Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-12 / 235. szám
nyírségi magyar nép 3 oldal 1948. október 12, • kedd Lesyen Petnehdzdn is minél tötb mintaszerlen gszddlKodú dolsozű pátoszt Mint egy harapás kenyér, olyan kicsi a falu, -kis- határ övezi tarka szántóföldekkel.-— Az utak szélén a didergő akácok fázósan húzzák össze magukon megfakult, hiányos iombgúnyájukat. A szivárvány 'hét színében ragyognak a fűszálakon a vízeseppek, amint rájuksüt a gyenge októberi nap. Tegnap eső/volt. Szerszámok csörrennek az udvarokban, tehénfogatok indulnak ekékkel, boronákkal ki a szántóföldre. — Hova, hova? — szólítja meg Húrja Pál, Petneháza mintagazdája Mester Józsefet. —- Szántani illegjek. Itt az ideje. — Annak bizony már itt van. Es a barmok bírják jól az ekét? — Hát éppen jobb lenne, ha nem kellene kínozni őket. De ha olyan drága a traktorszán- ítás. Jó is volna, ha már felállítanának a közelben egy gépállomást, tudom, annak a gépei jól és olcsón megmunkálják a földet. Egy mázsa szuperfoszfát, 50 kiló pétisó — 16 mázsa búza — A vetésre mikor kerül sor? —Szántás után megkezdem. — Az bizony jó, ha igyekszel vele. Meg kell annak a vetésnek bokrosodni, erősödni a tél beálltáig, hogy aztán könnyebben elviselje a fagyot. Bár már minden gazda a faluban befejezte volna. Nem volnánk lemaradva. Ismered te is az ütemtervet, tudod, hogy mennyi az előírás. — Egyet azonban ne feejts el vetés előtt: egy holdra 1 mázsa lEzuperfoszfátot kiszórni, és ha majd kikelt a vetés, 50 kiló pétisót is. — Műtrágyát? Nem gén van annak haszna. — Hogy nincs-e? Láttad az én földemet? Nem valami elsőrendű talaj és mi termeti benne? 16 mázsa búza egy holdon. Menj csak el egész bátran a szövetkezetbe és vásárolj műtrágyák Csak majd az új termésből kell- kifizetni. 'Akkor már a hasznát is látni fogod. Miértünk van a szünetet — A szövetkezet -r- láthatod — miértünk, dolgozó parasztokért van. Bennünket támogat az állam, amikor elősegíti szövetkezetbe tömörül é- sünkeb A mi javunkat/ ezo gálja az az intézkedése, hogy ettől a gazdasági évtől kezdve már dolgozó parasztok és ne kulákok kössék a termelési szerződéseket. Az én öt holdamon mindent szerződésre termelek. Érdeme?, hiszen 20 százalékkal többet ad érte a földművésszövetk.ezeí, mintha amúgy termelném. Tisztítógépet, csávázószert ad a szövetkezet és azzal utcánként össze- állva együtt készítjük elő a magot a vetésre. Vetőgépet bocsát rendelkezésünkre, termelési versenybe visz bennünket a több kenyérért. — Azért o-inálunk határjárásokat, hogy egymástól tanu'- junk, nem „műhelyt'tok“' többé az olyan termelési mód, amelynek segítségével fokozzuk a föld 'hozamát. A szövetkezet bennünket tómogat. Fogadjuk el ezt a támogatást és a szövetkezeti gondolat fejlesztésével támogassuk mi is a földműverszövetkezetet. — Köszönön a felvilágosítást. ,/Amit tudok, még mos; az őszön jóváteszek, tavasszal aztán.. majd meglátjátok!... (ks) Ünnepélyesen fejezték be A SZABOLCSI HETET A „Szabolcsi Hét“ kiállítása méltó befejezést nyert vasárnap délelőtt. Ekkor o-ztolták ki ünnepélyes keretek között a kiállítók részére odaítélt dijakat. Eljöttek a vármegye minden részéből a földműves szövetkezetek vezetői, a mintagazdák, a kiállításon résztvot: dolgozó parasztok, az állami gazdaságok vezetői, a nyíregyházi kisiparosok, debreceni cipésziparosok, a szabolcs- megyei nagyipari üzemek vezetői, a házipar egy-két képviselője és a nyíregyházi kiskereskedők nagy számban. Welich Sándor a Kertészeti Középiskola igazgatója nyitotta -meg az ünnepséget, majd Pálfy Ernő elvtárs főispán mondta el ünnepi beszédét. — Hangoztatta, a többi közt, hogy a termeién: költségek erőte’jes csökkentésére van szükség, mert az életszínvonal emelkedésének ez egyik elengedhetetlen feltétele. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a legközelebb megrendezendő k'áliításon már sokkal erőteljenebben fog kidomborodni a szocialista termelés jellegzetessége, ami NÉKOSz évnyitó „Holnapra megforgatjuk az | egesz világot...“ éneketék a » Nékosz ifjai, majd rázugott a következő számban a visszhang: „Ezt a dalt nem némit- ja el semmi már*. Pálfy Ernő főispán elvtárs Pedagógus konferencia A volt evangélikus általános iskola dísztermében tegnap délelőtt a pedagógusok százai szorongtak, megtartották az elgő megyei konferenciát. Bácskai János tanfelügyelő üdvözlő szavai után Molnár János központi kiküldött, a kultuszminisztérium képviseletében politikai beszámolót tartott. Referátumában kiil- és belpolitikai eseményekkel foglalkozott. — Osztályharc, éles osztályharc folyik a falun ía a tanítónak segítőtársának kell lennie a dolgozó parasztságnak — mondotta többek között és rámutatott a továbbiakban a pedagógusok felelősségteljes hivatására, melynek lelkiismeretes betöltésével kötelességüket teljesítik a dolgozó nép iránt. Bikády József, a pedagógus szakszervezet városi titkára a szakszervezet megerősítéséről beszélt, majd Bácskai János tanfelügyelő tartotta meg előadását „A biológia, mint az embernevelés eszközéiről. Kiemelte azt, hogy azon kell lennünk, hogy a gyermek világképe megközelítse a korunk tudományos eredményeivel hitelesített .világképét. A következő szavakkal fejezte be tudományos színvonalú előadását: — A pedagógus tudományát annak használja, ami annak rendeltetése, -a haladás fegyverének. A Szabadművelődési Tanács szerepé^ vázolta Balogh József. Minden pedagógusnak részt kell vennie az iskolán- kivüli művelés munkájában, a nép mellett kell állnia ebben is. beszélt a Magyar Dolgozók Pártjának névében. Kihangsúlyozta azt, hogy a Nékosz fele't elhangzott kritika építőjellegű volt és újabb lendületet, erőt adott a helyes úton való továbbhaladásra. — Szerves alkotó részének kell lennie a dolgozó osztálynak, nem szakadhat el a néptől s nem lovagolhat felhőparipán a magyar dolgozók problémái felett — mondotta többek között, -r- A Nékosz- ból kikerült ifjak képezik az ujszellemü értelmiség alapjait. Porzsolt István igazgató az iskolák és a Nékosz viszonyáról beszélt és arról, hogy mit vár az iskola a kollégiumi fiataloktól. Juhász Ferenc kollégiumi igazgató kiértékelte szabolcsi viszonylatban az MDP Politikai Bizottságának és Révai József elvtársnak kritikáját és hangsúlyozta, hogy ez a kritika aláhúzza a Nékosz fontosságát, — A szocializmus épitő erői közé való fokozottabb beállást vonja ez a határozat maga után. Nívós müsorszámokkal ünnepelte ezek után a Nékosz évnyitását. Népi táncokat, népdalokat adtak elő, majd bemutatták Móricz Zsigmond egy' épitőjellegü szatirikiio egytfelvonásosát a „Lélekvándorlást.