Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-06 / 230. szám

B oldal nyírségi magyar nép 1948. október 6, szerda A Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa Irta: Gombos Aladár Mesterkednek a tiszalöki és őadai kulákok Hahni Sándorné nem fizet adót, Juhász Albert pedig prüszköl a bírói szék miatt Megalakult a szerződéses Termelési Tanács Hétmillió fcrínt kölcsönt kapnak a földbérlőszövetkczetek tagjai tok vezetni a községet, válasz* szátok meg ismét. Megnyugtathatjuk Juhász Albertet nem fog összeomlani a község vezetése nélküle. Sőt most lesz igazán biztos és erős kezekben, amikor való­ban a dolgozó parasztok veze­tik a dolgozók ügyét. Legfel* jebb a Juhász-félék basásko- dásának és embernyuzásának fellegzett be. és ami a „buta­ságot“ illeti, a falu dolgozó parasztjai mindig lesznek olyan okosak, hogy meglás­sák a Juhászok mesterkedé- - seit és hogy végrehajtsák azt, ami ai1 dolgozók érdekeit szol­gálja. SL lök egyévi kamatmentes hitel­re műtrágyát kapjanak ked­vezményes áron.- Az I. osztá­lyú vetőmagért a hatóság! áron felül 20, a II. osztályúért 10 forintot kap a termelő. Az őszi kampány során még káposztarepcére, bíborherére és szösz ösbük kömre kötöt­tek szerződéseket a földmű- * vesszövetkezetek útján. Október 17-én . négynapos tanácskozásra ülnek össze a Magyar Szabad Szakszerve­zetek, hogy lemérjék a szak­szervezeti munka eddigi ered­ményeit és megbeszéljék a további feladatokat. Ez a tanácskozás nagyje­lentőségű a magyar szakszer­vezeti mozgalom életében. Az első kongresszus óta, amelyet 1899-ben tartottak meg, sok kemény «harcot vivott a szak­szervezet a kapitalizmussal, a saját soraiba befurakodott opportunistákkal és munkás- árulókkal. A több, mint Bt évtizedes kemény harcok so­rán szerzett komoly tapasz­talatokat a felszabadulás után számos területen hasznosí­tottuk. Kiemeltük a szakszer­vezeti mozgalmat az ipari munkások rétegére korláto­zott állapotából és megterem­tettük az ipari munkások szakszervezete mellett az ér­telmiségi dolgozók és a föld­munkások hatalmas, egységes szervezeteit. A felszabadulás, a munkás- osztály részvétele az államha­talom irányításában a régitől eltérő, új magatartást ír, elő a szakszervezetek részére is. A szakszervezetek ellenzéki sze­repe megszűnt és országépitö, termelő szerepet kap. A XVII. Kongresszuson 1.600.000 szakszervezeti tag képviseletében munkások, pa­rasztok és haladó értelmisé­gi dolgozók küldöttei vesznek részt. A kongresszus nem egyetlen szakmának, hanem minden magyar dolgozó kongresszusa lesz, az ott ho­zott határozatok a magyar dől gozók érdekeit fogják szol­gálni. Növeli a kongresszus jelentőségét és komolyságát az, hogy egybeesik a Szak- szervezeti Tanács ötvenedik évfordulójával és a magyar szabadságharc 100 éves for­dulójának a megünneplésével. Olyan időkben ül össze a Szakszervezeti Kongresszus, amikor újra kiéleződött ha­zánkban az osztályharc és' amikor a nemzetközi politikai életben az imperialisták és a béke frontja áll szemben egy­mással. Ez a kongresszus ki fogja fejezni a szervezett ma­gyar munkásság meg nem al­kuvó harcát a háborús uszitók az imperialisták ellen. A kongresszus a munka kongresszusa lesz. Napirend­jén szerepelnek majd mind­azok a politikai, gazdasági, termelési és szervezési kér­dések, amelyek tisztázásával | még biztosabban és keményeb I ben szolgálhatjuk dolgozó né- I pünk érdekeit és biztosíthat­juk országunk szabadságát és függetlenségét. A magyar Szabad Szakszer­vezetek XVII. kongresszusára az egész világ szervezett dol­gozói nagy figyelemmel tekin­tenek. Már eddig is számos külföldi szakszervezet beje­lentette résztvételét, igy töb­bek között a hatalmas Szov­jetunió több, mint 