Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-30 / 251. szám

Sztálin generalisszimusz nagy nyilatkozata az imperialisták támadó politikájáról és a háborús bujtogatók biztos kudarcáról Sztálin elvtára, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának. Kérdés: Hogyan értékeli ön a Biztonsági Tanácsban a ber­lini helyzetre vonatkozó tár­gyalás eredményét és az an­gol, amerikai, valamint a fran­cia képviselők ezzel kapeso'a- íos magatartását? Válasz: Úgy értékelem, mint az angol, amerikai és franc a körök politikája agres­szivitásának megnyilvánulását. Kérdés: Igaz-e, hogy ezév augusztusában a négy hatalom egyszer már egyességre ju­tott a berlini kérdésben? Válasz: Igen, Igaz. Mint is­meretes, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franc aország képviselői kö­zött ezév augusztus 30-án Moszkvában megegyezés jött létre arra. hogy egyidejűleg intézkedésieket, tesznek egy­részt* a közlekedési korlátozá­sok megszüntetésére, másrészt a szovjet cvezetbeli német márkának mint egyedüli ber­lini valutának bevezetését. — Ez az egyezmény senki presz­tízsét nem érinti, figyelembe veszi a felek érdekeit és bizto­sítja a további együttműködés lehetjségét. Az Egyesült Álla­mok és Anglia kormánya azonbm meghazudtolta mosz- . kvai képviselőjét és az egyez­ményt nem létezőnek nyilvá­nította, vagyis megszegte azt és elhatározta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé ter­jeszti, ahol az angoloknak ás az amerikaiaknak biztosító*! többségük van. Kérdés: Igaz-e, hogy nem­rég Parisban a kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való tárgyalásakor nem hivatalos tárgyalások keretében újra megegyezés jött létre a berlini helyzet kérdésében még mi­előtt a kérdés szavazásra ke­rült volna a Biztonsági Ta­nácsban? Válasz: Igen, igaz. Argenti­na képviselője, Bramugla, aki egyúttal a Biztonsági Ta­nács elnöke, más érdekelt ha­talmak nevében nemhivatal s tárgyalásokat folytatott Vl- sinszkijvel. Valóban kezében tartotta a berlini kérdés meg­oldásának egvbehangolt terve­zetét, de az Egyesült Államok és Anglfa képviselői ezt újra nem létezőnek nyilvánította. Kérdés Mi i,s tulajdonképp a dolog lényege? Nem kaphat­nék erre nézve magyarázatot? Válasz: A dolog úgy áll, hogy az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív po­litika sugalmazó! úgy vélik, nincsenek érdekelve abban, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjet- uiréval. Nekik nem megegye­zésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán meg­egyezést és együttműködést illető szólamokra, hogy meg­hiúsítsák a megegyezést s en­nek bűnéi a Szovjetunióra há­rítsák és ezzel bebizonyítsák, begy lehetetlen együttműköd­ni a Szovjetunióval. A háborús gyű bőgőtök, akik új háborút akarnak kirobbantani min­dennél jobban félnek a Szov­jetunióval való megegyezési­től és együttműködés ől, mert a megegyezés oal'íikája alá­pozícióját és tárgytalanná te­szi ez urak támadó politikáiét. Éppen ezért borítják fel a lét­rejött egyezményeket, meg­hazudtol iáik képviselőjüket, akik a Szovjetunióval együtt dolgoztak ki ilyen megállaoo- déisk áttesz'k a kérdést a Biz­Válasz: Ez csak az új há­borúra bujtogatók csúfos ku­darcával végződhetik. Chur­chill, a háborús főbújiogató elérte, hogy nemzetének és a világ demokratikus erő'nek bizalmát elveszítette. Ugyanez a sors vár a többi háborús hújtogatóra. A közelmúlt há­ború borzalmai túlélőnkén élnek a népek emlékezetében és túlságosan nagyok a béke melletti társadalmi erők, sem­hogy Churchill tanítványai az agresszióban ezeket az erőket legyűrjék és új háború felé fordítsák. Bombaként hatott nyugaton Sztálin nyilatkozata ! Páris: Bombaként hatott a [ nyugati íővárosookban Sztá- ; lin genera’.isszimusznak a j Pravda számára adóit rajtó- i nyilatkozata. Az UNO-ban a i késődélutáni órákban, amikor j a nagy sajtóügynökségek ! megkapták a nyilatkozat szö- : vegét, a diplomaták valóság- I gal megrohanták az újságíró- j kát. i Nagy zavar uralkodik a i francia diplomáciai körökben ! és a francia sajtóban is. Egyes ! sajtóértesülések szerint a ! francia külügyminisztérium Lewis válasza Leon Blumnak: A francia bányászoknak kenyeret és ne amerikai puskagolyót adjanak A francia bányászsztrájk eseményeit uj megvilágításba helyezi a Kommunista Párt hetilapja. A lap idézi az Economist című angol közgaz dasági hetilap minapi cikkét, amelyből kitűnik, hogy az Egyesült Államok háborúba lépése óta először van ‘szén- felesleg és minthogy a kínálat túlságosan nagy. egyes