Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-24 / 271. szám
Egységes osztály-e a parasztság? Visinszkij beszéde az UNO-ban Magyarország felvétele mellett okmányában lefektetett felvé. tel követelményeknek megfelel, így Magyarországot is fel kell venni az UNO-ba. Az HSA á;- Anglia ennek ellenére nem hajlandók ügyüket megvizsgálni olyan szempon. Pekingtől 25 folynak A Kínából érkező legújabb jelentések szerint a nacionalista hadsereg soroza os vereségei szakadatlanul tovább fo’ynak. A néphad&*'rcg csapatai 25 máfröhlnyire közelítenék meg Pekinget, ahol elrendelték az ostromállapotot. A nankingí angol nagykövetséghez tartozó nőket és gyermekeket az angol nagyfa Itt 6». esperes Me Margóéi Emil iMHAti Isligpllz tok alapján, mint Finnország és Olaszország ügyét. Ez a magatartás sérti az UNO alapszabályait, valamint a yaltai és potsdami egyezményeket — fejezte be beszédét Visinszkij szovjet megbízott. mérföld» yire a harcok követ kívánságára Honkong ha szállították. A Daily Telegraph washingtoni levelezője szerint Trumant súlyosan aggasztja a kínai helyzet. Csangka sek főhadiszállása hivatalosan elismerte a Szu- csau alatt álló kormánypárti hadsereg bekerítését és a kormány nehéz- helyzetét. A falun folyó és egyre élesedő osztályharc szükségessé teszi, hogy tisztázzuk a paras?,-tságnak, mint „társadalmi osztálynak“ a kérdését. Különösképpen szükségessé teszi ezt a kulákság által a beszolgáltatás idejében elhangzott jelszó a „parasztegység“ jelszava, amely még ma is sok dolgozó parasztot megtéveszt. A kulákság a „parasztegység“ jelszava alatt akarta a dolgozó parasztságot saját céljaira felhasználni és a népi demokráciával, amely a dolgozó parasztság érdekében rátért a kulákság korlátozásának politikájára, szembefordítani. A „parasztegység“ jelszava alatt azt magyarázták a dolgozó parasztságnak, hogy az egész parasztság érdeke — "beleértve a kulákságot is — egységes és ezért egységesen szembe kell állniok minden olyan törekvéssel, amely a parasztság bármely rétegét férsd alatte a kulák ot) sújtaná. Ez alatt a jelszó alatt próbáltak a parasztságon belül egységfrontot létrehozni a népi demokratikus fejlődéssel a kulákság korlátozásával szemben. A „parasztegység“ jelszava hamis • és reakciós jelszó. Hamis azért, mert úgy akarja beállítani a dolgokat, mintha a kizsákmányoló kulákság es a dolgozó parasztság érdeke azonos lenne. Reakciós pedig azért, mert a kapitalizmus ellen harcoló munkás-paraszt szövetség megbontását, vagy ami ezzel egyet jelent, a társadalmi haladás meggátlását célozza, a kulákság falu feletti politikai és gazdasági hatalmának megőrzése érdekében. A „parasztegység“ jelszavából kiindulva vizsgáljuk meg a parasztságot, mint „társadalmi osztályt“. Az első, amit megállapíthatunk, az, hogy, a parasztság — tagjai életmódjának hasonlatossága ellenére sem egységes osztály. A parasztságon belül fejlődése során rétegeződéi ment végbe, amely a kapitalizmusban az egyes rétegek közötti fokozódó ellentétben, osztályellentétben jutott kifejezésre. A feudalizmusban a parasztság minden rétegét sújtotta a földesúri elnyomás és kizsákmányolás. Ez a tény egységes magatartásra kényszerít tette az egész parasztságot a földesúri osztállyal szemben. A földesurak elleni harc azt a látszatot keltette, mintha a parasztságon belül nem lennének ellentétek a gazdag, cselédet tartó telkesjobbágyok, és a nincstelen szegény zsellérek között. Ez a látszat a jobbágyfelszabadítás után sem tűnt el teljes egészében. Még pedig azért nem tűnt el teljes egészében, mert-a fennmaradó nagybirtokrendszer — bár nem egyforma mértékben - — de sújtotta mind a nincstelen parasztságot, mind a birtokosparasztságot. Ezért a parasztság a nagybirtok- rendszerrel, a földesúri osztállyal szemben többé, ke- vésbbé egységes álláspontot volt kénytelen tanúsítani. Ugyanakkor azonban a jobbágyfelszabadítás megindította a parasztságon belül is a kapitalista fejlődést, amelynek eredményeképpen a parasztságon belül az egységes parasztság látszata egyre inkább szertefoszlott. Kifelé, a nagybirtokkal szemben,, tehát nagyjából egységes volt a parasztság, befelé azonban a kapistalista fejlődés következtében fokozatosan kifejlődtek (és egyre jobban élesedtek az esyes rétegek között az osztályellentétek. A felszabadult telkes- jobbágyok esyrésze a nincstelen zsellérek, cselédek kizsákmányolásával eyyre gaz- j daerabbá vált. kulákká fejlődött, nagvobbrésze azonban éppen hogv meg tudta tartani birtokát, közép, vagy kisbirtokos lett, vagv pedig tel ie- sen elszegényedett, nincstelen szegényparaszttá vált. Az 1945-ös földreform és az utána következő fejlődés azután alapjában megváltoztatta ezt a helyzetet. A nagybirtokrendszer megszűnése megszüntette az egységes paraszt, ság látszatának utolsó foszlányát is. A földesúri osztály helyét a falun a kulákság vette át, s megkezdte a földhöz- juItatott kisbirtokosok, vala. mint a régi