Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-30 / 301. szám
2. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1948. december 30, csütörtök A FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései „A visszaminősítés nem büntetés. Tagjelöltté minősítjük át azokat a becsületes, jőszándé- kú, munkás, dolgozó paraszt, és értelmiségi párttagokat, akik még nem felelnek meg a párttagsággal járó követelményeknek. A visszaminősítésnek nevelő és nem büntető hatása van.“ (Farkas, nagy- aktiva.) * A nagykállói járás egyik felülvizsgáló bizottságát egy eléje kerülő párttag terrorizálni akarta, kijelentette, hogy vele nem tehetnek semmit, mert befolyásos rokonai Tannak. A felülvizsgáló bizottság úgy mérlegelte az esetet, hogy súlyosbító körülmény, ha valaki hibáit nem akarja jóvátenni és befolyásos rokonaira hivatkozik. Az illető jobboldali magatartása közismert a faluban, ezért a bizottság kizárásra javasolta, A taggyűlés megelegédését (nyilvánította a javaslat felett és egyhangúlag megszavazta a kizárást, * Az egész vármegyében nagy érdeklődés mutatkozik a felülvizsgálati eredmény kihirdetésével összekötött taggyűlések iránt. A tagságnak legalább 90 százaléka mindig jelen van a taggyűléseken. Ezen felül érdeklődik a felülvizsgálat iránt a máspártbeli- ek és pártonkivüliek hatalmas tömege is. A vidéki párthelyiségek előtt nagy csoportokba gyűlve várják a taggyűlések végét, hogy minél hamarabb értesüljenek a Párt eseményeiről. Ezek az emberek is megelégedéssel veszik tudomásul, hogy az országot vezető Párt ezentúl még jobb munkát akar végezni. A nyírbátori taggyűlésen önkritikát gyakorolt eddigi működése felett az egyik tag. akinek a kizárását javasolta a bizottság. Őszintén feltárta hibáit és helyénvalónak mondotta kizárását, Néhányan védelmére keltek, de ő maga hárította el a segítséget és azt mondta, hogy csak ezutá- ni jó munkája lehet alap arra, hogy visszakerüljön az élcsapatba. A szabolcsi és szatmári szakszervezeti vezetők értekezlete Tegnap közel nyolcórás értekezletet tartottak Nyíregyházán Szabolcs és S’zatmár megyék szakszervezeti vezető funkcionáriusai a Szakszerve. zeti Tanács megjjei titkársága székházában. Az értekezleten Gombos Aladár, a Szakszervezeti Tanács megyei titkára tartott bel- és külpolitikai referátumot, majd megkezdte beszámolóját a napokban Budapesten lezajlott »szakszervezeti megye: titkári értekezletről. Beszámolójában ismertette az új kollektív szerződések megkötésének szempontjait, foglalkozott a norma, a takarékosság, a brigádmozgalom és a munkaverseny, valamint az új üzemi bizottsági szabályzat kérdésével és az ezekkel kapcsolatos feiladatokat, azok végrehajtásának lehetcfeégeit ismertette. Gere László elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja szabó Icsmiegyei pártbizottságának agja értékes felszólalásával kiegészítette Gombos Aladár elvtárs referátumát, sőt ráírni- tat ott az eddig elkövetett hibákra, hiányosságokra is, valamint arra az útra, amelyen haladva ki lehet pótolni az eddig hiányzói, vagy rosszul végzett munkát, Ezután a megjelent szakszervezeti funkcionáriusok szóltak hozzá a kórdéseMreiz és beszélték meg az előttük álló feladatokat, majd beszámoltak működési területük munkájáról. A kimerítő és értékes megbeszélésen sok új szempont merült fel, amelyek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a szakszervezetek az eddiginél jobban tudják végezni kiszélesedett munkakörük feladatainak megoldását a szocializmus építése érdekében. Január 1. előtt nem szabad számláiéigpofcat kitölteni A Központi Statisztikai Hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy a számláMapo- ka t csak