35,000.000 g tagot számláló szakszervezeté- g nek küldöttei is. Döntő jelen- g töségü számunkra a Szovjet- | unió szakszervezeteinek rész- n vétele, mert sokat tanulhat- a nak töltik szocializmust építő | dolgozóink. A kongresszus behatóan I foglalkozik majd a szocialista | építés nagy- mozgalmával, ai uumkaversenyekkel, az okta­tással, a tömegek elméleti színvonalának emelésével, hogy igy a tömegek életszín­vonalával párhuzamosan a dolgozók politikai, társada­lomtudományi és szakma! színvonala is emelkedjék. Döntő kérdés a vidéki szak­szervezeti mozgalom megerő­sítése, a városi és vidéki szak- szervezeti mozgalom közötti különbségek megszüntetése, amiben a kongresszus egyéb­ként határozatot fog hozni. Szabolcs dolgozói készü­lődnek a Szakszervezeti Kong resszusra. Munkások, parasz­tok, értelmiségiek termelő munkájukban a legtöbbet, a legjobbat adják, hogy igy ve­gyék ki részüket a kongresz- szus munkájából. Jó munkát végeznek Tisza- lök dolgozó parasztjai az őszi termelési verseny során. Tud­ják azt, hogy kötelességeik vannak a többi dolgozókkal szemben, tudják azt, hogy az őszi munka becsületes el­végzése több és jobb kenyeret biztosit a jövő esztendőre és a szocializmus utján való ha­ladás őket erősiti. 890 gazda határozta, el, hogy résztvesz- nek a versenyben. A község az őszi betakarí­tást már több, mint ötven szá­zalékban végezte el, az őszi mélyszántás ütemtervét szin­tén jócskán teljesítették — De vannak még gazem­berek a faluban — komoro- dik el Tóth Gábor járási tit­kár elvtárs arca. Sárga, hulló falevelek csa­póidnak az ablaküveghez, né­hány kövér esőcsepp koppan rajta. A földeken szántó-vető emberek várakozva tekinte­nek fel, olykor a beborult fel­hős égre, aztán dolgoznak to­vább serényen. — Élesedik az osztályharc elvtárs. Mindinkább tapasztal­juk eát a faluban. Ahogy erő­södik és öntudatosodik dolgo­zó parasztságunk és mindin­kább arra törekszik hogy a szocializmust építse, annál dű­li ödtebben rug-kapál a reak­ció. — Úgy van, szentigaz — bólint rá Csikós Bertalan, a biró. 3 éve nem fizet adót — Itt van például egy száz holdas kulák Tiszalökön. Hal­mi Sándorné. Egyszerűen nem tett eleget beszolgáltatásf kö­telezettségének. Biztosan ar­ra számit, hogy majd feketéz- ni fog és tovább gazdagodhat a dolgozók zsírján. — Az adóját három éve nem fizeti — horkan fel Csi­kós elvtárs. —Sötét alak Halminé. A rémhírek is tőle indulnak ki, ő a központi kutforrása az aljas rágalmaknak, félrevezető re­dagabb embere. Persze nem vitás, hogy kiknek az érdeke­lt képviselte. „Buták maradtok“ Aztán Tiszadadán összefo­X gott a falu dolgozó parasztsá­ga és kirepitették a bírói szék­ből, megelégelve a kiskirály- ságát. És most ilyen hango­kat hallat sértett önérzetében: — összeomlik a. község ve­zetése, amórt engem megfosz­tottatok a tisztségemtől. T^i mindig cselédek voltatok a múltban és buták. Ostobák maradtok mindig, nem tudják A Szerződéses Termelési Tanács megalakult és legutób­bi ülésén megtárgyalta az őszí termelési szerződések kötésé- - vei kapcsolatos valamennyi kérdést. 80.000 holdon vetnek az ősszel nemesített Mzavető- • • magot, rozsot 2000, árpát pe­dig 7.000 holdon. Az állam gondoskodik ar­ról, hogy a szerződéses terme­A földbérlőszövetkezeti ta­gok megsegítése érdekében a népi demokratikus kormány elhatározta, hogy hétmillió forint hitelt folyósít a bérlők­nek. Az akció keretében szán­tási, műtrágya- és vetőmag- kölcsönt kapnak a szövetke­zők. Az egyes vetőmagfeles­legekből a kát. holdanként igénybevehető mennyiség: bú­zából 120. rozsból 90, kétsze­resből 160, őszi árpából ugyan csak 100 kg. A szántási és mütrágyaköl­csönt 1949 október 31-ig kész­pénzben. a vetőmagkölcsönt 1949 szeptember 1-ig termé­szetben kell visszafizetni, il* letve visszaadni. Az igénylés úgy történik, hogy a földbérlőszövetkezel> illetve a: földmivesszövetkezet földbérlő csoportja összeírja az igénylőket és azt,, liogy mit és mennyit igényelnek. A he­lyi földbérlőbizottság terjeszti fel ezeket az igényléseket a * legközelebbi bitelszövetkezet- ' hez. .