kié- és középbirtokosok feletti gazdasági és politikai hatalmának fokozottabb kiépítését. A kulákok, zsíro-parasztok vetőmagja, igája, felszerelése megmaradt. Ezeknek uzsoraáron való kölcsönzése lett a cselédek és napszámosok nyúzásán kívül a kizsákmányolás főeszköze, A kulákság a dolgoztál parasztság rovására gyarapodott. A földreform eredménye- képen a magyar parasztságon belül jelentős átrétegeződés ment végbe. A mezőgazdaság» cselédek, nincstelen földműn, káisok és törpebirtokosok hatalmas tömege kisbirtokossá vált, s ma már a nincstelen földmunkások száma a dolgozó birtokos-parasztság tömegéhez viszonyítva csekély. A (Paris) Az UNO közgyűlésének különbizottsága a hétfőről keddre virradó éjszaka kezdte meg a tagfelvételi ügyek tárgyalását. Ezen az ülésen Albánia, Bulgária, Magyarország, Románia a Mongol Népi Köztársaság, Finnország, Olaszország, Portugália, Transz jordánia, Írország, Ceylon felvételi kérelmei voltak napirenden. A felvételi kérdésekben Kanada és az USA megbízottja önkényes megkülönböztetéseket tettek a felvételüket kérelmező államok között és a népi demokráciák, közöttük Magyarország felvételét is ellenezték. Visinszkij, a Szovjetunió megbízottja csaknem kétórás hatalmas beszédben kifejtette. bogy a tagjelöltek úgy politikai, mint jogi szempontból megfelelnek az UNO követelményeinek. Azért javasolja, hogy az egyes országok felvételi ügyét külön vizs gálják meg és felvételük felől együttesen döntsenek, hogy ne állhasson elő az a helyzet, hogy például Olaszország és Finnország felvétele után a köözgyülés többső-1 ge a többi állam feltétele el- ‘ len szavazzon. A Szovjetunió ellenez mindenféle alkudozást — jelentet te ki Visinszkij — abban a vonatkozásban, hogy bizonyos államok felvétele esetén cserében egy másik állam felvétele is szóba jöjjön. Minden országot, amely az UNO alapföldreform és a népi demokratikus fejlődés eredményekén en a mai magyar parasztság három főrétegből áll. A parasztság döntő többségét jelentő kisparasztokból, a falu kizsákmányoló kapitalistáit jelentő kulákeágból s a kettő között helyet foglaló kö- zépparasztságból. A kulákság által az uzsorán és bérleteken keresztül k zsákmányolt kisparasztság együtt halad a munkásosztállyal a kizsákmányolás meg- sziiníritfWért, a szocialista társadalom felépítéséért. A kulákság, amelynek ki- zsáfcmá.nyoK'l U vélte nységét a szocializmus frlé fejlődő népi demokrácia egyre fokozottab. ban korlátozza, minden eszközzel harcol az ellen és elsőrendű szövetségese a megvert nagybirtokos, nagytőkés osztályokat képviselő egyházi reakciónak. Rőzse István evangélikus esperes, püspökhelyctiets a következő levelet intézte Mar. gőcsy Emil egyházkerületi felügyelőhöz: „Tiszteié1 te’ arr^. kérem, hogy a püspökválasztás előtt összehívandó kerületi értekezlettel szíveskedjék közö’ni, hogy a november 4-én tartott püspökválasztási értekezleten személyemet illetően megnyilatkozó állásfoglalás alól az egyes egyházközségeket feloldom. Kérem a kérdést újraA középparasztság, amely ugyan időnként idegen munkaerőt is foglalkoztat és a piacon keresztül b zonyos mértékig érdekelt a tőkés rendben, munkás dolgozó voltánál fogva |L kisparasztsághoz tartozik. Ma még részben ingadozó álláspontot foglal el a kulákság és a kisparasztság között, azonban egyre inkább felismeri, hogy helye a munkásság és kisparasztság oldalán van. Felismeri, hogy neki is érdeke a kizsákmányolás megszüntetése városban és falun egyaránt, mert annak fennmaradása végsőfokon az ő elszegényedését, nincstelen proletánsorsba való süllyedését jelenti. Ezek a tények bizonyítják azt, hogy a parasztság nem egységes osztály, hogy ki- zi-ákmányolókra és kizsákmá- nvoltakra bomlik. Egyik oldalon áll a kulák ,a más'k oldatáygyalás alá' venni és a* Anyaszentegyház Urának megvilágosító lelkét kérem a tanácskozásra, hogy a szóban- forgjíl kérdés az Anyaszentegyház javára és Isten dicsőségére oldódjék meg.‘‘ * . ‘ Megbízható értesülés szerint a megüresedett püspöki helyre dr. Vető Lajos teológiai tanárt, a nagyműveltségfi evangélikus lelkészt fogják jelölni. Ion pedig a dolgozó kis- é« középparaszt. A kettő között kibékíthetetlen az ellentét. A kulák soha nem fog önként lemondani a kizsákmányolásról, a dolgozó parasztságnak pedig ha meg akar szabadulni a kizsákmányolástól, az elsze- gényledéstők ha emelkedni akar, le kell győznie a kulá- kot, meg kell semmisítenie a falun és a kizsákmányolást.,— Erre pedig csak a munkás- osztály vezetésével, azzal szövetségben képes. A „naraszt- egység“ hamis, munkásosztály és haladásellenes jelszava helyett a „munkás-paraszt szövetség“ a minden kizsákmányolás megszüntetéséért folytartott harc, amely egyben a kulákság elleni harcot is jelenti, jelszavának megvalósítása az, amely valóban a dolgozó parasztság érdekeit szolgálja. Ónódy Miklós, . Nép A»« 80 fillér 0 a Mltfnl V. évfolyam. 271. uám. 9 M jjjluul. 1948. notenber 24. SZBrdS
