Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-29 / 300. szám

4. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. december 29, szerda Vetítőgépet és könyvtárat kapott a Folyás- és Szorgalmatos tanyai gépállomás A Magyar Dolgozók Pártja programnyi­latkozatában népi demokráciánk feladatai között jelölte meg a falu kulturális színvo­nalának felemelését, a falu és a város közötti különbségek megszüntetését. Ezt a célkitűzést népi demokratikus kormányzatunk minden erejével igyekszik megvalósítani és nemcsak gazdaságilag, hanem ezzel párhuzamosan kul­turális téren is mindinkább emeli a falvak életszínvonalát Most vetítőgépeket, és könyvtárakat juttatott a gépállomások részére. Legutóbb Folyás és Szorgalmatos tanyán adta át a Szabadművelődési Felügyelőség ezeket és rögtön az első alkalommal hasznos, nevelő és szórakoztató film pergett le a dolgozó pa- ! rasztok szeme előtt. A Szovjetunió kolhozai- ! nak, szovhozainak életét láthatták a dolgo- | zók. Láthatták azt, hogy milyen volt az éle- i tűk az orosz parasztoknak a cári elnyomás alatt, s láthatták, hogy miként vált ez a 1 szomorú, nyomorúságos élet vidámmá és | örömtelivé a közös gazdálkodás nyomán, a szocialista hazában. A továbbiakban rendszeresen kapnak anyagot a gépállomások s tgy azok nemcsak gazdasági, hanem kulturális központjai lesz­nek a falvaknak. Selejt-szinművekkel árasztják el a vidéket egyes fővárosi könyvkereskedők Elkészült a Korona átalakításának terve Pártunk városi szervezete már hosszú idő óta fáradozik azon, hogy megfelelő kultúr­termet biztosítson Nyíregy­házának. A Várospolitikai Bi­zottság javaslata alapján most végre megoldódik ez a probléma. Mint már megírtuk, a Korona szálló nagy és kis­termét fogják átalakítani egyetlen hatalmas kultúrte­remmé. Megfelelő színpadot építenek be és 600 új széket állítanak be a terembe. A belső munkákat január első hetében már meg is kez­dik, ugyanis a város műszaki hivatalában már el is készül­tek az átalakítási tervvel. Január 2-án megkezdik a lakáskataszter felvételét Mint a város illetékes ügy­osztályától értesültünk, ja­nuár 2-án teljes apparátussal megkezdik a nyíregyházi la- káskataszter felvételét. Váro­sunk lakásínsége időszerűvé teszi ennek a kérdésnek ren­dezését, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy sok vk- rosban már a nyár folyamán elkészítették a lakáskatasz­tert. , ' Negyven tisztviselő fogja végezni az összeírást Házról - házra járva veszik fel a szo­bák, helyiségek számát En­nek alapján fogja megállapí­tani a hármasbizottság a la­kások felosztásának tervét A kataszter elkészítése után megszűnik az a lehetetlen ál­lapot hogy egy-egy kulák négy-öt szobás lakást tart fenn, amely tavasszal és ősz- szel teljesen üresen áll és csak Szilveszter ^ Farsang idején költöznek be a tanyá­ról. Ugyancsak megszűnnek azok az állapotok is, hogy mig egyes dolgozók nyoload- rnagukkal szoronganak egy, esetleg kétszobás lakásban, addig két ember sokszor hat­szobás lakásban lézeng. Értesüléseink szerint egyéb­ként a hármasbizottság a la­kás minél elviselhetőbbé téte­le érdekében módot és lehető­séget fog adni arra, hogy jó ismerősök összeköltözhesse­nek, ezt azonban be kell elő­re jelenteni. Pénteken lesz a hetivásár Közhírré tesszük, 'hogy a szombati heti vásárt az újévi ünnepre való tekintettel előtte való nap pénteken fogjuk megtartani. Dr. Csernyinszky, h. polgármester. Ma este 8 órakor beszél Kovács István elvHrs a párttagság felülvizsgálásáról A Magyar Dolgozók Pártjá­nak szervezeteiben országszer­te élénk érdeklődéssel várják Kovács István elvtárs, ma esti előadását. Az előadást este 8 órakor közvetíti a magyar rá­dió. A Párt, megyebizottsága fel hivja a járási és községi párt- szervezeteket, az MDP nyír­egyházi szervezete pedig