január 1-töl szabad a Sziliveszter éjféli állapotnak megfelelően kiöltem. — Ha a széimlálólapokat január 1. előtt is kapnák kézihez, nem szabad ezeket még az 1948-as évben kitölteni és január 1. előtt a számlálóbiztosoknak visszaszolgáltatni. A számlálóíbizto- sok legkorábban csak január 1-én kezdhetik mag a kitöltött ívek begyűjtését. A kérdések hí lyes megválaszolásának meg könnyítésére a számlálóKzto- c-ok .az ívekkel együtt nyomtatott utasítást adnak át, amely, nek segítségével könnyebb a kérdések megválaszolása. Ha valaki nem tudna a számlálá- lap kérdéseire egyedül megfelelni, a számlálóbiztosoknak kötelessége, hogy segítségére siessenek. Rádióbeszéd a népszámlálásról Pikier György elvtárs, a Statisztikai Hivatal elnöke pénteken este fél 7 órakor rádi'őibe- ezédet mond a népszámlálásról Az MDP központi agitá- ciós osztálya felhívja a párt.szervezetek figyelmét az előadásra. A pártszervezetek gon. doskodjanak arról, 'hogy az előadást minden számlálóbiztos és ellenőr, továbbá minden népnevelő feltétlenül meghallgassa. KRÚDY Nyíregyházán született Krúdy Gyula és a dolgozók rövidesen emléktáblával * jelölik meg szülőházát. Krúdy Ilona, a nővére beszél Gyuláról. Már csak ő és a nagyapjuk fogadott leánya, egy őszhaju matróna, aki számára legutóbb segélyt szavazott meg a városi képviselőtestület, emlékezik rá, Egymás után röppennek • fel a színes képek és lassan előttünk áll Krúdy Gyula, a szomorunézésü iró. Nagy kedvvel indult neki az életnek, aztán később, mitha sárguló, meghaló őszi falevél lenne minden Írása, Keserű gúnnyal pattogtatja ostorát azok» feletti, akik közül kinőtt, a haldokló, élősködő dzsentri uracskák felett. Meggyilkolták az egyiptomi miniszterelnököt Egyiptom miniszterelnökét, Nokrasi pasát kedden délelőtt meggyilkolták. A miniszterelnök a belügyminisztérium előcsarnokában a felvonó felé haladt, amikor egy fiatalember lépett elébe és 6 lövést adott le. A golyók a miniszterelnök kebelébe fúródtak, és mire az orvosok megérkeztek, meghalt. A merénylőt letartóztatták. Nokrasi 60 éves volt s 1946. óta Egyiptom miniszterelnöke, egyben belügy- és pénzügyminisztere, továbbá katonai főkormányzója. Nokrasi pasa gyilkosa, a kairói egyetem orvoskarának hallgatója, ki a rendőri jelentés szerint a múlt hónapban feloszlatott „muzulmán testvérek ‘ nevű szervezethez tartozott. 148-as teniszt I na^‘pfa Krúdy Gyulának. A szabadságharcos honvédek soraiban küzdött, Görgey hadtestében. Később a komáromi vár védői között harcolt és hosszú ideig voltak itt bezárva a császári csapatok által. Édesapja Szécsénykovácsiból, a Krúdy család származási helyéről költözött Nyíregyházára ügyvédi gyakorlatokat folytatni. ____________ j Szegény parasztiét | ^sé_ gül Gyula édesapja és Krúdy őtőle örökölte színes élénk fan táziáját. Édesanyja leánykoHÍREK Lebukott a „fekete párduc“. Oeleszte Diaportó nevű fiatal olasz nő a háború idején a németek besúgója volt és tus ligásai folytán sok embfr veszítette el életét. Római jelentés szerint az egyik’étteremben a vendégek meglátták a „fekete párduc1' néven ismert besúgónőt, akit csak a rendőrség tudott megmenteni a iin- cáeléstől. Vető Lajost, a tiszai evan. g'élikus egjlházkerüteí új püspökét kedden délelőtt fogadta Ortutay Gyula kultuszminiszter. A bankjegyforgalom a december 23-i kimutatás szerint a december 15-i forgalommal szemben 84 millió fo- ; rinttal 2.675 millió forintra j emelkedett. A nagykállói összmunkás ! dalárda megalakult a szakszerv c ziete k ke zde m őny e z é- : .sere. A munkásdalárda da. I losai nagykállói és környéki ' munkások, parasztok ,értelmiségiek. Próbáikon kívül is sokat vannak együtt és. az új magyar