Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-20 / 242. szám

Ara 60 Alléi- 0 a V. évfolyam, 242. szám. > 9 ^0 g 0 OwHI« 1948. október 20. SZBrda il le se mini az őszi termelési • versenyben... Tavasszal indult először Magyarországon mezőgazda­sági termelési verseny. A dol­gozó parasztság kezdeményez te és eleinte kezdeti nehézsé­gekkel küzdött. Amikor gon­dos értékelés után megállapí­tották a versenyeredménye­ket, kiderült, hogy egyes gaz­dák igazán kiváló teljesít­ményt értek el. A legjobba­kat kitüntették a dicsőséget, elismerési jelentő „Mintagaz­da“ jelvénnyel. Ezekből a ki­tüntetésekből 18 jutott Sza­bolcs megyébe, 18 igazán mintaszerűen dolgozó paraszt mellére. „Mivel csak a termelési verseny segítségével tudjuk a magyar mezőgazdaságot a tervgazdálkodás útjára vinni — mondták a mintagazdák — tovább folytatjuk a ver­senyt.“ És elhatározták az őszi termelési verseny meg­indítását, A termelés legjobbjai hív­ták versenybe a dolgozó pa­rasztságot és a megalakult termelési tanácsok átvették a termelési verseny irányítását. Az őszi verseny irányítása tehát a termelési tanács fel­adata és ha azt vizsgáljuk, hogy ez a fontos szerv ho­gyan végzi munkáját, bizony szomorú megállapitásra ju­tunk. Elsősorban fontos lett volna, hogy a mezőgazdasági lakosság körében ismertessék az őszi verseny feladatait, a versenyzőkkel együtt kidol­gozzák a részletes munkater­vet minden őszi munkálatra. Tudatosítani kellett volna a gazdák körében a termelési verseny mérhetetlen jelentő­ségét. Ha szétnézünk a vármegyé­ben, láthatjuk, hogy igen igen, községben jól megértették a verseny jelentőségét. A dol­gozó parasztok maguk ügyé- 1 nék tekintik a közösség ügyét és a termelési verseny az egész dolgozó parasztság ha­talmas megmozdulása lett. Más községben azonban még mindig ott tartanak, hogy különböző kimutatáso­kat vezetnek a termelési ver­seny résztvevőiről, időszakon­ként jelentik ,hogy mennyi­vel növekedett a számuk, meg azt, hogy hogyan állnak az őszi munkákkal a községben A leirt jelentés holt betűk és, számok tömege és köztük el­sikkad a lényeg, eltörpül a verseny. Arról a bizottságok már kevésbbé tudnak, hogy az egyének hogyan haladnak a versenyben, milyen a mun­kájuk minősége, mik a nehéz­ségeik, milyen téren szorul­nak segítségre, támogatásra. Nem ismerik a hibákat, tehát Rémhirközpontot lepleztek le Nyíregyházán Őrizetbe vették a posta öt vezető tisztviselőjét, a rémhirközpont irányítóit A nyíregyházi államvédelmi osztály hosszas megfigyelés és nyomozás után a postán rém- hírközpontot leplezett le. — A nyíregyházi posta öt vezető tisztviselőjét, Gimes Ödön pós* faműszaki főellenó'rt, Arday Lajos postafelügyelőt, a táv- irdaosztály vezetőjét ,Csomor András elsőosztályú postatisz­tet, Vantsa Bélát, a VI. építési osztály vezetőjét és Barabás Gyula pósíafőeilenőrt, a rém­hírterjesztő központ irányítóit őrizetbe vette. A központos üzemben lévő vezetők stdejtanyagokból rá­diókat készíttettek és azokon az esti órákban angol, ameri­kai és egyéb imperialista álla­mok háborús uszítását, demo- kráciaellencs propagandaadá­sait hallgatták. Ezeket a híre­ket azután továbbadták. A rémhírek terjesztése ezév februárja éta rendszeresen és folyamatosan történt. Leadás telefonon — Jelszó ; „jó zene lesz!