Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-10 / 234. szám
2 oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉF 1948. október 10, vasárnap Nincs már felszántatlan föld Vaján Csáváztak, műtrágyáztak a falu dolgozói '.— Szorgalmas, dolgos nép lakik Vaján, érdemes megnézni — így köszönt ránk Bind Sándor a falu bírája. — Majd kiderül a vallatásnál — felem neki és elindulunk, hogy megnézzük a határt Valóban, nem csalódtunk. A girbe-gurba dombokon barna szántások csíkoznak, vagy ahol nem ott már a sarjadó vetés zöldjében borzol a szél. Szűrös mesgyét selbolsem látni. — Hogy, hogy állunk a versennyel? ■—• kérdez vissza Sípos Sándor, a jegyző. Nagyapja még béres volt az uraság földjén. Előrántja zsebéből az ütemtervet. — Őszi mélyszántás előirányozva 18018 kh. földön, felszántva 1920 kh. Tehát túlteljesítettük az ütemtervet. Búzát 66 százalékban, a iozsot 95 százalékban vetettük el. Közösen csáváztak — Na és csáváztak is? Éppen annak a szalagnak a végénél vagyunk, ahol B. Tóth András töri a földet. — kérdezzük meg tőle — mutat rá Sípos elvtárs. — Hát hogvne csáváztam- -volna — feleli Tóth András — amikor az a jó. — Ki voltak jelölve a házak — magyarázza a jegyző — ahol csávázni tudtak a gazdák és együtt végezték el a munkát. Nagy Miklósnál, Sólyom Gyulánál. . — Csakúgy, mint a vetőgépekkel volt — bólint rá a bíró. Szövetkezett gazdálkodás Ott a fasoron túl nagy “tábla kukoricás rozsdás levelei zörögnek a szélben. — Kié ez a nagv darab föld? — Hetven paraszté, akik nagyüzemi gazdálkodást folytatnak 62 hold földön. Együtt .szántunk, vetünk, törünk és mindenki annyit kap, amenv- snyit megdolgozott — dicsekszik Sólyom Elek, aki szintén .■szövetkezeti tag — nincs is ályen szép kukorica a határban. Jövőre traktort, cséplőgépet veszünk, 5 holdon faiskolát telepítünk, öt holdon konyhakertészetet létesítünk. — Műtrágyát használnak-e a gazdák? — kérdezem. Mindnyájan nevetnek. — Majdnem szétszednek érle. Eddig kettőszáz mázsa műtrágyát osztottam szét, de még utána kell rendelni. Tovább megyünk. Sok helyen a föld végében csutkakúpok állanak, a földön meg már kihajtott a búza vagy rozs. — Október 20-ra készen leszünk az őszi betakarítással. legheszéljfik az eredményeket — Minden héten nagygyűlés* tartunk, _ ahol 'össze jön a falu népe, a versenyző gazdák, aztán megbeszéljük a tapasztalatokat, kicseréljük a véleményeket. — A múltkor én is felszólaltam — mondja Bíró Sándor. — Műtrágyával kísérletezem, elmondtam a többieknek is, hogy miként végeztem. — Csak a kulákok ne lennének a világon — mérgeske- dik Iekovits elvtárs. — Mit csinálnak? —- Arról sokat lehetne re- 'gélni. Például lebeszélték a népet a műtrágyánál', aztán meg ők szerettek volna kapni belőle. Harsányi György 100 holdas kulák be szeretne jönni a szövetkezetbe. — Azt lei-be ti — kacagnak a többiek. — Harsányi holdanként húsz forintot kért a ve t ő g ép- használatért akkor, amikor a hivatalos bér lüO. — Takácsról se feledkezz meg. — Nem én. Takács Miklós 50 holdas gazda, malomrészvényes, terménykereskedő még mindig 9000 forinttal tartozik a szövetkezetnek, 17 q közellátási terménnyel néni tud elszámolni. — Azért mi sem estünk a fejünk lágyára. Megküzdünk velük. Annál könnyebb les* ez, mert hiszen nem állunk egyedül, velünk vannak az ipari munkások és az állam. > S. 1. Mintagazdaértekezlet Nyíregyházán Tegnap délelőtt gyűltek össze Nyíregyházán a Deák Ferenc utcai szakszervezeti székházban Szabolcsmegye