a kerületi és üzemi szervezete­ket, hogy szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást — Minden funkcionáriusnak és párttagnak elsőrendű érdeke, hogy meghallgassa Kovács István elvtárs rádióelőadását. Nemrég irtunk az egyik ti- szapolgári színjátszó csoport esetéről. A polgáriak panaszt tettek amiatt, hogy használ­hatatlan ócska színdarabot kaptak kölcsönbe Budapest­ről igen magas áron, olyan ízléstelen, giccses színműve­ket, amelyekkel nem is mer- i tok a közönség elé lépni. Most újabb panasz érkezett a megyei szabadművelődési felügyelőségre arról, hogy egyes pesti cégek valósággal elárasztják ócskaságaikkal a vidéket. Árjegyzéket kézbesit a posta, amelyeken többiek kö­zött ilyen címzések olvashatók: „Általános iskola Biri. — Ha a címzett ismeretlen, az ár­jegyzék kézbesítendő bárme­lyik helyi egyesületnek vagy színjátszó gárdának." Paulovics Imrónétől jött a könyvjegyzék „Műkedvelő -színművek uj árjegyzéke“ címmel. El lehet gondolni, milyen lehetett a régi, amikor az „uj“ is előszeretettel ajánlja a „Tisza partján fu­rulya szól“, a „Virágzik az orgona“ és hasonló limonádé operetteket. A vidéki színjátszó cso­portok igen helyesen járnak el, amikor a szabadművel ödé­Faliszl alkalmazáséval csökken a sütés költsége Köztudomású, hogy a kenve, re: a sütőkemencébe való be­vetésnél liszttel kéül meg­szórni, Ez a liszt azonban a magas hőmérsékleten teljesen elég, emberi felhasználásra nem kerül, tehát kárba vész. Ilyen módon eddig havonta csak Budapesten 20 vagon liszt veszett el a fogyasztás számára. Most ért a liszt?! fa­liszttel helyettesítik és így ré­szint nagymennyiségű l'sz'et sikerül megtakarítani, részint a kenyér előállításának költ. sége is csökken. A faliszt ugyanúgy, mint a búzaliszt — a síi és folyamán egész meny- njiségéfoeii elég és így a ki­sült kenyérben még nyomok sem maradnak belőle. Gazdasági előnye, hogy fa­lisztből mennyiségileg is ke. vesebb — a liszt mennyiségé­nek mintegy 5 százaléka kell, árban pedig 40 százalékkal ol. c-ébb a lisztnél. Eddig tehát 1 kg. liszt felhasználása 1.10 fo­rint költséget jelentett, az új eljárás alkalmazása 2.5 fillér, be kerül. Hogy ez az újítás mit jelent majd az egész or- rzág számára, azt az mutatja, hogy általa egyedül Budapes­ten évi 3,000.000 forint megta­karítás érhető el. Az eljárás már folyamatban van. A Köz. ségi Kenyérgyárban és egy kisebb péküzemben a kísérle­tek a végefelé járnak és az eredmények megfelelnek a várakozásnak. si felügyelőséghez fordulnak színdarabokért, mert onnan megfelelő anyagot kapnak. ’ Az ünnepi dalestről Karácsony másnapján dal- ■estei rendezett az Iparosa székházban a nyíregyházi összmunkásoik Dalköre. A dalest műsorát az összman. káook Dalköre, a Vilianyte- lepi Vegyeskar, a Városi Dalkör és az Evangélikus Vegyeskar adta. Vezényel­tek: Krecsák László, Petrá­nyi Eilemér és Jakab József karnagyok. A dalest jó közepesen si­került, valamenn\li énekkar igyekezett tudása legjavát adni, bár a közönség meg volt győződVei arrcli, hogy az ö&szmunikások dalárdája még jobbat is tudott volna produkálni, ha fegyelmezel, tebbi és tagjai pontosan jár­nak el a próbákra., Nem ár­tania felülvizsgálni a daliái-, da hanganyagát sem. Fe­gyelmezett dalkör példáját mutat'a a Villanytelepi Ve­gyeskar, bizonyítva, hogy dalosai fejlődőképesek. Csak az tűnt fel éppen a műsort olvasó közönségnek, hogyan került a feltüntetett három magyar népdalfeldolgozás közé két émelygős, giccses sláger is. Talán még na. g:jk>bb lett volna a hatás, ha a villanytelepiek eredeti an­gol szöveggel éneklik ma­gyar népdalfeldolgozásként az „Indián szerelmi dak-t. A Vámsi Dalkör és az Evang. Vegyeskar néha ké­születlennek tűnt Természetesen a dalestnek túlsúlyban voltak erén vei hibái mefllett. Dicséretre méltó maga a kezdeménye­zés, amellyel élénkíteni akarták a város lagymatag kultúréletét. A dalest bizto­síték volt arra, hogy a vá­ros dalosai az első nagyobb próbálkozás után levonva a tapasztalatokat, még sok, jobb és nívólsabb dalestet rendeznek majd, hogy ezzel hozzájáruljanak az új ma­gyar kultúra építéséhez. P. J. Akik békét hoztak Dermesztő fagy keményi* tette csonttá a földet és der­mesztő fagy szorította az em­berek szivét 1944. utolsó nap­jaiban Budapesten. Dübörgött, rázkódott a föld és a levegő. Bombák hullot­tak, lángok harapták a tető­be, falak omlottak egymásra. Szomorú karácsonyuk volt Budapest lakóinak 1944-ben s még szomorúbb napok kö­vetkeztek utána. A német és magyar fasisz­ták, nyilasok nem kímélték a várost. Lenn a pincék, óvóhelyek mélyén éhes, didergő embe­rek szorongtak. Gyerekek sír­tak az éhségtől és félelemtől. Nem volt kenyér, a falak rombadőltek, de a fasiszták tovább kínozták a várost. Pedig a béke már ott járt a város határában. A felszabadító Vörös Had­sereg győzelmesen tört előre minden irányból és elérte Bu­dapest határát. Az emberek szorongva les­ték a perceket, a fasiszta propaganda rémületet rajzolt arcukra* Vájjon mi lesz most? Halál jön-e, vagy békes­ség ? Halált vártak. Bombák uj hullását, ágyulövedékek pusz- titását, véres emberek ezét- roncsolt testeit, b ¥ A havas földek felett csend feszült a. levegőben. És, akkor egyszerre puskaropogás he­lyet szavak hallatszottak a vörös katonák! állásai felől. Hangszórókon keresztül zúgtak a szavak. Békét hirdettek. „Ne ontsuk tovább hiába a vért“ üzente a győzedelmes V&röp Hadsereg. Bejelentették, hogy decem­ber 29-én szovjet parlamente­rek indulnak tárgyalásokra a német-magyar parancsnokság­ra. Négy szovjet katona indult el huszonkilencedikén fehér zászlóval Budapest fejé. Steinmetz és Ostapenko kapitány, Kuznitzov gárda­hadnagy, Filomenko őrmes­ter. A körülzárt városban re­mény gyűlt az emberek szi­vében, a béke reménysége. A fasiszták azonban or­gyilkosok módára viselkedő tok. Amikor meglátták a( szov Jet parlamentereket, hatalmas golyózáport zúdították rájuk. Végigsepert a gyilkos tűz a fehér sikságon és a bókét- hozók földrerogytak. Stein­metz, Ostapenko kapitány és Filomenko őrmester meghal­tak ,csupán a küldöttség ne- gvedik tagja Kuznitzov gár­dahadnagy maradt életben. A fehér zászló földre esett és ráborult a hóra, A, szovjetkatonák nagylel­kű, igazi emberi gesztusát^ fasiszták öléssel viszonozták. * Megindult a harc, az ostrom. Budapest „védői“ kétségbe, esett erőlködéssel igyekeztek ellientállni, még nagyobb puszii'ást, szenvedést hoztak a városra. De a győztesen előretörő vörös katonákat nem lehetett megállítani. Mintahogy az igazságot és szabadságot sem üthet eltiporni. f Néhány hét múlva újra csend lett Budapesten. De most már állandó csend. Nem hu Hol Sík többé bombák, nem dörögtek az ágyuk, nem mar­cangolt szét embereket a löve­dék. A megpróbáltatásnak vége szakadt. A Vörös Hadsereg bevonult a városba, felszabadította, bé­két hozott Budapestnek. * Négy esztendő telt el azóta. A romok felépültek, a légi­riadók szirénái helyett a gyá­rak szárénál búgnak és hívják termelésre, országépítésre a munkásokat. A fehér hó a mezőkön nem holttesteket, roncsokat takar, hanem sarjadó életet. Béke van. És ott, ahol földrerogyott a három hős szovjet parlamenter, akik békét, enyhülést akartak hozni az embereknek, nagy barna bronzszobor emelkedik. Két vöröscsillagoik katona. Az egyik messze néző sze­mekkel int a város felé, a má­sik ,a földre zuhanva a béke fe­hér zászlaját tartja magasba. Akik elmennek a szobor mellett, emlékeznek. Emlékez­nek azokra, akik békét hoztak a magyar dolgozók számára, akik most és mindenkor békét (hirdetnek az egész világ né­pének, S, I.

Next

/
Thumbnails
Contents