“ Az imperialista rádióadók háborús uszító rémhíreinek meghallgatásánál és továbbí­tásánál Gímes Ödön vide a vezetőszerepef, aki még akkor is bentmaradi esténként, ha a szolgálat ezt nem kívánta meg. Az esti rádióadásokat távbe­szélőn továbbították olymódon, hogy a központos üzemben lévő távbeszélőkészülék hall­gatóját a rádió elé helyezték, így a központban szolgálatot teljesítők a hallgatót levéve — segíteni sem tudnak rajtuk. Hiányzik a szoros kapcsola­tuk a versenyben dolgozó pa­rasztokkal. A tudatos felvilágosító munka hiányából aztán mu­lasztások lesznek, nem-í tud­nak lépést tartani a közsé­gek a munkatervvel. Hogyan is tudnának, ha egy-két ki­vétellel senki sem ismeri a községben? Polgáron egyetlen nap abatt szétkapkodták a műtrágyát, másutt még mindig a szövet­kezet raktárában van, bár már a földben volna a helye. Ven csellón és környékén so­kan termelnek szerződéses magot, de sok község nem közeledik még a tervszerű gazdálkodáshoz. Vaján túltel­jesítették a szántás ütemter­vét. A nyirbogdányi járásban amely őket a központos üzem­vei összekötötte — hallgat­hatták az adásokat. Ilymődon nemcsak a nyíregyházi, de egyes szabolcsi községek tele­fonközpontjait is belekapcsol­ták az „adásba*'. Az adások lebonyolítását Gi­mes Ödön végezte, aki az adá­sok megkezdésekor bemondta a jelszót a telefonba: „jó zene lesz, vegyék le a hallgatói. A rémhírek a postán pár óra leforgása alatt elterjedtek. — oQo — A rémhirközpont még „Amerika hangjáén is túltett A felgöngyölített nyíregy­házi rémhírközpont vezetői sa­ját fasiszta szájuk íze szerint ki is bővítették az imperialista adók híreit, „nyíregyházi vi­szonylatra“ alkalmazták, kom­mentárt fűztek hozzá. Igye­keztek túltlenni „Amerika hangjá“-n is. De terjesztettek saját ma­guk koholta demokráciaeflle- nes, háborús uszító híredet is. A magyar demokrácia intéz­kedései, a Szovjetunió elleni koholmányaikkal tele volt a posta, innen aztán terjedtek a rémhírek a városban is. A rémhirközpont vezetői a nép ős a magyar népi demokrácia esküdi ellenségei Vájjon kínok állt érdekük­ben ezeknek a rémhíreknek a terjesztésié? Aki a rémhírköz­pont leleplezéséről először hall, a rémhírközpont vezetőit agyaílágyult embereknek kép­zeli, akik a szocializmus Kelé haladó népi demokráciában rémhírközpontot szerveznek a demokrácia ellen. Nem. Egyik sem agyalá- gyuít. Mind a magyar nép, a magyar népi demokrácia es­küdt ellensége, ellensége a laocsolataik az egyházi reakcióval A rémhírközpont vezetője, Arday Lajos szoros kapcso­latban állt a klérussal. Gimes Ödön is szoros baráti vi­szonyít tartott fenn az időköz­ben elhunyt Török Dezső ró­mai katolikus kanonokkal. — Együtt beszélték meg, milyen rémhíreket terjesszenek. Gi­mes ödöm hivatali idő alatt „A Szív'* című újságot ter­még lábon áll a kukoricaszár. A őszi versenynek hü tá­mogatói a mintagazdák akik egymást hívták ki versenyre és a tavaszi után községük őszi versenyében is elsők akar nak lenni. Odaadóan támo­gatják a versenyzőket a föld- mivesszövetkezetek. A mag- tisztitáson és csávázáson, mű­trágyával való ellátáson és a termelési szerződések