ame­rikai bányák kénytelenek a i termelést csökkenteni. íme: a francia kormány magatar­tásának titka — írja a lap. Franciaország már eddig is 1 millió dollárért szenet ren­delt Amerikától. Bár a fran­cia szén tonnája több, mint 2.000 frankkal olcsóbb az amerikai szénnél, a kormány mégis ezt az utat választja, mert az amerikaiaknak el­adási gondjuk van és mert Queuille és Moch nem a nem­zet érdekeit, hanem a kapita­lista érdekeket szolgálja. Pénteken hajnalban 8.000 csendőr, rendőr és katona be­tört a St. Etienne medence egyik legfontosabb tárnájába. A bányászok a túlerő elől visz- szavonultak, kijelentve, hogy a tárnát elfoglalhatják, de ter­melni úgysem tudnak. John Lewis, az amerikai bányászszakszervezet elnöke megleckéztette Leon Blumot. Mint ismeretes, a bányász- sztrájkkal kapcsolatban szer­dán levelet intézett Greneen- hez, az AFL elnökéhez .A le­vél nyilvánosságra hozatala után Blum táviratot küldött és kifejezésre jutatta ^meg­döbbenését“. Lewis ugyan­csak táviratban válaszolt Blumnak és kijelentette: véle­ménye szerint inkább kenye­ret kellene adni a francia bá­nyászoknak, nem pedig ameri­kai puskagolyót. Közel 150 gazda ellen indnl eljárás Nyíregyházán a tarló­hántás hanyag elvégzése miatt Nyíregyháza megyei város állami gazdasági felügyelőjé­nek feljelentésére sorozatos eljárást indítanak azok ellen a gazdák ellen, akik a köte­lező tarlóhántást részben el­mulasztották, részben hanyar gul teljesítették. Mintegy 15Ö —200-ra tehető azoknak a száma, akik ellen megindult az eljárás. így többek között Nagy János, Krajecz András alsósóskúti. Cservenák Mihály felsőpázsiti lakosok ellen. A polgármesteri hivatal értesü­léseink szerint — a beérke­zett feljelentést már át is tet­te a kihagási ügyosztályhoz, ahol már megkezdték a bün­tetőparancsok kiállítását. meg sem kísérli, hogy cáfolja a Visinszkij ■% Bramuglia közt létrejött megy egyezést a ber­lini kérdésekkel kapcsolatban. A hétfői szovjet vétó előtt, tehát volt megegyezés Visin- szkij és Bramuglia között: — írja a Franctireur — ame­lyet a franciák késznek mutat­koztak elfogadni, de az ame- riikaiak és angolok nem. Kü­lönös jelentősége van a nyi­latkozatnak az amerikai vá­lasztások közelsége miatt is, mert ezzel a Szovjetunió elhá­rított magától a felelősséget és az amerikai nép tudomásá­ra hozta, hogy kormánya hár< borúra készül a Szovjetunió ellen — fejezi be cikkét a Franctireur. A Liberation ezeket írja: Hosszai hónapokig tart, amíg a nyugati hatalmak képesek lesznek válaszolni a nyilat­kozatra. Most mindenesetre a soraikban uralkodó zavarról tesznek tanúságot. Sztálin nyilatkozata egyszersmind visszavágás és előrehaladás. Párisi jelentés ezerint az egész francia sajtó Sztálin ki- jelen'éseinek hatása alatt áll. lA szovjet közvélemény — ír­ja a Telepress moszkvai tudó­sítóija — mindig határozottan visszautasítja azt a felfogást, hogy háborús veszély áll fenn. Sztálin nyilatkozata nagysze­rűen kifejezésre juttatta a bé­ke táborának erejébe vetett bizalmát. A Parisban lévő politikai megfigyelők szerint különös súlya v;\ Sztálin ama megál­lapításának, hogy a háborús uszítok ezégyeneletes veresé­ge elkerülhetetlen. E kijelen­tések különösen alkalmasak arra, hogy a világ közvélemé­nyét megnyugtassák. Hírek * er jedtek el egyéb­kén! arró’l, hogy a berlini kérdésben a közvetítő kísérle­tek tovább folynak. Trigve Lye, az UNO főtitkára állító­lag most az UNO pénzügyi szakértőivel tárgyal olvan terv kidolgozásán, amely a szovjet márka kizárólagos berlini ér­vényességét a szovjet övezet­nek megfelelően állapítja meg. .MF*^Magyar Nép Ara 80 filter V. évfolyam, 251. izém. t»48. ofctéber 30. Szombat íonaági Tanács elé, megsértik az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapszabályait, amely szervezeten biztosított több­ségük van és amelyben min­dent „bebizonyíthatnak“, ami csak jólesik nekik. Mhdezí azért, hagy meg­mutassák a Szovjetunióval való együttműködés lehetet­lenségét és az új háború szük­ségességét és ezáltal előkészít­sék a feltételeket a háború ki- robbantására. Az Egyesült Ál­lamok és Anglia jelenlegi ve­zetőinek politikája az agresz- szió po’ií'kája, új háború ki- robbantásának politikája. Kérdés: És hogy értékeli ön Kína, Belgium, Kanada, Ar­gentína, Szíria, Kolumbia képvi'ük'np1: magatartását a Biztonsági Tanácsban? Válasz: Nyilvánvaló, hogy ezek az «rak támogatják az agresszió politikáját, az új há- ; ború kirobbantásának polit5- | kaját. j Kérdés: Mivel végződhetik 1 mindez?

Next

/
Thumbnails
Contents