Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-23 / 270. szám

1948. november 23, kedd NYÍRSÉGI magyar nép 8 oldal Holnap nyílik meg az Állam! ÁrUháZ Rt. Nyíregyházán a volt Ungár divatház helyén - Óriási választék textilárukban, cipőkben és gumiárukban. — Olcsó árak! 'Súd&uM, nyomában j Rádiót avattak a Szorgalmatos-telepiek Két hónappal ezelőtt adták j át Büdszentmihály határában, j Szorgalmatos-telep népének a j traktorádlomást. Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás traktorai berregnek Szorgal­matoson, a 'dolgozó parasztok földjén. Dessewffy gróf haj da. n: cselédei felszabadultan épí­tik a szocializmust. Vasárnap falurádiót adtak át Szorgalmatoson. Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás után a kultúra vívmánya és terjesztője, a rádió1 ifi Szorgal­matos-telep dolgozóinak szol. gálatába állt. Az ünnepéi} es átadáskor Szakály István, tanító, szabad­művelődési ügyvezető üdvö­zölte az ünneplőket, majd Kaba.v Béla szövetkezeti ügy. vezető méltatta a rádió átadá­sának jelentőségét. Ezután színes műi-orszámokat adtak elő az EPOSz és az Úttörő Mozgalom tagjai. Balogh József elvtárs, Sza- / / bölcs vármegye szabadműve­lődési felügyelője mondott ün_ ( népi beszédet. A demokrácia fejlődése — hangoztatta töb­bek közt — kilométerkövekéit rak le Szorgalmatos-telepen is. Felszabadulás az úri elnyomás alól, földosztás, Állami Mező- gazdasági Gép állomás és most a telepes falurádió: jelentik a fejlődés határköveit Szorgal­matoson. Mindezt azonban csak pártunk helyes politikájával érhettük el és vaKI-íthattük meg. Megemlékezett ezzel kapcsolatban Balogh József elvtárs a KMP 30 éves évfor­dulójáról, a kommunisták har­mincéves kemény, szívós har­cáról, amely lerakta alapjait mai gazdasági és politikai fej­lődésünknek. Szorgalmatos-telep lakossága nevében az MDP helyi, szerve­zetének titkára mondott köszö­nést. A bensőséges ünnepség után bekapcsolták a rádiót. — És mintha a rádió üdvözölte volna Szorgalmatos-telep dolgozóit, a bekapcsolás pillanatában így mutatkozott be: — Rádió Budapest I. Ked­vet? hallgatóink, híreket mon­dunk. És a világ minden tájának híreit elmond'a.­Felvilágosultabbak, művel­tebbek lesznek a szorgalma- tosiak. Kultúrát, szórakozást, ismereteket ad számukra a rá­dió. Ésik Bernát 26 éves má- tyusi lakos néhány nappal ezelőtt barátaival kiment a község határában lévő erdő­be, hogy fát vágjon. Előzőleg beszereztek egy liter pálinkát és azt a helyszínen elfogyasz­tották. A tanuk vallomása szerint Esik itta meg' a pálin­ka felét és attól úgy leré- szegedett, hogy lefeküdt a földre aludni. A többieknek nem tűnt fel, hogy Ésik nincs Kicsinyek a kicsinyekért Egymással versengve rendezik meg karácsonyi akciójukat a nyíregyházi általános iskolák Négy bátorfellépésű, öntu­datos kis lurkó keresett fel bennünket szerkesztőségünk­ben. Kovács Lajos az I., Var­ga István II., Szabó Lajos a III. és Benkő Banka a IV. szá mű általános iskolából. — Elfogadtuk az I. általá­nos IV. osztályának kihívását — mondja Kovács Lajos. Ver­senyben rendezzük meg kara. esonyi akciónkat rászorult kis iskolatársaink megsegítésére. Átadják műsorukat, a nyír­egyházi általános iskolák IV. osztályai előadásának műso­rát. November 28.