“ Az ügyet a fehérgyarmati járásbiróság tárgyalta volna, de mivel súlyos testisértésről van szó, az iratokat áttették a nyíregyházi államügyészséghez. • Paprikást akartak csinálni a népzenészből Balogh Ferenc tivadari nép zenész meglátogatta ismerőséit a kisari cigánytelepen. Ahogy a cigánysorra ért, Balogh Károly kiszólt neki, hogy jobb lesz, ha visszatérsz mert itt paprikást sütnek be-, lőled. Odajött Balogh Sándor is és mondta, hogy ne veszekedjenek. Igen sajátságos módon akart yéget vetni a veszekedésnek és működését azzal kezdte, hogy kétszer arcul ütötte a tivadari vendéget és egy bottal úgy ráütött, hogy Balogh Ferenc karja azonnal eltört. Fólliter pálinkát ivott — meghalt Jakab István mátészalkai lakos vasárnap délután ösz- szeesett a község egyik utcáján s mire orvos érkezett a helyszínre és megvizsgálta, már halott volt/ Df. Fogarassi Sándor kör- orvos megállapította, hogy Jakab István haláléi, alkohol mérgezés okozta. Kiderül tj hogy Jakab István reggel óta ivott az egyik mátészalkai korcsmában és a tanuk vallomása szerint közel félliter pálinkát fogyasztott. A rendőrség a halálesetet bejelentette a nyíregyházi államügyészségnek, ahonnan az engedélyt a halott eltemetésére megadták. egyben az életszínvonal emelkedését is jelenteni fogja. Héber Béla az MDP üdvöz- tetét adta át a kiállítóknak. — Méltatta azoknak érdemeit, akik a kiállítás rendezése körül hatékonyan közreműködtek. s Ezután került sor az oklevelek kiosztására. Arany oklevelet az alábbi kiállítók kaptak. A mezőgazdasági növénytermesztés csoportjában: Toma- sovszky András mintagazda, Marcsek Pál Nyíregyháza, Papp Lajos újgazda, Büd- szentmlhály, Győrky Sándor újgazda Ujfehértó, — M^rkó Mihály Nyíregyháza, Fekete István Nyíregyháza, Balogh János Tiiszabércéi, Román József Búj, Tóth István Tiszátok, az ibrányi és a gyulaházi földművesszövetkezetek, a kis- ' várdai, a bödönháti és a gyulatanyai állami gazdaságok, végül Szekrényes András király tel ekszőllői és Pere Sándor tiszadadai lakosok. A gyümölcstermelők közül a sóstcihegyi, tuzséri, nyírsző- lősi, napkori, demecseri és a kótaji földművesszöve'kezet, a tízabo’csvármegyei hegyközségi tanács, Izinger Sándor Nyírszőlős, Lipcsik György Oros, Vajda György Tuzsé’r és végül Ujfehértó község gyümölcsészete. A barkiáilítők közül a S'fi- téhegyi Földművesszövetkezet. A tenyészállatkiállátáson a Kótaji Földművesszövetkezet, Németh Lajos Nyíregyháza, Kerekréti József és Hrenkö István Nyíregyháza. Varga Sándor Büdszentmihály, Gön- czy Károly Beszterce, Ónodi Ferenc Kék, Kormány Sándor Nagyhalász, Banga József Kisvárda és S'omp András Rakamaz. Az államosított ipari üzemek közül a Demecseri Ipartelepek, az OMTK és a Bófii íyáxtelep. A háziipari csoportban Kovács Ilona elvtársniő Nyíregyháza és Tury Margit Paszab. A kisiparosok köréből Faragó Sándor bútorasztalos, Séra István női szabó*, Szabó Sándor kocsigyártó, Gál Sándor kpvácsmester, Nyíregyházi Bőripari Munkások Szövetkezete, Rappa Szövőüzem, Kiss János csizmadia mester, Sárossy Barna cipész, Mai- baum László cipész, KA-SA cipő-üzem, Nagy Károly debreceni cipészmester, -özv. Kovács Béláné állatpreparátor és Lain fa Ernő tempi omfest-ő. A kiskereskedők közül a Szabolcsvármegyei Textilkiskereskedők Beszerző Szövetkezete, Izsay Károly festékes, Ohrist Dezső üveg- és porcel- lánkereskedő, Fried Jenő textil kereskedő és a Jókai-uteaf textilkereskedők kollektív kiállítása. A kiállítók -köz/ítt ezenkívül még számos ezüst, bronz és elismerő oklevelet osztottak ki. ASTORIA szálloda-étterem BIJ0APEST Nívós - Komfortos - Olcsó Minden uj Szabad Nép előfizetővel a népi demokráciát erősíted