kötésén túl a lehetőséghez mérten gé­pekkel is ellátják őket. Segíti a versenyműnkét már az a hat állami mezőgazdasági gép állomás is, amelyeket az el­múlt hetekben állítottak fel a megye különböző pontjain és a gépek munkábaállitásával uj lendületet adnak a ver­senynek. Mindez azonban még min­dig kevés ahhoz, hogy a jó S haladásnak, a nép jofeblétének, boldogulásának. Valamennyiük baráti köre jobboldali elemekből, jobbol­dali volt szociáldemokratákból, nyugatot; katonatisztekből, an­tidemokratikus, politikai okok­ból bélistázott tisztviselőkből ál’. Együtt, szövetségben igye­keznek minden eszközt megra­kni, hogy valamilyen módon | árthassanak a népi demokrá­ciának. jesztette beosztottjainak. 'Arday Lajos minden igye­kezetével hátráltatta a postán folyó politikai oktatási mun­kát. A két munkáspárt egye­sülésekor Arday a Magyar Kommunista Párt helyi szer­vezetének Budapestre intézett táviratát, amely az egyesülés előrehaladottságáról szóló je- , lentést tartalmazta, kivitte és verseny meginduljon Sza­bolcsban és továbbra is fenn­áll az a veszély, hogy az or­szágos versenyben lemarad megyénk. A Magyar Dolgozók Pártja segítségére siet a dolgozó pa­rasztságnak problémája meg­oldásában. A megyei pártbi­zottság napirenden tartja a verseny kérdését, hogy eddigi adminisztrációs jellege meg­szűnjön és fejlődése helyes irányba terelődjön .A vidéki pártszervezetek segíteni fog­nak a termelési tanácsoknak abban, hogy a kisparasztok- hoz közelebb kerüljenek, hogy a versenyzők megismerjék azt, amiért dolgoznak, meg­ismerjék a község munkatér- vét, vegyenek részt annak részletes kidolgozásában és í végrehajtásában. (ks) ! átadta a jobboldali szociálde-» mokrata vezetőségnek. Csömör András apósát, „vi­téz*' Tornay Istvánt nemrég internálták. Csömör ma is Nyugaton lévő katonatisztek­kel tartotta a kapcsolatokat. Vantsa Béla a politikai gúnyviccek és gúnyrajzok ál­landó készítője és terjesztője volt. Szinte mindennapos volt a fasiszta gúnyvicc és gúny­rajz a postán, amit ő szerkesz­tett és terjesztett. Barabás Gyula „amellett“, hogy a rémhírterjesztő köz­pont „oszlopos“ tagja volt, a péfetai üzemi bizottságának munkáját minden igyekezeté­vel! gátolta, slot nem egyszer kijelentette, hogy az üb. mű­ködése törvényellenes. Barabás Gyula volt az, aki körmönfont ravaszsággal csak­nem 10.000 forinttá] megká­rosította a posta dolgozóit. — Mint gazdasági1 beszerző fát szállított az alkalmazottaknak. A fát hét forintért • vásárolta és 19 forintért adta el a pős- tai dolgozóknak. De min­denkitől levont a rendelésből 50 kilót és megfizettette velük azzal az indokolással, hogy el- számofláe történt és nem akar ráfizetni. — oOo — Ezek voltak a rémhírköz­pont vezetői. Tudatosan, csep­pet sem agyalágyultként tá­madtak az erősödő népi de­mokrácia ellen, a magyar dol­gozó nép ellen. De mi fokoz­tuk az éberséget, mert tudjuk, él esed ik az osztályharc, minél közelebb jutunk á szocializ­mushoz. Tudjuk, a haladás el­lenségei minden eszközzel akadályozni igyekeznek fejlő— déisíinkeb A magyar dől gozó nép rendőrsége felszámolta a rémhírközpontot; a népi de­mokrácia újabb győzelme ez a reakció felett. P. i.

Next

/
Thumbnails
Contents