-án, vasár­nap délután pontosan 3 óra­kor kezdk az előadást a IV. számú általános iskola nagy­termében. Sok sikert kívánunk az álfa. János iskolák IV. osztályosai­nak. velük, csak délben indultak keresésére, összefagyva hol­tan találták meg egy fa tövé­ben. Gyanú menüit fel arra vonat, kozóan is, hogy mérgezett pálinkát ittak, a nyomozás azonban kiderítette, hogy a halál oka fagyás volt. Az ese­tet bejelentették a nyíregy* házi államügyészségnek, ahon nan megkapták a temetési engedélyt. Félllter p&lfnkcát ivóit, mégis megfagyott A NÉPPEL Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN Még hullottak a könnyek Marie szeméből és elfojtott zo­kogás rázta vékony madár­testét, ahogy a tenyérnyi vaskályha előtt gugolt. Re­megett kezében a gyufaszál, amikor lángralobbantotta a papírt, a fadarabok alatt. Foltosruháju, sápadt embe­rek álltaik a szobában, meg- iletődve gyürkölték markuk­ban a sapkát. Jean lehunyt szemmel feküdt az ágyban, a piros vér átszivárgóit a köté­sen, zihálva emelkedett a melle. Most hozták be a sztrájko­lok a barrikádról. Meglőtték. Fekte vaságya mellett pa­pírlapok hevertek szanaszét. Jean versei voltak. Költő volt. Párisban éltek Ma­riéval, amikor megkezdődött a harc a kenyérért és a sza­badságért, lejöttek a bányá­szok közé. * Melegedni kezdett a szoba levegője, az asszony leült a költő ágyára, megfogta az ura kezét és sirt. Néha na­gyon lágyan és nagyon óva­tosan megigazította a pokró­cot, megsimogatta Je^n hom­lokát. Az emberek csak álltak ott a szobában, topogtak a lábu­kon, szólni akartak valami vigasztalót, ügyetlenül kibök- tek olykor egy-egy mondatot, aztán zavartan elhallgattak. Most is inkább egymáshoz beszéltek. — Mintha tűz égett volna Száján, úgy verselt a bam­bádon... suttogta halkan az őszhaju vájár, Jules. Jean felnyitotta szemét, fáradtan megtört nézéssel te­kintett szét. Aztán, amikor meglátta az embereket elmo­solyodott és boldogság ült az arcára. Alig észrevehetően bólintott. — Fáj? — hajolt felé Marié. Megrázta a fejét Jean. Kinn lövések kezdtek dörög­ni. Jean felfigyelt, majd in­tett az embereknek. Az öreg vájár sietett az ágamhoz. Zihálva, 'szakadozottan eről­tette száján a szavakat a költő és az ablak felé muto­gatott. Mit csinálnak? —- Semmi, semmi elvtárs. Feküdjön csak nyugodtan. Harag ráncolódott Jean homlokán. Megfeszítette tes­tét és fel akart ülni. Ijedten tiltakozott Marie, könyörögve mondta. — Ne tedd Jean. — Csak a csendőrök... lé­pett az ablakhoz Jules. A költői kínlódott az. ágyán. Hiába meresztette szemét az ablakra, ágyából nem látott mást csak a fakó; felhő- rongyokat. Hirtelen Mariéra nézett és könyörögve nyúj­totta felé kezét. — Adjatok... kérek... — Mit Jean? — Imi! — szakadt ki a ki­áltás melléből, de vér is bugy gyant vele. Papírt, ceruzát adtak a ke­zébe, mert tudták, hogy hiá­ba tiltakoznak. Lángolt a szeme a költő­nek, kínlódva csúsztatta fel testét a párnán^ hogy felüljön. Aíz emberek segítettek neki. írni kezdett. Alig bírta szo­rítani a ceruzát. Remegő vo­nalak születtek a papíron. — „Üzenet... a barrlká...“ Tovább nem bírta. Leejtette a fejét, kezéből kihullott a ce­ruza. Aztán megrándult a tes­te, egyik karját felcsapta saz úgy maradt a párnán öa-ze. szorított ököllel. — oOo — SPORT DDSE-Szabolcs 4:2 (2;1) A Ny. Szabolcs' DSE va­sárnapi ellenfele a Debreceni DSE volt. A nyíregyházi együttes balszerencsés vere­séget szenvedett Debrecen­ben. Már a második percben Gerdát, a kapust combon rúg­ták és helyette Albert állt a kapuba. 