Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-18 / 266. szám
2. Ouiaí iS YlRSEGi MAGYAR NÉP 1948. november 18, csütörtök Megkezdték a városházán a népszámlálási előkészületeket A népszámlálásról kiadott rendelet előkészítését megkezdték a város közigazgatási -ügyosztályán. A rendelet alapján folyik a munkák előkészítése. A körzetek beosztását már el is végezték. A Mateosz dolgozói a francia bányászokért A Mateosz autófuvarozási vállalat nyíregyházi dolgozói 370 forintot gyűjtöttek össze és eljuttatták a szakszervezetekhez. A gyűjtést a sztrájkoló és a francia nép szabadságáért harcoló francia bányászok megsegítésére indították. A szakszervezetek a gyűjtés eredményét továbbítják rendeltetési helyére. FELGÖNGYÖLÍTIK a husíeketézők frontját Az Országos Közellátási Hi. vatal közlése szerint országszerte erélyes intézkedéseket foganatosítanak a feketevágások megakadályozására és mag torlására. Legutóbb Nyíregyházán Szatmári György, Szabolcs többi községeiben pe. dig Makra Gergely, Fácán Mihályné, Greksza József, -Csesznék József ellen indítottak eljárást. KÉT ÜZEM: A büdszentmihályi ALKALOIDA ahol emelkedett a termeié?, csökkent az önköltség Akinek ml von s fején i. Havonta 210 kiló morphint termelni és a kapacitás emelésével csökkenteni az önköltséget — .ez volt a terv lényege a büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyárban, amely évente milliós termelési értékkel járul hozzá az ország regyiipari termeléséhez. Másfél hónap van még, de nyugodtan mondják, hogy túlteljesítik a tervet. Októ' berbert már 46—60 kilóval túlhaladták a tervelőirányzatot a morphintermelésben. Uj gépek beállításával, ész- szerüsitéssel, a kapacitás emelésével, jobb kihasználásával csökkentették az önköltsé- • get. A jelenlegi kiértékelés I szerint az öthónapos terv végére 20 százalékkal túlteljesítik azt. És a büdszentmihályi Alkaloida dolgozói már az uj terv előkészítésén dolgoznak. Egy kapacitás bővítéshez már most hozzáfogtak, a munka 1949. január elsejei megkezdése helyett. Tervüket közösen beszélték meg az üzemi értekezleten, ahol sok olyan felszólalás történt, sok olyan javaslat hangzott el, amelyet az üzem dolgozóinak közös • elhatározására a terv javítására, kiegészítésére használtak fel. Szabó Balász, Petrus György Nagy Károly és az élmunkás Reszegi Sándor elvtársak most végeznek kisüzemi kísérleteket egy uj meleg áztató beállítására. Mezei Barna dvtárs, a büdszentmihályi Alkaloida kitüntetett mérnöke önköltségcsökkentési terven dolgozik. így készítik elő már a jövő esztendei tervet és hajtják végre a hároméves terv, második, öthónapos részét; mert a büdszentmihályi Alkaloida dolgozói valamennyien érzik, tudják, hogy megváltozott viszonyuk a termeléshez tudják, ismerik a célt, amiért dolgozni kell. II. A kisvárdai Vulkánban valami nincs rendjén. A termelésről vezetett kimutatás Is bizonyíték. Az üzem termelése a.z utóbbi két h/íthen vissza esett, mintegy 40 százalékkal, ami pénzértékben 100.000 forint zuhanást jelentett. A termelés csökkenése különösen a szereidénél mutatkozik meg. A kisvárdai Vulkánban valami nincs rendjén. A kisvárdai Vulkánban üzemi reakció dolgozik. Üzemi reakció, amelynek a munkája megakadályozza a termelést, zavart, bizonytalanságot kelt az üzem munkásai között, maga mellé állítja a gerinctelen vezetőséget, amely nem élvezi a munkások bizalmát és szeretetét. A kisvárdai Vulkánban varinak olyan „szakemberek“, akik egyórás munkát három nap alatt, 16 órás munkát három hét alatt akarnak elvégezni. Vannak olyanok, akik ..szaktudásukat“ nem hajlandók „pár százasért eladni“. Vannak olyanok, akik izgatnak a Szovjetunió és a demokrácia ellen. Vannak olyanok, akik a múltban a tőkések spiclijei voltak, elárulták munkástársaikat, külön fizetésért. Vannak olyanok, akik az államosított üzemen akarják behajtani Különös eset történt kedden este kies szerkesztőségünkben... Dr. Csoha tisztelendő úr az epte oly magabiztosan viharzott be szerkesztőségi szobánkba, hogy amikor P. szaktárs íróasztala előtt lehorgony. zott, a lendülettől, szinte meg- lebhent fekete szoknyája. — önnel ' akarok beszélni uram — mondta határozatlan emberekre jellemző magára erőszakolt magabiztosesággal. — Nincs .akadálya — válaszolta P. szaktárs, leszakítva az írógépről az éppen elkészült kéziratot. — De -én nem vagyok szívbajos — így a tisztelendő. P. szaktárs megnyugtatta a különcis viselkedésű vendéget, hogy ez a körülmény — mármint a szívbaj hiánya — nem zárja ki a beszélgetés lehetőségét, szívesen ad felvilágosítást a tisztelendő úrnak, akár van angina peetor'sa (szívbaj) akár nines. .Kettő perc múlva dr. Csoba tisztelendő úr rájött, hogy ő tulajdonképpen nem is P, hanem S. szaktárssal akar beszélni, s ekkor már azt is elmondta, hogy mi fáj neki, ha rém a szív. — Kitől hallotta Ön,, — tette fel most már S. szaktársnak az elmés keresztkérdést. Kitől hallotta ön, hogy én hittanórán arra oktatom a növendékeket, hogy azért imádkozzanak, hogy a múlt rendszer visszajöjjön? Dr. Csoba úr, miután a kérdést feltette, diadallal fordult meg az ő saját tengelye körül, s e mozdulat közben isméi meglebben fekete , szoknyája. — ... hogy ön arra oktatja a növendékeket, hogy a múlt azokat az összegeket, amelyeket a münkásnyuzó tőkések loptak el az üzem dolgozóitól. Valami nincs’ rendjén; aj kis- várdai Vulkán gyárban. De voltak elvtársak, akik meglátták a hibákat, rámutattak azok okaira. De nemcsak rámutattak. A Párt és a szak- szervezet segítségével ki is fogják javítani a hibákat. Eltávolítják az oda nem való káros elemeket, új üzemi bizottságot választanak és megkezdik azt a munkát is az üzemben, amely nem folyt kellőképpen eddig: a politikai felvilágosító munka ez. Mert az egymást követő vezetőségek, az állandó torzsalkodás, pozícióharc, az üzemi reakció munkája nem folyhatott volna, ha a Vulkán gyár dolgozói politikailag felvilágosultak, ha tudják, hogy megváltozott a dolgozók viszonya az államhoz, a termeléshez, ha tudják, ismerik a célt, amiért dolgozni kell. P..J. A baktat mártírok Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. Tizenkilencben történt, május elején Baktalórántházán. Az idősebbek még emlékeznek rá és am kor elhaladnak a temető mellett a dolgozó poroztok, megemelik kalapjukat. Az idő már tavaszra hajlott. zöld fűcsomók sarjadtak az árokszélen. A koratavaszi fény egész nap nem tudta áttörni a szürke felhőket, komoran gyászolt az ég, eső hullott a földre. Alkonyo'dott, A katonák, románok és fehér banditák kitodultak az udvarra. Röhögve mentek oda a disznóólhoz, leütötték a zárat. — Bújjatok elő hé! — ordították. Tíz ember volt benn az ólban, tíz vöröt-katona, tíz szabadságharcos. Az éjszaka hozták őket Baktára, kit Domb- rádról, kit Várdárúl, kit máshonnan. Bakó Bertit, a tilki ácsot már akkor ki végez tét mindnyájan hallották a fegyrendszer vissza jöveteléért imádkozzanak? — kérdezte S. szaktárs, s látszott rajta, hogy meglepte a kérdés. — Igen, igen. Kitől hallotta ezt? — sürgette dr. Csoba a választ, de úgy, mint aki valóban nem szívbajos. S. szak iám most már megmondta az őszintét. —Én eddig senkitől sem hallottam, hogy ön így viselkedik az 'iskolai hittanórákon. — Nem hallotfa? Senkitől sem hallóba?... s most már dr. Csöba úr lepődött meg. Az ügy kezdett érdekes lenni. Honnan hallhatta a tisztelendő úr, hogy mi ilyesmit hallottunk róla, amikor mi nem hallottunk róla ilyesmit? — ezen töprengtünk. Dr. Csoba tisztelendő úr is úgy állt a szoba közepén, mint aki szívesen visszacsinálta volna az egész dolgot, s az angina peoíorist illetőién most már nem mertünk volna pon. tűi? diagnózist megállapítani. ,Azt azonban megállapítottuk, hogy dr. Csoba tisztelendő úr megzörgette a harasztot, die oly sután, hogy abblét azt is észrevettük, hogy dr. Csoba úrnál a szél is zörgeti ezt a -harasztot. Azt is megállapítottuk, hogy dr. Osoha úrban a kelleténél hangosabban, « rossz helyen szólalt meg a lelkiismeret hangja. Eddig senki sem mondta, de most maga dr. Csoba úr árulta el, hogy valami nincs rendben az ő hittanórái körül. Dr. Csoha úrnak — így gondoltuk — vaj volt a fején és ő a napra jött. vele. Márpedig,, akinek vaj van a fején* az ne menjen a napra, akár szívbajos, akár nem. A kisvárdai VULKÁN ahol 40 °|o-al visszazuhant a termelés, elfajult a torzsalkodás — Mit?! Még itt is lázadozni mertek!? — tajtékzott fel a lakkcsizmás és tehetetlen dühhel toporzékolt a sárban. I^mő ,$Jé lépett és a korbácsot az arcához dugta. — Mi?! /' A fiú ökölbeszorított^ a kezét és szembeköpte, a tiizt'et. — Mi még a sírban is lázadni fogunk! — csalánt rá ’ és hátaífordított neki. A tiszt arcához ka >ott és üvöltözve ugrott a Katonák elé. — Agyonlőni őket! Azonnali Agyonlőni a kutyákat! A fegyverek felemelkedtek. A tíz hős kihúzta magát, felemelték a fejüket. Valamelyikük egy vörös/selyemdara- bot rántott elő a rongyai közül és meglobogtatta/ — Elvíársak, győzni fogunk, mert az igazság a mienk! Lövések dörögtek. A tíz ember teste meglódult és belezuhant a sítba. Vér ömlött/ a sír fenekén, összefolyt a sáros esőiével. A piros /selyemdarabot is betaposták Ja eárba, de éjj szaka valajú attjárt és hazadé— Ássatok kutyák — röhögött fel .gúnyosan — a saját sírotokat ássátok! ök tizen összeszorították a szájukat. Ernőnek tűz lobbant a szemében, de Tolnai Pista megérintette a karját. — Hagyd őket — mondta halkan. Egyre mélyebb lett a sír, már csak derékig látszották ki a gödörből. Kác elvtárs k‘fulladva dőlt a széléhez, megpihenni egy pillanatra. Sáros te- nikrével megtörölte .a homlokát, piszkos folt maradt a helyén. — Mi az k: döglött él kutya! • — rivalt rá a tiszt és odalépett a sír széléhez. Felemelte a korbácsot és suj'ani akart. Ebben a pillanatban kiug. rótt a gödörből ■&«*> és oda- dobbant a tiszt el eY Annak megsáipadt az arca, 'jjedten lépett hátra. A fehér Mnditák fegyverükhöz kaptak Atisri arcán féktelen düh' szaladt ke- v resztül. \ \Mcist már mind a tíz ember 'otNállott a sír szélén. \ Mind a tíz szabadságharccá Dacosan, lángoló arccal néz\ tek szembe a purkaíorkolatok- \ kai. \ \ verdörrenést. Most ők kerülnek sorra. Egymás után lépdeltek ki az ajtón. Rongyos, sáros ruhadarabok líé/gtak a testükön, de fejüket felemelték, nápadt arcuk kemény maradt. Jöttek egymásután. Tolnai István húszon négyéves dombrádi cseléd, Várni Emil kisvárdai fanár, Kóc Sámuel mérnök. Ő volt a legidősebb közöttük, megrokkant testtel járt. Oáki László 4anár, és a legfiatalabb, a fényes arcú és daloló szemű húszéves Dedinszki Ernő jog hallgató. És jöttek a többiek, tizen egymásután. A faluban csend volt, némaság, egyetlen ember s:em mozdult, csak néha lehlbent meg egy ablakfüggöny, ahogy elhaladtak a halálraítéTek az utcán. S űhÉL—kí&érték őket. a ,»rwk között 6? nem voltak -ban(ok, Szerszámok lih, y akácfa Watt. 'étek fel nz ásóikat ; rájuk a lakcsizmás ben korbácsot su- \ / iä tíz szabadsághős \némán ragadta meg a szerszámokat. Férfi kalapok leg .—............................. mintákban \ \ mása u brmálása ugyanott
