nak, hogy magyar ifjak a szocializmus, a haladó tudo­mányok országában a Szovjet­unióban végezhetik tanulmá­nyaikat, Ezek az ifjak tanul­mányaik elvégzése után új- szellemű építői és erősítői le­hetnek Magyarországon a szo­cializmusnak. Mint értesültünk, a nyár folyamán nyíregyházi ifjak is indulnak a Szovjetunióiba, öt nyíregyházi diák megy öt évre a Szovjetunióiba tanulmányai elvégzésére. veti már a megvásárolt por­tékát. A ruhássátrakban alig le­het mozogni. Aki egyszer fel- próbái egy öltönyt vagy egy nagykabátot, nehezen teszi le. — Egész Kállósemjén itt van, János gazda? — kérdi az elárusító. — Nem éppen, de mi be­jöttünk. A két nagyfiúnak vinnék ruhát. Megválogatja az árut, csak azután nyúl a pénztárca után Leszámolja a százasokat. Még­maradt is jónéhány. — Csak tán nem ölt meg valakit? — kérdezte tréfásan a szomszédja. — Miért öltem volna meg valakit? Hát munkával nem lehet pénzt keresni? Nézné meg milyen burgonyát ter­meltem szerződéses alapon! Ami nem tetszik a kupeceknek Szekértábor a kerítésen kí­vül, szekértábor a kerítésen belül.. Összekapart giz-gazböí tüzeket gyújtanak, akik az állatvásárra jöttek. Melegsze­nek, no meg az állatokat is kímélik. Benn, az állatvásár terüle­tén javában folyik az alku a» lovakra, tehenekre, sertések­re. Levágnivaló kövér sertést hajt haza egy munkásruhás férfi. Büszkén mutatja isme­rősének.-— Talán 15 éve is van, hogy utoljára sertést öltem. Eddig soha nem tellett a fi­zetésemből. Keletje van a teheneknek, is. Gyönyörű pirostarka jó­szágot jár tatnak körbe-kőr- be. Mustrálgatják az állását: A gazdája egy kortynyi tejet fej a markába, úgy mutatja a vevőjelöltnek, hogy milyen zsíros, — Elég vén már ez a jó-' szág — veti közbe a vevő. Szakember ugrik a tehén­hez, megvizsgálja a fogait és kimondja a megmásithatat- lant : — A jószág még csak ötöd- féléves. Megegyeznek 1800-ban. Ké­sőn érkezik a fényes csizmás nádpálcás kupec és hiába igér rá 100 forintot, ettől a jó vár­sártól elesett. Nem tetszik neki a dolog, az előbb bezzeg ócsárolta a jószágot és csak 1500-at ígért érte. A Luca-vásár jó volt. Ve­vőre talált a piacra hozott áru. Vásárolhatnak azok is, akik eddig nem tehették. A vásárról távozók elégedett ar­ca mutatja: nem tagadhatja le senki, hogy az életszínvo­nal emelkedik. (ks) Mezei vndnyuM minden mennyiségben »esz PAPP DENES , Nyíregyház a.fi L u i h e r «. 6. ISok áru^sok vevő Keletje 'volt a ruházati cikkeknek és őse állatoknak a tegnapi nyíregyházi vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents