Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-20 / 242. szám
Ara 60 Alléi- 0 a V. évfolyam, 242. szám. > 9 ^0 g 0 OwHI« 1948. október 20. SZBrda il le se mini az őszi termelési • versenyben... Tavasszal indult először Magyarországon mezőgazdasági termelési verseny. A dolgozó parasztság kezdeményez te és eleinte kezdeti nehézségekkel küzdött. Amikor gondos értékelés után megállapították a versenyeredményeket, kiderült, hogy egyes gazdák igazán kiváló teljesítményt értek el. A legjobbakat kitüntették a dicsőséget, elismerési jelentő „Mintagazda“ jelvénnyel. Ezekből a kitüntetésekből 18 jutott Szabolcs megyébe, 18 igazán mintaszerűen dolgozó paraszt mellére. „Mivel csak a termelési verseny segítségével tudjuk a magyar mezőgazdaságot a tervgazdálkodás útjára vinni — mondták a mintagazdák — tovább folytatjuk a versenyt.“ És elhatározták az őszi termelési verseny megindítását, A termelés legjobbjai hívták versenybe a dolgozó parasztságot és a megalakult termelési tanácsok átvették a termelési verseny irányítását. Az őszi verseny irányítása tehát a termelési tanács feladata és ha azt vizsgáljuk, hogy ez a fontos szerv hogyan végzi munkáját, bizony szomorú megállapitásra jutunk. Elsősorban fontos lett volna, hogy a mezőgazdasági lakosság körében ismertessék az őszi verseny feladatait, a versenyzőkkel együtt kidolgozzák a részletes munkatervet minden őszi munkálatra. Tudatosítani kellett volna a gazdák körében a termelési verseny mérhetetlen jelentőségét. Ha szétnézünk a vármegyében, láthatjuk, hogy igen igen, községben jól megértették a verseny jelentőségét. A dolgozó parasztok maguk ügyé- 1 nék tekintik a közösség ügyét és a termelési verseny az egész dolgozó parasztság hatalmas megmozdulása lett. Más községben azonban még mindig ott tartanak, hogy különböző kimutatásokat vezetnek a termelési verseny résztvevőiről, időszakonként jelentik ,hogy mennyivel növekedett a számuk, meg azt, hogy hogyan állnak az őszi munkákkal a községben A leirt jelentés holt betűk és, számok tömege és köztük elsikkad a lényeg, eltörpül a verseny. Arról a bizottságok már kevésbbé tudnak, hogy az egyének hogyan haladnak a versenyben, milyen a munkájuk minősége, mik a nehézségeik, milyen téren szorulnak segítségre, támogatásra. Nem ismerik a hibákat, tehát Rémhirközpontot lepleztek le Nyíregyházán Őrizetbe vették a posta öt vezető tisztviselőjét, a rémhirközpont irányítóit A nyíregyházi államvédelmi osztály hosszas megfigyelés és nyomozás után a postán rém- hírközpontot leplezett le. — A nyíregyházi posta öt vezető tisztviselőjét, Gimes Ödön pós* faműszaki főellenó'rt, Arday Lajos postafelügyelőt, a táv- irdaosztály vezetőjét ,Csomor András elsőosztályú postatisztet, Vantsa Bélát, a VI. építési osztály vezetőjét és Barabás Gyula pósíafőeilenőrt, a rémhírterjesztő központ irányítóit őrizetbe vette. A központos üzemben lévő vezetők stdejtanyagokból rádiókat készíttettek és azokon az esti órákban angol, amerikai és egyéb imperialista államok háborús uszítását, demo- kráciaellencs propagandaadásait hallgatták. Ezeket a híreket azután továbbadták. A rémhírek terjesztése ezév februárja éta rendszeresen és folyamatosan történt. Leadás telefonon — Jelszó ; „jó zene lesz!“ Az imperialista rádióadók háborús uszító rémhíreinek meghallgatásánál és továbbításánál Gímes Ödön vide a vezetőszerepef, aki még akkor is bentmaradi esténként, ha a szolgálat ezt nem kívánta meg. Az esti rádióadásokat távbeszélőn továbbították olymódon, hogy a központos üzemben lévő távbeszélőkészülék hallgatóját a rádió elé helyezték, így a központban szolgálatot teljesítők a hallgatót levéve — segíteni sem tudnak rajtuk. Hiányzik a szoros kapcsolatuk a versenyben dolgozó parasztokkal. A tudatos felvilágosító munka hiányából aztán mulasztások lesznek, nem-í tudnak lépést tartani a községek a munkatervvel. Hogyan is tudnának, ha egy-két kivétellel senki sem ismeri a községben? Polgáron egyetlen nap abatt szétkapkodták a műtrágyát, másutt még mindig a szövetkezet raktárában van, bár már a földben volna a helye. Ven csellón és környékén sokan termelnek szerződéses magot, de sok község nem közeledik még a tervszerű gazdálkodáshoz. Vaján túlteljesítették a szántás ütemtervét. A nyirbogdányi járásban amely őket a központos üzemvei összekötötte — hallgathatták az adásokat. Ilymődon nemcsak a nyíregyházi, de egyes szabolcsi községek telefonközpontjait is belekapcsolták az „adásba*'. Az adások lebonyolítását Gimes Ödön végezte, aki az adások megkezdésekor bemondta a jelszót a telefonba: „jó zene lesz, vegyék le a hallgatói. A rémhírek a postán pár óra leforgása alatt elterjedtek. — oQo — A rémhirközpont még „Amerika hangjáén is túltett A felgöngyölített nyíregyházi rémhírközpont vezetői saját fasiszta szájuk íze szerint ki is bővítették az imperialista adók híreit, „nyíregyházi viszonylatra“ alkalmazták, kommentárt fűztek hozzá. Igyekeztek túltlenni „Amerika hangjá“-n is. De terjesztettek saját maguk koholta demokráciaeflle- nes, háborús uszító híredet is. A magyar demokrácia intézkedései, a Szovjetunió elleni koholmányaikkal tele volt a posta, innen aztán terjedtek a rémhírek a városban is. A rémhirközpont vezetői a nép ős a magyar népi demokrácia esküdi ellenségei Vájjon kínok állt érdekükben ezeknek a rémhíreknek a terjesztésié? Aki a rémhírközpont leleplezéséről először hall, a rémhírközpont vezetőit agyaílágyult embereknek képzeli, akik a szocializmus Kelé haladó népi demokráciában rémhírközpontot szerveznek a demokrácia ellen. Nem. Egyik sem agyalá- gyuít. Mind a magyar nép, a magyar népi demokrácia esküdt ellensége, ellensége a laocsolataik az egyházi reakcióval A rémhírközpont vezetője, Arday Lajos szoros kapcsolatban állt a klérussal. Gimes Ödön is szoros baráti viszonyít tartott fenn az időközben elhunyt Török Dezső római katolikus kanonokkal. — Együtt beszélték meg, milyen rémhíreket terjesszenek. Gimes ödöm hivatali idő alatt „A Szív'* című újságot termég lábon áll a kukoricaszár. A őszi versenynek hü támogatói a mintagazdák akik egymást hívták ki versenyre és a tavaszi után községük őszi versenyében is elsők akar nak lenni. Odaadóan támogatják a versenyzőket a föld- mivesszövetkezetek. A mag- tisztitáson és csávázáson, műtrágyával való ellátáson és a termelési szerződések kötésén túl a lehetőséghez mérten gépekkel is ellátják őket. Segíti a versenyműnkét már az a hat állami mezőgazdasági gép állomás is, amelyeket az elmúlt hetekben állítottak fel a megye különböző pontjain és a gépek munkábaállitásával uj lendületet adnak a versenynek. Mindez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a jó S haladásnak, a nép jofeblétének, boldogulásának. Valamennyiük baráti köre jobboldali elemekből, jobboldali volt szociáldemokratákból, nyugatot; katonatisztekből, antidemokratikus, politikai okokból bélistázott tisztviselőkből ál’. Együtt, szövetségben igyekeznek minden eszközt megrakni, hogy valamilyen módon | árthassanak a népi demokráciának. jesztette beosztottjainak. 'Arday Lajos minden igyekezetével hátráltatta a postán folyó politikai oktatási munkát. A két munkáspárt egyesülésekor Arday a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének Budapestre intézett táviratát, amely az egyesülés előrehaladottságáról szóló je- , lentést tartalmazta, kivitte és verseny meginduljon Szabolcsban és továbbra is fennáll az a veszély, hogy az országos versenyben lemarad megyénk. A Magyar Dolgozók Pártja segítségére siet a dolgozó parasztságnak problémája megoldásában. A megyei pártbizottság napirenden tartja a verseny kérdését, hogy eddigi adminisztrációs jellege megszűnjön és fejlődése helyes irányba terelődjön .A vidéki pártszervezetek segíteni fognak a termelési tanácsoknak abban, hogy a kisparasztok- hoz közelebb kerüljenek, hogy a versenyzők megismerjék azt, amiért dolgoznak, megismerjék a község munkatér- vét, vegyenek részt annak részletes kidolgozásában és í végrehajtásában. (ks) ! átadta a jobboldali szociálde-» mokrata vezetőségnek. Csömör András apósát, „vitéz*' Tornay Istvánt nemrég internálták. Csömör ma is Nyugaton lévő katonatisztekkel tartotta a kapcsolatokat. Vantsa Béla a politikai gúnyviccek és gúnyrajzok állandó készítője és terjesztője volt. Szinte mindennapos volt a fasiszta gúnyvicc és gúnyrajz a postán, amit ő szerkesztett és terjesztett. Barabás Gyula „amellett“, hogy a rémhírterjesztő központ „oszlopos“ tagja volt, a péfetai üzemi bizottságának munkáját minden igyekezetével! gátolta, slot nem egyszer kijelentette, hogy az üb. működése törvényellenes. Barabás Gyula volt az, aki körmönfont ravaszsággal csaknem 10.000 forinttá] megkárosította a posta dolgozóit. — Mint gazdasági1 beszerző fát szállított az alkalmazottaknak. A fát hét forintért • vásárolta és 19 forintért adta el a pős- tai dolgozóknak. De mindenkitől levont a rendelésből 50 kilót és megfizettette velük azzal az indokolással, hogy el- számofláe történt és nem akar ráfizetni. — oOo — Ezek voltak a rémhírközpont vezetői. Tudatosan, cseppet sem agyalágyultként támadtak az erősödő népi demokrácia ellen, a magyar dolgozó nép ellen. De mi fokoztuk az éberséget, mert tudjuk, él esed ik az osztályharc, minél közelebb jutunk á szocializmushoz. Tudjuk, a haladás ellenségei minden eszközzel akadályozni igyekeznek fejlő— déisíinkeb A magyar dől gozó nép rendőrsége felszámolta a rémhírközpontot; a népi demokrácia újabb győzelme ez a reakció felett. P. i.
