Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-25 / 272. szám

I. oldal nyírségi magyar nép 19-18. november 25, csütörtök A liaillii ül mindig n it tan, hogycn nyúzza őket Jármy ur, a szövetkezetbe befurakodott „jó kulák" Jármy ur sosem volt demo­krata,, most is csak úgy mu­tatja, hogy „jó kulák“, pé­tiig egyáltalán nem az. A ti- Kzanagyfalusi ■s^egényparász- tok meg úgy látszik még nem tudják, hogy ,.jó kulák“ nincs, csak rossz, paraszt- nyuzó, kizsákmányoló. Leg­alábbis mással nem magyar Tázható az, hogy még mindig bent ül az Országos Szövet­kezeti Hitelintézet ügyveze­tő igazgatói székében és on­nan irányítja akcióit a dolgo­zó parasztság ellen. A tömegszervezetek vezetői ismerik Jármy urat viselt dolgait is-, de nem ta­lálnak semmi kifogásolni va­lót sem benne. Ennek is meg van a maga magyarázata. Azt mondják, hogy Jármy ar „nélkülözhetetlen ember“ és senki* sem tudnak a he­lyére állítani. Elég baj. ha ez igy van Tiszanagyfaluban 'de ez mégsem ok arra, hogy Jármy ur tovább garázdál­kodhasson. Ismerik jobboldali magatartását is, mégis meg­tűrik az OSzH ügyvezető igazgatói székében. A dolgozó parasztság érdeke azt- követeli, hogy Jármy urat sürgősen távolítsák el helyéről, mért mindenki ál­tal tudott dolog Tiszanagyfa­luban az a gyalázat, amit a dolgozó szegényparasztok el­len követett el. A hitelkérel­mekre azt a választ adta az igazgatói -székből, hogy ki­merült a hitelkeret, nincs több kölcsön. Ugyanekkor két levitÓ7[l ott, csendőrnek jutott kölcsön, még pedig egy ezer- forintos és egy kétezerforin­tos. Jármy igazgató ur tehát a népellenes, reakciós erőket és a kulákokat támogatja. Hogyne támogatná, mikor ő maga is Katonatiszt volt és a felszabadulás elől a kies nyugati végekre iramo­dott. Igv történt meg aztán az, hogy árvánbagyott, par­lagon heverő földjét művelés alá vették a tiszanagyfalusi dolgozó parasztok, majd 1945 tavasszán fel is osztották. Nosza, lett nagy méltatlan­kodás, amikor Jármy ur visz* szatért. Nem törődött ő 30— 40 szegényparaszt munkájá­val, érdekeivel, visszaköve­telte a földet. Nagynehezen sikerült megnyugtatni 14 ka. tasztrális hold gyümölcsös juttatásával a méltatlankodó Jármy t. Most 4.200 forintért nyúzza a földmivesszövetkezeti szegényparasztokat. Hogyne nyúzná? Minél szegényebbek, ez neki annál kedvezőbb. A földmivesszövetkezetektől megvonták ugyanis annak a 14 holdnak a juttatását, ami­vel Jármy urat kártalanít­ják annakidején elhagyott földjéért. Jármy ur 4.200 fo­rint ára permetez őszért, meg miegymást ölt bele a szőlő­be még 1947 előtt, amikor a szövetkezetnek juttatták a gyümölcsöst és most ezt akar ja bevasalni a szövetkezeten. A szövetkezet persze nem fi­zet; mert fagykár érte gyü­mölcsösét. Ezt sem bánja Jármy ur, fizessenek a föld- mivesszövetkezet dolgozó pa­raszt ügyvezetői és igazgató­ság tagjai. így néz ki a valóságban Jármy ur, akit „pótolhatatlan ember­nek“ tartanak a félrevezetett tfezanagyíalusiak. Elfelejtet­ték, hogy micsoda acsarko­dóit rendezett a földért 'vlsz- szatérése után, hogy képes lett volna a talpuk alól ki­húzni, elfelejtették azt is,' hogy az,ilyen „pótolhatatlan emberek“ voltak azok, akik egész életükön keresztül szi- polyozták, nyúzták őket a felszabadulás előtt. Itt az ideje, hogy felébred­jenek, széjjelnézzenek egy ki­csit portájukon és kiseprüz- zék a Szövetkezeti Hitelinté­zetből Jármy urat. (—r. —n.) A nyomorból kiáltanak békéért a gyarmati anyák és gyermekek A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának ható. rozata óta az ország népe még az eddiginél is fokozottabb fi­gyelmet fordít a dogozó osz­tály, az egész magyar nép élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja felé. A Párt harminc­éves évfordulójának megün­neplésekor az egész ország népe* együtt ünnepelt Pár­tunkkal és velünk ünnepeltek a ‘külföldi tesfvérpartok is. — Leírhatatlan az a szeretet és becsülés, amellyel ezen a na­pon a dolgozók Pártunk bölcs vezére, Rákosi elvtárs felé fordultak. Megírtuk már, hogy november h!ö 27-én, szornba- ‘ton délután a Magyar Dolgo. zók Pártjának (Központi Ve­zetősége ülést tart, amelyen a politikai kérdéseket a Párt fő­titkára, Rákosi Mátyás elv­társ ismerteti. Ez a beszámoló nem kizárólag a Párt ügye, hanem az egész nép ügye lesz. Ezért a magyar rádió is közvetíteni fogja szombaton es'e 6 érakor Rákosi Mátyás* elvtárs hatalmas jelentőségű beszédét. Rákosi elvtárs be­szédét Országszerte hatalmas érdeklődés előzi meg és* szom­baton este nemcsak a párt. szervezetekbefii szervezik meg az együttes hallgatást, hanem azon túl mindenki, akit érde­ke] fejlődésünk, ki fogja nyit­ni rádióját. ' A Magyar Dolgozók Pártja szabolcsmegyei bizottsásának felhívása A Magyar Dolgozók Párt­jának szabolcsmegyei bizottsá­ga felhívja a járási, községi szervezeteket és áz alapszer­vezeteket, hogy szombat dél­után hat órakor megtartandó Érpatak népe tiltakozik Mindszenty uszítása ellen Érpatak község képviselő­testülete és népi szervei ösz- szevont ülésen foglalkoztak Mindszenty háborúi? uszítá­sával, demokrácteilen es má- gatartáísával. Megállapították, hogy Mindszenty a nép ellen, sége, ezt bizonyítja minden intézkedése és állásfoglalása. Ezért a miniszterelnökséghez küldött táviratukban erélye­sen tiltakoztak a prímái? or­szágromboló politikája ellen és kérték a kormáijyzatot: hasson oda, hogy a prímás a papi szlói-zéket ne használhas­sa a dolgozó társadalom or­szágépítő munkájának féke­zésére. MDP. Központi Vezetőségi ülés rádióhallgatását minden szervezetünkben készítsék elő úgy, hogy valamennyi párttag együttesen hallgassa meg Rá­kosi elvtárs beszédét. Szer­vezzék meg a pártonkívüli rád óhallgatást is. Ezt a kér-# dóst ezen a héten tekintsék elvtársaink egyik döntő fel- adatukrtak. > Párttagjaink tűzzék a szom­batot követő taggyűlés napi­rendjére -Rákosi elvt;jí*s be­szédét és áttanulmányozás u'án vitassák meg annak tar­jaimét, jelentőségét. A Magyar Dolgozók Pártja szabolcsmegyei bizottsága. Stockholmban, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának ne­gyedik ülésén, 1947. szep­temberében, elhatározták a tárgyaló' asszonyok, hogy 1948-ban az egyik távolkeleti országban összehívják a gyar­mati nők értekezletét. Feltét­lenül szükségesnek látták ezt, mert az imperialista hatalmak gyarmatosítása köve kéziében, a lökések kegyetlen profithaj- hászása következtében tűrhe­tetlenné vált a helyzet. Nyo­mor, éhhalál, rabság, kizsák­mányolás ás elnyomás jelzi a „civilizáló?“ úját, emberek mdiiói pn zíulna? el, tombola járvány, kicsiny, koravén, csenevész gyermekek gör­nyednek a gyárakban. Segí­teni kell rajtuk, a világ sze­me elé tárni, leleplezni az im­perialista zsarnokok, elnyo­mók és háborút szítak ember­telen cselekedeteit. Erre szol­gált volna a kalkut ai konfe­rencia. A konferenciát azonban a kizsák mányolóka t kiszolgáló Nehru kormány betiltotta. — Kellemetlen lett volna nekik hallgatni a fejükre szálló vá­dakat, melyeke'; az éhező acz- szonyúk és gyermekek milliói kiáltanak feléjük. D? hiába adnak ők ki tiltó rendelkezésekét, V szabadsá­got, igazságot, békét követelő szókat nem lehet elhallgatat­ni. Már csak azért sem, mert a béke és haladás tábora ma már erősebb, mint az imperia­listák összedrótozott hatalma. A békéért és az igazságos 'em­beri életért küzdő népek — élükön a hatalmas Szovjet- unióval — erős támogatói a szabadságért kezdő elnyomot­taknak. így vált lehetővé, hogy a gyarmati nők mégis összejöj­jenek Budapesten és m*eg- tarthauíák a Nemzetközi Nő­kongresszus előtt a gyarmatit nők. kongresszusát is. 4948. februárjában a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö- v*e*tség bizottsága elutazott Délke'let-Ázsiába. A küldött­ség tagjai Simone Bertrand, a Szövetség gyarmati bizottsá­gának vezetője, Tamara Ma- rozova (Szovjetunió), Pat Miles (Anglia) és Kathien Bacon (Ausztrália) voltak. — Meggyőződtek az ottani asz- szonyok mérhetetlen szenve­déseiről és feltárták a világ előtt. Látták Indiát, Burmát és a maláj szigetvilágot. , , Látták Indiában a csodaszép amerikai autókat suhanni a luxusvillák között és látták a nyomorúságos, I rongyokba burkolt asszonyok, gyerme­kek éhező seregét. Indiában a lakosság túl­nyomó része földmíves, de a földek a feudális nagyinak, a maharadzsák kezében vannak, akik aztán kíméletlenül ki­zsákmányolják munkásaikat. A lieyderabadi maharadzsá­nak több, mint ötmillió hold földje van. Évi jövedelme 25 millió rúpia, a munkásainak bére pedig havi 10 rúpia. A parasztasszonyok mesélték el a küldöttségnek, hogy aratás idején esznek csak naponta -kétszer, a többi évszakban négyszer. Bengali óban 1948-ban három és félmillió-paraszt halt éhen. Ugyanez a helyzet Burmában és a maláj szigete- . ken is. Nemcsak a saját ura k ülnek elviselhetetlen teherként a nép nyakán, hanem, az impe- r* a]ista gyarmatasítók is szen­vedést, halált, rabságot jelen­tenek a dolgozók i-zámára. — A gyárakat, ültetvényeket a kezükbe kaparintották, " ki­használják aUakosság elmara­dottságát, szinte fizetés nélkül dolgoztatják őket rettenetes körülmények között. A gyer­mekek már hat éves korukban szerszámot tartanak a kezük­ben (és dolgoznak. A gyarmati nők és gyer­mekek torta a szenvedés. Mil­lió számra pusztulnak el, a vézna, rossziütápDlt, végki­merülésig dolgoztatod embe­rek. Ezer cseoernd közü* 250 elpusztul egyéves kora d itt. Indiában nincsenek öregem­berek, az átlagos életkor 26 év. És igv.van szerte a gyarma­tokon; Indiában, Trónban, a maláj szigeteken, Viet-Nam- ban. Ma már kezdenek felébred­ni az elnyomod népek. Fel­lángolnak a szabadságharcok. Hős férfiak, asszonyok, ifjak küzdenek az elnyomók ellen a szabadságért és békéért. S a 'haladás tábora, a békét- kívá­nók vezetőjével a Szovjetunió­val az élen mellettük van eb­ben a küzdelemben. A konferencia jelentőségé­ről így nyilatkozott a Buda­pestre érkező szovjet asszo­nyok küldöttségének vezetője, Tamara Morozova: „Biztos „vagyok benne, hogy igen gyümölcsöző lesz az ázsiai asszonyok konferenciája, me­lyen a gyarmati nők számta­lan problémáját vitatjuk meg. Hogy sorsukon javíthassunk, örökség van az ázsiai orszá­gok asszonyainak 'szorosabb összefogására é-s az egész vi- 1 á" demokratikus nőinek tá­mogatására.“ Ez a kongresszus megerő­síti a béke táborát és segíti a szabd sáeért küzdő népeket*. S. T. Keresztülment rajta a vető gép Véletlen baleset érte Gaz­dag Károly tiszaladányi gaz­dalegényt vetés közben. A .1 óva kait valaki megdobhatta, kővel, mert azok megriadtak és megrántották a vetőgépet. Gazdag Károly a vetőgép alá esett és az keresztülment raita. Jobbkarját a kerék két helyen eltörte. A nyíregyházi kórházba szállították. Felgyó gyulása két hónapot vesz igénybe. ' Férfi kalapok legújabb dmctszinehben es mintákban Papp kalap és tsztUűzfetóbsn, Menta 6 Férfi kalapok szakszerű tísz* tiftása és formálása ugyanott Szórt* Ilin fiizvtl a itt , • Rákosi elvtárs beszédét

Next

/
Thumbnails
Contents