-rí akciós hireknek. — így akarja szabotálni a népi demokráciát, a dolgozók országát. szűnt szövetkezetek munkáját egyetlen szerv veszi át. Annakidején beszámoltunk arról a különös bűnügyről, amely az elmúlt év tavaszán történt Mátészalkán. Fábián Miklós helybeli kereskedő fe­lesége beleszeretett egy ottani fiatalemberbe. — Kitervezték, hogy meg fognak esküdni, do az asszony férje vagyonát is akarta, ezért elhatározta, hogy megöleti. A gyilkosságot kertészükre, Vásárhelyi Györgyre bízta, aki el is vállalta, hogy eltesz! .Fábiánt láb alól. Vásárhelyi már elő iis készült a gyilkos­ságra, az asszonytól kapott pénzen pisztolyt vásárolt, az utolsó pillanatban azonban megijedt a következményiektől és mindent elmondott Fábián Miklósnak. Ai férj értesítette a dologról a rendőrséget és úgy beszél­ték meg a kertésszel, hogy az majd jelenti az asszonynak, hogy meggyilkolta Fábiánt. Fábiánná tudomásul vette a bejelentést és átadta Vásárhe­lyinek férje aranyóráját és ruháit, amiben előzőleg meg­állapodtak. A rendőrség ezután letar­tóztatta Fábiánnét, de bíróság elé került vele együtt Vásár­helyi is. A nyíregyházi tör­vényszék Fábiánnét négy, V áiSárheJyit kéthavi fogházra ítélte gyilkosság elkövetésére irányuló szövetkezés vétségé­ért. A debreceni Tábla Fá­biánná büntetését hathavi bör­tönre, Vásárhelyiét pedig há­romhavi: fogházra emelte. A védelem fellebbezett, a Kúria azonban (helybenhagyta a Tábla ítéletét. A nagy port felkavaró bűnügy így befeje­ződött Tiszadadán is fonák dolog történt — folytatja Tóth Gá­bor — egy malóm és földtu­lajdonos zsiros paraszt fúrta be magát a birói székbe. Ju­hász Albert. Ö a falu leggaz­A nyíregyházi rendőrség tegnap elfogta a városházi be­törés tetteseit. Mint ismeretes, a múlt héten megfúrták a vá­rosházi pénztár páncélszekré­nyét és onann hétezer forintot elvittek. A kézrekerült két kasszafú­róval tegnap helyszíni1 szem­lét tartottak a városházán. A két fiatalember elmondta,' ho­gyan történt a betörés. Másfél A kislakásépítés egységes és 'tervszerű irányítása érde­kében rövidesen rendelet mondja ki az OHÉSz, az Or­szágos Lakásépítési Hitelszö­vetkezet és az Országos Fa­lusi Kislakásépítő Szövetkezet megszüntetését. Az így1 nieg­! óráig tartott a kassza megfú­rása. Úgynevezett amerikai vágó ollóval vágták ki a szek­rényt és a keletkezett résen kiszedték a pénzt. Egy har­madik társuk ís volt a betörés­nél, aki az ellopott pénzt ma­gához vette és a hétezer fo­rinttal ismeretlen helyre tá­vozott. A nyomozást tovább folytatják a főbűnös kézreke- rítésére. Á háború előtti színvonalat is túlhaladta a harkovi traktorgyár A harkovi traktorgyár mun­kásai és alkalmazottai ha‘al­mas erőfeszítéssel emelik ter­melésük színvonalát. Az első . félévi tervet határidő előtt hajtották végre. Július else­jéig a féléves terven felül szá­mos traktort és ezekhez 10O, ezer rubel értékű tartalék traktoralkatrészt ‘készítettek. 1947. első félévéhez hasonlítva a traktorgyártás két éa fél­szer nagyobb. A harkovi trak­torgyár munkásak ebben az évben már túlhaladták az 1940-es termelést. Sikerrel tel­jesítik a vállalt kötelezettsé-. get a gyár mellett működő építkezési vállalatok is,, me­lyek a gyár helyreállítását végzik. Elfogták a városháza két kasszafnróját M$mm a lm a tahi ítéletét a'ii- Mii\ Jüíisí isiéi Megszűnik az Ohész

Next

/
Thumbnails
Contents