kultúra építései mellett mélyítik a rffunká;- paraszt szövetséget is. *A „Talpalatnyi föld" című film főszereplője. Hatalmas érdrtklődés mellett játszották Nyíregyházán a „Talpalatnyi föld“ című új magyar filmet. A film főszereplője, Szirtes- Ádám pár éve még álmodni sem merte volna, hogy 1948- han saját raorsát mint főszereplő filmen alakíthatja. Szirtes- Ádám ugyanis egy hat- gyermekes gazdasági cselédnek a fia, aki szijgyártótanonc- lett az elemi iskola után. A felszabadulás után olvasta az újságban, hogy munkára és pa. rasztifjafcat is felvesznek színésznek. Anélkül, hogy szólt volna otthon,, felment Pestre, jelentkezett a színi- akadémián, ahol felismerték képességeit éra képességei szerint érvényesülhetett is. Betanított kutyával járt lepni Tokaji Ferenc munkakerülő és annak fiatalkorú- fia. Kutyájukat mindig magukkal vitték és amikor idegen közeledett, a kutya hangos uga'áraha kezdett, tudatva ezzel a veszélyt. Szennyvíz derítő épül a béiházabnál Rövidesen elkészülnek a Vasgyár utcán épülő bérházak. Most a város gondoskodott arról is, hogy a bérház szennyvize ne közvetlenül ömöljön az Érpatak vizébe. A mérnöki hivatal terve? alapján szennyvízderítő épül a bérházak mellett s ez lest hivatva, a fertőző anyagok hatálytalanítására. rában felvidéki falucskában élt és szive tele volt szebbnél szebb népmesékkel, furcsa történetekkel. Órák hosszat mesélgetett fiának a faluról, a nagy hósipkás hegyekről, szegény emberekről, gőgös földesurakról, nyomorúságról, és gazdagságról. gyönyörű szép kis hegyi városkában kezdte meg középiskolai tanulmányait Krúdy. Egy erdésznél lakott a hegyoldalban. Nappal szorgalmasan tanult, aztán éjszakánként eltűnt*. Elkóborolt hazulról. — Napokig nem találták., A nyájakat őrző juhászokat, pásztorokat kereste fel a szepesi fennsíkon és a lobogó tűz mellé heveredve hallgatta azoknak meséit. Mindig úgy kellett erőszakkal hazavinni. A gimnázium négy felső osztá lyát már Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban végezte. korán megmutatkozott. —. Ötödikes korában már tudósítója volt több pesti újságnak. Az érettségi előtt ajánlatott kapott a Debreceni Ellenőrtől, állást biztosítanak számára. Gyula fogta magát, otthagyta szüleit és az iskolát, nem törődött az érettségivel, elszökött Debrecenbe. Szülei nem tudták, hogy hová tűnt, kerestették. Hosszas kutatás után ráakadtak. Édesapja a szigorú Porabszky professzorral utazott érte. — Gyulát ott találták a szerkesztőségben egy komoly Íróasztal mellett. — Gyere haza azonnal — szólt rá az édesapja. — Nem megyek — csattant fel Gyula — már én is megkeresem a kenyerem. Apja szó nélkül pofonvágta és hazavitte. Ontös ellrotoésbwl édJSaPV val, aki mindenáron ügyvédet akart belőle faragni és hallani sem akart Gyula Írói hajlamáról. Ez az ellentét nagy kihatással volt egész életére. Édesapján kereszti}! ismertei meg, az egész dzsentri világot, apai rokonságát, akik mind vidéki uracskák voltak,, tele gőggel és ürességgel. Közvetlen személyes tapasztalatai alapján alakultaik Írásai. Látta ennék az erőszakkal élet után kapaszkodó világnak fonákságát s látta, hogy a fejlődés kíméletlenül elsepri őket. ködös, borongó képe fonja ez a halálhirdetés nem kétségbeesett tehetetlenség. Tudta, hogy minden elmúlik egyszer, a régil . új váltja fel s Krúdy igy fogalmazta az elmuiástjteszép a halál, mert utána új élet ébred. S akkor, amikor ítéleteit kongatott a dzsentrivilág fölött és kritikával fordult feléjük, írásaiban az elmúlás szépségeivel az uj élet ébredezését hirdette. S. „L Podoiiniianj írói tehetsége Az elmúlás be Írásait, de Az ússzszakszervezetek nagy szilveszieii tincirulatsíga a Koronában