2:l-es fordulás után a Szabolcs harcolt ki fölényt, de a kapus hiánya eldöntötte a mérkőzést. NyVSE—MÁVAG 4:1 (0:1) Mintegy 1000 néző övezte a Bethlen úti pályát, amikor Takács sípjelére kifutottak a csapatok a következő össze­állításban. NyVSC: Dékány, Szilágyi, Homicskó, Szatke, Kocskovics Máté, Pető, Demeter, Dénes, Ilurai, Kékedi. Mávag : Mol­nár, Gémes, Yargia, Kemény, Szabó, Steinbach, Adorján, Vadász, Horváth, Takács, Szőlősi. Változatos játékkal indult meg az első félidő. Mindkét oldalon sok jó akció indul,\ a befejezésnél azonban adósok maradtak a csatárok. A ha­zaiak támadtak többet, még­is a Mávag érte el a vezetést Takács tizenegyesével. A második félidőt heves támadások vezetik, be. Most- I már nem maradnak el a gólok sem, egymás után találnak a hálóba Demeter, Dénes, majd Pető. A helyi együttes jó játéká­val megérdemelten győzött. Jók voltak: Koskovics és Ilurai, illetve Molnár és Hor­váth’. ) NB II eredmények A nyíregyházi csapatok mérkőzésein kivül a követke­ző eredmények születtek az NB. II. keleti csoportjában: Mogürt—Miskolci VSE 4:3 (6:1), Sátoraljaújhely—Törek­vés 1:0 (0:0), Mskolci MTE— Wolfner 4:1 (2:1), Salgótarjá­ni SE—Pereces 4:2 (2:2), Disógyőri VTK—Debreceni VSE 3:1 (2:1). A Mátészalká­ra kisorsolt MVSE—ÓVTK mérkőzés elmaradt, mert a já­tékvezető nem jelent meg. A - két csapat csak barátságos mérkőzést játszott, amely 0:0 arányban, eldöntetlenül vég­ződött. ORIA szálloda-étterem BUDAPEST Nívós - Komfortos - Olcsó Úgy látszott, mintha a föld és az ég nevetett, kacagott volna. Nyár volt, csépeltek, csépeltek. Szergej nemrégen érkezett meg Moszkvából a szülőfalu­jába, aratásra, cséplésre. A nevét ismerték az egész hazá­ban, mindenütt szavalták ver­seit. Büszkén és örömmel jött haza minden nyáron, a legjobb kolhozok közé tartozott az it­teni. Szergej a búzászsákokon ült, vidáman lóbázta a lábát, ka­cagva kiáltozott fel a gépre a lányoknak. — Még a száz százalékot sem éritek el — csúfolódott velük. Suhogó) kéve röpült a leve­gőn keresztül, alig tudott Szer­gej félreugrani, a sapkát le is sodorta fejéről. Fenyegetődzve integetett a gép felé, aztán felugrott egy kazal tetejére. Ledobta ka­bátját, dolgozni kezdett ő is. Lenn a földön, a gfep száj?, nál ömlött a tiszta, nehéz bú­za a zsákokba... A kolhozelnök izzadva " tö- rclgette homlokát, minden pil­lanatban felhajtott egy ibrik hidegvizet. Irta az eredménye­ket. Úgy néz ki, hogy ők lesz­nek újra legelőször készen úgy mát tavaly és nekik is lesz a legjobb eredményük. Csillagok íénjlesedtek már az égen, éjfélfelé járt az idő, amikor befejezték a munkát. Az utolsói szem is lepergett a gépből. , ­Szergej újra a zsákokon ült, összehajolva tanácskozott a kolhozelnökkel. Izgatottan szá­molgatták az eredményt. Az­tán félrevonult, lebeveredeít egy fa alá, papírt húzott elő zsebéből, kisimította térdén. Az emberek zsibongva gyű. Iekeztek a gép körül. Rázendí­tettek egy dalra. Visszhang­zott az egész tájék. Aztán csend lett Szergej, a költő felállt, kézé. ben verset tartott. Először a kolhozelnök szó­lott. — A tavalyi eredményt 200 százalékkal felülmúltuk. Harsogó kiáltás zúgott fel, aztán Szergej lépett elő. Sza­valni kezdett. A vers címei ez \olt: „Üzenet a szocialista haza építőinek“.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents