Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-21 / 243. szám
A dolgozó nép ellen (PJ) A magyar dolgozó nép ellen, a népi demokrácia ellen szervezkedtek a nyíregyházi posta már letartóztatott -egyes vezetői. Arday Lajos, -Gimes Ödön, Csömör András, Vantsa Béla és Barabás Gyula, a dolgozó nép joblétének, felemelkedésének, haladásának ellenségei. Rémhirköz- pontot szerveztek, hogy valahányszor eredményeket», ért el a népi demokráciánk, valahányszor győzött a reakció felett; aljas, hazug híreikkel, Igunyvicceikkel, gúnyrajzaikkal. igyekezennekj azokat elhomályosítani; zavart kelteni háborús uszításukkal a megszilárdult, egyre erősödő, a ■szocializmus felé haladó népi demokráciában. De rosszul számítottak. Kétségtelen, hogy volt sikerük a magukfajta fasiszták, a nép ellenségei, a Szociáldemokrata Pártból kizárt jobboldali politikusok, antidemokratikus bélistázott főszolgabirák, volt horthysta köztisztviselők, nvugatos katonatisztek köréhen és azok között a polgári elemek között, akiknek tudatát még nem világította meg az uj világ fénye, akik még mindig a régiről álmodozrlak. Ezek között az elemek Jkö- ■zött ,,-császár“ volt Vantsa ur, a jópofa, aki zergetollas vadászkalapja alatt mosolygós arcával, simanyelvü „szalon- vicceivel“ olyan jól tudta ki- hgnrázni az uj, jobb életet epito dolgozó magyar népet, a nép vezetőit és azt a Szovjetuniót, amelynek dicsőséges hadserege véráldozat arán is fölszabadította a magyar népet és megadta a lehetőséget ■az uj világ teremtésének, -amely ma is a béy tábora elén all. a háborúra spekuláló , amerikai imperialistákkal szemben, erős kézzel támogat- a a magyar népi demokráciát a haladás utján. Rosszul számítottak akkor amikor selejtanvagokból rádiókat szerkesztve „távbeszé- lő-közvetitéseket“ rendeztek az imperialista háborús uszi- *ók propagandaadásaiból. meg akarva dönteni, mog akarva rendíteni a dolgo-ó nép hitét vezetőiben, vezető , Pártjában, bizalmát abban, hogy a földesurak. nagytőkéik, bankárok uralma után itt, egv uj világot, egy jobb életet lehet építeni. Rosszul számítottak, akkor is, amikor az egyházi reakcióval szövetkezve egy másik, pu hább "ponton igyekeztek sebezni. De ez a puha pont csak egv-két. tudatlan öregasszony volt, akik sápitozva hallgatták ocsmány hazugságaikat és még könnyet is sajtoltak 1,600.000 szervezett dolgozó követeli: Hessen véget a kormányzat Mindszenti demokráciaellenes (izeiméinek A Szakszervezeti Tanács kongresszusának negyedik napján Horváth Mihály elvtárs, a Szaktanács szervezési titkára tartotta meg szervezési referátumát. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a munkásoszály felszabadult és ez gyökeresen lij helyzetet teremtett a szakszervezeti mozgalom számára tis. Részletesen ismertette a szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezési helyzetét. | — A mi viszonyaink között j — mondotta — a kénjszertag- j r,ág helytelen. Felvettük ellene ■ a harcot és ezt a hibát lényegében leküzdöttük. Nem küzdöttük le azonban még a szakszervezeti tagdíjaknak hivatalból, központilag való levonását. A szakszervezeti díjaknak hivatalból való levonása durva megsértése a szak- szervezeti demokráciának nem mát?, mint a tömegektől való elszakadás. A dolgozók széles körét vonluk be a szervezeti munkába Igen komoly kérdése mozgalmunknak vidéki szakszervezeti mozgalmunk viszonylagos elmaradottsága. A vidéki szakszervezeti vezetőségeink, amelyek öriá-i kádernehézsé- gekkel küzdenek, fokozott mértékben rá vannak utalva a szakszervezeti központ irányítására, tanácsaira. Tekintettel a vidéki szakszervezeti mozgalom nagy káderhiányára, fokozott jelentősége van annak, hogy a szakszervezetek káderképző iskolájába még nagyobb számmal kerti jenek be vidékiek. A Vidék' elmaradottság egyik oka az, hogy az egyes iparágakon belül a rokonszakmák szervezetileg szét voltak tagolva. Ennek a nehézségnek leküzdése már megkezdődött. Az inari szervezkedésre való áttérésnek már megvan minden szükséges feltétele, mondja ki tehát a kongresszus, hogy a szakmai szakszervezeteket, iparági szakszervezetekké kell átalakítani. Az üzemi bizottságok a létesítendő üzemi szak- szervezeti csooortok vezető szervévé válnak. Horváth Mihály kiemelte: az üzemi bizottságok munkáját úgy kell megszervezni, hogy a # fel kell számolni a régi jótékonykodó szociális tevékenységet. A szakszervezeti mozgalomnak. olyan szociálpolitikát kell folytatnia, amely erősíti az osztáyöníudatot, a szolidaritást, járuljon hozzá a termelési készség és lendület emeléséhez, a szocialista Magyar or s z ág ép,í té séh e z. Ezután Németh Imre olimpiai bajnok szólalt, fel és kifejtette, hogy Londonban a XÍV, olimpia alkalmával már kibontakozott népi demokráciánk újtípusú sportembere, aki a sportot nem egyéni célnak tekinti, hanem a magyar nép szolgálatába állítja. Elmondta Németh Imre, hogy a magyar olimpiai bajnokok és a versenyzők túlnyomó többsége a szakszervezetek tagjai. Zgyerka János, a bányászszakszervezet főtitkára kifejtette, hogy a bürokrácia k'itnö- véeeinek lenyesése elsődele- ges feladat. — Hangsúlyozta, hogy a szaktanácsnak foglalkoznia kell a kutatások kérdésével. dolgozók széles körét vonják be az aktív szakszervezeti munkába. Erőinket szüntelenül növelve erősítjük a reakció széthúzását, gyorsítjuk a szocializmus .megvalósítását. Köves László a nők szakszervezeti munkájáról Ezután Köves László, a Szakszervezeti Tanács káder- osztályának vezetője szólalt fei. Köves László elvfárs kifejtette, hogy minden becsületes dolgozó1 munkálkodhat a szakszervezeti mozgalomban, ha megtaláltuk részére azt a területet, amely képességeinek és fejlődésének legjobban megfelel. Hangoztatta, hogy a .jövőben sokkal fokozottabb mértékben kel! beállítani a' női kádereket a szákszervezeti mozgalomba. A szakszervezetek szociális tevékenysége Vincze József, a Szakszervezeti Tanács szociálpolitikai osztály vezetője, hangsúlyozta hogy valamennyi szakszervezetben a szociálpolitika terén A határozati favasi at Ezután benyújtották a szak- szervezeti kongresszus nagyjelentőségű határozati tatát. (A határozati javaslat bevezetőül kiemeli, hogy a munkásosztály győzelmeit elsősorban a munkásegységnek köszönheti, amelyért a Magyar Kommunista Párt szívós har- . cot folytatott, A harc eredmé- *| nyé a szociáldemokrata jobboldali szétzúzása és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása lett. A kongresszus határozottan leszögezi, hogy a szervezett munkásság a teljes vallásszabadság híve. Ugyanakkor egymillióhatszázezer szervezett dolgozó nevében sürgeti és követeli, hogy a kormányzat vessen véget Mindszenty demokráciaellenes űzőiméinek, a templomi szószéknek népelle- nes politika folytatására való felhasználásának. A kongresszus fokozott éberségre hívja fel a munkásosztályt. Részletesen felsorolja a javaslat ezután a szakszervezetek jövő feladatait. A kongresszus magáévé tesz1! a munkásság kezdeményezését, hogy a dolgozók fizetésük egy százalékával hozzájáruljanak az öregségi járuléka alaphoz a járulék 50 százalékos felemelése érdekében. A kongresszus kimondja, hogy a szakmai szakszervezeteket fokozatosan iparági szervezetekké kell fejlesztem. Mindenütt meg kell valósítani az önkéntes tagságot. A szakszervezeti járulék hivatalból való levonását haladektalanu. meg kell szüntetni. A kongresszus 1.6 millió szervezett magyar dolgozó nevében teljes szolidaritásáról biztosítja a sztálini békepolitikát folytató Szovjetun ót és síkraszáll a magyar népi demokrácia és a Szovjetunió, valamint a többi népi demokratikus államok imperialista- ellenes önvédelmi szövetsége mellett. A magyar szakszervezetek kijelentik, hogy minden erejüket latbavetík a béke, a népi demokrácia vívmányai, a szocialista építő munka feltételeinek megvédeflmezésére, tpiw ű’’ővel támogatják a nagy szocialista Szovjetunió vezetése alatt a békét, nemzeti függetlenséget védelmező nemzetközi szocialista frontot. táskás szemeikből az ^elveszett,“ magyar dolgozó nép felett. De Arday urnák és társainak tevékenységét fiem lehet igy leértékelni. Rémhirköz- pontot- szervező tevékenységük és a hazug híreket terjesztő ádáz aknamunkájuk az egész dolgozó nép ellen irányult, Mert nemcsak a ma- gúkfajta fasisztákat akarták megnyerni a maguk számára, szembeállítani őket a demokráciával, hanem tömegeket akartak toborozni a maguk „igazának“ Nem átallották, hogy politikai vitákat kezdeményezzenek a háborúra spekuláló, világuralom megszerzésére szervezkedő imperialisták, a sztrájkoló, nyomorgó munkásságra lövető francia és olasz „szocialisták“, az imperialisták bábjai „igaza“ mellett. Nem voltak gyávák, hanem mimikrit alkalmazó kaméleonként, nyálkás kígyókként befurakodtak a demokratikus pártokba is. így akartak zavart kelteni, igy akarták akadályozni az épitő munkát, Arday ur és társai egy húron pendítitek a MAORT nyilas szabotálóival, a földművelésügyi minisztérium panamistáival, az összeesküvőkkel a klerikális reakcióval, a másik táborral, a haladásellenes, háborúra uszító táborral. Egy húron pendültek, hiszen egyiküknek sem érdeke, hogy megerősödjék a magyar népi demokrácia, amelyben nem ők, hanem a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság és haladó értelmiség vám hatalmon. És minél erősebb, minél szilárdabb ez a hatalom, minél közelebb jutunk a célhoz, annál ádázab- bul küzdenek a haladásunk ellen. De rosszul számítottak. Mint ahogy rosszul számítanak mindazok, akik a díjlgo- zó népet megállítani igyekeznek a haladás utján. Eokoztuk az éberséget mert mindezek arra anitottak bennün-* két. Az élesedő osztályharcban meg járjuk védeni eddigi eredményeinket és biztosítani akarjuk a dolgozó ma* gyár nép haladását a felemelkedés utján azokkal szemben, akik gátat akarnak emelni ezen az utón. Meg akarjuk védeni és meg is fogjuk védeni, nem türjük, hogy utunk: ba akadályt gördítsenek. ■/V4**5TMagyar Nép Ara 60 fillér ^ V. évfolyam, 243. szám. fjMÉ 1948. október 21. CsfltBrtBk