mintagazdái. Simonyi Gyula miniszteri biztos, gazdasági felügyelő üdvözölte a megjelent mintagazdákat és hangsúlyozta sze repüket az őszi mezőgazdasági versenyben. — A mintagazdának élén kell járnia a versenynek és példát kell mutatnia többi dől gozó paraszttársának. Több mintagazda is felszólalt, elmondták egymásnak tapasztalataikat, majd egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy, versenyre hívják ki Szatmár-Bereg és Hajdú min- tagazdáit, valamint egymást is. A megbeszélés után csoportosan tekintették meg a kiállítást. s Záhonyból indul a szabolcsi „Csillag“-st8féfa a szakszervezeti Kongresszusra A szakszervezetek október 17-én tartják XVII. kongresz- szusukat. A kongresszus egybeesik a Szakszervezeti Tanács ötven éves évfordulójával is. A szakszervezetek kongresz- szusára „Csillag' -staféta indul az ország hat különböző részéről. A szabolcsi staféta 15-én reggel 'indul Záhonyból és a hajduhadházi határig viszi a szakszervezeti zászlót. — Onnan majd a többi megyék futói viszik Budapestre, ahol a staféták 17-én délelőtt találkoznak. A szabolcsi stafétában az ‘ifjúsági egyesületek, sportegyesületek és iskolák futói vesznek részt. Bankett és BCG oltás (MI) Mikor és ki tette meg ezt? Mondjon valaki csak egyetlen példát is arra, hogy belügyminiszteri rendelkezés történt a bankettek megszüntetéséről. vagy korlátozásáról. Nincs erre példa, ilyenre nem . tud visszaemlékezni még olyan ember sem, akinek olyan jó emlékezőtehetsége van, hogy ilyesmire emlékszik például: ,.sohse felejtem el, micsoda jégverés volt 1911 junius 5-én.“ Közköltségen, a dolgozók filléreiből rendezett banketten lett zsíros a múltban az ünneplők álla akkor, amikor senki nem tudott feleletet adni a magyar sorskérdésekre, akkor. amikor nem illet szociális problémákkal foglalkozni. Sokat dolgozunk, sokat fáradunk és életünk ennekfoly-. tán napról napra könnyebb és jobb. De takarékoskodnunk kell, mert nagy történelmi célok megvalósítása ‘áll előttünk. Minden fillért a dolgozók jólétének emelésére, minden fillért a szocializmus megvalósítására. A dolgozó népé az ország, egy egész nemzet tulajdona a gyár, nem kiváltságosokat, hanem a közösséget szolgálja-a köz- igazgatás. Körültekintőnek kell tehát lennünk, mert nem a magunkéból, hanem egy egész nemzet költségére ban- kettezünk. Kommunista erkölcs kell ennek a felismeréséhez. kommunista öntudat és becsület kell a dolgozók filléreivel való gazdálkodás hoz. Minden * forintnak megvan a helye: fejlesztjük, gépesítjük mezőgazdaságunkat, csatornázunk. öntözőmüveket létesítünk, erősítjük ne-^ héziparunkat. kislakásokat építünk, szanatóriumokat létesítünk. Hároméves tervünk csupa beruházás, bizony idő kell ahhoz, míg ezek a beruhá zások kamatozni kezdenek a nemzetnek, a dolgozókról. Bégi világ urainak lelkiisme- retelnsége lenne egy-egy díszpolgárrá választásnál fatá-. nyérost enni, feketézni dupla konyakkal. Az elmúlt évek során sokat dolgoztunk, de annál ke-, vesebbet banketteztünk. Nem a mi kedvtelésünk a banket- tezés, mégis, azt a keveset is korlátozni kell. És úgy inakkor, amikor megjelent a rendelkezés a bankettezés korlátozásáról, megjelent a népjóléti miniszternek a rendelkezése is: az ország minden lakosát BCG oltásban részesítik tuberkulózis ellen. Gondolkodóba esik minden józan ember ennek a hírnek hallatára. Azért is van hát takarékosság. A soksok, megszámlálhatatlan cél^ és indok miatt, ezért is ban- kettezünk kevesebbet. Nehéz milliókba kerül ez a dolgozók országának, de ilyen példára ' sem emlékszik sem történe- lemirás, sem matuzsálemi kort megért jó emlékezotehetségü öreg. Egy példa az ezer és ezer közül: bizonyítéka annak, hogy a dolgozóké ez az ország. Nem lesz ennek az országnak egyetlen lakosa sem, akit be ne oltanának a legpusztítóbb népbetegség, a tuberkulózis ellen. Döntő és meggyőző érv azoknak, akik az államosítások után azt kér dezik: most kié lesz az érték- többlet? Látják már a kételkedők, a semmit megérteni nem akaró rosszindulatuak. az örök ellenzékieskedők? Itt van egy példa a sok közül: ide megy az értéktöbblet. A dolgozók jólétét szolgálja, a dolgozók felemelését szolgálja, a dolgozók békés és nyugodt jövőjét szolgálja. Bankett és BCG oltás. Csökkentjük az amugyis kevés bankettek számát, de emeljük a népi demokrácia építőinek jólétét. Takarékoskodunk, hogy még többet adhassunk. Budapesten fogták el a nyíregyházi fogház szökevényét A XIII. kerületi 39. rendőrőrsöt arról értesítették, hogy az angyalföldi Petneházi utcáKorlátozták a röptönblráskodé sí A Magyar Köztársaság kormánya 1948 évi szeptember hó 16. napján kelt 97.000— 1948. számú rendeletével meg szüntette a rögtönbiráskodást a lcövekező esetetekben: az éjjel, vagy felfegyverkezve, avagy több személy' által együtt és közösen elkövetett betöréses lopás bűntettére, továbbá az árdrágító visszaélésnek és a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményeknek bűntettére, a gazdaJél sikerűit a kereskedelmi alkalmazottak 3 szövetkezeti vizsgája A kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének nyíregyházi csoportja tagjai részére szövetkezeti tanfolyamot rendezett, hogy megismer kedjenek a szövetkezés fontosságával. A négyhetes tanfolyamot, — melynek előadója Szász Károly volt — 26 kereskedelmi alkalmazott hallgatta végig. A nemrég tartott vizsgán a vizsgázíató bizottság megállapította, hogy a tanfolyam eredményes volt. A hallgatók közül tizenegyen kitűnően, tízen jól és öten megfelelő eredménnyel végeztek. sági rend érdekét súlyosan sértő bűntettre, továbbá a közszükségleti cikkek engedély nélkül való kivitelének bűntettére. Továbbra is hatályba ma- rad a statárium a gyilkosság, a szándékos emberölés, a rablás, a közforgalmú vállalatok berendezésének ellopása, a vizáradás okozása, az árvízvédelem rongálása, a villamosberendezések rongálása, a gyújtogatás, lőfegyverek, lőszerek engedély nélkül való előállítása és birtokbantartá- sa esetében. A statárium kiterjed a fenti bűncselekmények kísérletére és a tette'- seken felül a részesekre is. Férfi IsaSspoir legújabb diHátszínekben és mintákban ban Fodor Miklós házánál napok óta bejelentés nélkül lakik egy ismeretlen, gyanús külsejű ismeretlen fiatalember. A 20 év körüli fiút előállították a rendőrőrsön. Vallomásában előadta, hogy1 Sánta Istvánnak hívják, a nyíregyházi törvényszék augusztusban tízhavi börtönre ítélte lopásért. Szeptemberben Bér- keszre rendelték ki munkára több társával, ahol vidám életet folytattak. Az őrök megen, gedték nekik, hogy levelezzenek, és este akárhova mehettek, mert a fogházőrök aludik. így történt meg aztán, hogy egy este megszökött. (A vétkes fegyőrök azóta elnyerték méltó büntetésüket, egyik» nek sincs már módjában elősegíteni az elítéltek «zökdsét.) Sánta Istvánt Nyíregyházára szállították. B&ähpä»® teiap és tBxtilözietófcen, lutfiMf§§ lí P jjl# sp4 Féri! kalapok szakszerű üsse- tSTm tátása és formálása ngyanoff
